Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)
1937-11-28 / 272. (4418.) szám
1937 november 28, vasárnap. TOW<M:Ma.G^AR.HIRLAI> 17 R Vásárhelyi Találkozó a Hitel legújabb számában Az alig kétéves folyóirat ma már nemcsak Erdélyben, hanem az egész magyar nyelv- területen a legnagyobb magyar folyóiratok közé emelkedett. A Hitel körül csoportosult erdélyi fiatal magyar értelmiség legnagyobb érdeme a Vásárhelyi Találkozó sikere. Ez a gárda teremtette meg az erdélyi fiatalok szellemi és nemzeti egységét azzal, hogy a Vásárhelyi Találkozót szellemi és adminisztratív vonatkozásokban is olyan nagyszerűen előkészítette. A Hitel most megjelent ezévi harmadik száma majdnem kizárólag a Vásárhelyi Találkozóval foglalkozik. A kitűnő nemzetpolitikai szemle különben külön kiadásban is megjelentette a Vásárhelyi Találkozóról szóló hatalmas anyagot, igy most kezünkben van a folyóirat és a külön kiadás is. A nagysikerű Vásárhelyi Találkozóról pompás képet kapunk, ha a Hitel legújabb számát átolvassuk. E szám elején lapszemlét találunk a Vásárhelyi Találkozóról megjelent fontosabb közleményekből. A legelőkelőbb erdélyi napilapok (Keleti Újság, Magyar Lapok, Brassói Lapok) vezércikkeinek kivonatait, az erdélyi folyóiratok (Független Újság, Pász- tortüz, Ifjú Erdély, Magyar Kisebbség, Erdélyi Helikon), érdekes kommentárjait, a magyarországi napilapok és folyóiratok kritikáját (Nemzeti Újság, Budapesti Hírlap, Magyarország, Magyar Szemle, Pester Lloyd stb.), továbbá lapunkból is idéznek a Vásárhelyi Találkozóra vonatkozólag. Érdekes összhangot olvasunk ki valamennyi kommentárból, most látjuk igazán a Vásárhelyi Találkozó nemzetpolitikai jelentőségét. A folyóirat bevezető cikke Tamási Áron megnyitó beszéde a Vásárhelyi Találkozón. Ez a beszéd úgy hangzik, mint egy megrázó költemény. A beszéd címe: „Hősökhöz, ne- héx időben". A második Albrecht Dezső, a kitűnő fiatal kisebbségi politikus előadása Társadalmunk átalakulása" címmel. Ez az előadás alapozta meg a Vásárhelyi Találkozó sikerét. Albrecht Dezső először tudományom szemszögből foglalkozik a társadalom jelentőségével. A továbbiakban az erdélyi magyarság intézményeinek szerepéről szól, a szükségleteket ebben az irányban két csoportra osztja: az érték- és érdekvédelemre. Majd a fiatalság magatartását taglalja az erdélyi magyarság különböző csoportosulásaival szemben és megállapítja, hogy nem az intézményekben akar a fiatalság változást, hanem a szellemben, amely az intézményeket irányítja. Érdekes Albrecht Dezső kisebbségi politikai nézete, amikor leszögezi azt, hogy a világnézetek végső fokon mind államszervezeti elvek (itta fasizmusra, vagy bolsevizmusra gondol), tehát egyet sem lehet kisebbségi sorsban megvalósítani. „A mi világnézetünk nem lehet államszervezeti elv, hanem társadalomszervezeti elv, mely a társadalom reális szükségleteiből, lehetőségeiből épülhet ki", — mondja Albrecht. Ezzel az előadással dőltek le az elválasztó falak a jobb- és a baloldal között, mert Albrecht „kisebbségi világnézetet" teremtett meg kitűnő előadásával. Márton Áron, az Erdélyi Iskola című kitűnő szakfolyóirat szerkesztője, a kolozsvári főplébánia fiatal plébánosa „Népnevelésünk föladatai" cimen irt átfogó tanulmányt és a népnevelés egységes irányítását sürgeti, fölsorolja a népneveléssel foglalkozó nagyobb erdélyi egyesületeket és szakosztályokat és nem helyesli az „agyonszervezést", amely csak zavart okoz és fölösleges pénz- és munka fecsérlést. A népnevelés csúcsszervéül az EMKÉ-t találja hivatottnak. A „Társadalomkutatás" rovatban Sinka József hosszú és alapos tanulmányát olvassuk a kolozsvári iparos- és kereskedőifjuság társadalmi viszonyairól. A pontos adatokkal tűzdelt tanulmány igen érdekesen világítja meg egy város iparosifjuságának társadalmi képét. Ugyanebben a rovatban Bitay Pál értékes tanulmányt irt a falu értelmiségi rétegéről, majd Bözödi Györgynek, a kiváló kolozsvári írónak „Segítség nélkül" cimü, a közel jövőben megjelenő szociológiai könyvének első fejezetét közli a Hitel „A Székelyföld Kapujában" címmel. Az első fejezet pompás munkát igér. A Szemle rovatban közel harminc oldalon a Vásárhelyi Találkozó eseményeit és határozatait olvashatjuk. Tamási és Albrecht előadásai és a részletes beszámoló után alapos képet alkothatunk magunkban a Vásárhelyi Találkozóról. A Szemle rovat további részében Kováts József Koós-Kovács Istvánról, a nemrég elhunyt, huszonhétéves kitűnő Íróról emlékezik meg. Petrovay Tibor az erdélyi Magyar Párt sepsiszentgyörgyi nagygyűléséhez fűz értékes reflexiókat, végül Vita Sándor a Székelyföld iparosításáról ir. A kitűnő erdélyi nemzetpolitikai folyóiratot már Szlovenszkón is sokan ismerik. Komoly, higgadthangu folyóirat, ma egyike a legfontosabb erdélyi szellemi fórumoknak. HANTOS LÁSZLÓ. WYLER barátok A sporthoz szokott fiatal hölgy: Évek óta vagyunk hűek a WYLER órákhoz és semmi sem tetszik nekünk jobban, mintazuj vizhailan WYLER. felien és rendkívül ponfos. Ppfaler a svájci fökélefesség. Amíg a dornkappelni magyar gyermek eljut — a magyar iskolába... — A PMH eredeti riportja — POZSONY. — Dor-nkappeiln... Ha kiejtjük ezt a szót itt Pozsonyban, hirtelen felra-jzoiódik szemünk elé a kisebbségi magyar élet tengernyi küzködése és nehézsége. Pozsonytól 5—6 kilométernyire fekszik a Nagv- szombati-ut mentén ez a mindössze is néhány éves település, nagyobbrészt magyar lakósságá- val, amely leginkább a Csallóköz északi csücskéből város felé húzódó, munkát kereső volt uradalmi mesteremberekből, béresekből, cselédekből áir A falu emléke még vissza-vissz a tér ezekben az emberekben, de valóságuk már a városi proletár sorsa- A férfiak napszámba járnak, b& ugyan akad munkaalkalom. Van itt a közelben egy téglagyár, amely mellett a pozsony-fcomáromj, csallóközi vonat is megáll — de ez nagyon kevés embernek ad állandó megélhetést. Dornkappelhen bizony a legtöbb ember miunkanélkül tengeti át as év jónéhány hónapját. Még legkönnyebben a lányok kapnak állandó foglalkozást a pozsonyi cérnagyárban és a Danubiu6-müselyemi°'várban. A házak legtöbbje ideiglenesnek épült, egyszobás vagy szobákonyhás a kis viskó, amit a ház- tulajdonos maga ügyeskedett össze; a saroktelek 100 négyszögöl, a sarok melletti 95 négyszögöl, a -többi telek 75—85 négyszögöl terül et-nyi. A város parcellánként ötven koronáért adta a telkeket. fey $98| % dornkaptpeli magyarok Pozsony szélén, nagyon szegényen, sőt annál is szegényebbet*. Magyar gyermek magyar iskolába váló? Ám ebben a riportban nem akarunk szociográfia? képet adná Dornkappelnről. Csak egyetlen szempontból: a magyar iskolakérdés szempontjából foglalkozóink. Sokszor vágják a magyarok fejéhez azt a vádat, hogy reális politika helyett sérelmi politikát Űzzünk, — magáért a sérelem kedvéért. Nos, a dornkappelni magyar iskolakérdés esetében vizsgáltuk meg ezt a szemrehányást, s hamarosan meggyőződtünk az ellenkezőről. Felmerült itt a kérdés (amit mi mindig felkiáltó jellel hirdetünk az alkotmánylevél alánján is): Magyar gyermek tényleg magyar iskolába való? Ha igen, miért nincs Dornkappetnben magyar iskola ? Szent-Győreyi prof. Nobel-dij jutalmazása alkalmából különösen AKTUÁLIS! Most jelent meg! A VITAMINOK és jelenté ség Ok az egészség és helyes táplálkozás kérdéseiben Irta: Dr. GÓTH ENDRE, belgyógyász. A tartalomból: A vitaminok fogalma és felfedezésük. — A vitaminok hatásai különböző szerveinkre. — A szervezet vitaminszükséglete, — A vitaminok sorsa a szervezetben. — A vitaminok táplálkozási és népegészségügyi jelentősége. — Egyes tápszereink vitamintartalma és mennyiségük, stb. stb. Ára fűzve Kő 30.— Megrendelhető a PMH kiadóhivatala utján. Portó 3.— Kő, utánvétnél 5.— Kő. Dornkappeln magyar elemi iskolája érdekében miég 1934 ben indult meg az akció, a volt magyar nemzeti párt pozsonyi szervezetének kezdeményezésére. Ekkor már több mint kétszáz dornkappelni magyar szülő kérelmezte a magyar isko’a felállítását iskolaköteles gyermekeik részére, mert azok magyar iskola híján kénytelenek voltak a közelebb lévő, Masaryk- és Sturkoloniák szlovák lakosságának gyermekei részére épített, túlméretezett Stur-isk ólába, tehát szlovák iskolába járni, vagy pedig a különben is rosszul élelmezett, nélkülöző magyar proletárgyermekeknek gyalog kell naponta bejárniuk Pozsonyba, ha mégis anyanyelvükön akarnak tanulni: ez pedig azt jelenti, hogy a gyermekeknek naponta tiz-tizenkét kilométert kell megtenniük jó- és rossz időben, esős ősszel, fagyos télben. Az iskolaügyi referátus nem térhetett ki a szülők jogos kérelme elől, és a sokszor és szívósan ínegdeputációzott, állandóan napirenden tartott követelés ügyében az iskola ügyi referátus végül is értesítette Pozsony városát, hogy az állam a magyar iskola fenntartásának költségeit fedezi, ha a város vállalja a dologi kiadásokat. A városi képviselőtestület 1936 tavaszán meg is szavazta a dologi kiadások fedezését, mire most már alapos remény volt ahhoz, hogy 1936 őszé- tő1 kezdve a dornkappelni magyar gyermekeknek nem kell Pozsonyba bejárniuk. Egyik szeptember elmúlik a másik utáp..* Ezzel szemben a<z történt, hogy — érdemlegesen mégsem történt semmi, ellenben az iskolaügyi referátus most már elküldte a kérvényt a Stur- iskola igazgatójának, Török Józsefnek, hogy a kérvényt aláirt kétszázegynéhány szülőbe vonatkozóan állapítsa meg, vájjon nem történt-e a nemzeti hovatartozandóíság szempontjából erőszak, rábeszélés, vagy ígéret? A szlovák iskola magyar nevű igazgatója ezután a név-elemzés alaipján elindulva ki is vizsgálta az ügyet, jelentését elküldte az iskola íigyi referátumhoz, majd innen az akták a jegyzői hivatalba vándoroltak. Közeledett 1937 szeptember is, a dornkappelni magyar iskola kezdeménvezői ismételten szorgalmazták az elintézést az iskolaügyi referáfcnsban, már megelégedtek voma azzal is, hogy a -Stur-isk ólában csak egy, első párhuzamos magyar osztályt nyissanak meg, amit komoly formában kilátásba is helyeztek; — a most már biztosra várt első macryar osztály azonban idén szeptemberre sem nyílott meg! Kihallgatást kérnek Hodza miniszterelnöktől Erre Fizély Imre. a magvar szülői társulatok zövetségének elnöke táviratban fordult Hodza Milán miniszterelnökhöz és a tarthatatlan magyar iskolasérelem orvoslása érdekében küldöttség fogadását kérte. I Fizély Imre néhány héttel ezelőtt kapott vá-l anzt táviratára Hodza miniszteriéinök személyi titkárától. A szlovák nyelvű válaszlevélből közöljük a következőket: „Amennyiben a miniszterelnök ur hivatalos ügyeivel annyira el volt foglalva (ebben az időién halt meg Masaryk elnök) utasítást adott nékem, hogy az ügyet kivizsgáltassam és erről néki jelentést tegyek, úgyszintén önt is értesítsem az ügy állásáról, amit jelen soraimmal legyen szabad megtennem: A pozsonyi iskolaűgyi refo- rátus ajánlást tett magyar párhuzamos osztályok létesítésére a pozsonyi dornkappelni Stuir-iskólában. Miután ezzel a javaslattal szemben különféle oldalról ói intézmények részéről tiltakozást jelentettek be, áz iskola és népTtiűvelésügyi minisztérium elrendelte az ügy -további kivizsgálását, ámely ezideig, még nem fejeződött' be. Amint az ügy kivizsgálása befejezőlik, kikérem .a miniszterelnök ur. ré-‘ «rére a részletes jelentést, amelynek vétele után- értesítem majd önt, vájjon szükséges lesz a mi- nifzterelnök ur előtt a személyes kihallgatás, vagy sem.” Az elodázás igaz! oka De mit jelent az, hogy „különféle oldalról és intézmények rés-érői” tiltakozást jelentettek be a párhuzamos magyar osztályok felállítása ellen? A dornkappelni magyar szülők egy része iskola-köteles gyermekeit az ottani magyar iskola hiányában mégis beíratta a szlovák nyelvű iskolába. Hogy ez mennyire igy van, bizonyítja az is, hogy a szlovák iskola mellett működő, ugyancsak szlovák nyelvű kisegítő iskola tanítóinak legnagyobb része magyar gyermekekből rek- rutálódik, éppen azért, mert a gyermekek a fogalmakat még anyanyelvükön, magyarul sem tanulták meg s, igy nem tudnak lépést tartani előmenetelben a szlovák iskola szlovák anyanyelvű gyermekeivel. Mindebből könnyen megérthetjük, ki'k és miért tiltakoztak a magyar párhuzamos osztályok felállítása ellen, — de más kérdés: az ilyen tiltakozás elütheti-e a magyarságot egy ennyire igazságos követelésének amúgy is csak mérsékelt teljesítésétől? 4 dornkappetni magyar gyermek útja Pozsonyba — és a magyar társadalom szivébe Ez az egy magyar iskolakérdés is őszintén megmutatja a kisebbségi létharc súlyos mivoltát. Dornkappeln fogalma azonban egy kissé másképen is bekapcsolódik a kisebbségi magyar társadalom életébe. Megmutatta, hogy magyar népünk fennmaradásának útja az iskolaköteles magyar gyermek utján vezet a jövőbe. tg kell mentenünk a magyar gyermekeket magyar népünk számára! A pozsonyi SzMKE választmányából indult ki a ma,gyár társadalomnak az a segítő akciója, hogy azok a dornkappelni magyar gyermekek, akiket nagy nyomorukban is nemzetiségükhöz öntudatosan ragaszkodó szüleik inkább kitettek a naponta átlag tiz-tizenkét kilométeres fárasztó ut megpróbáltatásainak, a hóban, esőben való hosszú gyaloglások veszélyeinek, csakhogy magyar iskolába járjanak, tehát anyanyelvükön tanuljanak — autóbuszon vagy voraton járhassanak be Pozsonyba, s az iskolából vissza Domkappelnre. A pozsonyi SzMKE akciója — ha talán néha- döcögősen, fáradtan is áldozott az elszegényedett magyar társadalom — a közömbösök szivét is megdobogtató eredmény- nyel folyik tovább és lehetővé teszi, hogy több mur.t száz szegény, magyar gyermek naponta vonaton jöhet be Pozsonyba a legközelebbi magyar iskolába s nem kell gyalog megtenniük visz- sza sem a fárasztó utat. Közel 20.C09 koronát áldozott a pozsonyi magyar társadalom erre a célra eddig önkéntes vállalással, csakhogy enyhítse a dornkappelni magyar iskolásgyermekek nyomorát, amit el kell türniök, ha anyanyelvükön akarnak tanulni. íme, a hü valóság arról a sorsról, amely a dornkappelni magyar gyermek osztályrésze, amíg — magyar ’skolába jut- Most már Hodza miniszterelnök ur tárgyilagos Ítéletére bizzuk annak megállapítását ebből az egyetlen esetből ;s, hogy a magyarság csakugyan magáért a sérelem kedvéért tárja fel sérelmeit, nem pedig a kisebbségi magyar műveltség védelmét alapjában átfogó kultúrpolitikára törekszik sérelmeinek orvoslását jogosan követelve. KÖRNYEI ELEK. j
