Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)
1937-11-28 / 272. (4418.) szám
1937 november 28, vasárnap. 'PRK<MtA\^G^\RHIKCiAI> n Bartók Béla csak szlovák népdalgyüjteményét perli vissza a Siovenská Maticától A világhírű zeneszerző nyilatkozik a Mátkával való afférjáról BUDAPEST. — A 8 Órai Újság munkatársa beszélgetést folytatott Bartók Bélával abból az alkalomból, hogy a Prágai Magyar Hírlapban a közelmúltban megjelent nyilatkozata kapcsán egyes csehszlovák lapok azt jelentették, hogy Bartók Béla beperelte a Siovenská Matica kulturegyesüle- tet. Bartók Béla e h’rek szerint visszaköveteli a Siovenská Maticától azt a hatalmas szlovák nép dalgyűjteményt, amelyet ő gyűjtött ös:ze és azzal a feltétellel adta a szlovák kulturegyesület rendelkezésére, hogy záros határidőn belül ki fogják adni a népdalokat. A kulturegyesület ennek a feltételnek nem tett eleget. Bartók Béla a 8 Órai Újság munkatársának elmondotta, hogy igaz, hogy beperelte a Siovenská Maticát, de visszautasítja azt a beállítást, mintha azért perelne, mert elmaradt tiszteletdiját szeretné megkapni a szlovák kulturegyesülettől. Elmondotta, hogy mintegy 2000 szlovák népdalt gyűjtött össze és adott át a Siovenská Maticának és azok még ma sem jelentek meg. Sck ideig várt arra, hogy végre a Siovenská Matica eleget tesz kötelezettségének, de a mai napig mindhiába. —■ Ne higyjék, hogy anyagi okok miatt periek, — mondotta Bartók Béla, — mert nekem mindössze az általam összegyűjtött szlovák népdalokra van szükségem „A magyar nép és a szomszédos népek népzenéje” cimü munkám kiadásához. Ennek a munkának a szempontjából nagyon fontosak a magyaron kívül a román és a szlovák népdalok gyűjteménye is. A magyar dalok közlését annakidején a Magyar Tudományos Akadémia vállalta és én három éven keresztül dolgoztam á felgyülemlett anyag át- simitásával, de okvetlenül szükségem van a szlovák népdalok gyűjteményére is, hogy összehasonlító tanulmányokat végezhessek. —■ Szívesen vettem volna, hogyha Magyarországon kerül kiadásra a szlovák népdalok gyűjteménye is, de akkoriban nem volt arra pénz és igy örömmel vettem ORION RÁDIÓ Elárusító helyeink: 7788 * S9-es J Braííslavas Freís£ad£áruliáz«TecbnoFreís£acl£ AB Tfi8 Kosíce: Rádioelekfra, Vadászsor nagy sznperkészttléüek Díjtalan bemutatás. Kényelmes részletfizetés. tudomásul, hogy a Siovenská Matica vállalja a szlovák népdalok kiadását. — Annakidején mindössze kis tiszteletdijat kaptam munkámért, amely nem állt arányban a népdalok számával s nagy munkámmal. <— Most azonban nem a pénzről van szó, hanem az a fontos, hogy az általam gyűjtött szlovák népdalokat visszakaphassam. Választások Írországban De Va!era gróf Taaffe ellen DUBLIN. — Most folynak az Írországi választások. Az alkotmány szerint a szenátusnak hatvan tagja van, akik közül tizenegyet az elnök, hatot az egyetemek neveznek ki, huszonegyet pedig a képviselőház és huszonkettőt a különböző korporációk választanak. A választási rendKisdedek makacs székszorulásánál és nagyobb gyermekek gyomorbélhurutjánál reggel felkeléskor már egy negyedpohár természetes „Ferenc József” keserüvizet is kitűnő eredménnyel adhatunk. Kérdezze meg orvosát. 47 szer meglehetősen bonyolult, mert olyan választási listákat kell összeállítani, amelyek az iparban, kulturális életben, mezőgazdaságban, kereskedelemben és a közigazgatásban szereplő személyiségek neveit tartalmazzák. Az United Press munkatársa beszélgetést folytatott de Va- lera elnökkel arra nézve, hogy gróf Edvard Taaffenek valóban vannak-e komoly esélyei az elnöki pozícióra. . De Valera kijelentette, hogy nem Taaffe grófra gondolt, amikor egyik legutóbbi beszédében azt mondotta, hogy tudja, ki az az ember, aki alkalmas arra, hogy az uj alkotmány értelmében megválasztott elnöki méltóságot betöltse. Az uj alkotmány, — mint ismeretes, — december 29-én lép életbe. Ennek ellenére politikai körökben az a vélemény, hogy gróf Taaffenek komoly esélyei vannak a megválasztásra. Esélyei vannak még O'Kelly miniszternek és Alfréd Byrrnek, Dublin polgármesterének. Á szepesi költészet és zene estje Késmárkon Cipszer poéták és Móry János szerzeményei a késmárki Szabad Líceum műsorán KÉSMÁRK, — E héten a késmárki járási közművelődési bizottság által fenntartott Szabad Líceum rendezésében érdekes előadói estet tartottak, amelyen a késmárki közönségnek első- izben nyújtottak a szepesi költészet és zene termékeiből álló nagy és egész estét betöltő műsort. A tápszereknek évszázados dialektus-költészetük van. Még azok a szepesi költők is, akik irodalmi nyelven írnak, költészetük jelentékeny részét a szepesi nyelvjárások művelésének szentelik. Rendkívül kiterjedt a ballada-költészet is, a Szepesség a mondák és a regék, valamint a jelentős és dicsőséges történelmi események' földje, nem csoda tehát, ha a ballada-termés gazdag és változatos. Kötetekre megy ma már a szepesi költészet termése. A cipszer poézist legelső- sorban a szepesi född szeretetének kihangsulyo- zása jellemzi. Rendkívül nagy azoknak a verseknek a száma, amelyek a tátrai és szepesisiégi természeti szépségeket kötik csokorba, a balladák pedig kizárólag a szepesi mondakörből és a cip- szerföld történelméből veszik tárgyukat. Számos közöttük az irodalmiilag örökbecsű alkotás, a nyelvjárásos-verselésben pedig a cipszer nép érzelemvilága, napi életének eseményei, egészséges humora és tradíciói nyilvánulnak meg. A oip- szer honi költészet már hosszabb ideje óta külön tanulmány tárgya a német irodalomban és megérdemli, hogy — bár német nyelven juttatja a cipszerek érzéseit és lélekvilágát kifejezésre, — a magyarság részéről is különösebb figyelemben részesüljön. Annál is inkább, mert számos képviselője ma is szorosan egybeforrott a magyarsággal, hiszen a cipszerek 'két legnagyobb és elismert költője, Lám Frigyes és Mohr Győző, Magyarországon élnek és a magyar kultúra neveltjei. Móry Jánosban a Szepesség olyan zeneszerzőre talált, aki mindazt, amit a cipszer költők verseikben kifejezésre akarnak juttatni, zenéjével nagyszerűen tudja érzékeltetni és aláfesteni. Ez a komponista, akinek zenejátékai Németország és Csehszlovákia színpadain arattak nagy és jelentős sikereket, legelsősorban is annak szentelte értékes munkáját, hogy a cipszerek érzelem- és lelki világát adja vissza szerzeményeiben. Ma már a Szepességen kívül is jól ismertek tátrai szimfóniái: a „Kriván alatt” és a „Pásztortáncok” (amelyeket! gramofonlemezekre is felvettek) és ismertek „Szepesi dalai” is, amelyekben a cipszer. költőik verseinek megzenésítésével teremtette meg a szepességi zenét, Móry János tátrai szimfóniái és szepesi dalai érzékeltették elsőkként a dpszer nép lelkében szunnyadó melódiagazdagságot, amelyet Móry János — minden zeneszerzői individualitása mellett is — szepesi szerzeményeiben természetesen- felhasznált, ezzel együtt azonban öntudatossá is tett. A népi melódiákra támaszkodnak Móry tátrai szimfóniái és szepesi dalai, ezeknek a melódiáknak adott ez a tehetség formát, szint, életet, elevenséget és jelentőséget. Az előadói estet Weisser Róbert költő-tanárnak, az estély kezdeményezőjének rövid előadása vezette be a szepesi elbeszélő költészetről. Két régi nyelvjárásos balladát mondott el ezután dr. Wodiíla Pál tanár, majd Scholtz Ernő tanár énekelt két szepesi dalt. A késmárki férfi- énekkar adott ezután elő egy szepesremetei és egy késmárki népdalt, utána Rockéi Klára hang verseny énekesnő adta elő Lindner Emő- Kalhwoda Gertrud „A karbunkuliustorony” cimü dialektus-balladáját. Szenczy Gábor a „Dér Jone aus Michelisdorf” c. elbeszélő költeményét szavalta, amelynek Weber Rudolf a szerzője, Sterbák János, Scholcz Ernő és Weisser István gimnáziumi tanulók pedig három elhunyt szepesi költő egy-egy versét, Strompf Stefánia pedig Mohr Győző „Dér tote Hannes" cimü balladáját interpretálták. „A lőcsei fehér asszony” a címe annak a melodrámának, amelynek Weisser Róbert irta a szövegét, Móry János pedig a zenéjét és amely drámai erővel, a legendás esemény ragyogó költői és zenei visszaadásával idézi Korponayné Ghéczy Juliánná bűnét és bün- hődését. A melodrámát Oszvald Vilma mondta lüktető erővel és nagy előadói készséggel, Szenczy Vilma pedig a zongorán varázsolta a hallgatók elé Móry János nagyszerű zenéjét. Klein Emil adott elő ezután egy nyelvjárásos verset, majd Rockéi Klára énekelte el csillogóan Móry János két dalát, amelyeket Lám Frigyes és Weisser János szövegeire irt. A műsor ügyesen válogatta ki erre az első szepesi szerzői estre, — amelyet Késmárkon és a többi szepességi városban is bizonyára több fog követni, — a cipszer alkotások gyöngyeit és keresztmetszetét adta a cipszer honi költészetnek. A nagyszámú közönség lelkesen, szeretettel és szűnni nem akaró tapssal köszönte meg a szerzőknek és az előadóknak az élvezetes és éf- tékes estét. (dr. n. v.) (*) A pozsonyi Kiskárpátck cserkészcsapat szinigárdája december 5-én délelőtt 10 órai kezdettel Zágon István egyik legjobb darabját, „Szegény leányt nem lehet elvenni” cimü há- romfelvonásos víg játékát adja elő. A darab a mai életnek nagyon is aktuális problémájával! a férjhez menni akaró szegény lányok kérdésiével foglalkozik és egészséges humorral telt vig jelenetékkel fűszerezve oldja meg az egyébként komoly témát. Fellépnek Sárai Pali rendezőn kívül Gergely Kató, Szexényi Tbália, Komor Ernő, Nádszegi Lajos, Tollasy Károly, Soós Ernő, stb. Jegyek elővételben a Seifext-cégnél (Goethe-u.) mérsékelt áron kaphatók. A lefoglalt jegyek pedig december 2-ig válthatók ki. A sikeresnek ígérkező előadást melegen ajánljuk a műkedvelő előadásokat szeretettel látogató közönség figyelmébe. (*) ötven éves a komáromi városi magyar könyvtár. Komáromi tudósítónk írja: Csendes jubileumot ül a komáromi városi magyar könyvtár, amely a Jókai Egyesület kulturházának földszintén van elhelyezve. 1887-ben, félszázaddal ezelőtt vetették meg alapját a magyar írás barátai. 1882-ben adott ki rendeletet a magyar köz- oktatásügyi kormány a népkönyvtárak létesítése érdekében. Akkoriban Komáromiban két kis köl- csönkönyvtár működött, amelyek azonban nem elégítették ki az igényeket. 1886-ban kimondta az iskolaszék,, hogy a tanulóktól szedett dijakból egy népkönyvtári alapot létesít s abból szervezi meg a könyvtárat: 400 forint jutott az első beszerzésekre, hozzájárult ehhez a régi Kaszinó hagyatékából átvett könyvanyag. A könyvtár első kezelője Hittrich József és Szijj János volt. 1887 tavaszán nyílt meg a közkönyvtár az akkori polgári 'leányiskolában. 566 kötete volt ekkor. Az olvasási díj évente egy forint volt. Akkoriban 251 olvasó összesen 5000 kötetet olvasott ki s igy a könyvtárnak rögtön az első évben nagy sikere volt. A könyvtárnak nagy jóakarója volt idősebb Szinnyei József, valamint két komáromi takarékpénztár. A kilencszázas években a városi könyvtár a vármegyei levéltár helyisiégébe került s a vármegyei könyvtárral együtt nagy szolgálatot tett a magyar kultúrának. Akkoriban dr. Alapy Gyula és dr. Bara- nyay József kezelték ezt az értékes és egyre bővülő könyvtárat. A háború előtt 2000 kötetes volt e könyvtár s olvasóinak száma 600-ra emelkedett 1914-ben a könyvtár a Kultúrpalota helyiségébe költözött: a vármegye saját könyvtárát a Jókai Egyesületnek ajándékozta s a Jókai Egyesület 36.000 kötetes, könyvtára most van rendezés alatt, mig a városi könyvtár külön kezdőt kapott s azóta a könyvek száma 10.000- re szaporodott föl. Jelenleg is a könyvtár kezelője dr. Baranyay József könyvtáros. A könyvtárnak már a hatodik nyomtatott katalógusa van s minden uj könyvet azonnal beszerez. Jelenleg az évente olvasott kötetek száma 35.000— 40.000 körül mozog. Érdekes megemlíteni, hogy egyidőben Vajda Ernő, — a jelenleg Hollywoodban élő filmíró és sizindarabszerző is kisegítője volt a könyvtárnak, mint joghallgató. Az urbánus és népi irodalom a lévai közművelődési előadások műsorán LÉVA. — A lévai járási magyar közművelődési testület legutóbbi szerdai estjén dr. Szvatkó Pál magasnivóju, értékes irodalmi előadást tartott a magyar urbánus, illetve népi irodalomról, Dr. Szvatkó Pál az urbánus irodalomról szólva megállapította, hogy a különbség az urbánus éa a népi irodalom közt nem lényeges, a kettő gyakran összefolyik, a két irány nem két iskola, mindössze két különféle lelki beállítottság, két elütő érdeklődési kör, a magyar irodalomnak úgyszólván két általános alaptendenciája. Ez főleg azért van, mert a városi magyar é6 a vidéki magyar közt nagy származási és fejlődési különbség van. Bizonyos ellentét az urbánus és népi csoport között csak a háború utáni káoszban keletkezett: az egyik oldalon Szabó Dezső, a másikon Szekfü Gyula hatása alatt. Szvatkó Pál szerint az urbánus és népi irodalom mellett Budapesten kialakult egy „metropolis”-irodalom is, melynek éltetője főleg az eliparosodott szellem. Az urbánus rétegek társadalmi összetételével foglalkozva az előadó rámutatott arra, hogy az urbánus tipusu Írókban letagadhatatlan a szláv _ és germán elem és az indogermán életforma, ök képviselik leginkább Európát, ők okcidens őrei nálunk. De az urbánus magyarok is érzik, hogy az uj magyar vezetőréteg utánpótlása csak a népi tartalékok-' ból teremthető elő. A magyar köznépnek még nem volt jelenése a történelemben. Szvatkó Pál mély gondolatokkal gazdag előadását mintegy kiegészitette — a másik előadó, — Vass László, aki a magyar népi irodalom kibontakozását és fejlődését fejtegette. Foglalkozott a modern magyar szociográfiai irodalommal is s ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy „viharsarkok” és „tardi helyzetek” bőven vannak nálunk Szlovenszkón is s ezekkel a kérdésekkel nálunk is foglalkozni kell. Az előadó végül annak a reményének adott kifejezést, hogy az urbánus irodalom — összefogva a népies irodalommal — eredményesen fogja szolgálni a magyar nemzet szociális fejlődését és népi megújhodását. A kitűnő előadásokat a nagyszámú közönség, élvezettel hallgatta és melegen megtapsolta. r. Az előadóknak Schubert Tódor, a járási közmüve- , lődési testület elnöke mondott köszönetét. (*) Féja Tibor pozsonyi előadása. Vasárnap, november 28-án este 6 óraikor tartja a pozsonyi városháza előadótermében — a magyar közművelődési testület rendezésében — Féja Tibor „Amit egy autóbusz mesél” címen előadását a Galánta-Nádszeg közt élő magyarokról, szokásaikról és nyelvjárásokról vetített képekkel. A táj magyar népdalait Varsányi László énekli. Belépés díjtalan. Felhívás lóhal Mór tisztelőihez! Vasárnap emelnek szobrot a magyarság nagy mesemondójának Komáromban. Ebből az alkalomból a Jókai-müvek kiadói a még meglevő kis készletet a 100 kötetes teljes diszkötésü centennáriumi kiadásból (teljesen uj példányok) hallatlanul olcsó áron bocsátották a szlovenszkói magyarság rendelkezésére. Ezen rendkívüli, vissza nem térő alkalmat mindenki kihasználhatja, aki posta- fordultával közli címét lapunk pozsonyi ki- adóhivatalával (Lazaret-ucca 45) „Jókai müvei” jelige alatt, miután ez alkalommal a rendkiviili olcsó ár mellett kényelmes fizetési feltételekkel szerezheti meg ezt az örökbecsű sorozatot. (Az érdeklődés semminemű kötelezettséggel nem jár.) i/• (*) Korda huszonhat filmet gyárt évenklnt, Londonból jelentik': Korda Sándor Londonban kijelentette, hogy két héten belül aláírják az United Artist részvénytöbbségének megvételéről szóló szerződést, A filmkészítés költséged tekin- tétében uj tőkére nincs szükség. Korda hozzátette, hogy ő maga hat filmet fog készíteni évenkint, vállalata pedig a nemzetközi piac számára további húsz filmet gyárt. Az irányításban egyenlő arányban fog osztozni Sámuel Goldwynnel. A Prudential biztositó társaság és angol társvállalatai körülbelül százmillió korona készpénzt előlegeznek az uj filmvállalatnaik. Az óriási méretű üzlet pénzügyi oldalát egy külön pénzcsoport fogja lebonyolitani. (*) Mark Twaint sorozatosan megfilmesítik, Hollywoodból jelentik: Már eddig két Mark Twiaáln regény után készült film. A hollywoodi gyárak versengenek a humor nagymesterének regényeiért és most dramatizálták Amerikában á Huckleberry Finnt és a Town Saywert, a felejthetetlen ifjúsági regényeket. Erek nemsokára Európában is bemutatásra kerülnek.
