Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)

1937-11-28 / 272. (4418.) szám

1937 november 28, vasárnap. ^RXCAl-MAfifeARHIRLAE Budapesti tevéi (Ző.) BUDAPEST. — Ebben a levélben nem lesz szó politikáról, annak ellenére, hogy a megírásához az ösztönzést Zsitvay Tibor képviselői beszámolója adta. Az ő meghívására mentem le két kitűnő barátom­mal: dr. vitéz Somogyi Bélával és dr. Dajko- vich Istvánnal Kecskemétre, ahová vagy húsz képviselő és felsőházi tag kisérte le Zsitvayt, aki a parlamentben a város egyik képviselője. Kecskemét a maga százezer la­kosával két mandátumot ád — titkos vá­lasztással, s minthogy a magyarból az ellen­zékiséget — hála Istennek — kibeszélni nem lehet, a másik mandátum tulajdonosa a füg­getlen kisgazdapárti Sándor István, aki kü­lönben képviselősége előtt a város polgár­mestere volt. A politikai egyensúly körül1 tehát nincsen baj. Mi azonban ezt az alkalmat fölhasználtuk arra, hogy — amennyire rövid néhány órán belül lehetséges — betekintsünk ennek a „hirös városnak" az életébe. Kecskemét a maga 939 négyzetkilométernyi határával úgy terül el a Duna—Tisza közén, mint va­lamely modern oázis a végeden síkságon. Ha nem tudnók, hogy ezen a helyen már a népvándorlás korában is éltek emberek, azt azt kellene hinnünk, hogy itt néhány év le­forgása alatt egy nagy város nőtt ki a föld­ből; egy város, amely föltűnő keveréke a nagy empóriumnak és a nagy falunak. Az ember, ha végighalad Kecskemét uccáin, ön­kéntelenül is arra gondol, hogy a régi Ma­gyarország kormányai mennyit hibáztak az­zal, hegy úgyszólván minden szép és nagy alkotást a végeken helyeztek el és eközben teljesen megfeledkeztek a nagy magyar Al- jj földről, amelynek városai például Szlovén- jj szkó városaival szemben az elmaradottság, s az ötletszerűség és az elhanyagoltság ismér- \ veit viselik magukon. Hiszen igaz, hogy az l Alföld végigszenvedte a törökduíást és pél-1 dául éppen Kecskemét vidéke a török ura­lom idején népfelen pusztasággá változott, de mégis, az ellentét olyan szembetűnő, hogy a felületes szemlélő előtt is nyomban érezhetővé válik a különbség, mondjuk, Kas­sa és Kecskemét között. Lehet, sőt valószerü, hogy ezt a különbséget még elmélyítette az a különbözőség is, amely az alföldi ember és a hegyvidéki ember természetében rejlik. Az alföldi embert — hogy is mondjuk csak? — kissé kényelmessé, tunyává, apatikussá tette a televény föld, amelyet a forró napsütésben gazdagon öntöz meg az eső és amely igy szinte önmagé tói dúsan terem. A hegyvidéki embernek ezzel ellentétben minden szem bú­záért, minden kis gyümölcsért, minden talp­alatnyi földért kemény küzdelmet kell foly­tatnia a természettel, amely a hegyek között nem olyan kegyes és adakozó, mint a fekete földdel megáldott síkságon. Ezért van, hogy a hegyvidéki emberfajta nyilíeszü, eleven, az akadályoktól meg nem rettenő, hogy lá­tóköre szélesebb és hogy minden kis siker­nek örülni tud. Az alföldi ember amolyan belenyugvó fajta, mindent rábíz a napra és az esőre, amely a jó Isten rendeléséből meg­termékenyíti a földet és ilyenmódon gondos­kodik a „mindennapi kenyérről", amelyért a hegylakónak sok Miatyánkot kell elmonda­nia és sok verejíékes munkát kell elvégez­nie. Ez a temperamentumkülönbség meglátszik és kézzelfogható a városok elrendezésében is. Kecskemét, amely lélekszám tekintetében Magyarország negyedik városa, nem kelti egy nagyváros benyomását. Pedig van jog­akadémiája, sokféle egyéb iskolája, vannak nagy templomai, pénzügyigazgatósága, tör­vényszéke, tanítóképző intézete, igazán gyö­nyörű színháza, mezőgazdasági kamarai székhely, van nagy hefyőrsége, önálló tör­vényhatóság, amelynek élén a kecskeméti főispán áll és van — egy szállodája és — ha jó! informáltak — két rendes vendéglője. És ebben a városban látta meg a napvilágot a magyar irodalom egyik kiváló alakja, aj „Bánk bán" halhatatlan költője, Katona Jó-1 zsef, akinek emlékével különben sokszor ta-S lálkozunk a városban. Az utazó, aki vas-<j utón, autón vagy kocsin érkezik ebbe az| élettől duzzadó, nagyforgalmu, szép középü-l letekkel ékes városba, igen jó benyomást j kap ... de — azt tanácsoljuk neki — ke­rülje el a mellékuccákat, mert szertefoszlik j minden szép illúziója. Pedig Kecskemét gaz­dag város. A 19. század második felében! kezdtek cl a kecskemétiek gyümölcsöt íer-I melni és az évtizedek folyamán ez a terme­lési ág odáig fejlődött, hogy Kecskemét má egyik legelső és legizesebb gyümölcsöt ter­melő városa a földkerekségnek. De legyünk igazságosak. Nemcsak a régi magyar kormányok hibájából nem tudott igazi várossá fejlődni Kecskemét, hanem ta­lán nagyrészt azért sem, mert régebben a lakosságából is hiányzott a városi érzés. Kecskemétet — a nagyszámban odahelye­zett lateiner osztályon fölül — leginkább parasztság lakja. Nagyszerű emberfajta. Öntudatos, rátarti, büszke és kemény ma­gyar. öröm látni őket, amint a késő őszi délelőttön, a templomból jövet, kifordított subájukban megállanak az uccán és beszéd­be elegyednek az őket megszólító „idegen­nel". Eleinte bizalmatlanok, szófukarak, de ha az ember szeretettel közeledik feléjük, ki­tárják a szivüket és — azt hiszem—, ha el­kértem volna, még a rajtuk lévő subát is nekem adták volna. De az úgynevezett „vá­rosi érzék" még most sem teljes bennük. A puszták fiainak késő utódai ők, akiket olt- hatatlan vággyal vonz az alföldi messzeség, Mindenki nézi az ön alakját Miért nem ügyel ön is jobban erre? Olvassa el, milyen hatásos és emellett ártalmatlan ez a szer! Baumann A. n ; B.-böl 50 kiló fogyását mondja el: 5 kiló az első kísérlet, után. Egyszer már kö­zöltük Minuth Albert, k.-i vendéglős, 40.5 kilós fogyását. Barát­ja Baiísen K.-ból, 1933. augusztus 3.-án ezt Írja:,.Minuth ven­déglős ma a követke­zőket közölte velem: Az Önök teája talpra állította ít, minden káros hatás nélkül több mint 50 kilót veszített súlyából. Nem régen felvette A feltaláló képe. régi mellényét, és ka­bátját, ezek oly bő­vek voltak, hogy még a félesége is beléjükfért. 2 x 50 kiló fogyás és még számtalan 20, 25, 30, 35, 40 kg-os fogyás a Dr. Janssen-tea használata által nem alapulhat beképzelésen. Számtalan levél hangoztatja ártal­matlanságát és a közérzetre gyakorolt jóhatását. Ezek után még kérdi, hogy valóban jó-e a Dr. Janssen-féle tea? A kísérlet meggyőzi önt, ha azonnal kipróbálja. 20.000 ingyen próbacsomagot küldenek most újból szét a gyógyszerészek. Kérjen tehát idejekorán gyógyszerészétől egy próbacso­magot felvilágosító prospektussal, vagy Írjon vá­laszbélyeg csatolásával Kalina f potheke, Prag II., Wenzelsplalz 35. cinre Eredeti csomagolás minden gyógyszertárban. Kérjen azonban kizárólag: Dr. Janssen-féle teát, a valódi, ártalmatlan természetes gyártmányt. Prága, Lentien, Wien, Amsterd m, Stock­holm, Genf, New York; Rio de Janeiro. a korlátot nem ismerő szabadság és a rónák délibábja... És csodálatos, milyen intelli­gens fajta, — nem jön zavarba, akármiről kerül a szó. És még egy szomorú eseményről nem szabad megfeledkeznünk, amely Kecskemét fejlődését erősen hátráltatta. 1911 julius 8-nak éjjelén megmozdult a város alatt a föld és a földrengés óriási kárt okozott. A város életrevalóságát bizonyítja, hogy ezt a kárt hamarosan kiheverte. Jellemző tünet, hogy amióta Magyaror­szág kicsiny lett, azóta kezdenek az alföldi városok naggyá lenni. Az államhatalom, de a magyar társadalom szeretete és áldozat- készsége is feléjük fordul. így lett Szeged a legszebb magyar városok egyike és igy lett Kecskemét a Bugaci puszta és híres „báráckja" révén idegenforgalmi nevezetes­ség. A Bugaci puszta ménese, csárdája, ka­rakul juhtenyészete, amely a legkitűnőbb asztragán prémet szolgáltatja, szárnyas vad­ban való gazdagsága, messziről magához vonzza az idegent, akit megejt ennek a táj­nak különös szépsége és a magyar paraszt ösztönös lovagiassága és udvariassága. Kecskemét most a legjobb utón van, hogy a magyarországi folyvást fejlődő idegenforga­lomnak egyik nevezetes állomása legyen. De ehez magának a városnak is hozzá kell járulnia azzal, hogy önmagát csinosítja, kedvessé, kellemessé teszi a benne való idő- zést és gondoskodik róla, hogy a külföldi megtalálja benne azt a kényelmet, amit egy százezerlakosu európai várostól el lehet vár­ni. Ugy mondják, hogy a város mostani pol­gármestere, dr. Kiss Endre kitűnő ember, akiben megvan az erély és az akarat, hogy Kecskemétet azzá tegye, amire múltjánál és jelenénél fogva elhivatott: a nagy magyar Alföld hatalmas kulturgócpontjává. ... Hazafelé menet, a lajosmizsei határ­ban, tizenkét esküvői menettel találkoztunk. Vitték a szép menyasszonyokat az oltár elé. Jókedvűen, dalolva, kedvesen integetve fe­lénk vonultak az Isten házába. És mi csak néztünk utánuk és arra gondoltunk, hogy nem kell azt a fajtát félteni, amelynek ilyen életerős, szép és vidám hajtásai vannak ... Szlovenszkószer£e meginduld a fölkészülés a jövő évi E udi ariszf ikus Világkongr esszusra Pozsonyban ioíyi le a magyar elckészitő- bizottság nyugatszlovenszkói tanácskozása Barta] József, a pozsonyi katolikus akció ma­gyar részének vezetője (Pozsony). — Bartha Bé­lái, hitoktató (Kassa). —- Belluch Zoltán, egyete­mi hallgató, a csehszlovákiai magyar katolikus akadémikusok Prokászka-Körei Szövetségének elnöke (Pozsony). — Bíró Lucián, Szent Bene- dekrendi tanár, a csehszlovákiai magyar katoli­kus középiskolások országos moderátora (Ko­márom). — Dr. Both József, szanatóriumi főorvos (Pozsony). — Czvank László, reálgimnáziumi ta­nár (Beregszász). — Eperjessy István, káplán (Szepsi). — Esterházy Lujza, a SzKIE leányszak­osztályának vezetője a nagyszombati apostoli kormányzóság területén (Újlak). — Gregorovits Lipót, szentszéki tanácsos, plébános (Jóka). — H'adik Ágoston, szentszéki tanácsos, a szloven- szkói magyar katolikus akció országos igazgató­ja (Pozsony). — Hokky Károly, szenátor (Nagy­szőlős). — Király József, esperes-plébános, a „Szűz Mária Uj Virágos Kertie” szerkesztője (Osicsó). — Jánoky-Madocsányi Gyula, nyug. fő­ispán (Nyitraegerszeg). — Kovács Gyula, plébá­nos, a Szloven6zkói Katolikus Ifjúsági Egyesület országos igazgatója (Tornagörgő). — Dr. Kőhe­gyi József, tanítóképzői igazgató, a „Katói. Lel­kipásztor” szerkesztője (Pozsony). — Letocha Jó­zsef, szents^éki tanácsos, plébános, a Szent Ágos­ton Társulat országos igazgatója (Galánta). — Meggyesi Sándor, igazgató-tanitó, a SzKIE or­szágos főtitkára (Perse). — Molnár Sándor, a , „Christiana”-Bank igazgatója (Ungvár). — Dr. Noszkay Ödön, gimnáziumi tanár (Érsekújvár). — Ortuíay Jenő, gör szert, főceperes, városbiró (Be­regszász). — Dr. Pfeiffer Miklós, székesegyházi kanonok, az euohar. világkongr. csehszlovákiai magyar előkészítő bizottságának elnöke (Kas- ! sa). — Po.ocsny József, f. szerkesztő, nyomda és 1 laptulajdonos, a Srent Pál Társulat országos | igazgatója (Rozsnyó). — Dr. Privitzky Gyula, | kanonok plébános, a „Krisztus Királysága” szer- | kesztője (Rozsnyó.) — Sinkó Ferenc, az „Uj Élet” s szerkesztője, a Katolikus Sajtóiroda vezetője (Kassa). — Szabó Kálmán, joghallgató, a világ- kongresszus csehszlovákiai magyar előkészitő’oi- zottságának titkára (Kassa). — Szmrecsányi Elek, plébános (Nagvtárkány). — Tost Barna, prelátus-plébános (Kassa). — Tyukoss Ev. János, esperes-plébános, a. Magyar Katolikus Tanács el­nöke (Pozsonypiispöki). — Várv Lajos, esperes­plébános (Mezőkaszony.) — Tonhaizer Ferenc, szerkesztő (Munkács). — A lelkipásztorkodó szerzetesrendiek közül: P. Fidvéghy Károly jé­zustársasági, P. Király Pacifik fer’encrendi, P. Mózer Adorján kapucinusrendi (mindhárman Po­zsonyból). Dr. Pfeiffer kanonok előterjesztései során be­jelentette, hogy rövidesen Szlovenszkón és Kár­pátalján is forgalomba kerülnek a kongresszus magyar szövegű plakátjai. Minden plébánia kap rövid történelmi ismertetést az eucharisztikus kongresszusokról és két szentbeszéd- illetőleg előadásvázlatot az eucharisztikus kongresszus tárgyköréből. Pfeiffer kanonok közlése szerint a budapesti világkongresszuson minden rfyelv­nek és nemzetnek meg lesz a maga külön temp­loma és összejöveteli helyisége. A felvonulá­sok a budapesti központi bizottság határozata értelmében államok szerint az illető állami zászlóval az élen és minden egyes állam cso­portján belül külön-külön nyelvi és nemzeti csoportok szerint vonulnak. Nagyon óhajíja a budapesti bizottság, hogy a résztvevők népi viseletben és saját templomi zászlók alatt je­lenjenek meg. A kanonok a budapesti rendezőség óhajának megfelelően kérelmet terjesztett a csehszlovákiai püspöki karhoz az iránt, hogy a kongresszuson áldozás napján, 1938 május 29-én számos más országhoz hasonlóan rendelje el a közös szent­áldozást, továbbá eszközölje ki, hogy a kongresz- szusi szózatokat, főleg a pápa által előrelátható­lag mondandó szózatot a csehszlovákiai rádió is közvetítse. A püspöki kar az előterjesztéseket el­fogadta s a szükséges lépéseket megteszi. Részletesen ismertette Pfeiffer kanonok a kongresszus nemzetközi előkészítő értekezletét. Ezen a központi rendezőség felhívta a figyel­met arra, hogy a külföldiek lehetőleg saját vasúti szerelvé- ' nyeikkel, vagy autóbuszaikkal jöjjenek. Csak annyi résztvevőt fogad el a budapesti közpon­ti bizottság, ahányat el tud helyezni. Ezért kí­vánatos, hogy a résztvenni akarók minél előbb jelentkezzenek. A csehszlovákiai magyar résztvevők olcsó el­szállásolása érdekében az értekezlet felkérte és megbízta Gregorovits Lipót plébánost, hogy eb­ben az ügyben érdemlegesen tárgyaljon a buda­pesti központi bizottsággal. Az értekezlet to­vábbá egy szükebbkörü pénzügyi ellenőrző bi­zottságot alakított, amelynek tagjai Gregorovits Lipót és Hladik Ágoston. Az értekezlet végül azon álláspontra helyezkedett, hogy a csehszlo­vákiai magyar zarándokoknak — ha a kellő számot elérik, — saját különvonataik legyenek. A csehszlovákiai vasutak a kongresszusi részt­vevőknek 33 százalékos, a magyar állam­vasutak pedig 50 százalékos kedvezményt nyújtanak. — Az értekezlet hangsúlyozza, hogy a kongresszus rendezésének az legyen a törekvése, hogy minél több hivő minél olcsób­ban tudjon a kongresszuson résztvenni. Az ér­tekezlet igy reméli elérni, hogy a kongresz- szusi részvétel olcsóbb, egyszerűbb módja 150 200 korona költséggel történhessék. Tekintettel arra, hogy a csehszlovákiai magyar előkészítő bizottság munkája püspökkari jóvá­hagyás, illetőleg megbízatás alapján történik: az értekezlet elfogadhatatlannak tartja azt, ha egryes csehszlovákiai magyar csoportok netalán a cseh­szlovákiai magyar előkészítő bizottság megke­rülésével, vagy kikapcsolásával akarnának hí­veiket a kongresszusra vezetni. PtiSiimaim - tea enyhíti a köhögést, oldja a nyálkát s a. tüdőre jótékony hatással van! Minden gyógyszertárban kaphatói Eredeti csomagolás 16 Ke. Gyermekek számára i.J Lerakat: 3Ir. Fk. S. Wantocl^Znaim, Füttcig. Nr.664 11 vezető világmárka a mi csodasorozatunk: MARKOPÜON (Brünn) IRON EMPO (Brünn) (Cakovice) EUMIG KAP-CH INCELEN (Wien) (Wien) (Wien) M4RCONI RÉL TRIU 4F BL” UVUNKT ORICN (London) (Brünn) (Pardubic) (Kolin) (Budapest) Válasszon tetszés szerint rádiókészüléket, mi ezt vételkényszer nélkül bemutatjuk ön­nek saját lakásán. A fent felsorolt választékból rendkívül előnyösen cseréljük ki régi rádiókészülékét egy uj készülékre. Állandó nagy raktár alkalmi vételekben. Különösön kedvező fizetési feltételek. Kérjük látogatását, vidékieket mi látogatunk meg. Techno Freisfadt, Bratislava-Pozsony, DunajjkS1'^ Telefon4A2! I 5 POZSONY. — A közelmúlt napokban tartotta a jövő évi Eucharisztikus Világkongresszus cseh­szlovákiai magyar előkészítő bizottsága nyugat- szlovenszkói tanácskozását, a pozsonyi Katolikus Kaszinó helyiségében. Je’.envoltak: Bartal József (Pozsony), Belluch Zoltán (Pozsony), dr. Both Já­nos (Pozsony), Gregorovics Lipót (Jóka), Hladik Ágoston (Pozsony), dr. Kőhegyi József .(Pozsony), Letocha József (Galánta), dr. Pfeiffer Miklós (Kassa), Tyukoss Ev. János (P. Püspöki) és mint meghívott' Kovács Endre (Pozsony). Távolmara­dásukat kimentették: Biró Lucián (Komárom), Esterházy Lujza (Újlak), Jánoky-Madocsányi Gyula (Nyitra-egerszeg), Király József (Osicsó) és dr. Nosz'kay Ödön (Érsekújvár). Dr. Pfeiffer Miklós kanonok, a bizottság elnöke indítványára az értekezlet elhatározta, hogy dr. Janta sch Pál püspököt, helyi ordináriust levél­ben üdvözli. Majd a kanonok ismertette a világ- kongresszus előkészítésével kapcsolatban kifejtett eddigi munkát. Mint ismeretes, a csehszlovákiai püspöki kar főmegbizothja, dr. Rückl János György felkérte dr. Pfeiffer Miklóst, hogy alakít­sa meg a magyar előkészítő bizottságot és vállal­ja annak elnökségét. Dr. Pfeiffer a bizottságba mindenekelőtt a csehszlovákiai akció magyar szerveinek vezetőit kérte fel; továbbá az egyes Főpásztorokat kérte arra, hogy a bizottságba sa­ját egyházmegyéjükből, külön megbízottakat de­legáljanak. A delegáltak névsora a következő:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents