Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)

1937-11-27 / 271. (4417.) szám

•» ^I^CAI-MAGtARHlRLAE! "^iTifííTi iiíiíyimíttnií^ na 1937 november 27, szombat, Darányi miniszterelnök berlini nyilatkozata TUDÓSÍTÁS ELEJE AZ 1. OLDATOM Minőségben vezet! nawnBMamwnwBMBiaatwwj vei. Angliának nem azonosak százszázalékosan érdekei Franciaországgal, .mégis bizonyosra kel! venni, hogy London és Páris között mindig együttműködés lesz a fő európai kérdésekben. Mindössze arról van szó. hogy kié az iniciativa. Egészen a legutóbbi időkig az európai politikát, lehet mondani,, teljhatalommal irányította a Quai d'Orsay. Ez most megszűnt. A döntő szó a jö­vőben. legalább is egyelőre. Londoné. Az európai politika súlypontja áttolódott London­ba s minden lépésben, amit a közeljövőben a nyugati hatalmak tesznek, a kezdeményezés Ang’iáé lesz. S ezen semmi okunk búsulni, nem­csak nekünk magyaroknak, de senkinek. El­végre Prágának sem vált minden tekintetben hasznára a túlságosan világnézetes egyoldalú francia politika. Nemcsak egyhuruvá tette a csehszlovák külpolitikát, hanem, mit szépítsük a dolgot: nehéz helyzetbe sodorta. Most az angol politika veszi át a vezérszóla­mot, éppen azért, mert Franciaország bizonyos vonatkozásokban kénytelen annyira intranzin- gens magatartást tanúsítani, ami minden vál­lalkozó kedvét megbénítja. Nem hiába panasz­kodik már hónapok óta a francia baloldali sajtó, hogy Franciaországnak nincs külpolitikája s Del- bos minden igyekezete abban merül ki, hogy valahogy adminisztrálja a mai tehetetlenséget, — valóban: az egyetlen lehetséges külpolitika ma Franciaország számára a semmilyen külpoli­tika. Eddigi instrumentumai és kezdeményezé­sei körül baj van: A népszövetség egyelőre ak­cióképtelen: — a békekonferenciák semmi ered­ményt nem hoztak; — a kollektív biztonsági rendszerről e pillanatban álmodni sem lehet, tel­jesen hiányoznak reálpolitikai előfeltételei: — •ez orosz orientáció megbukott, csak nyíltan még nem vallják be, de köztudomású, hogy Del'bos Brüsszelben kereken visszautasította Litvinov meghívását Moszkvába, elismerte, hogy a jelenlegi helyzetben nagy szüksége len­ne Oroszországnak az orosz-francia szövetség hangsúlyozására, viszont Franciaországnak a jelenlegi helyzetben éppen arra van szüksége, hogy mennél kevesebbet beszéljenek az orosz- francia szövetségről; azok a gyöngéd szálak, amiket Laval szövögetett Olaszországhoz s; amiért az angolok jogosan bizalmatlanok a fran- J cia külpolitika pártimprovizációival szemben, j az egyéves Blum-uralom alatt végkép elszakad­tak: — a spanyol helyzet alakulása sem kedve ­ző Franciaország szempontjából; — középeuró­pai szövetségesei közül is egyre többen távolod­nak el a blokkpolitikától s az úgynevezett egyéni semlegesség álláspontjára helyezkednek, ami a sacro egoismo elvének okos alkalmazása az olyan középhatalmaknál, mini Lengyelország és Jugoszlávia. Ez a helyzet f pillanatban a fran­cia külpolitikában. Viszont Anglia a gyarmati kérdésben muta­tott engedékenységgel magáhaz rögadhatja az európai politikában is az irányítást. S számos jelből látjuk, hogy már magához is ragadta. Né­metország volt afrikai gyarmatai nem bírnak kü­lönösebb gazdasági jelentőséggel Anglia számá­ra s legfeljebb katonai, szempontból van tartani valója attól, hogy egy német-olasz gyarmati együttműködés afrikai pozícióját veszélyeztet­heti. Tévedés azt hinni, hogy Anglia a német gyarmati követelések teljesítése elé elhárítha­tatlan akadályokat gördít vagy belemegy abba a primitív kupeckodásba, amiről mostanában sokat hallani, hogy tudniillik a gyarmatok he­lyett szabad kezet kap Németország Közép- európában. Ilyesmiről nincs szó s erre. Német­ország sem törekszik az adott helyzetben. Min­den valószínűség szerint arról van szó, hogy Németország gyarmati követeléseinek teljesíté­se fejében milyen alapokon lehet újjászervezni és megszilárdítani a békét, hogyan lehet Német­országot megnyerni a nyugati nagyhatalmakkal Való szoros gazdasági együttműködésre, egy­szóval milyen áron lehet a normális viszonyt helyreállítani a világ vezető gazdasági és kátö- nai nagyhatalmai között. S mert az árat angol zsebből fogják kiszurkolni, tehát Angila tárgyál S ő mondja ki a döntő szót. a birodalmi külügyminiszterrel való ismételt baráti megbeszéléseken megvitatták az euró­pai politikai kérdéseket, nevezetesen azokat, amelyek a két nemzetet közvetlenül érdeklik. Ezeket a megbeszéléseket kiegészítette és meg­erősítette az a beható és bizalomteljes beszél­getés, amelyet a két magyar államférfi tegnap Hitler vezérrel és kancellárral folytatott. Köl­csönös megelégedésre újból kitűnt, hogy a fel­fogások teljesen egyeznek. Egyetértettek ab­ban, hogy éppúgy mint eddig, a jövőben is a két országot érintő minden kérdésben a leg­szorosabb érintkezést kell fenntartani és a bé­ke szolgálatában álló közös célokat folytonos eszmecsere révén továbbra is követni kell, : A szilárdan megalapozott és a kölcsönös rendit- ' hctetlen bizalmon alapuló német-magyar barát­ság szempontjából a jövőben is előmozdítják a két ország között a gazdasági és közművelődési téren kifejlődött sokszoros kapcsolatokat és bi­zalomteljes együttműködéssel kezelik mindazo­kat a kérdéseket, amelyek Németországot és Ma­gyarországot közvetlenül érintik. A magyar és német államférfiak egybehangzó meggyőződése szerint a német-magyar barátság és annak állan­dó elmélyülése nemcsak a két ország érdekeit szolgálja, hanem ezen tulmenőleg lényegesen hoz­zájárul minden törekvéshez, amely Európa meg- | békélésére irányul. Decemberben: olssz-magyar-cszlrák konferencia BECS. — A péntek esti bécsi lapok Róma hói azt a hirt ködük, hogy miután Olaszorszá? uj kereskedelmi szerződést kötött Magyaror szággal és Ausztriával, most elérkezett az idej< annak, hogy a római jegyzőkönyvek alapjár egyesült államok újabb hármas koníerenciá tartsanak. A bécsi lapok szerint a magyar, ősz trák és olasz államférfiak december másodil felében találkoznak Rómában vagy Firenzében A bécsi lapok Berlinből és Budapestről kelte zett hirei megegyeznek abban, hogy a magya államférfiak mostani berlini tanácskozásai sikál mával sikerült a kisebbségi kérdést és a gazda sági érintkezés legutolsó nehézségeit is elimináí ni, úgyhogy" a Róma—berlini tengely és a roma jegyzőkönyveiket aláíró államok között több, semmiféle nézeteltérés nincsen, francia réSeisény PARIS, — Az Action Francaise értesülés* szerint a berlini magyar-német megbeszélései tengelyét a dunameníi helyzet rendezése alkotta Mig a német-magyar kulturális kapcsolatok. é: a magyarországi német kisebbség kérdése mái megoldást nyert, a dunai helyzet még bizony­talan. Nem akarunk most vitába bocsátkozni, — folytatja a lap, — a magyar követelések jogos­ságáról. A tény az, hogy a trianoni békekötés óta Magyarország neheztelése szomszédaival szemben nőttön-nőtt és Budapest érthető modor igyekezett támogatást keresni mindenütt, ahol erre némi remény muakozott. < Mindamellett volt egy pillanat, amikoc a ma- gyar-kisantant összebákülésre némi lehetőség nyílott egy dunai szövetség keretei között. Ez az ábrándkép azonban ma már szertefoszlott. A ha­bozások és halogatások tönkrebték a terv kilátá­sait. A nyugati nagyhatalmak kötelessége lett volna ezt az ügyet felkaroltad akkor, amikor még lehetséges volt. Ma már késő, Németország von­zóereje ismét érvényesül és Magyarország már iránit választ. Akár csatlakozik Budapest a komimunistaellenes egyezményhez, akár nem, a parancsuralmi hatalmak csoportja ma már tudja, hogy számíthat Magyarországra s ez végre is teljesen elegendő. Ma már nem divat szövetségi szerződéseket kötni, a dolgot ma más néven ne­vezik, de az csalc alaki kérdés, a lényeg ugyan- 3Z* A betűül üt belgrádi *5sszfcangia BELGRÁD. — A hivatalos Samouprava ve­zércikkben foglalkozik a magyar államférfiak berlini látogatásával. A vezércikk bevezetőben utal arra, hogy bár az utazásnak alapjában véve baráti jelle­ge van, a berlini látogatást mégis mindenfelől élénk politikai érdeklődés kiséri éppen abban a pillanatban, amikor a francia közvélemény érdeklődése a középeurópai kérdések felé for­dul. Általában azt kérdezik, hogy vájjon Ma­gyarország továbbra is megtartja-e eddigi po­litikai irányvonalát, vagy irányváltoztatásra kerül a sor. A cikk Darányi nyilatkozatából, valamint a magyar sajtó csaknem egyöntetű cikkeiből arra következtet, hogy* Magyaror­szág kitart a németbarátsóg mellett, mert Né­metország nem csupán jó barát, hanem egy­úttal kitűnő vevő is. Befejezésül a cikk arra is utal, hogy a magyar államférfiakat milyen, rendkívüli szívélyes fo­gadtatásban részesítették Berlinben és hogy elő­reláthatólag szép eredménnyel fognak vissza­térni országukba. Mii mond Prágai PRÁGA. — A magyar miniszterelnök berlini utjával részletesen foglalkozik a prágai sajtó is. A „Venkov" berlini híradásában arról ad hirt, hogy a magyar államférfiak az újságírók kérdé­sére kijelentették, hogy Berlinben nem kötöttek semmiféle szerződést, melyben Magyarország az antibolsevista paktumhoz csatlakoznék. „Nem tárgyaltak arról sem, — Írja a lap, — hogy Ma­gyarország szorosabban kapcsolódik a berlin— római tengelyhez. Arra a kérdésre, hogy milyen hatása van a berlini útnak Magyarország és a kisantant tárgyalásaira, azt felelték, hogy Ber­linben természetszerűen megbeszélések tárgyát képezik a dunavölgyi kérdések, Így a magyaf- kisantant közeledés és a Hodza-terv is. Magyar- ország tárgyalásait a kisantanttal Berlin egyálta­lán nem zavarja, ha azok a nemzetek-egyenran­gúságát akarják megvalósítani. Már annakidején is ebbén az értelemben igyekeztek közrehatni Belgrádban és Bukarestben a német követek." A ,,Prager Presse" budapesti levelezője á ma­gyar miniszterelnök látogatásával kapcsolatban ama nézetének ad kifejezést, hogy ez az ut ném jelent fordulatot a magyar külpolitikában, inkább annak változatlanságát bizonyítja. öj államfő Argentínában BUENOS AIRES. — Az argentínai köztársaság­elnökévé 254 szóval 124 ellenében Ortic elnököt választották meg, helyettese Caétill-o, Jafoss beszédének eredménye: & határvidéki filliibirfokosokkal szemben a íegtapiniaSosabl) eljárást rendelte el flacbnik miniszter PRÁGA. — Legutóbb ismertettük Jaross An­dor nemzetgyűlési képviselőnek a nemzetvédel­mi tárca megvitatása során elmondott beszédét, amelyben egyebek közöt szóvótette egyes kato­nai hatóságoknak a határvidéki földbirtokosok­kal szemben tanúsított eljárását. A felszólalás­nak ugylátszik megvan a hatásos eredménye, mert a nemzetvédelmi minisztérium — mint azt a DND jelenti — utasította az alája rendelt ka­tonai hatóságokat, hogy az államvédelmi tör-: vény végrehajtása során a lehető legtapintato­sabban járjanak el a polgári lakossággal széni­ben. Nevezetesen a magánbirtokok tulajdono­sait, illetve haszonélvezőit idejében értesítsék, hogy a katonai igazgatás mikor kívánja meg­kezdeni a birtokon a munkálatokat s egyben ar­ról is kötelesek tájékoztatni a telektulajdonoso­kat, hogy miképpen kívánják a területet fél­használni. Az idejében eszközölt kiértesítésnél írásbeli nyugtát kell a telekbirtokosoknak kiállí­tani. MacDanald temetése LONDON. — Az angol társadalom nagy ré?z« véte mellett a Westminster apátság templomába n MaoDonald lelkiüdvéért a canterbnryi érsek gyászmisét celebrált. (A MaoDonald holttestét szál­lító hajó tegnap érkezett haza.) A gyászmisén ■megjelent előkelő személyiségek ’ között óit volt a, gloucesteri herceg is, aki a királyt képviselte, továbbá Chamberlain miniszterelnök, Baldvia volt, miniszterelnök, .Simon miniszter és Attl-ee őr* nagy, a Labonr Party vezére. MacDonaM kopór* sóját áz angol lobogóval borították be és mint,* hogy MacDonald nagyon szívesen tartózkodott Oheqeureben. Chamberlain felesége cihequeri me­zei virágokat küldött Anglia nagy halottjának koporsójára. További hízkutaléso^t és letartóztatása* a csuklyés összeesküvés ügyében PARIS. — A csuklyás összeesküvés felgön­gyölítésé teljes 'érővel folyik. A rendőrség az ország minden részében még mindig- házkutatásé, kát ég letartóztatásokat foganatosít. A párisi rendőrség és a Sárrété National néhány nap óta riadó készültségben van. A belügyminisztérium és a Surété épületében szakadatlanul folynak a kihallgatások. Mind a két épületet gép-fegyveres rendőrosztagok őrzik, Franciaország katonai szempontból fontos repülőtereit is megerősítették. A tegnapi nap folyamán Brestben voltak házku­tatások és leleplezték az összeesküvő, szervezet, második központját. Cambraiben újabb fegyver­raktárt lepleztek le és fegyvereket találtak de la Roeque ezredes fivérének lakásán is. De la Roeque- fivérét, aki aktív kapitány az I. gyalogos­ezrednél, letartóztatták. Tegnap érkezett vissza Hubert Pastré Parisba, hazaérkezése után nyom­ban letartóztatták. Több órás kihallgatás után a tegnap esti órákban kihirdették a letartóztatást Duseigneur tábornok előtt in. £z angiiok hivégetfe'lk a peiesziinai arab íonorisiák vezérét JERUZSÁLEM, Wavel tábornok, a pale-sz-* tiuai és tfanszjordániai angol haderők főpa­rancsnoka jóváhagyta az arab terroristák, vezéré* nek, Seih Saadinak halálos Ítéletét. A halálos Ítéletet szombaton fogják a (nyolcvanéves arab vezéren végrehajtani. Mint ismeretes. Sada Saadi arab vezért múlt hét szerdáján halálra Ítélte a haifai katonai bíróság, mert megállapítást nyert,• hagy ő az értelmi szerzője számos terrorcselek­ménynek. A vádlott a halálos Ítéletet^nyugodtan fogadta-. Számos arab szervezet a brit csapatok főparancsnokaihoz kegyelmi kérvényt intézett, amelyet azonban elutasítottak. - - * ....—- -■ ■ / „pl,y, Reisz Gyula feltilnéstkeliő nyiatkozata a tarlomtnygyQlfcea POZSONY. — (Szerkesztőségünk tele­fonjelentése.) A szlovenszkói tartomány- gyűlésen folytatták a költségvetési vitát,' amely itt-ott meglehetős élénken folyt. Sensel agrárius támadta a kárpátaljai zsidó ifjúságot, amely szerinte provokatív módon- viselkedik a szlovák ifjúsággal szemben, Dr. Reisz Gyula zsidópárti vitába szállt Sensel képviselővel s emelt hangon jelen­tette ki, hogy a köztársaság zsidósága régen felismerte a köztársaság nagy jövőjét és értékét és hogy a köztársaság tulajdonképpen a zsi­dóknak köszönheti azt, hogy Kassán és Pozsonyban a magyarság arányszáma a kvalifikált kisebbségi arányszám alá esett. Végül bejelentette, hogy a költ- sgévetést elfogadja. Juris kommunista kifogást emel az ellen, hogy az utóbb iidőben állandó heccelődés folyik a csehek és szlovákok között. Azután megrázó képet festett a Szlovenszkón ta­pasztalható nyomorról. Elrettentő példakép említette Csicsmány község helyzetét, ahol a statisztika adatai szerint öt személynek jut egy ágy s ahol öt személyre nem jut annyi élelmiszer, mint például Pozsonyban egy szegény embernek. Reisz Gyula kijelentése kínos föltünést keltett. Általában elhamarkodottnak s túl­zottnak tartják állításait, mert köztudomású, hogy a szlovenszkói zsidóság tagjainak te­kintélyes része olyan, aki magyar kultúrán nevelkedve, ma sem tagadja meg a magyar­sághoz való tartozását. ELSŐ UTJARA KÉSZÜL AZ UJ MAGYAR TENGERJÁRÓ HAJÓ. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A nemrégiben elkészült u) Duna- tengerjáró hajó a napokban indul el első négy hónap­ra tervezett tengeri útjára. A hajó. amelyet „Tisza * névre kereszteltek, tudvalévőén a legnagyobb dunai hájó. A „Tisza" ma tette meg első próbautját. amelyen résztvett Horthy Miklós kormányzó nagyszámú rnecpi hívott előkelő közönség kíséretében, | i , ) <

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents