Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)
1937-11-25 / 269. (4415.) szám
I XVI. évf. 269. (4415) szám • Csütörtök ■ 1937 november 25 Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Kt., külföldre: évente 450^ félévié 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • f\ képes melléklettel havonként 2.50 K£-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— K& A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská alice 12, U. emelet • Kiadóhivatal: Prága II.. Panská ulice 12, III. emelet • • TELEFOM; 30311. • O SÜRQÖMYCIM; HÍRLAP. PRAHA. Vita a múltról (d) — Az idegölő iramban haladó idei költségvetési vitában érdekes jelenségnek vagyunk szemtanúi. A nemzeti kisebbségek szószólói ugyanoly mértékben tárják föl panaszaikat és követeléseiket, mint máskor, ellenben egészen uj tünet az, hogy a kormány tagjai soha nem tapasztalt részletességgel reagálnak a nemzetiségi szónokok fölszólalásaira. Legalább magyar viszonylatban azt látjuk, hogy nincs magyar fölszó- lalás, amellyel az érdekelt szakminiszter ne foglalkozna, ne fejezné ki, hogy mely pon- tc kban egyetért és melyekben nem ért egyet a magyar fölszólalóval. Ez a figyelem részben annak tulajdonítandó, hogy a kisebbségi kérdés általában emelkedett jelentőségében, másrészt annak, hogy a magyar képviselők szlovákul mondják el bizottsági beszédeiket, úgyhogy a kormánytényezők az élőszón keresztül közvetlenül ismerik meg a magyar kisebbség álláspontját. A magyar törvényhozók szavaira elhangzott miniszteri válaszok közül figyelemreméltó volt Franké vitája Esterházyval. Franké rossznéven vette, hogy Esterházy idézte Masaryknak az egykori osztrák Reichsrathban mondott szavait, amelyékkel a csehszlovákok nagy szellemi vezére a demokrácia nevében követelt megértést nemzete számára és éles szavakkal bírálta azt az osztrák metódust, hogy az osztrák kormány nem a cseh nemzet többségével, hanem egyes megalkuvókkal keresi a megegyezést. Franké azt mondja, hogy senkisem ítélte el úgy a régi osztrák rendszert, mint éppen Hitler, a ,,Mein Kampf“ szerzője és hogy a maga részéről nem kíván még emlékezni sem a régi Ausztriára. Masaryk hü tanítványainak szerinte azt a jelszót kell követniök, hogy mindent „osztráktala- nitsanak**, azaz még az emlékezetből is kitöröljék az osztrák elnyomás maradványait. Nem osztráktalanitottuk el magukat mondja szemrehányóan Esterházy címére —, ha egyre és folyton visszagondolunk Ausztriára és módszereire. A maga részéről —- úgymond — azzal szolgál jó példával, hogy számtalan parlamenti beszédében sohasem hivatkozott a volt osztrák—magyar monarchiára. Lojálisán meg kell állapítanunk, hogy Franké valóban sohasem emlegeti a régi Ausztriát és annak rossz módszereit avég- ből, hogy a rossz példából a hasonló eljárásra jogcímet próbáljon faragni. Ez igaz. De viszont Frankénak is el kell ismernie azt, hogy Esterházy sem azért emlegette Ausztriát, hogy annak módszereit dicsérje, hanem ellenkezőleg azért, hogy azokat elitélje. Franké téved abban, ha azt hiszi, hogy Esterházy Ausztriát emlegette volna. Nem Ausztriát emlegette, hanem Masarykot, hiszen nem a régi Ausztria módszereivel, hanem Masaryk elveivel azonositotta magát. Masaryk idézésével nem is volt egyéb célja, mint az, hogy Franké miniszter és a csehszlovák kormány úgy elvben, mint gyakorlatban szintén azonosítsa magát Masaryk idézett elveivel, amelyek a kristálytiszta igazságosság és humanizmus elvei. Szóval végeredményben ő is az „osztráktalanitás** jelszavát követte, amikor ,,osztráktalan“ kisebbségpolitikát kívánt. Kár, hogy Franké osztráktalanitási törekvését nem minden felelős politikus osztja. Nem mindegyik politikus törekszik arra a tapintatos álláspontra, hogy a háborúRohamléptekkel hatad a költségvetési bizottság munkáfa Tiiíny miniszter: Legkésőbb márciusra likvidálják a régi magyar postatakarékbetéteket Az éjféli ülések kellemetlen mellékzOnséi - - Kilenc és fél mílliárdra rúg a szociális intézmények vagyona PRÁGA. —- A költségvetési bizottság tegnap esti ülésén Necas miniszter, a beteg Bechyné miniszter helyettese a vasutügyi költségvetés vitájában fölhozottakra röviden válaszolt s a legtöbb kérdésre írásbeli vált szt ígért. Nem helyes az az állítás — mondta a miniszter —hogy tavaly a vagonállomány 30 százalékát javították, mert csak 7,3 százalék volt javításban. Tuüny zárszava Tucny postaügyi miniszter mindenekelőtt a postaalkalmazottak kérdésével foglalkozok. Eszerint ma már nincs havi 103 koronával „fizetett** segédalkalmazott s a 370 koronás fizetésüek is eltűnőben vannak. A cseh hivatalnokokat nem azért küldték Szlovenszkóra, hogy a szlovákok helyét foglalják el, hanem mert nem volt szlovák jelentkező. A miniszter mindig azon volt, hogy a szlovákul jól beszélő cseh hivatalnok szlovákul beszéljen, de ha nem tud jól szlovákul, úgy ii kább a cseh nyelvet használja. Érthetetlennek találja, hogy a cseh szót nem tudják megszokni Szlovenszkón, míg a zengzetes szlovák szó Cseh- és Morvaországban mindenkinek örömet szerez. A előtti állapotokat ne hánytorgassák föl holmi olcsó, de anakronisztikus összehasonlítások céljából, vagy pedig az általunk kifogásolt állapotok szépítése végett. Különösen a szlovák kormánypolitikusok szeretik az ilyen összehasonlításokat. Dérer történetszemlélete például rendszerint ilyen összehasonlításokra épül. De ugyanezt látjuk az egész szociáldemokrata párt, sőt a magyarság kegyéért legyeskedő agrárpárt politikai gondolkodásában is. Politikai vitában soha nem tudnak megmaradni a jelen állapot boncolásában, hanem rögtön a negyedszázad előtti, rég elavult szociológiai jelszavak ósdi arzenáljából kölcsönöznek érveket, úgy hogy aztán tárgyi vita helyett volt vagy vélt kisebbségi sérelmeikre emlékezve és azokért utólagos lelki kielégülésre vágyakozva anakronisztikus mellébeszélésekbe gabalyodnak. A múlt emlékeinek terhétől, a mult-terheltségtől való mentesülést célozza Masaryk „osztráktalano- dási“ jelszava. Franké azt mondta, hogy ő tudatosan úgy akarja végrehajtani ezt az osztráktalanitást, hogy még az emlékét is kerüli annak, ami egykor „fojtogatta** és mint politikus azon igyekszik, hogy utolsó melniki küldőállomás valóban német rádió lesz. A magyar postatakarékbetétek beváltása A volt budapesti postatakarékpénztárral szemben fönnálló követelések likvidálása februárra, legkésőbb márciusra befejeződik. A postaigazgatás a legpontosabban betartja á levéltitok szentségét. Nincs semmiféle cenzúra és aki a levéltitok ellen vétkeznék, azt a legszigorúbb büntetés érné. A postahivatalok elhelyezése a történelmi országokban is nagyon hiányos. E célra csak félannyit kapott a miniszter, mint amennyit igényelt s a rendelkezésre álló összegből Csehországban négy és Szlovenszkón is négy uj postapalotát építenek* A pozsonyi távbeszélő központ automatizálása azért megy lassan, mert előbb a kábeleket kell lerakni. A munkálatok versenypályázatát a legközelebbi napokban írják ki. A rádió államositásának kérdését az egész kormánynak kell eldöntenie. Népiálét, közegészségügy, nyugdijak Majd még a kedd esti órákban Chalupa képviselő ismertette a népjóléti tárca költségvetését. maradványát is eltüntesse annak, amit népe Ausztriából a tudat alatt vagy hagyományban áthozott. Ez az emelkedett álláspont arra törekszik, hogy a cseh politikai lelkületet szabaddá tegye a régi élmény- komplekszum érzelmi és ösztöni terheitől. Szeretnők, hogy már a szlovák agrárok és szociáldemokraták is itt tartsanak. Ha ilyen tudatos önrevízió volna köztük, akkor nem történt volna meg például az, hogy Esterházy fölszólalására egy bizottsági elnök elveszítse elnöki higgadtságát és elnöki székből vitázzon a magyar szónokkal. Annyi önfegyelem nem volt benne, hogy az elnöklést másnak átadva ugyanazt a beszédet a képviselői padokból mondja el. S amit olyan gyorsan el kellett mondania, azt megint a múlttal való összehasonlítási ösztön diktálta. Teplánsky rögtön azzal érvelt, hogy a magyar kormány az államfordulat előtt soha nem adott államdijat szlovák Írónak. Ebben a tényben igaza van, de az akkori kisebbségjogi viszonyokat nem is lehet összehasonlítani a maiakkal, mert hiszen kisebbségi jog nemzetközileg csak a békeszerződés óta létezik. (Azonkívül az az érv, hogy a kormány egy dologban teljeA munkanélküliség problémája ma a lég-* nehezebb kérdés elé állítja e minisztériumot, A költségvetés nem nyújt világos képet. Az idei szükséglettel szemben a jövő évi munkanélküliségre 250 millióval kevesebbet vesznek fel. Ez azonban merész becslés s nehezen hihető, hogy a munka- nélküliek segélyezésére előirányzott 650 millió elegendő volna. Az építkezési segélyek visszatérítése 21 millió újabb ' bevételt hoz a minisztériumnak. Az 1919 — 1924-es években az építkezési segélyekről szóló törvény kedvezményeivel sokan éltek, még többen visszaéltek, saját meggazdagodásukra használták ki. Ahol nyilvánvaló gazdagodásról van szó, ott kivétel nélkül érvényesítendő a visszkereseti j°gAz állami alkalmazottak gyógyalapja a kezdeti nehézségek után pénzügyi egyensúlyba kezd jutni. Ez intézményben jövő évben tartják meg a választásokat A szoc'dlis intézmények A szociális intézmények közül pénzügyileg legjobban áll az általános nyugdíjbiztosító intézet, melynek vagyona 4140 millió. A központi szociális biztositó vagyona 5379 millió, künnlevősége kéthavi biztosítási dij előírásának felel meg. A balesetbiztosítók gazdálkodása 1935 végén 30 millió hiányt mutat, 1930-ban 26.932, 1931-ben 9857 személy vándorolt ki. A válságévekben a világválság követsiti a magyarság jogos igényét, még nem némitja azt a többi kifogást, amiben viszont a kormány még nem elégítette ki a magyarság még jogosabb és fontosabb igényeit.) Mindebből kettő a tanulság. Először az, hogy Masaryk osztráktalanitási jelszavát nem úgy kell érteni, ahogy Franké értelmezte, nevezetesen, hogy az ellenzék ne beszéljen Ausztriáról és igy Masaryk egykori ausztriai nyilatkozatairól sem, hanem úgy, hogy a többség mentesítse magát mindattól, amit a régi Ausztriában helytelennek talált s azonosítsa magát Masaryk nemzeti kisebbségi tanaival. Másodszor azt kivánnók, hogy az osztráktalanitási törekvések erkölcsi tartalmát végre azok a szlovák politikusok is tegyék magukévá, akiknek egész dialektikája a hungarizmussal való tudatalatti örök oppozicióban merül ki. Higyjék el, ez nem az értelem magas, hanem az ösztönök alacsony dialektikája. Ez nem használ a kisebbségeknek, de higyjék el, nincs hasznára a többségnek sem, mert hiszen a megértés logikai hídjainak építése helyett érzelmi szakadékokat mélyít a né- gek között.
