Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)

1937-11-25 / 269. (4415.) szám

I XVI. évf. 269. (4415) szám • Csütörtök ■ 1937 november 25 Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Kt., külföldre: évente 450^ félévié 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • f\ képes melléklettel havonként 2.50 K£-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— K& A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská alice 12, U. emelet • Kiadóhivatal: Prága II.. Panská ulice 12, III. emelet • • TELEFOM; 30311. • O SÜRQÖMYCIM; HÍRLAP. PRAHA. Vita a múltról (d) — Az idegölő iramban haladó idei költségvetési vitában érdekes jelenségnek vagyunk szemtanúi. A nemzeti kisebbségek szószólói ugyanoly mértékben tárják föl pa­naszaikat és követeléseiket, mint máskor, ellenben egészen uj tünet az, hogy a kor­mány tagjai soha nem tapasztalt részletes­séggel reagálnak a nemzetiségi szónokok fölszólalásaira. Legalább magyar viszony­latban azt látjuk, hogy nincs magyar fölszó- lalás, amellyel az érdekelt szakminiszter ne foglalkozna, ne fejezné ki, hogy mely pon- tc kban egyetért és melyekben nem ért egyet a magyar fölszólalóval. Ez a figyelem rész­ben annak tulajdonítandó, hogy a kisebb­ségi kérdés általában emelkedett jelentősé­gében, másrészt annak, hogy a magyar kép­viselők szlovákul mondják el bizottsági be­szédeiket, úgyhogy a kormánytényezők az élőszón keresztül közvetlenül ismerik meg a magyar kisebbség álláspontját. A magyar törvényhozók szavaira elhang­zott miniszteri válaszok közül figyelemre­méltó volt Franké vitája Esterházyval. Franké rossznéven vette, hogy Esterházy idézte Masaryknak az egykori osztrák Reichsrathban mondott szavait, amelyékkel a csehszlovákok nagy szellemi vezére a de­mokrácia nevében követelt megértést nem­zete számára és éles szavakkal bírálta azt az osztrák metódust, hogy az osztrák kor­mány nem a cseh nemzet többségével, ha­nem egyes megalkuvókkal keresi a meg­egyezést. Franké azt mondja, hogy senkisem ítélte el úgy a régi osztrák rendszert, mint éppen Hitler, a ,,Mein Kampf“ szerzője és hogy a maga részéről nem kíván még emlé­kezni sem a régi Ausztriára. Masaryk hü tanítványainak szerinte azt a jelszót kell követniök, hogy mindent „osztráktala- nitsanak**, azaz még az emlékezetből is ki­töröljék az osztrák elnyomás maradványait. Nem osztráktalanitottuk el magukat mondja szemrehányóan Esterházy címére —, ha egyre és folyton visszagondolunk Ausztriára és módszereire. A maga részéről —- úgymond — azzal szolgál jó példával, hogy számtalan parlamenti beszédében so­hasem hivatkozott a volt osztrák—magyar monarchiára. Lojálisán meg kell állapítanunk, hogy Franké valóban sohasem emlegeti a régi Ausztriát és annak rossz módszereit avég- ből, hogy a rossz példából a hasonló eljá­rásra jogcímet próbáljon faragni. Ez igaz. De viszont Frankénak is el kell ismernie azt, hogy Esterházy sem azért emlegette Auszt­riát, hogy annak módszereit dicsérje, hanem ellenkezőleg azért, hogy azokat elitélje. Franké téved abban, ha azt hiszi, hogy Es­terházy Ausztriát emlegette volna. Nem Ausztriát emlegette, hanem Masarykot, hi­szen nem a régi Ausztria módszereivel, ha­nem Masaryk elveivel azonositotta magát. Masaryk idézésével nem is volt egyéb célja, mint az, hogy Franké miniszter és a cseh­szlovák kormány úgy elvben, mint gyakor­latban szintén azonosítsa magát Masaryk idézett elveivel, amelyek a kristálytiszta igazságosság és humanizmus elvei. Szóval végeredményben ő is az „osztráktalanitás** jelszavát követte, amikor ,,osztráktalan“ ki­sebbségpolitikát kívánt. Kár, hogy Franké osztráktalanitási tö­rekvését nem minden felelős politikus oszt­ja. Nem mindegyik politikus törekszik arra a tapintatos álláspontra, hogy a háború­Rohamléptekkel hatad a költségvetési bizottság munkáfa Tiiíny miniszter: Legkésőbb márciusra likvidálják a régi magyar postatakarékbetéteket Az éjféli ülések kellemetlen mellékzOnséi - - Kilenc és fél mílliárdra rúg a szociális intézmények vagyona PRÁGA. —- A költségvetési bizottság tegnap esti ülésén Necas miniszter, a beteg Bechyné miniszter helyettese a vasutügyi költségvetés vitájában fölhozottakra röviden válaszolt s a legtöbb kérdésre írásbeli vá­lt szt ígért. Nem helyes az az állítás — mondta a mi­niszter —hogy tavaly a vagonállomány 30 százalékát javították, mert csak 7,3 százalék volt javításban. Tuüny zárszava Tucny postaügyi miniszter mindenekelőtt a postaalkalmazottak kérdésével foglalko­zok. Eszerint ma már nincs havi 103 koro­nával „fizetett** segédalkalmazott s a 370 koronás fizetésüek is eltűnőben vannak. A cseh hivatalnokokat nem azért küldték Szlovenszkóra, hogy a szlovákok helyét foglalják el, hanem mert nem volt szlo­vák jelentkező. A miniszter mindig azon volt, hogy a szlo­vákul jól beszélő cseh hivatalnok szlovákul beszéljen, de ha nem tud jól szlovákul, úgy ii kább a cseh nyelvet használja. Érthetetlennek találja, hogy a cseh szót nem tudják megszokni Szlovenszkón, míg a zengzetes szlovák szó Cseh- és Morva­országban mindenkinek örömet szerez. A előtti állapotokat ne hánytorgassák föl hol­mi olcsó, de anakronisztikus összehasonlí­tások céljából, vagy pedig az általunk ki­fogásolt állapotok szépítése végett. Külö­nösen a szlovák kormánypolitikusok szere­tik az ilyen összehasonlításokat. Dérer tör­ténetszemlélete például rendszerint ilyen összehasonlításokra épül. De ugyanezt lát­juk az egész szociáldemokrata párt, sőt a magyarság kegyéért legyeskedő agrárpárt politikai gondolkodásában is. Politikai vi­tában soha nem tudnak megmaradni a jelen állapot boncolásában, hanem rögtön a ne­gyedszázad előtti, rég elavult szociológiai jelszavak ósdi arzenáljából kölcsönöznek érveket, úgy hogy aztán tárgyi vita helyett volt vagy vélt kisebbségi sérelmeikre em­lékezve és azokért utólagos lelki kielégü­lésre vágyakozva anakronisztikus mellé­beszélésekbe gabalyodnak. A múlt emlékei­nek terhétől, a mult-terheltségtől való men­tesülést célozza Masaryk „osztráktalano- dási“ jelszava. Franké azt mondta, hogy ő tudatosan úgy akarja végrehajtani ezt az osztráktalanitást, hogy még az emlékét is kerüli annak, ami egykor „fojtogatta** és mint politikus azon igyekszik, hogy utolsó melniki küldőállomás valóban német rádió lesz. A magyar postatakarékbetétek beváltása A volt budapesti postatakarékpénztárral szemben fönnálló követelések likvidálása februárra, legkésőbb márciusra befejeződik. A postaigazgatás a legpontosabban be­tartja á levéltitok szentségét. Nincs sem­miféle cenzúra és aki a levéltitok ellen vét­keznék, azt a legszigorúbb büntetés érné. A postahivatalok elhelyezése a történel­mi országokban is nagyon hiányos. E cél­ra csak félannyit kapott a miniszter, mint amennyit igényelt s a rendelkezésre álló összegből Csehországban négy és Szlovenszkón is négy uj postapalotát építenek* A pozsonyi távbeszélő központ automati­zálása azért megy lassan, mert előbb a ká­beleket kell lerakni. A munkálatok ver­senypályázatát a legközelebbi napokban ír­ják ki. A rádió államositásának kérdését az egész kormánynak kell eldöntenie. Népiálét, közegészségügy, nyugdijak Majd még a kedd esti órákban Chalupa képviselő ismertette a népjóléti tárca költ­ségvetését. maradványát is eltüntesse annak, amit né­pe Ausztriából a tudat alatt vagy hagyo­mányban áthozott. Ez az emelkedett állás­pont arra törekszik, hogy a cseh politikai lelkületet szabaddá tegye a régi élmény- komplekszum érzelmi és ösztöni terheitől. Szeretnők, hogy már a szlovák agrárok és szociáldemokraták is itt tartsanak. Ha ilyen tudatos önrevízió volna köztük, akkor nem történt volna meg például az, hogy Ester­házy fölszólalására egy bizottsági elnök elveszítse elnöki higgadtságát és elnöki székből vitázzon a magyar szónokkal. Annyi önfegyelem nem volt benne, hogy az elnöklést másnak átadva ugyanazt a be­szédet a képviselői padokból mondja el. S amit olyan gyorsan el kellett mondania, azt megint a múlttal való összehasonlítási ösztön diktálta. Teplánsky rögtön azzal ér­velt, hogy a magyar kormány az államfor­dulat előtt soha nem adott államdijat szlo­vák Írónak. Ebben a tényben igaza van, de az akkori kisebbségjogi viszonyokat nem is lehet összehasonlítani a maiakkal, mert hi­szen kisebbségi jog nemzetközileg csak a békeszerződés óta létezik. (Azonkívül az az érv, hogy a kormány egy dologban telje­A munkanélküliség problémája ma a lég-* nehezebb kérdés elé állítja e minisztériumot, A költségvetés nem nyújt világos képet. Az idei szükséglettel szemben a jövő évi munkanélküliségre 250 millióval keve­sebbet vesznek fel. Ez azonban merész becslés s nehezen hihető, hogy a munka- nélküliek segélyezésére előirányzott 650 millió elegendő volna. Az építkezési segélyek visszatérítése 21 mil­lió újabb ' bevételt hoz a minisztériumnak. Az 1919 — 1924-es években az építkezési se­gélyekről szóló törvény kedvezményeivel sokan éltek, még többen visszaéltek, saját meggazdagodásukra használták ki. Ahol nyilvánvaló gazdagodásról van szó, ott ki­vétel nélkül érvényesítendő a visszkereseti j°g­Az állami alkalmazottak gyógyalapja a kezde­ti nehézségek után pénzügyi egyensúlyba kezd jutni. Ez intézményben jövő évben tartják meg a választásokat A szoc'dlis intézmények A szociális intézmények közül pénzügyileg legjobban áll az általános nyugdíjbiztosító in­tézet, melynek vagyona 4140 millió. A köz­ponti szociális biztositó vagyona 5379 millió, künnlevősége kéthavi biztosítási dij előírásá­nak felel meg. A balesetbiztosítók gazdálko­dása 1935 végén 30 millió hiányt mutat, 1930-ban 26.932, 1931-ben 9857 személy ván­dorolt ki. A válságévekben a világválság követ­siti a magyarság jogos igényét, még nem némitja azt a többi kifogást, amiben viszont a kormány még nem elégítette ki a ma­gyarság még jogosabb és fontosabb igé­nyeit.) Mindebből kettő a tanulság. Először az, hogy Masaryk osztráktalanitási jelszavát nem úgy kell érteni, ahogy Franké értel­mezte, nevezetesen, hogy az ellenzék ne beszéljen Ausztriáról és igy Masaryk egy­kori ausztriai nyilatkozatairól sem, hanem úgy, hogy a többség mentesítse magát mindattól, amit a régi Ausztriában helyte­lennek talált s azonosítsa magát Masaryk nemzeti kisebbségi tanaival. Másodszor azt kivánnók, hogy az osztráktalanitási törek­vések erkölcsi tartalmát végre azok a szlo­vák politikusok is tegyék magukévá, akik­nek egész dialektikája a hungarizmussal való tudatalatti örök oppozicióban merül ki. Higyjék el, ez nem az értelem magas, ha­nem az ösztönök alacsony dialektikája. Ez nem használ a kisebbségeknek, de higyjék el, nincs hasznára a többségnek sem, mert hiszen a megértés logikai hídjainak építése helyett érzelmi szakadékokat mélyít a né- gek között.

Next

/
Thumbnails
Contents