Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)

1937-11-24 / 268. (4414.) szám

2 TO^CM-MAG^AR-HIRLa^ pártklikkek kommandójába, mert visszás helyzet áll elő, melyet nem le­het az úgynevezett tekintélydemokrácia ne­vével fedni. A maradékbirtokok és telepek — Mielőtt még a mezőgazdasági terme­lés egyes szakmáira térnék át, nem hagy­hatom figyelmen kívül a csehszlovákiai ma­gyar mezőgazdaság szintétikus képéből azokat a bántó színfoltokat, melyek meg­említése részemről nem propaganda, hanem komoly meggyőzés akar lenni. Ezek a ki­rívó színfoltok éppen az irányított terme­lés síkján kapnak külön értelmet és teszik az irányított gazdaságot klikkérdekeltségü- vé és sekélyessé. A csehszlovákiai magyar etnikumban 708.720 ha földművelésre alkalmas föld van, ebből csehszlovák telepekre esik 34.853 ha, maradékbirtokokra pedig 57.975 ha, azaz összesen 92.828 ha, va­gyis az egész terület 14 százaléka szol­gálja az elnemzetlenités célját. Szociális szempontból ez azt jelenti, hogy összesen 7116 magyar munkás család, vagyis lé­lekszámúban 35.580 ember indult el 1922- től 1927-ig régi munkahelyéről a bizony­talan jövőnek. Pozsony és Komárom 1 indák és a A szónok rámutat arra, hogy a gabona- termelésben 1920 óta 1935-ig óriási eltoló­dások történtek. Az egyes növényekből a két évben ez volt a vetésterület: búza 570.458, 910.505, rozs 883.878, 997.048, ár­pa 683.557, 641.870, zab 801.806, 777.859, tengeri 152.098, illetve 78.765 hektár. A bú­zával bevetett terület tehát majdnem meg­kétszereződött, a rozsé lényegesen emelke­dett, az árpáé nem változott, ellenben csök­kent a zabbal és nagyot esett a tengerivel bevetett terület. Ilyen körülmények közt vezették be a gabonamonopóliumot. Azóta két év tapasztalata van mögöttünk. Az első év célja a gabonaár stabilizálása volt, itt tehát még domináló volt a gaz- daérdek, a másodikban előnyomult a Ga- bonatársaság érdeke, ennek áldozatul esett a gabonaár, amelyet a termelő ka­pott, mig a termelő a régi magasabb áron vásárolhatta a lisztet. Az idén emelték « nyomortanyái a csehszlovák földreform magyar eredményei. Érdemes lenne erről egy könyvet irni, ez a könyv bizonyára elhomályosítaná azt a könyvsikert, melyet a magyarországi könyvpiacon értek el közelmúltban szocio­lógiai müvek, csak a mi demokráciánkban ezek a könyvek nem jutnának el a könyv- kereskedés kirakatáig,, mint a magyaror­szági — állítólagos — diktatúra világában, mert a cenzúra jótékonyan elejét venné minden esetleges izgalomnak. Aki a magyar kérdést meg akarja oldani, aki azt akarja, hogy a magyar nép ott­hon érezze magát ebben az államban, aki azt akarja, hogy a magyar és csehszlo­vák békés barátként éljen egymás mel­lett, az dolgozzon ki egy tervet a telepek és maradékbirtokok likvidálására a ma­gyar etnikumban, mert amig ott állnak a jubileumi iskoláktól ékes szolid, nagy­részt állami eszközökkel felépitett telepek és lakói, amig uj, maradékbirtokos neme­sek piroscserepes kastélyai, akik a ma­gyarlakta területre másajku munkásokat telepitenek, addig a magyar paraszt érez­ni fogja deklasszáltságát és háttérbeszo- ritottságát, akármennyit is szónokoljanak neki demokráciáról és szabadságról. gabonatársaság Az is hiba, hogy a földművelők a földmun­kásoknak gabonát nem adhatnak el. Az állam ráfizetése 135 millió A Gabonatársaság ezévi nyeresége 2.93 : millió. Az állam ezidén 42 milliót fizet az im- portnyereség kiegészítése címén, 30 mil­liót 20 ezer vagon 1935-ös búza évi ár­különbözetének leírása céljából, továbbá 62.98 milliót az úgynevezett vastartalék 20 ezer vagonjának kezelésére, együtt­véve tehát az állam 135 milliót fizetett rá a Gabonatársaságra. A társaság kiadá­sai közt 18.8 millió szerepelt személyi kiadás címén, ebből a revíziós szolgálat 15.2 millió. A tárgyi kiadás összege 2.9 millió, a beraktározás költségei 154 millió kiadást jelentettek. / Az egész vonalon előnyomulásban van a társaság üzleti érdeke, mert bizonyára nem a gazdák érdeke, hogy minél kevesebb bú­zát termeljenek, hanem kizárólag a társa­ságé. A vetéskorlátozó tavalyi rendelet meghosszabbítását az idén semmi sem in­dokolta. Vájjon az abszolút közérdek el- lensége-e a többtermelésnek. Nem, mert a közjóiét egészséges közgazdasági vi­szonyok közt a termelt áruk mennyisé­gétől függ. Súlyos hiba, hogy a Gabona- társaság a többtermelés helyébe a ter- mésmegszoritás antiszociális gondolatát állította és szolgálja. A buzaveíés kor­látozása különösen érdekel bennünket magyarokat, mert a legjobb búzatermő föld a magyarlakta terület s igy közgaz­daságilag mi szenvedjük ennek hátrá­nyát. Ez a korlátozás ma már fölösleges és el­vetendő. Politikai protekció a dohánytermelés körül A dohánytermelés rendszere ellen is ki­fogásokkal él a szónok. Megállapítja, hogy olyan vidéken is meghonosították a do­hánytermelést, amelyeket eddig erre alkal­matlanoknak minősitettek. Nyugatszlovenszkón a Nyitra és Vág völgyében 50, sőt 100 kilométerrel észa­kabbra vonult a dohánytermelés határa. Ennek nem közgazdasági, hanem nem­zetpolitikai okai vannak, a szlováklakta vidéknek akartak dohány­termelési engedélyt juttatni. Nem lenne ki­fogásunk ez ellen, ha ugyanakkor nem kor­látoznák a magyarlakta vidéken kiadandó engedélyeket. A dohánytermelés lassan ju­talommá válik, amellyel a politikai hajlan­dóságot és a párthovatartozást ellenértéke­lik. Ismerek maradékbirtokosokat, akik terü­letük 25—30 százalékát ültetik be do­hánnyal. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 400 holdas maradékbirtokos kö­zel 100 hold dohányt termelhet, mig a községhez tartozó 4000 holdon, hol ma­gyar kisgazdák gazdálkodnak, összesen 50—70 dohánytermelési engedélyt oszta­nak ki egy- vagy félholdas parcellákban. A dohánybeváltás mikéntjéről pedig jobb nem is beszélni, csak azt ajánlanám a föld­művelésügyi miniszter urnák, hogy egyszer inkognitóban, mondjuk, magyar kisgazda maszkjában próbálna dohányt beváltani. Érdekes dolgokra jöhetne rá. gazda által elérhető fölvásárlási árat, de emelték az eladási árat is, úgy hogy A paprikamonopólium tanulságai emelkedtek a lisztárak. Két év alatt do- minálóvá lett a Gabonatársaság érdeke. Soha a szabad kereskedelemben nem volt akkora árfeszültség a fölvásárlási és eladá­si' ár között. Feierabend egyik cikkében ön­tudatosan mutat arra, hogy a fuvarparitás terén mennyit haladt a társaság, mert a kassa—prágai paritás például 1934—35-ben 20 korona volt, a következő években pedig 15, 13 s az idén 10 korona lett. E fölfogás­sal szemben a szónok azt követeli, hogy a gabonamonopólium keretében a köztársa­ság minden helyén ugyanannyi legyen a gabona ára. Minden monopólárunál így van. Az árpahivitel elmaradása A szónok a gabonamonopólium bírálata kapcsán elmondta, hogy az idényszezon megindulása után hónapokon át nem lehe­tett monopoláron gabonát venni katasztro­fális rossz termés miatt. Teljesen csődöt mondott a Gabonatársa­ság az idei árpa értékesítésénél. Az ex­portnál1 rosszul méretezték az árpa mo­nopolárát, amelynél 68 kilogramos árpát vettek alapul, holott például Szloven- szkón a legjobb minőségű árpa alig érte el a 64 kilogramot, a zűrzavarnak az az eredménye, hogy eddig egyetlen gram árpa nem hagyta el a köztársaság terüle­tét. A sikértartalom és az ár Szakszerűtlen a Gabonatársaság ármeg­határozása, különösen amióta az idén meg­tiltották a minőségi búzáért fizethető föl­árat. A mai előrehaladott mezőgazdaság és a sütőipar elsősorban a sikértartalom szerint értékeli a búzát. A jövőben ezt a koefficienst ármeghatá­rozó tényezővé kell tenni. Súlyos hiba, hogy megtiltották a gazdák­nak, hogy egymástól vetőgabonát vásárol­hassanak, mert az a mód, hogy az ellenér­tékét természetben kell megfizetni, nem oldható meg mindenkor. Itt megint nem gazdaérdek, hanem a Gabonatársaság p^zügyi érdeke diktált. A lassan monopolizált földművelés ta­valy óta egy uj monopóliummal bővült s ez a paprikatermelés. A termelést, értékesítést és földolgozást egy Pozsony székhellyel működő szindikátus szabályozza. E szindikátus első tevékenysége az volt, hogy leszállította a paprikával beültet­hető területet a tavalyi 3600 holdról 2000 holdra. Ezt a szűkítést meg lehetett volna sérelem nélkül valósítani, ha alkalmazzák a 328-as számú kormányrendelet 5. paragrafusának 2. fejezetét, amely szerint ha valamely évben kisebb lesz a terme­lési terület, úgy az csak úgy szállítható le, ha minden termelőnek arányosan le­szállítják az eddig engedélyezett terüle­tét. Nem ez történt, a szindikátus uj listát állított össze, mely­be olyanokat is fölvettek, akik maguk nem termelők. Maradékbirtokosok, cukorgyárak és nagybirtokok aránytalanul nagy terüle­tekhez jutottak s igy bizony a régi terme­lők, a kisgazdák kis félholdas, vagy egy- holdas parcellához jutottak, nem beszélve arról, hogy sok helyen jegyzők, postames­terek nyertek termelési engedélyt sok kis­termelő helyett, akik hiába kilincseltek a rendelet szellemére hivatkozva engedélyért. — A földművelésügyi miniszter ur — folytatta Jaross — egy interpellációs vála­szában azt mondja nekünk, hogy ha nem- gazdák is kaptak engedélyt, úgy azok olya­nok, akiknek más foglalkozásuk mellett van földjük is, amelyet saját rezsiben kezelnek s igy kaphatnak. A rendelet nem azt célozta, hogy jegy­zők és postamesterek kapjanak terme­lési engedélyt, akiknek rendes havi fix- jövedelmük van, hanem gazdák, akik ér­tenek a termeléshez és akik ebből élnek. Kifogásoltuk, hogy a szindikátusban nincs egyetlen magyar sem, erre a miniszter ur válasza az volt, hogy a magyar termelők érdekeltsége olyanokat javasolt, aki vagy nem volt csehszlovák állampolgár, vagy nem tudták az államnyelvet. A második kifogás semmiesetre nem helytálló, mert nincs oly törvény, amely megkívánhatná — és ha volna ilyen, úgy ellentétes vol­na az alkotmánytörvénnyel —, hogy va­lamely szindikátus tagja ne lehessen olyasvalaki, aki nem bírja az államnyel­vet. Ez legfeljebb gyakorlati kérdés, de nem lehet kizáró momentum. A leghatározottabban tiltakoznom kell az ilyen fölfogás ellen. A kistermelők védelméért — A paprikatermelés a mezőgazdaság kertészeti ága, úgyhogy szinte kizárólag kis­emberek számára való, akik maguk ültetik, öntözik és ápolják a növényt, szedése, szá­rítása, fölfüzése mind olyan munka, amelyet a kisüzem alkalmasabban tud ellátni, mint a nagyüzem. A termelést a jövőben kizárólag kister­melőknek engedélyezném, illetve maximál­nám az engedélyezhető területet két hold­ra, igy kizárnám a nagyüzem konkuren­ciáját és 2000 kistermelőn segítenék. A paprikamonopólium legrit'ifiüj példája: az udvardi eset A szónok követeli, hogy a paprikamal­mok tartsák be a szerződéses árakat. A szindikátus működésére jellemző eset­ként hozza föl az udvardi gazdák esetét. 1936-ban Udvardról 365 gazda jelentkezett a pozsonyi paprikatermelő szövetségbe. Zvanovec igazgató kijelentette, hogy ők az első jelentkezők s igy az engedélyek kiadá­sánál elsősorban jönnek majd számításba. Mikor az engedélyek kiosztására sor került, az engedélyek az agrárpárt érsekujvári iro­dájába érkeztek, de ezek közt egyetlenegy sem volt a 365 első jelentkező közül. Néhány nap múlva Zvanovec a paprikater­melők gyűlésén Érsekujvárott kijelentette, hogy a termelési engedélyt a malmosok ja­vaslata szerint adták meg. Ezután az ud­vardi gazdák szövetkezetét alakítottak, amely malmot is létesített. Ezt a szövetke­zetét a központ nem vette föl tagjai sorába s itt azt mondták, hogy Zvanovec van elle­1937 november 24, szerda. A férfiak betegsége, az ISCHIAS, hivatással és sporttal járó túlerőlte- tésből ered. A pöstyéni iszapnak mélyen a szövetek alá kisugárzó melege megnyugtatja az idegeket. A pöstyéni „Pi-Qa“ iszapkockával való kezelés minden háztartásban könnyen megy. Fölerakat: Fürdöigazgatóság, Piestany ne. 1937-ben 320 gazda nyújtotta be kérvé­nyét termelési engedély iránt. Közülük 41-en kaptak 25 és fél holdat, a többi kérvényt elutasították. Akik az agrárpárt utján vagy a cseh nem­zeti szocialista párt révén kértek, valameny- nyien kaptak, sőt kaptak a szociáldemokrata pártban szervezett munkások is, kiknek sem saját, sem bérelt földjük nem volt. Mikor ezt az igazságtalanságot föltár­tuk — folytatta Jaross —>, a szindikátusnál ígértek még 40 holdat. Ez az engedély azon­ban nem jött meg. Erre küldöttség ment Prágába s itt a mi­niszter 60 holdat Ígért, de ez az ígéret sem teljesedett. Közben telt az idő, május, majd junius lett, a paprikát ki kellett palántázni, a gazdák, akiknek névsorát átnyújtották a miniszter­nek, a miniszter Ígéretében bízva, névre szóló engedély nélkül ültettek paprikát. Most megbüntetik őket, mert bíztak a mi­niszteri ígéretben, így fest a paprikafront. A bortermelés védelme A köztársaságban 23.632 hektáron van szőlő, ebből 17.271 esik Szlovenszkóra és Kárpátaljára, s ez is majdnem kivétel nél­kül magyar vidékre. Nem elhanyagolandó terület, mégis az az érzése minden borter­melőnek, mintha a bortermelést sorvadásra ítélték volna. A literenként 1.60 koronás boritaladó a mai borárak mellett fájdalma­san humoros, sőt még emelni is akarják. Itt is kisértett a monopólium terve. Azt mondhatnám a bortermelők nevébent ne a bortermelőkön segítsenek, hanem azok ellenségét, a boritaladót szállítsák le, arra a mértékre, amely a bor mai árának megfelel. A létenyésztést elhanyagolták Az állattenyésztés tekintetében a szónok kifogásolja, hogy a mezőgazdasági tanács elhanyagolja a lótenyésztés ügyét. A gazda úgyszólván az állami vezetésre van utalva, mert magánkezdeményezés nem vezet cél­hoz, amit az az eset is igazol, hogy egy Magyarországról importált, mén utódait a hivatalos bizottság nem volt hajlandó presz- tizsokokból átvenni, mert az import nem az ő közbenjöttével történt, holott a csikók ma­gánforgalomban magasabb áron keltek el S igy beigazolást nyert elsőrendüségük. Primitív közlekedés a Danán Sajnálattal látja a szónok, hogy a vizsza- bályozási tervek az országvédelmi szempon­tok elsőbbsége miatt tovább is tervek ma­radnak. De van egy halaszthatatlan föladat, amely nem alkotó, hanem fönntartó jellegű: a Duna medrének megfelelő nívón való tartása. Amióta nemzetközi lett a Duna, nincs igazi gazdája, mindenki hajózza a közös jognál fogva, de kotrása — főleg a mi szakaszunkon, ahol elsősorban a cseh­szlovák államnak kellene kotortatnia — évek óta el van hanyagolva. A csallóközi talajvizek abnormis bősége, a Duna vízrendszerébe tartozó egyéb folyó­lapályok vizbősége ennek az állapotnak a következménye. Medve és Szap közt van egy szakasz, ahol az év legnagyobb részé­ben az uszályhajók csak átrakással tudnak közlekedni, az uszály rakományát egészen primitív módon dereglyére rakják, fölevez­nek vele pár száz métert, ott egy más uszályba rakják s ezt aztán tovább vontat­ják. Szinte kétszáz évvel kell visszamennünk a dunai hajózás történetében, hogy hasonló primitivizmussal találkozzunk. Földtehermentesités címén újabb földreform Legújabban lanyhultak a földtehermentesitési- tésről szóló hírek. Többször hallottuk, hogy egy falubanki, vagy parasztbank megszervezése utján létesittetnék egy földteherrendezési alap, amely-

Next

/
Thumbnails
Contents