Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)
1937-11-24 / 268. (4414.) szám
2 TO^CM-MAG^AR-HIRLa^ pártklikkek kommandójába, mert visszás helyzet áll elő, melyet nem lehet az úgynevezett tekintélydemokrácia nevével fedni. A maradékbirtokok és telepek — Mielőtt még a mezőgazdasági termelés egyes szakmáira térnék át, nem hagyhatom figyelmen kívül a csehszlovákiai magyar mezőgazdaság szintétikus képéből azokat a bántó színfoltokat, melyek megemlítése részemről nem propaganda, hanem komoly meggyőzés akar lenni. Ezek a kirívó színfoltok éppen az irányított termelés síkján kapnak külön értelmet és teszik az irányított gazdaságot klikkérdekeltségü- vé és sekélyessé. A csehszlovákiai magyar etnikumban 708.720 ha földművelésre alkalmas föld van, ebből csehszlovák telepekre esik 34.853 ha, maradékbirtokokra pedig 57.975 ha, azaz összesen 92.828 ha, vagyis az egész terület 14 százaléka szolgálja az elnemzetlenités célját. Szociális szempontból ez azt jelenti, hogy összesen 7116 magyar munkás család, vagyis lélekszámúban 35.580 ember indult el 1922- től 1927-ig régi munkahelyéről a bizonytalan jövőnek. Pozsony és Komárom 1 indák és a A szónok rámutat arra, hogy a gabona- termelésben 1920 óta 1935-ig óriási eltolódások történtek. Az egyes növényekből a két évben ez volt a vetésterület: búza 570.458, 910.505, rozs 883.878, 997.048, árpa 683.557, 641.870, zab 801.806, 777.859, tengeri 152.098, illetve 78.765 hektár. A búzával bevetett terület tehát majdnem megkétszereződött, a rozsé lényegesen emelkedett, az árpáé nem változott, ellenben csökkent a zabbal és nagyot esett a tengerivel bevetett terület. Ilyen körülmények közt vezették be a gabonamonopóliumot. Azóta két év tapasztalata van mögöttünk. Az első év célja a gabonaár stabilizálása volt, itt tehát még domináló volt a gaz- daérdek, a másodikban előnyomult a Ga- bonatársaság érdeke, ennek áldozatul esett a gabonaár, amelyet a termelő kapott, mig a termelő a régi magasabb áron vásárolhatta a lisztet. Az idén emelték « nyomortanyái a csehszlovák földreform magyar eredményei. Érdemes lenne erről egy könyvet irni, ez a könyv bizonyára elhomályosítaná azt a könyvsikert, melyet a magyarországi könyvpiacon értek el közelmúltban szociológiai müvek, csak a mi demokráciánkban ezek a könyvek nem jutnának el a könyv- kereskedés kirakatáig,, mint a magyarországi — állítólagos — diktatúra világában, mert a cenzúra jótékonyan elejét venné minden esetleges izgalomnak. Aki a magyar kérdést meg akarja oldani, aki azt akarja, hogy a magyar nép otthon érezze magát ebben az államban, aki azt akarja, hogy a magyar és csehszlovák békés barátként éljen egymás mellett, az dolgozzon ki egy tervet a telepek és maradékbirtokok likvidálására a magyar etnikumban, mert amig ott állnak a jubileumi iskoláktól ékes szolid, nagyrészt állami eszközökkel felépitett telepek és lakói, amig uj, maradékbirtokos nemesek piroscserepes kastélyai, akik a magyarlakta területre másajku munkásokat telepitenek, addig a magyar paraszt érezni fogja deklasszáltságát és háttérbeszo- ritottságát, akármennyit is szónokoljanak neki demokráciáról és szabadságról. gabonatársaság Az is hiba, hogy a földművelők a földmunkásoknak gabonát nem adhatnak el. Az állam ráfizetése 135 millió A Gabonatársaság ezévi nyeresége 2.93 : millió. Az állam ezidén 42 milliót fizet az im- portnyereség kiegészítése címén, 30 milliót 20 ezer vagon 1935-ös búza évi árkülönbözetének leírása céljából, továbbá 62.98 milliót az úgynevezett vastartalék 20 ezer vagonjának kezelésére, együttvéve tehát az állam 135 milliót fizetett rá a Gabonatársaságra. A társaság kiadásai közt 18.8 millió szerepelt személyi kiadás címén, ebből a revíziós szolgálat 15.2 millió. A tárgyi kiadás összege 2.9 millió, a beraktározás költségei 154 millió kiadást jelentettek. / Az egész vonalon előnyomulásban van a társaság üzleti érdeke, mert bizonyára nem a gazdák érdeke, hogy minél kevesebb búzát termeljenek, hanem kizárólag a társaságé. A vetéskorlátozó tavalyi rendelet meghosszabbítását az idén semmi sem indokolta. Vájjon az abszolút közérdek el- lensége-e a többtermelésnek. Nem, mert a közjóiét egészséges közgazdasági viszonyok közt a termelt áruk mennyiségétől függ. Súlyos hiba, hogy a Gabona- társaság a többtermelés helyébe a ter- mésmegszoritás antiszociális gondolatát állította és szolgálja. A buzaveíés korlátozása különösen érdekel bennünket magyarokat, mert a legjobb búzatermő föld a magyarlakta terület s igy közgazdaságilag mi szenvedjük ennek hátrányát. Ez a korlátozás ma már fölösleges és elvetendő. Politikai protekció a dohánytermelés körül A dohánytermelés rendszere ellen is kifogásokkal él a szónok. Megállapítja, hogy olyan vidéken is meghonosították a dohánytermelést, amelyeket eddig erre alkalmatlanoknak minősitettek. Nyugatszlovenszkón a Nyitra és Vág völgyében 50, sőt 100 kilométerrel északabbra vonult a dohánytermelés határa. Ennek nem közgazdasági, hanem nemzetpolitikai okai vannak, a szlováklakta vidéknek akartak dohánytermelési engedélyt juttatni. Nem lenne kifogásunk ez ellen, ha ugyanakkor nem korlátoznák a magyarlakta vidéken kiadandó engedélyeket. A dohánytermelés lassan jutalommá válik, amellyel a politikai hajlandóságot és a párthovatartozást ellenértékelik. Ismerek maradékbirtokosokat, akik területük 25—30 százalékát ültetik be dohánnyal. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 400 holdas maradékbirtokos közel 100 hold dohányt termelhet, mig a községhez tartozó 4000 holdon, hol magyar kisgazdák gazdálkodnak, összesen 50—70 dohánytermelési engedélyt osztanak ki egy- vagy félholdas parcellákban. A dohánybeváltás mikéntjéről pedig jobb nem is beszélni, csak azt ajánlanám a földművelésügyi miniszter urnák, hogy egyszer inkognitóban, mondjuk, magyar kisgazda maszkjában próbálna dohányt beváltani. Érdekes dolgokra jöhetne rá. gazda által elérhető fölvásárlási árat, de emelték az eladási árat is, úgy hogy A paprikamonopólium tanulságai emelkedtek a lisztárak. Két év alatt do- minálóvá lett a Gabonatársaság érdeke. Soha a szabad kereskedelemben nem volt akkora árfeszültség a fölvásárlási és eladási' ár között. Feierabend egyik cikkében öntudatosan mutat arra, hogy a fuvarparitás terén mennyit haladt a társaság, mert a kassa—prágai paritás például 1934—35-ben 20 korona volt, a következő években pedig 15, 13 s az idén 10 korona lett. E fölfogással szemben a szónok azt követeli, hogy a gabonamonopólium keretében a köztársaság minden helyén ugyanannyi legyen a gabona ára. Minden monopólárunál így van. Az árpahivitel elmaradása A szónok a gabonamonopólium bírálata kapcsán elmondta, hogy az idényszezon megindulása után hónapokon át nem lehetett monopoláron gabonát venni katasztrofális rossz termés miatt. Teljesen csődöt mondott a Gabonatársaság az idei árpa értékesítésénél. Az exportnál1 rosszul méretezték az árpa monopolárát, amelynél 68 kilogramos árpát vettek alapul, holott például Szloven- szkón a legjobb minőségű árpa alig érte el a 64 kilogramot, a zűrzavarnak az az eredménye, hogy eddig egyetlen gram árpa nem hagyta el a köztársaság területét. A sikértartalom és az ár Szakszerűtlen a Gabonatársaság ármeghatározása, különösen amióta az idén megtiltották a minőségi búzáért fizethető fölárat. A mai előrehaladott mezőgazdaság és a sütőipar elsősorban a sikértartalom szerint értékeli a búzát. A jövőben ezt a koefficienst ármeghatározó tényezővé kell tenni. Súlyos hiba, hogy megtiltották a gazdáknak, hogy egymástól vetőgabonát vásárolhassanak, mert az a mód, hogy az ellenértékét természetben kell megfizetni, nem oldható meg mindenkor. Itt megint nem gazdaérdek, hanem a Gabonatársaság p^zügyi érdeke diktált. A lassan monopolizált földművelés tavaly óta egy uj monopóliummal bővült s ez a paprikatermelés. A termelést, értékesítést és földolgozást egy Pozsony székhellyel működő szindikátus szabályozza. E szindikátus első tevékenysége az volt, hogy leszállította a paprikával beültethető területet a tavalyi 3600 holdról 2000 holdra. Ezt a szűkítést meg lehetett volna sérelem nélkül valósítani, ha alkalmazzák a 328-as számú kormányrendelet 5. paragrafusának 2. fejezetét, amely szerint ha valamely évben kisebb lesz a termelési terület, úgy az csak úgy szállítható le, ha minden termelőnek arányosan leszállítják az eddig engedélyezett területét. Nem ez történt, a szindikátus uj listát állított össze, melybe olyanokat is fölvettek, akik maguk nem termelők. Maradékbirtokosok, cukorgyárak és nagybirtokok aránytalanul nagy területekhez jutottak s igy bizony a régi termelők, a kisgazdák kis félholdas, vagy egy- holdas parcellához jutottak, nem beszélve arról, hogy sok helyen jegyzők, postamesterek nyertek termelési engedélyt sok kistermelő helyett, akik hiába kilincseltek a rendelet szellemére hivatkozva engedélyért. — A földművelésügyi miniszter ur — folytatta Jaross — egy interpellációs válaszában azt mondja nekünk, hogy ha nem- gazdák is kaptak engedélyt, úgy azok olyanok, akiknek más foglalkozásuk mellett van földjük is, amelyet saját rezsiben kezelnek s igy kaphatnak. A rendelet nem azt célozta, hogy jegyzők és postamesterek kapjanak termelési engedélyt, akiknek rendes havi fix- jövedelmük van, hanem gazdák, akik értenek a termeléshez és akik ebből élnek. Kifogásoltuk, hogy a szindikátusban nincs egyetlen magyar sem, erre a miniszter ur válasza az volt, hogy a magyar termelők érdekeltsége olyanokat javasolt, aki vagy nem volt csehszlovák állampolgár, vagy nem tudták az államnyelvet. A második kifogás semmiesetre nem helytálló, mert nincs oly törvény, amely megkívánhatná — és ha volna ilyen, úgy ellentétes volna az alkotmánytörvénnyel —, hogy valamely szindikátus tagja ne lehessen olyasvalaki, aki nem bírja az államnyelvet. Ez legfeljebb gyakorlati kérdés, de nem lehet kizáró momentum. A leghatározottabban tiltakoznom kell az ilyen fölfogás ellen. A kistermelők védelméért — A paprikatermelés a mezőgazdaság kertészeti ága, úgyhogy szinte kizárólag kisemberek számára való, akik maguk ültetik, öntözik és ápolják a növényt, szedése, szárítása, fölfüzése mind olyan munka, amelyet a kisüzem alkalmasabban tud ellátni, mint a nagyüzem. A termelést a jövőben kizárólag kistermelőknek engedélyezném, illetve maximálnám az engedélyezhető területet két holdra, igy kizárnám a nagyüzem konkurenciáját és 2000 kistermelőn segítenék. A paprikamonopólium legrit'ifiüj példája: az udvardi eset A szónok követeli, hogy a paprikamalmok tartsák be a szerződéses árakat. A szindikátus működésére jellemző esetként hozza föl az udvardi gazdák esetét. 1936-ban Udvardról 365 gazda jelentkezett a pozsonyi paprikatermelő szövetségbe. Zvanovec igazgató kijelentette, hogy ők az első jelentkezők s igy az engedélyek kiadásánál elsősorban jönnek majd számításba. Mikor az engedélyek kiosztására sor került, az engedélyek az agrárpárt érsekujvári irodájába érkeztek, de ezek közt egyetlenegy sem volt a 365 első jelentkező közül. Néhány nap múlva Zvanovec a paprikatermelők gyűlésén Érsekujvárott kijelentette, hogy a termelési engedélyt a malmosok javaslata szerint adták meg. Ezután az udvardi gazdák szövetkezetét alakítottak, amely malmot is létesített. Ezt a szövetkezetét a központ nem vette föl tagjai sorába s itt azt mondták, hogy Zvanovec van elle1937 november 24, szerda. A férfiak betegsége, az ISCHIAS, hivatással és sporttal járó túlerőlte- tésből ered. A pöstyéni iszapnak mélyen a szövetek alá kisugárzó melege megnyugtatja az idegeket. A pöstyéni „Pi-Qa“ iszapkockával való kezelés minden háztartásban könnyen megy. Fölerakat: Fürdöigazgatóság, Piestany ne. 1937-ben 320 gazda nyújtotta be kérvényét termelési engedély iránt. Közülük 41-en kaptak 25 és fél holdat, a többi kérvényt elutasították. Akik az agrárpárt utján vagy a cseh nemzeti szocialista párt révén kértek, valameny- nyien kaptak, sőt kaptak a szociáldemokrata pártban szervezett munkások is, kiknek sem saját, sem bérelt földjük nem volt. Mikor ezt az igazságtalanságot föltártuk — folytatta Jaross —>, a szindikátusnál ígértek még 40 holdat. Ez az engedély azonban nem jött meg. Erre küldöttség ment Prágába s itt a miniszter 60 holdat Ígért, de ez az ígéret sem teljesedett. Közben telt az idő, május, majd junius lett, a paprikát ki kellett palántázni, a gazdák, akiknek névsorát átnyújtották a miniszternek, a miniszter Ígéretében bízva, névre szóló engedély nélkül ültettek paprikát. Most megbüntetik őket, mert bíztak a miniszteri ígéretben, így fest a paprikafront. A bortermelés védelme A köztársaságban 23.632 hektáron van szőlő, ebből 17.271 esik Szlovenszkóra és Kárpátaljára, s ez is majdnem kivétel nélkül magyar vidékre. Nem elhanyagolandó terület, mégis az az érzése minden bortermelőnek, mintha a bortermelést sorvadásra ítélték volna. A literenként 1.60 koronás boritaladó a mai borárak mellett fájdalmasan humoros, sőt még emelni is akarják. Itt is kisértett a monopólium terve. Azt mondhatnám a bortermelők nevébent ne a bortermelőkön segítsenek, hanem azok ellenségét, a boritaladót szállítsák le, arra a mértékre, amely a bor mai árának megfelel. A létenyésztést elhanyagolták Az állattenyésztés tekintetében a szónok kifogásolja, hogy a mezőgazdasági tanács elhanyagolja a lótenyésztés ügyét. A gazda úgyszólván az állami vezetésre van utalva, mert magánkezdeményezés nem vezet célhoz, amit az az eset is igazol, hogy egy Magyarországról importált, mén utódait a hivatalos bizottság nem volt hajlandó presz- tizsokokból átvenni, mert az import nem az ő közbenjöttével történt, holott a csikók magánforgalomban magasabb áron keltek el S igy beigazolást nyert elsőrendüségük. Primitív közlekedés a Danán Sajnálattal látja a szónok, hogy a vizsza- bályozási tervek az országvédelmi szempontok elsőbbsége miatt tovább is tervek maradnak. De van egy halaszthatatlan föladat, amely nem alkotó, hanem fönntartó jellegű: a Duna medrének megfelelő nívón való tartása. Amióta nemzetközi lett a Duna, nincs igazi gazdája, mindenki hajózza a közös jognál fogva, de kotrása — főleg a mi szakaszunkon, ahol elsősorban a csehszlovák államnak kellene kotortatnia — évek óta el van hanyagolva. A csallóközi talajvizek abnormis bősége, a Duna vízrendszerébe tartozó egyéb folyólapályok vizbősége ennek az állapotnak a következménye. Medve és Szap közt van egy szakasz, ahol az év legnagyobb részében az uszályhajók csak átrakással tudnak közlekedni, az uszály rakományát egészen primitív módon dereglyére rakják, föleveznek vele pár száz métert, ott egy más uszályba rakják s ezt aztán tovább vontatják. Szinte kétszáz évvel kell visszamennünk a dunai hajózás történetében, hogy hasonló primitivizmussal találkozzunk. Földtehermentesités címén újabb földreform Legújabban lanyhultak a földtehermentesitési- tésről szóló hírek. Többször hallottuk, hogy egy falubanki, vagy parasztbank megszervezése utján létesittetnék egy földteherrendezési alap, amely-
