Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)

1937-11-23 / 267. (4413.) szám

^H«<sa:MA6^sftHna»gR

1937 november 23, kedd.

A bíróságoknál fennálló nyelvi

sérelmek orvoslását sOrgette Esterházy az Igazságügyi vitában- Magyar tárások, ahol a hivatalok csak államnyelven viszik az ügyeket - Állampolgársági különlegesség a tornaijai járásban - » Rendtörvényes ügyek

PRÁGA. A belügyi és igazságügyi tárcák költségvetésének bizottsági tárgyalása során *— amint már jelentettük <— fölszólalt Esterházy János képviselő, az egyesült párt országos ügyvezető elnöke is és nagy figyelem mellett ismertette a két tárca körébe vágó magyar panaszokat és követeléseket Különösen nagy hatást váltott ki Esterházy beszéde, amikor

konkrét eseteket sorolt föl a közigazgatási túlkapásokról.

Esterházy János beszéde elején kifogásolta azt, hogy a belügyi tárca ezidei költségvetését oly nagy mértékben fölemelték, hogy — mint mondotta —

a belügyminisztérium ma már nem egyéb, mint egy fiókhadügyminisztérium.

A polgári hatóságok — úgymond —- ma jobban zaklatják a lakosságot, mint a katonaság.

— A polgári hatóságok a határ mentén néha olyan kíméletlenül hajtják végre a különböző rendeleteket —■ folytatta a szónok —, hogy ma a határ mentén élni szinte kin. Egyszerű földművesek, akik a világon soha semmit sem vétettek, az államvédelmi törvények folytán a saját földjükre

nem tudnak kimenni.

Ha ott esetleg érdeklődnek, hogy földjükön mi épül, lefogják őket, 10—14 napig fogva tartják. Ha egy idegen ember jelenik meg a községben, a csendőrség rögtön gyanút fog és ha még az idegen véletlenül megkérdezi valamelyik embertől, merre vezet az ut, akkor az az ember is, akitől érdeklődött, rögtön gyanússá válik, kihallgatják őket és sokszor hetekig fogva tartják. A leghatározottabban kérem a belügyminiszter urat, adja ki a rendeletet, hogy ne lássanak mindenkiben kémet, gyanús embert, mert ez a legjobban nyugtalanítja az amugyis nyugtalan atmoszférában élő embereket.

A szónok a továbbiakban szóvá teszi egy somorjai rendőrállás betöltésének esetét. Az állást pályázattal töltötték be Boros Ferenc büntetlen előéletű családos emberrel, de egy évvel később a belügyminisztérium úgy rendelkezett, hogy a rendőrt egyévi szolgálat után — bár szolgálatával mindenki meg volt elégedve — négy héten belül el kell bocsátani, mivel a város elöljárósága elmulasztotta azt a kötelezettségét, hogy ezt az állást egy légionistával töltse be. A képviselő azután igy folytatta:

A magyar nyelv mellőzése

az Érsekújvár! hivatalukban

— Az érsekujvári adóhivatalban, az érsek- újvári járási hivatalon, az állomáson és a postahivatalon a személyzet 90 százaléka csak az államnyelvet beszéli. A feliratok kizárólag államnyelven vannak, a tájékoztató táblák csak államnyelven vannak kifüggesztve, holott a statisztikai hivatal kimutatása szerint Érsekújvár és a járás lakosságának többsége magyar.

— Égbekiáltó nyelvi sérelmünk az érsekujvári járásbíróságon gyakorolt nyelvi gyakorlat. Az érsekujvári járásbíróságon a polgári ügyeket két járásbiró tárgyalja. A vezetőbiró a gazdasági kényszeregyességi ügyeket és a munkabiróság- hoz tartozó peres ügyeket tárgyalja, a civilügyeket tárgyaló bírónő, dr. Milada Klossová- Zochlárová 1934 óta működik az érsekujvári járásbíróságnál, aki,

amikor Érsekújvárra került, egy árva szót sem tudott magyarul és ma is csak a megesketési formulát tanulta meg magyar nyelven, amit azonban magyar ember csak nagy nehezen

tud utánamondani.

Ha az ügyvédek nem akarják azt, hogy magyar ügyfeleiknek perérdeke veszélyeztetve legyen, kénytelenek a keresetet szlovák nyelven beadni és ilyen módon azután az ügyet tárgyaló járásbiró mellőzheti a magyar nyelven való tárgyalást, sőt kényszerítheti az ügyvédet, hogy az ügy csak az államnyelven tárgyaltas- sék le.

így adódik az a lehetetlen állapot, hogy az alkotmány által biztosított kisebbségi nyelvnek a használata ki van zárva s hogy a tárgyalásnál jelen lévő magyar ügyfél az egész tárgyalásból egy szót sem ért.

— Keleten hasonló a helyzet. A nagymi- hályi Keresztény Nőegyletet 1932-ben fölfüggesztették. A fellebbezésre a belügyminisztérium máig sem reagált. Vagy jogos a felfüggesztés és akkor a föllebbezést utasítsák el, vagy pedig jogtalan és akkor engedjék meg a nőegylet működését.

Nyelvjogi panaszok a feledi, galántai, komáromi, losonci és tornaijai járásban

— A feledi járás majdnem 80 százalékban magyar, ennek ellenére sem a járási hivatalban, sem másutt magyar útmutató táblák és magyar föliratok nincsenek. A járási hivatal idézéseket, végzéseket, Ítéleteket, határozatokat mind csak államnyelven ad ki, a színtiszta magyar községekkel á’lam- nyelven levelez, a színtiszta magyar községekben minden községi bizonylatot csak államnyelven állítanak ki. A járásbíróságnál és a telekkönyvnél a nyelvtörvény előírásait egyáltalán nem respektálják. Magyarnyelvű végzést a bíróság csak az esetben hoz, ha az ügyvéd a beadvánnyal egyidejűleg maga készíti el magyar nyelven a végzést is. Jaross interpellációjára adott válaszában Dérer igazságügyminiszter maga is elismerte, hogy ezek az anomáliák fennállnak és a válasz szerint utasította a járásbíróságot, hogy a nyelvtörvény intézkedéseit tartsa be. Ennek ellenére tovább negligálják a járásbíróságnál a nyelvtörvény rendelkezéseit, magyar beadványokat államnyelven intéz el, a telekkönyveket tisztán államnyelven vezeti, az átírás, a zá- logjogbekebelezés, zálogjogtörlés iránt beadott okiratokra a záradékot tisztán államnyelven vezetik rá.

— Ugyanezek a panaszok fennállanak a galántai járásban és Komáromban. A komáromi járási hivatal utasította a községek képviselőtestületeit, hogy hozzanak olyan értelmű határozatokat, hogy

a jövőben községi alkalmazottnak csak olyan egyéneket választhatnak, akiket a járási hivatal ajánl.

Nézetem szerint ennek az utasításnak nincs törvényes alapja és sérti a községek autonómiáját.

— A losonci járásban a nyelvi sérelmek ugyanazok, mint az előbb említett járásokban. Százszázalékban magyar anyanyelvű községek: Rapp, Kalonda, Perse, Galsa, Fülek, Ragyolc vasúti állomásain, postahivatalaiban a feliratok csak államnyelven vannak.

— A tornaijai járásban a nyelvi sérelmek ma is teljesen fennállanak.

Hontalan, akit háromszor toioncoltak ki

A hontalanak kezelése is sok kívánnivalót hagy hátra. A tornaijai járás területéről több esetben kiutasítottak hosszabb idő óta ott tartózkodó lakosokat, mivel az állampolgárságot megszerezniük, vagy beigazolniok nem sikerült, így Várady Lajos sajószárnyai lakos 20 éve élt a köztársaság területén s igy távollétével a magyar állampolgárságot elveszítette. Mivel nincs meg az itteni állampolgársága, kiutasították, illetve kitoloncolták Magyarországra, onnan azonban visszaküldték.

Ez az eljárás már harmadszor történt meg s ki van téve annaJk, hogy negyedszer is kitoloncolják.

Ezeket a sérelmeket egy kis jóakarattal nagyon könnyen el lehetne intézni, mert uraim,— ne vegyék zokon, — ha fenn akarják tartani az államot a jövő számára, akkor nem egy ólliamrendőrségi apparátuson keresztül, hanem nagyszabású belpolitikával keressék az állam megerősítését*

■— Az ellenzéki pártok felé állandóan azt szokták hangoztatni, hogy nem vagyunk elég demokratikusak. Az igazságügyi tárca már évek óta a szociáldemokrata párt kezében van. Én megértem, uraim, hogy zavaros időkben hozlak törvényeket, amelyek lehetővé teszik, hogy olyanok ellen eljárjanak, akik az állam épsége ellen vétenek, de nem tudom megérteni azt, hogyan fér össze a demokráciával az, hogy rend- törvényügyekben ma úgynevezett állambirósá- gok ítélkeznek, amelyek civil és katonai birák- ból állanak, zárt ajtók mögött tárgyalnak olyan módon, hogy a vádlottnak nem áll módjában ügyvédjét megválasztani.

A védőügyvédek névsora

— Az igen tisztelt miniszter ur nagyon jó’ tudja, hogy ma rendtörvényes ügyekben csak kvalifikált ügyvédek védhetnek. Méltóztassanak átnézni teljesen tárgyilagosan a szlovenszkói ügyvédi karnak ezt a névsorát, kik kaptak ilyen megbízást.

Ha méltóztatnak az összkinevezettek között keresztény-magyar ügyvédet találni kettőt, akkor, azt hiszem, sokat mondtam.

Nem akarok itt felekezeti kérdést csinálni. Egy

csomó zsidó ügyvéd kapott megbízást, de keresztény-magyar ügyvéd, aki magát magyarnak vallja, a miniszter ur által nem lett kinevezve.

Rendtörvényes ügyek

— £n nem állítom, lehetnek esetek, amikot egyes emberek vétenek különböző paragrafusok ellen, de elképzelhetetlen és szinte túlzottnak minősíthető az, ami a rendtörvényes perek és Ítéletek terén Szlovenszkón és Ruszinszkón történik. 40—50 ember kerül a vádlottak padjára* senki sem tudja miért és egyszer jön egy hivatalos jelentés, amely azt mondja, hogy X. Y. 5, 10, 15 évet kapott. Miniszter ur, én nem hiszem, hogy olyan súlyos vétségek történnének, amilyen súlyosak ezek az ítéletek.

— Én nagyon kérem a miniszter urat, figyelmeztesse az alája rendelt hatóságokat, hogy ne üljenek fel minden besúgónak, mert igen gyakran desperádok, mindenre képes jel- lemtefen emberek jönnek, akik összehordanak mindenféle pletykákat, a csendőrség ezekből bűntényt konstruál, amiből azután egy hatalmas rendtörvényes per származik, amely a legjobb esetben is azzal végződik, hogy a vádlott egyévi vizsgálati fogság után szabadul börtönéből.

Ha az asszony nem Jelenti föl a férjét

A szónok végül bírálta a följelentési kötelezettség visszásságait.

Megkezdődött . küzdelem

a választási Romániában

Mániát ünnepélyesen fogadták Bukarestben

BUKAREST. - A román politikai élet szenzációja Maniu bevonulása Bukarestbe. A nemzeti parasztpárt tagjai a legutóbbi események következtében teljesen igazolva látták Maniu politikájának helyességét. A párt elhatározta ezért, hogy ünnepélyes külsőségek között fogadja a fővárosba érkező Maniut.

Több ezerre rugó tömeg sorakozott fel a pályaudvar előtt és Maniu a nemzeti parasztpárt híveinek sorfala között vonult egészen a párt székházéig. Amikor a vonat befutott, dr. Lupu, a párt fővárosi tagozatának elnöke üdvözölte Maniut, aki rövid beszédben válaszolt.

A választási küzdelem egyébként vasárnap az egész országban megindult. Az ellenzéki pártok között élénk tárgyalások kezdődtek egy választási kartell megalakítására. Szó van arról, hogy Bratianu ifjuliberális pártja, Averescu néppártja és az agrárpárt között létrejön a választási kartell. Állítólag ez a három párt elvileg már megegyezett. Be szeretnék vonni a kartellbe a nemzeti parasztpártot is, de a parasztpárt egyelőre nem hajlandó belépni a választási kartellbe, mert bizik abban, hogy saját erejéből is sikeresen veheti föl a választási küzdelmet.

A Tatai escu és Vajda Sándor között létrejött

választási kartellben máris ellentétek mutatkoznak.

A liberálisok ugyanis kifogásolják, hogy a kolozsvári és a brassói jelölt a Vajda-párt tagja. Vasárnap Cuza és Goga szélsőjobboldali pártjai tartottak gyűlést. Goga bejelentette, hogy ha demokratikus kormány kerül uralomra, akkor Moldvában lázadás tör ki és a lázadásnak ő fog az élére állani.

Az első választási összeütközés

BUKAREST. —< Romániában megkezdődött a jelölőlisták benyújtása. Már jóval a királyi dekrétumot tartalmazó hivatalos lap megjelenése előtt az egyes pártok kiküldötei megostromolták a választási irodákat, hogy elsőnek nyújthassák be jelölőlistáikat. Bukarestben nagyszámú karhatalmat rendeltek ki a választási irodák elé,

mégis összetűzésre került sor a „Mindent a hazáért" nevű választási alakulat és a nemzeti parasztpárt

hivei között.

Az összetűzés következtében a nemzeti parasztpárt egy tagját súlyos sérüléssel kórházba kellett szállítani. Marosvásárhelyen a magyar párt ötödiknek nyújtotta be listáját. A gárt listavezetője gróf Bethlen György.

— Én halottam, — mondotta ennek kapcsán — hogy Szovjetoros'zországiban gyermekeket arra tanítottak, hogy jelentsék föl szüleiket, ha azok imádkoznak, de hogyan lehetséges az, hogy egy asszonyt kilenc hónapra ítéltek el nálunk azért, mert a férjét nem jelentette föl. Miniszter ur meg fogja érteni, hogy az lehetetlen, hogy a feleség a saját férjére árulkodjék.

Iskoláknak, múzeumoknak szavazóit meg szubvenciókat Sztovenszkó onz. választmánya

POZSONY. —■ Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentése.) Szlovenszkó országos választmánya hétfőn délelőtt Országh József országos elnök elnökletével ülést tar* tott. Az országos választmány legnagyobbrészt közegészségügyi és kulturális kérdésekkel foglalkozott.

Az egészségügyi minisztérium rendeletére ingyenes tanácsadókat létesítenek a tartományi kórházakban a reumás betegek részére.

Elhatározta a választmány, hogy 1,200.000 koronáig kezességet vállal a 2£emská Bankánál a turócszentmártoni nemzeti muzeum további kiépítése céljából. A pozsonyi muzeum számára további 20.000 koronát, a bártfai muzeum számára 18.000 koronát, több kisebb muzeum céljaira pedig 51.000 koronát szavaztak meg. A történelmi emlékek renoválására 60.000 koronát, szobrok karbantartására pedig 25.000 koronát szavazott meg az országos választmány. Iskolaügyekkel foglalkozva,

a pozsonyi zeneiskola számára 10.000 koronát, a pozsonyi francia gimnázium számára 50.000 koronát,

egyéb iskolaépítésekre pedig 1,000.000 koronát szavaztak meg.

B o rtönbiintetések katonai árulásért

BRÜNN. — Hivatalosan jelentik: A brünni kerületi büntetőbíróság katonai árulási ügyekkel foglalkozó tanácsa ötnapos tárgyalás után a rendtörvény 6. paragrafusának 2. szakaszába ütköző katonai árulás bűntettéért Eperjesi R., 50 éves znaimi technikust huszévi súlyos börtönre, 10.000 kor. pénzbüntetésre és polgári jogainak 5 évre való elvesztésére: — Pfleger József, 30 éves poütornai államvasuti munkást tizenhétévi súlyos börtönre, 8000 korona pénzbüntetésre és polgári jogainak 5 évre való elvesztésére — Ivancsics István, 43 éves lundenburgi boltiszolgát tízévi súlyos börtönre, 4000 korona pénzbüntetésre s polgári jogainak 5 évre való elvesztésére — Rous Ferenc, 48 éves preraui államvasuti tisztviselőt nyolcévi súlyos börtönre, 3000 korona pénzbüntetésre, polgári jogainak 5 évre való elvesztésére s végül Láznicka Ferenc, 45 éves znaimi mészáro? í négyévi súlyos börtönre, 1000 korona pénzbüntetésre és polgári jogainak 5 évre való elvesztésére ítélte.

Továbbá a rendtörvény 12. paragrafusa értelmében a katonai árulás köteles feljelentésének elmulasztása bűntettéért Natter Károly, 49 éves znaimi fényképészt, Honsík János, 43 éves znaimi mészárost, Henyk Bohumil, 42 éves znami biztosítási képviselőt egyenként hat-hat súlyos börtönre és 1000 korona pénzbüntetésre, Körber Mária, 41 éves urbaui kereskedőnőt négyhónapi súlyos börtönre és 1000 korona pénzbüntetésre ítélték. Két vádlottat felmentett a bíróság. Honsik János és Henyk Bohumil elfogadták & büntetést, a többiek háromnapi gondolkodási időt kértek. Az államügyész a felmentések és a kiszabott büntetések alacsony yolta miatt semmiségi panaszt jelentett be.

4