Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)

1937-11-05 / 252. (4398.) szám

Anglia és Franco (sp) — Sokaknak leesett az álla, amikor hallották, hogy Anglia elismeri Francot s ezzel olyan erkölcsi és ténybeli támaszt ad a spanyol nemzetieknek, hogy Valencia ne­hezen egyenlítheti ki a vereséget. Az asztu- riai kapituláció és az aragoniai támadás tel­jes kudarca után diplomáciailag is olyan csapás érte Negrin kormányát, hogy ma a spanyol népfront legodaadóbb hívei is ké­telkedni kezdenek a köztársaság győzelmé­ben. Jellemző a hangulati pálfordulásra az a cikk, amit Stanislav Yester, a legkitűnőbb csehszlovák katonai szakértők egyike irt a spanyol helyzetről (az Uj Szellemben ol­vasható) s amelyben az eddig Valencia­párti ezredes elismeri, hogy a nagyobb bel­ső rendezettség, több határozottság és aka­raterő, több hozzáértés és a nép eredmé­nyekkel való hathatós megnyerése Franco javára billentette a polgárháborút. Ez a ka- ? tonai cikk körülbelül tartalmazza azokat a szempontokat, amelyek Angliát más belá­tásra késztették és Edén megtehette diplo­máciai pályafutásának egyik legérdekesebb pálfordulását. Az aszturiai offenzív és az aragoniai de­fenzív győzelem Franco hadvezéreinek ér­deme, elsősorban a tragikus halált halt Mola tábornoké, aki az északi hadjárat há­rom etapját (Bilbao, Santander, Gijon) már az év elején kitervezte és hat hónapra be­csülte a hadjárat időtartamát (úgy vélte, október elsejéig a nemzetiek bevonulnak Gijonba, s terve háromhetes késéssel meg­valósult), — a londoni teljes diplomáciai győ­zelmet Álba herceg aratta, Alfonz király bi­zalmasa és legkitűnőbb külpolitikusa. A herceg három érvcsoportot tálalt föl a bri­teknek. Mindenekelőtt a Franco-rezsim bel­ső rendjét és kiegyensúlyozottságát, a nem­zetiek gazdasági erejét, területi eredmé­nyeit, a spanyol polgárság, katolicizmus és vidéki parasztság hangulatát és elszántsá­gát hasonlította össze Valencia és Barce­lona belső züllöttségével, jogbizonytalansá­gával és anarhisztikus hisztériájával. Idézte Motta svájci szövetségi tanácsos beszédét, amit a demokratikus államfő Franco elis­merésének alkalmával mondott, s ahol a svájci polgárok spanyolországi tapasz­talatainak adataival világitotta meg Franco rendjét és Valencia rendet­lenségét. Bemutatta, hogy kik védik és kik ellenzik Francot, illetve Valenciát Európában, s az idézett lapok erkölcsi mi­nősége és kétesértékü „demokratikus" pa­rasztfogásai olyan hangulatot teremtettek Angliában, hogy Chamberlain sietve vissza­húzódott Negrin „angolbarátságától". Álba bemutatta e sajtó híreit, örökös népfront­győzelmeit, amikről az idő sorra bebizonyí­totta, hogy hazugságok voltak, tónusukat, utasításaikat, — szóval a spanyol ellenpro­paganda Londonban csöndesen, de jól mű­ködött, s valljuk be, könnyű dolga volt a Valencia-barát sajtó nap-nap után önma- guktól összeomló blöffelései között. De Álba herceg munkájának csupán első részét jelentette a Franco-rezsim eredmé­nyeinek ügyes propagálása. A második föl­adat az volt, hogy a spanyol diplomata meggyőzze az angolokat az eljövendő Spa­nyolország angolbarátságáról. Francot ha­marosan el kell ismerni és támogatni, mon­FOLYTATÁS A 2, OLD. L HASÁBJÁN Ribbentrop Rómába repüli Kész a japán-német-olasz szövetség A kommunistaellenes paktum negyedik tagia Lengyelország less? ■ Hírek a japán és kínai kézben levő német gyarmatok visszaadásáról BERLIN. — Ribbentrop londoni német nagy­követ csütörtökön délelőtt Rómába repült. Né­met hivatalos jelentés szerint Ribbentrop mint rendkivüli és teljhatalmú német nagykövet uta­zott Rómába, ahol szombaton Németország ne­vében alá fogja írni az olasz-német -japán anti- kommunista paktumot. A háromhatalmi szerző­désnek az olasz lapok általában nagy jelentősé­get tulajdonítanak. Az olasz-német-japán szer­ződés szövege pontosan ugyanaz lesz, ami a tavaly novemberi német-japán szerződés szöve­ge volt. Hír szerint Lengyelországgal is tárgya­lások folynak, hogy csatlakozzék a háromhatal­mi szerződéshez, amely igy négyhatalmi szer­ződéssé válik. Ellenszolgáltatás fejében Német­ország elismerné nagyhatalomnak Lengyelorszá­got és Japánnal és Olaszországgal együtt támo­gatná a lengyelek gyarmati, követeléseit. Néhány külföldi forrásból származó jelentés szerint Né­metország és Japán között tárgyalások folynak azoknak a szigeteknek visszaadásáról, amelyeket Japán kapott meg a békeszerződésben Német­országtól. Ezek a szigetek a Karolina- és Ma­riana-szigetek, a német gyarmatbirodalom egyik fontos részét alkották. Ha Japán most vissza­adja őket a birodalomnak, akkor precedens ke­letkezik arra, hogy a többi győztes hatalom is önként visszaadhatja a német gyarmatokat a bi­rodalomnak. Egyes lapok azt is tudni vélik, hogyha Japán megszállja Sanzi tartományt, ak­kor a régi német Kiaucsau-i koncessziót, ame­lyet a háború után Kína visszakapott, ismét át­engedi Németországnak, úgyhogy a birodalom ezt az értékes gyarmatát is visszakapná. A világpolitikában minden összefolyik Brüsszelben is Spanyolországról tárgyalnak Álba herceg londoni sikere - Anglia de facto elismeri Francot - - Óvatos munka a távolkeleti kérdésben ­BRÜSSZEL. — Jelentettük, hogy a ja­pán—kínai konfliktussal foglalkozó nemzet­közi konferencia szerdai megnyitóján Spaak belga külügyminiszter üdvözlő szavai után Norman Davis amerikai, Edén angol, Del- bos francia, Aldrovandi olasz és Litvinov orosz delegátus beszéde után Wellington Koo, Kina delegátusa emelkedett szólásra és másfcíőrás beszédben vázolta a távolke­leti helyzetet. Igyekezett megcáfolni azt a japán állítást, hogy Japán önvédelmi harcot folytat Kínában s utalt Tokio legújabb hó­dításaira. Eddig a japánok 1,114.000 négy­zetkilométernyi területet szálltak meg Kíná­ban, 75 millió kínait kényszeritettek fönn­hatóságuk alá és több, mint 5000 kilométer vasútvonalat vettek birtokukba. A delegátusok kivétel nélkül rendkívül óvatosan nyilatkoztak és mint Spaak kife­jezte, a hatalmak nem akarnak bíráskodni a japán—kinai ügyben, hanem csupán azo­kat a békés rendszabályokat igyekeznek megbeszélni, amelyek esetleg enyhítenék a távolkeleti háború borzalmait. Az első ülés után az éjszakai órákban a brüsszeli konfe­rencia meghozta az első eredményt is. Del- bos, Edén és Norman Davis külön megbe­szélést tartott s megállapodott abban, hogy csütörtökön összeül a konferencia egyik szükebb bizottsága, amely tanácskozni fog arról a módszerről, hogy milyenféleképen kellene Japánt újból fölszólítani a brüsszeli munkában való részvételre és a kinai béke biztosítására. Ebben a szükebb bizottságban csupán a távolkeleti szerződést aláíró kilenc hatalom delegátusa vesz részt, továbbá Szovjetoroszország. Francia-angol tárgyalások Francoról A szerda esti órákban más tekintetben is érdekes fordulat történt Brüsszelben. A francia delegációt kése csíz hivatalosan ér­tesítették Londonból arról, hogy az angol kormány hivatalosan föl akarja venni a ke­reskedelmi viszonyt a burgosi kormánnyal. Delbos azonnal Edenhez sietett és tájékozó­dott az ügyről. Az eljövendő napokban an­gol—francia megbeszélések fognak lefolyni, amelyek célja az lesz, hogy a franciák és az angolok megállapodjanak a Spanyolország­gal szemben folytatott politikában. Egyelőre Franciaország hevesen ellenzi az angol kor­mány lépését és helyteleníti azt. Jó forrásból származó értesülés szerint a francia kormány már régóta tudott a brit tervekről. Az angol külügjnninisztérium a benemavatkozási bizottság legutóbbi ülésén értesítette Franciaországot a külügyi hivatal elhatározásáról, Delbos és Edén brüsszeli tárgyalásai elsősorban az ügy politikai ré­szét érintették, s a két államférfiu máris megegyezett abban, hogy egyik ország sem foganatosít olyan intézkedést, amely a spa­nyol küzdő felek egyikét előnyben részesí­tené. A hadviselési jogot a két spanyol kor­mánynak csak az önkéntesek visszahívása után adják meg. A spanyol monarchia újjáéled Londonból érkezett jelentés szerint az angol kormány tényleg elhatározta, hogy a közeljövő­ben de facto elismeri Franco kormányát. A Daily Héráid ma vezércikkében számol be e tervről. Álba hercege, aki mint Franco ügynö­ke hosszabb idő óta tevékenykedik Londonban, páratlan diplomáciai ügyességgel megnyerte a brit köröket Franconák s a konzervatív pártot meggyőzte arról, hogyha Anglia már most elis­meri Francot, akkor lehetővé teszi Spanyolor­szágban az angolbarát monarchista elemek ha- talomrakerülését. Álba terve az, hogy Spanyol- országban Juan herceggel felújítják a monar­chiát. Juan herceg Alfonz exkjrály harmadszü­lött fia. A monarchista Spanyolország természe­tesen angolpárti volna s körülbelül ugyanolyan viszonyban állna Angliához, mint a görög mo­narchia, azaz megerősítené Anglia helyzetét a Földközi tengeren, A lapok utalnak Edén legutóbbi parlamenti beszédére, amelyben az angol külügyminiszter kijelentette, hogy Franco hatalomrakerülese Spanyolországban nem jelenítené a brit érdekek háttérbeszoritását. A News Chronicle szerint a hivatalos ügynökök kiküldése Spanyolország­ba a közeli hetekben várható. A legtöbb angol újság részletes adatokat közöl Álba hercegéről, ismerteti személyiségét és kiemeli, hogy a her­ceg Alfonz király barátja volt. FOLYTATÁS A 2. OLDAL KÖZEPÉN 252. (4398) szám • Péntek • 1937 november 5 Előfizetési árt évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Kő., külföldre: évente 430, A ctIqtjQTISzIcÓÍ 6S TUSZÍTISzIíÓÍ TIlCiQUCLTSCLQ alice 12, IL emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. • ® Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. Fi képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több. politikai napilapja • • TELEFON; 303-11. ® ® Eg/es szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.— Ki. r SŰRQŐNYCIM; HÍRLAP, PRflHfl.

Next

/
Thumbnails
Contents