Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)
1937-11-20 / 265. (4411.) szám
1937 november 20, szombat. T>RXGM-MA!CAiMt. HÍRLAP 9 A rovatért LOKŰ GÉZA felel Gyors iramban folynak a magyar- csehszlovák kereskedelmi tárgyalások 10 millió koronával emelik föl mindkét állam kontingenseit? BUDAPEST. — (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A „Nemzet" cimü lap Írja: A magyar-csehszlovák kereskedelmi tárgyalások gyors tempóban folynak, tekintve, hogy az eddigi árucsereforgalmi egyezmény ez év végével lejár. Értesülésünk szerint a két állam között az árucsereforgalom értékkeretét M0 millió koronáról 200 millió koronára emelték fel és a mostani tárgyalások keretében még újabb tízmillió koronával való felemeléséről van szó. Ebben a keretben Magyarország főleg mezőgazdasági termékeket exportálna Csehszlovákiába, így többek között 500 vagon tengerit, 100 vagon szilvát, 600 darab görögdinnyét, 170 darab tenyészsertést s a továbbiakban kétmillió korona értékű könyvet és folyóiratot, müselymet, mezőgazdasági gépeket, izzólámpákat, gyógyszereket és körülbelül egymillió pengő értékű piritet szállít Magyarország Csehszlovákiának. Ezzel szemben Csehszlovákia egymillió korona értékű vasércet, félmillió korona értékű faszenet, 25 vagon rotációs papirost, üveg- és festékárucikkeket és kandicukrot, 67 gépkocsit, továbbá pilseni sört és nyolcezer vagon tűzifát szállít Magyarországnak. Szó van arról is, hogy a tűzifa behozatali lehetőségének jobb kihasználására külön tárgyalások lesznek és valószínű, hogy 193S- ra a csehszlovák tüzifakontingenst húszezer vagonra emelik fel, ha a fuvardijszállitási tételek dolgában sikerül megegyezést létesíteni. Elkészült a Szepesiéi lepagphb vízvezetéke Hét fiálraalfai kózség jutott rendes ivóvízhez - Varga Imre poprádi polgármester érdeme LŐCSE. —' Az elmúlt napokban történt meg a tátraaljai városok és községek csoportos vizvezetékmunkálatainak a befejezése és ennek kapcsán a kész vízvezeték átvétele, illetve felülvizsgálása. Ez a hatalmas munka a Tátraalján eszközölt összes közmunkák között a legnagyobb mérvű és ötévi folytonos munka eredménye. 1932-ig a felsőszepességi városok és falvak vízvezeték nélkül állottak s vízszükségletüket kutakból szerezték be s csak a poprádi nagy tífuszjárvány után határozták el magukat egy csoportos jellegű vízvezeték építésére. Ugyanis 1927. év folyamán 120 tifuszos eset fordult elő Pop- rádón, melynek elmúlta után Varga Imre poprádi polgármester kezdeményezésére végre több község késznek nyilatkozott a vizvezetéképitési tervhez csatlakozni. A tervek elkészítésére az országos hivatal illetékes ügyosztályát kérték fel, amely két tervet dolgozott ki. A nagyobbszabásu terv szerint az összes tátrai fürdők és községek részére egy közös vízvezetéket építettek volna, amelynek tároló állomását a Kistar- pataki völgyben levő források (a vízesés fölött) vize képezte volna. Ennek a tervnek a megvalósítása azonban —' eltekintve az óriási — húszmillió koronát kitevő költségektől — meghiúsult, miután a tátrai fürdőnek és gyógyintézeteknek altkor már meg volt a saját vízvezetékük. így került azután a másik, kisebbik terv megvalósítására a sor mintegy hatmillió korona költséggel, amelynek alapján a jelentkező Ujerdőfalu, Malompatak, Nagy- szalók, Felka és Poprád községek részére a tátrai körút alatti s Ujerdőfalu területén levő forrásokat foglalták egybe, amelynek vizét a vegyvizsgálat kitűnőnek találta. A hataknas összegű költségeknek husz- husz százalékát Szlovenszkó ország és a földművelésügyi minisztérium, tizenöt százalékát a közmunkaügyi minisztérium és negyvenöt százalékát az érdekelt községek vállalták magukra. A munkálatokat 1932-ben kezdték meg és évről-évre fokozatosan folytatták. Az elmúlt évben jelentkezett Szepesszombat, —- főleg az ottani Tátra-kórház sürgetésére a folyó évben végül még Mateóc is, úgy hogy hét tátraaljai község jutott rendes vízvezetékhez és elsőrendű ivóvízhez. A nagyszabású munka keresztülvitele elsősorban Varga Imre poprádi polgármester érdeme, 1 aki szívós akaratával és a minisztériumokban, az országos hivatalban s más fórumokon történt folytonos közbenjárásaival kiharcolta az illetékes köröknél a szükséges fedezeti hozzájárulásokat, miáltal elévülhetetlen érdemeket szerzett a Szepesség történetében. T. T. ( —) Benes elnök a nemzetközi mezőgazdasági szövetség közgyűlésének protektora. Benes köztársasági elnök november 18-án fogadta a párisi nemzetközi mezőgazdasági szövetség közgyűlése szervezőbizottságának csehszlovákiai megbízottait s eleget téve a küldöttség kérésének, elfogadta a Párisban 1938 junius havában tartandó közgyűlés védnökségét. ( —) Ankét a fextilátalányróí a kereskedelemügyi minisztériumban. A kereskedelemügyi minisztériumban tegnap ankétot tartottak a textil- és konfekciós ipar és kereskedelem szervezeteinek megbizottai a textilátalányról s ennek során előterjesztették kifogásaikat. Az egyes csoportok érdekeinek gyors letárgyalása érdekében három: nagyipari, kisipari és kereskedelmi albizottságot választottak. A plenáris ülést a jövő héten tartják meg. (—) Burgonyakeményitő-fölszabaditás. A hivatalos lap szombati számában megjelent ipari és kereskedelemügyi hirdetménnyel a belföldi fogyasztásra december hónapra 3 százalék száraz burgonyakeményitőt szabadították fel. Az október 1-től felszabadított mennyiség tehát az alap- kontingens 10 százaléka. ( —) Rendelet a növényvédelmi szerek kereskedelmének ellenőrzéséről1. A földművelésügyi minisztérium rendelettervezetet dolgozott ki a növényvédő-szerek kereskedelmének ellenőrzéséről s ezt észrevételezési eljárás alá bocsátotta. A kamarai központ e kereskedelem szabályozásának szükségességét elismeri, azonban kifogást emel az ellen, hogy ezt ki akarják vonni a kereskedelemügyi minisztérium hatásköréből. (—) Kliringkifizetések. A Zemská Banka november 19-ig a csehszlovák hitelezők követe- I léseit a jugoszláv klirángben a 133.472, az olaszban a 6969. számig fizette ki. A ikliringkövetelé- sefcre előleget nem nyújtanak, • (—) A gabonakülkeresk edel'em adatai. Az októberi gabonakülkereskedelem ismét a rozsbehozatal jegyében áll. Rozsot 1289 vagont hoztak be. A kukoricabehozatal 533 vagon volt. Az év tiz hónapjában 1023 vagon búza, 1626 vagon rozs és 6142 vagon kukorica került behozatalra. Októberben 349 vagon takarmánylisztet, 515 vagon egyéb malomi terméket exportáltak. Buza- kivitel októberben nem volt. Az év tiz hónapjában a buzakiviteli mennyiség 21.950, a malomi1 termékek kiviteli mennyisége pedig 5727 vagon volt. (—) A mezőgazdaság és az ipar a kivitelben. Néhány lap azt Írja, hogy a mezőgazdasági termékek kivitele az utóbbi időkben az ipari termékek terhére emelkedik. Emellett a fűrészelt árut is a mezőgazdasági termékek közé sorolják, annak ellenére, hogy ez ipari áru. Nem lehet elhallgatni, hogy a mezőgazdasági termékek kivitele azért növekedett, mert Csehszlovákia az idén gabonát exportált. Az ipar azonban elfelejti azt, hogy Csehszlovákia nem lenne kénytelen jelentős gabonatételeket exportálni, ha nem hoznának be búzát és rozsot Jugoszláviából azért, hogy ennek fejében előmozdítsák az ipari termékek kivitelét. (—) A párkányi járási ipartársulat annak közlésére kérte fel lapunkat, hogy az állami ipartanácsba Menczel Artúrt, az ipartársulat elnökét mint magyar nemzetiségűt nevezték ki. som Októberben Jelentősen csökkent a szén erme’és és a hitliel PRÁGAa, — A széntermelés emelkedő irányzatában jelentős törés észlelhető. Október hónapban szeptemberrel szemben a kőszéntermelés 165.477 tonnával 1,460.028 tonnára, a barnaszéntermelés 24.001 tonnával 1,550.866 tonnára, a kőszénbrikett termelése 17.270 tonnával 30.930 tonnára csökkent. A kokszíermelés 15.800 tonnával 310.700 tonnára, a barnabrikett termelése pedig 3106 tonnával 26.058 tonnára emelkedett. Nemcsak a termelés, de a kivitel is csökkent. Októberben a kőszénkivitel 1699 tonnával 219.921 tonnára, a barnaszénkivitel 1748 tonnával 157.528 tonnára, a koksz- kivitel 6972 tonnával 100.411 tonnára csökkent. A termelés lényeges csökkenését a vagonhiánytól (a répakampány miatt) való félelemmel indokolják. Októberben 105.364! tonna kőszenet, 7688 tonna barnaszenet, 15.130 tonna kokszot és 4133 tonna antracitot hoztak be. A behozatal minden fajtában i emelkedett. A készletek október végén a kő- J vetkezőképen alakultak: kőszén 423.156,3 barnaszén 522.987, koksz 170.960 tonna. (—) Faárverés. Kassa városa december 2-án 15.237 köbméter fenyőhaszonfát ad el tövön két csoportban. Az első csoport 7194 m3, Margit- falva feladóállomás felé gravitál, a második csoport 8041 ms, Kassa felé. Bővebb felvilágosítást Kassa város erdészeti osztálya nyújt. (—) A lőcsei kereskedelmi és magán-alkalmazottak tisztújító közgyűlése. Tudósítónk jelenti: A kereskedelmi és magánalkalmazottak egységes szövetségének lőcsei osztálya a napokban tartotta meg második évi rendes közgyűlését. Ezen az uj vezetőséget a következőképpen választották meg: Elnök Janikovsky Béla, alelnök Sztroczynszki Vilmos, titkár dr. Weiss László, jegyzőkönyvvezető Kiczkó Margit, pénztárnokok: Friedmann Károly és Altmann Miksa, ellenőrök: Köves András és Jakubovics Erzsébet, választmányi tagok: Czipper Ignác, Fehér János és Katreniak József. A közgyűlésen ismertették az alkalmazotti, nyugdíjbiztosítási és be- tegsegélyzői törvényeket. (—) Nagymihályi állatvásár. Az utolsó vásáron a szarvasmarhafelhajtás igen nagy volt. Árak: szarvasmarha élősúly kilója 3—3.50, kivételesen 4, a legjobb minőségű Siementhali ökör 5100 koronáért kelt el. A sertések ára élősúlyban 5.30 korona volt. Malac párja 100— 140 korona. Erősen esett a juh és a nyers juh- bőr ára. A közepes juh ára 20 korona volt, mig az előző vásáron még 30 korona. (—) Meghosszabbított moratórium. A pénzügyminisztérium a privigyei Szlovák Segélypénztár Szövetkezet moratóriumát 1938 április 30-ig meghosszabbította. Az első moratóriumot 1934 szeptember 14-én rendelték el. Eddig a régi követelések 30 százalékát oldották fel a zárlat alól, úgyhogy az uj moratórium az 1934. évi szeptember 20-i állomány 70 százalékára van korlátozva, üncs kilátás a kassai állomás átépítésére KASSA. A kassai kereskedelmi és iparkama- j ra képviselője a vasutigazgatósági tanács legutóbbi ülésén javaslatot terjesztett elő a kassai állomás kiépítésének ügyében. A tanács elnöke a javaslattal szemben a következő álláspontot foglalta el: „Az állomás hiányai a vasutigazgatóság előtt ismeretesek és ezzel a kérdéssel már évek előtt foglalkozott. A tanulmányozás eredményeképpen egy általános tervet dolgoztak ki az átépítésre és kibővítésre, valamint a kezelési épület uij elhelyezésére. A szükséges befektetés nagysága miatt (körülbelül 80 millió) és a bekövetkezett gazdasági válság folytán a tervnek keresztülvitelét és megvalósítását el kellett halasztani. A konjunktúra visszatérése a vasútra uj, nehéz, általános állami érdekű feladatokat rótt, melyeknek begyakorolt mérnökök hiánya folytán csak a legvégső erőfeszítéssel tud eleget tenni. Ennek következtében ezidő szerint még nem áll módjában olyan tervekkel behatóan foglalkozni, mint amilyen a kassai állomás átépítése. Ez a jelen időkben nem is ajánlatos, minthogy a kassa—oderbergi vasútvonalon keresztülvitt építkezések jelentős befolyással lesznek a kassai állomás viszonyaira is." i Küldöttséget meneszt az érsek- újvári Gazdakör a munkásbiztositó revízió: beszüntetése érdekében ÉRSEKÚJVÁR. — (Saját tódósitónktól.) Az érsekujvári Gazdakör választmánya rendkívüli ülésen foglalkozott a komáromi munkásbiztositó pénztár által az érsekujvári gazdatársadalom ellen indított revíziókkal. A revizorok feltevések alapján nagy összegek fizetésére szólítják fel a gazdákat, akik kénytelenek egyezkedni, hogy a felesleges zaklatástól megszabaduljanak. Jelentettük, hogy dr. Holota János nemzetgyűlési képviselőnek a pénztár igazgatója ígéretet tett, hogy a gazdákkal szemben méltányosan fognak eljárni. A gyakorlat azonban nem enyhül. A rendkívüli ülésen Haulik Béla gazdaköri elnök ismertette a kérdést. Dr. Holota János képviselő részletesen ismertette az ügy jelenlegi állását és megadta a szükséges felvilágosításokat. A gazdakör választmánya elhatározta, hogy négytagú küldöttséget meneszt dr. Holota János képviselő és Haulik Béla vezetése alatt a munkásbiztositó pénztár igazgatójához, hogy meggyőzzék a pénztár igazgatóját a helytelen eljárásról. (—) A Velkonákupná terjeszkedése Kelet- szlovenszkón. Az államvasutak kassai igazgatósága 550.000 koronáért eladja a Velkonákupná- nak a kassai vasúti alkalmazottak fogyasztási szövetkezetét. A szövetkezetét annak idején az államvasutak szanálták és azóta saját ' kezelésben vezették. (—) Penészedik a belföldi fa és mégis lengyel fát hoznak be. A Worochty vidékén levő lengyel fűrésztelepek 1937-ben körülbelül 150 vagon hulladék vágott anyagot szállítottak a zsolnai cellulózegyárnak. Említésre méltó, hogy ez a behozatal akkor történik, amikor Kárpátalján a vágottfa penészedik. j < xr [qsbam] <t > f S ja es ||j gazdag féM/j M M&Mt UiXJULSi 1|I hanem életszükséglet mindenki B részére. A belül homályosított OSRAM-01-lámpákkal olcsó a g világítás. Ma már mindenki több HQSRAMl fényt engedhet meg magának. OJIIIAM-0 a dekalumen-lámpa a nagy gazdaságosság garancia-bélyegzésével.
