Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)

1937-11-18 / 263. (4409.) szám

^4409^S2ám' CS***^*'ÍÖ*t • 1937 november 18 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévié 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. Egyes sztem ára 1.2C Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská olice 12, 1L emelet • Kiadóhivatal: Prága II„ Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 30311. • • SÜROÖNYCIM HÍRLAP. PRAHA. Kisebbségi vita a költségvetés kapcsán: A magyar kérdés Hodza és Esterházy megvilágításában A miniszternők exnoiéjában főként a kisebbségek aránylaqos részesedéséről beszélt » Uíabb ígéret a magyar nyelvjogi és kulturális követelések teljesítéseié „Hasonló hisebbségjogi helyzet, mint a történelmi országokban“ a köztársaság közgazdasági politikája az áll'amfordulat óta helytelen volt. Az állam védelme megköveteli a fegyver­kezést, de a szükséges pénzt onnan kell el­venni, ahol van, például a politikai pártoktól* Ezenkívül a tárcanélküli minisztériumok be- szüntetendők. Spacek cseh nemzeti egyesü­A részletes vita PRÁGA. — A költségvetési bizottság az ál­lami költségvetés részletes vitáját ma reggel kezdte meg a köztársasági elnök s irodája, a nemzetgyűlés és a miniszterelnökség költségveté­si fejezeteinek tárgyalásával. 900 ezer korona a rend­jeltörvény végrehajtására Krémén képviselő a köztársasági elnök és iro­dája költségvetésének előadója megállapította, hogy e fejezet szükséglete 1 millió 212 ezer ko­ronával emelkedett, ebből az összegből teljesen uj tétel, 900 ezer korona kell a rendekről és kitünteté­sekről szóló törvény végrehajtására. A köztársaság fennállásának húszéves jubileu­ma alkalmából sor kerül az első kitüntetések és rendek kiosztására. Nagy összegekbe kerül a Hradzsin gobelinjeinek kijavíttatása is: dara­bonként 40 ezer koronába. — Az előadó külö­nösen részletesen ismertette a prágai vár átala­kítási munkálatait, amelyek azért haladnak las­san, mert archeológiái ásatásokat is kell végez­ni. A köztársasági elnök lakosztályában eddig egyetlen fürdőszoba volt folyosólabirintus köze­pén. A folyosókat eltávolították s helyükön nagy belépő-termet készítettek. Dr. Klapka képviselő a nemzetgyűlés fejeze­Halifax útjához (sp) — Valamelyik lap a Halifax berlini utazásával kapcsolatos sajtóviharkor szelle­mesen a következő címet adta tudósításá­nak: „a lordot nem lehet zavarni". Nem, a lord nem engedi, hogy zavarják. Egy lord azt teszi, amit jónak lát, heccek, gyanusitga- tások, hazugságok, pletykák, müfölháboro- dások, eseményfölnagyitások, ,,leleplezések" nem befolyásolják. Egy lord nyugodt és ki­egyensúlyozott, hiába háborgatják. — így a lord, s igy egész Anglia, Halifax útját a go­nosztevők nem torpedózták meg, a lord már Berlinben van, tárgyal Göringgel, Hitler vendége Berchtesgadenben, s Anglia tapsol hozzá. Az angolok tudják, mit cselekszenek. A kampány, amely Halifax útját meg akarta akadályozni, ismét csak jellemző a sötétben bujkáló európai békegyilkosokra. Azok, akik összeesküdtek a harmadik biro­dalom és az olasz impérium megsemmisíté­sére, kínosan fölszisszentek az utazás hírére. Hiszen úgy látszik, mintha Anglia és Né­metország komolyan békülni akarna, s ha ez a béke megszületik, akkor a Hitler- és Mussolini-ellenes vendetta hívei egyelőre föladhatják • reményüket, hogy valamilyen nagy európai „fölháborodás", természetesen az angolokkal és az oroszokkal az élén, el­söpri a gyűlölt központi birodalmakat, s Németországot visszanyomja abba a rab­szolgaságba, amelyben a háború után élt és tűrte, hogy a rovására kivül-bévül mások gyarapodjanak és németeskedjenek. Az| európai sajtó egyrésze öt év óta mindent el-| követ, hogy Hitler-gyülöletét egy németéi-1 lenes világháborúval levezesse, á minden megengedett és megnemengedett eszközt megragad, hogy uszítson Európa két nagy népe ellen. Főérve: Németország és Olasz­ország háborút akar, tehát meg kell előzni őket, fegyverkezni, a német-olasz kíván­ságokat mindén esetben visszautasítani, mi­előtt késő s e hatalmak megerősödnek. Egy­szóval fölkészülni, fegyverkezni a biztos ve-1 szedelem ellen s lehetetlenné tenni a két fa- B siszta birodalom kibontakozását. A kam-| pány eddig eredménytelenül működött, mert! a. féktelen uszítás ellenére Hitler és Musso-I lini mindent elért, amit akart, s még sem lett háború, — de az európai sajtó egy bi­zonyos részének heccelődéseit s az emig­ráns sajtó örökös háboru-falrafestésének következményeit több európai országban az állampolgár a saját bőrén érzi, — hogy mást ne mondjunk: azokban az adóemelésekben, amelyek megindokolása mindenütt egyfor­ma: Németország veszedelmet jelent, fegy­verkezni kell ellene, s a fegyverkezéshez pénz kell. Nem utolsó sorban az emigráns­sajtó szívós uszitókampányának köszönhet­jük, hogy a fegyverkezési pánik 1937-ben már érezhetően Európa zsebére megy és adóemelésekben nyilvánul. Egyedül a né­met fegyverkezést okolni mindenért, nevet­séges kísérlet. Az emigránssajtó maga elis­meri, hogy a német haderő ma szárazon, vi­zen és a levegőben aránylag nem nagyobb, mint a francia vagy az orosz volt 1930-ban. Gúnyosan és megelégedetten, adatokkal és statisztikákkal állapítja meg ezt például a Weltbühne, — de ha igy van, kérdezzük, akkor miért jelent világveszedelmet a nor­mális német fegyverkezés, amely nem na­gyobb, mint a többi államé volt a „nyugodt jj és veszélytelen években"? Nem áll Német-1 ország jogában, hogy ugyanúgy fegyver-1 PRÁGA. — Az állami költségvetés bi­zottsági általános vitáját kedd este befejez­ték. Az általános vitában Jakseh német szo­ciáldemokrata azt hangoztatta, hogy a február 18-i megegyezés a csehek és németek között a kölcsönös jóakarat jele* de a német kisebbségtől a megértést e megegyezés után is megtagadták az élet- szükségletek gyakorlati elismerésének szá­mos ágában. A szónok teljes arányosságot követel az ál­lami igazgatásban a német kisebbség ré­szére legalább is a fokozatos realizáció szel­lemében. Stűl’a cseh nemzeti egyesülés­párti szerint a költségvetés ugyan nagy mü, de a mi viszonyainkra mégis csak túlméretezett. Kisebbségi pótköltségvetés Mayr-Harting német keresztényszocia­lista kifogásolja, hogy a 82 állami alap gazdálkodásáról semmi kimutatás nincs a költségvetésben. A február 18-iki cseh-német kiegyezésnek nem szabad csak papiroson maradnia s ezért az javasolja, hogy a kormány pótköltségvetést nyújtson be, amelynek keretében szociális, gazdasági és személyügyi tekintetben kielégitenék a kisebbségeket a február 18-án Ígért arányos részesedésnek megfelelően. Dr. Macek szociáldemokrata óva inti a kormányt újabb külföldi köl­csön felvételétől. A mai nemzetközi helyzetben csak nagyon súlyos feltételekkel szerezhetnénk a külföl­dön hitelt, de arra nincs is szükség, mert valutákra különösen égető szükségünk nincs. Trnka fasiszta szerint kezzék, mint Franciaország cselekedte? Lám, az angolok nem dőlnek már be az emigránssajtó uszításainak, ami mély bána­tot okoz az európai heccemberek egy bizo­nyos körében. Chamberlain az alsóházban csaknem ingerülten kifakadt az örökös „gyanusitgatások" ellen, tehát nem volt haj­landó fölülni a németellenes vádaknak. Ugyanaz történt, ami a spanyol kérdésben: az angolok meggyőződtek arról, hogy a Franco elleni vádak nagyrésze hamis s ezért átértékelte fölfogását a spanyol nemzetiek­kel szemben. Végtelenül jellemző errevonat- kozóan például az eset, ami Malorcával tör­tént, s amiről épp ma ir a félhivatalos Times. A Valencia-sajtó hetek óta telekürtölte a világot, hogy Maiorca szigetét megszáll­ták az olaszok, s Mussolini innen készül a francia és az angol hegemónia megingatá­sára. Az angolok óvatosabb emberek, mint e könnyelmű és a híreket a szerkesztősé­gekben gyártó felelőtlen sajtó gondolja: bi­zottságot, sőt titkos ágenseket küldtek a szigetre a tények megállapítására. Többhe­tes tanulmány után kitűnt, hogy Maiorcán néhány szakemberen kivül nincs is olasz, a vádak alaptalanok. Természetes, hogy a gentleman angolok elveszítik bizalmukat a valenciapárti hírekkel szemben, ha egymás­után kitűnik, hogy hazugok s a közvéle­mény is kiábrándul, amint megtudja, hogy a dolgok ellenőrizhetetlenségében bízva ha­zugságokkal traktálták s igy akarták meg­nyerni hangulatát. Kiábrándul s a másik, a nyugodtabb és az eredményesebb oldalra, léshez tartozó képviselő szerint az eredeti állami költségvetés, amelyen a takarékossági bizottság 2.5 milliárdot tö- rölt, a kormány tagjai nemzetgazdasági ismereteinek szomorú tanúsága. Kemes főelőadó rövid zárószava után a bi* zottság éjjel a koalíciós többség határozata* val befejezte az általános vitát. tének ismertetése során örömmel állapítja meg, hogy vége a „felhatalmazási érának" s ezzel a parlamentarizmus megerősödik. Emelni kellett az Interparlamentáris Unióban való részvétel szük­ségletét azért, mert ez intézmény ülésein igen sok képviselő saját költségén vesz részt s ezek megnyilatkozását kellő értékére kell leszállítani, E célra 35 ezer koronával emelték a szükség­letet. A jubiláns év reprézenlálása: 12 miitó korona Kícmen képviselő a miniszterelnökség fejeze­tét ismertette, melyben a legnagyobb emelés a rendelkezési alap 12 millióval való növelése. Az emelést a jubiláns év szükségleteivel indokolják, Dr. Spina tárcanélküli miniszter szükséglete — e tárcában — 20 ezer, dr. Zajíceké 98 ezerrel 372 ezerre emelkedett. A miniszterelnökségi fe­jezet előadói ismertetése egy szóval sem emlék­szik meg az e tárcában elhelyezett kárpátaljai autonóm kormányzóság szükségleteiről. Az előadók után nyomban szólásra jelentke­zett dr. Hodza Milán miniszterelnök. FOLYTATÁS A 2. OLDAL KÖZEPÉN szegődik. Amikor Gijont elfoglalta Franco, egy „tudományos" kommunista revü (mely magyarul is megjelenik) a veszteségről szóló tudósítását úgy kezdte, hogy Gijont olasz és német csapatok, a part előtt álló olasz és német hadihajók foglalták el. Egy angol bizottság Aszturiában is megállapí­totta, hogy sem olaszok, sem németek nem voltak a győztes navnrraiak között, — el­képzelhetjük, milyen kiábrándítóan hat e hivatalos brit jelentés azokra a szolid ango­lokra, akik becsületességükben előbb már csaknem bedőltek a valenciapárti sajtó blöfföléseinek. Ugyanez az eset Angliában Németor­szággal kapcsolatban is. Mint Chamberlain, az angol közvélemény is megelégelte a gya-. nusitgatásokat, Nem hisz többé azokuak,

Next

/
Thumbnails
Contents