Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)
1937-11-17 / 262. (4408.) szám
vetési előirányzata, mely tétel mindössze 22.1 milliót hozott be. 1936 végén az adóhátralékok állapota a következő volt: egyenesadók 1470 millió, pótadók 1456 millió, forgalmi adó 1398 millió, illetékek 641 millió korona. A gazdasági és pénzügyi viszonyok javulása következtében e hátrálékok jobb inkasszója remélhető. Az állami költségvetés személyzeti kiadásait eddig tisztára szűk pénzügyi szempontból bírálták el, ami mindig vagy létszámapasztáshóz, vagy fízetésleszállitáshoz vezetett. Ma már nem szabad szemet hunyni ama tény előtt, hogy az állami igazgatás egyes ágazataiban a személyzet túlságosan megnövekedett, más szakokban személyzeti hiány mutatkozik. Sokan szeretik hangoztatni, hogy az állami üzemek személyzete egészen külön fizetendő, de nem szabad elfelejteni, hogy az állami üzemek hiányaikat az állampénztárra hárítják át s e hiányok nagyon szorosan függnek össze a személyzeti kiadásokkal. Az állami üzemi alkalmazottak nyugdijai már 1175 milliót tesznek ki, ugyanakkor az állami üzemek e célra csak 412 milliót ‘fizetnek be az állampénztárba s ezt tudva lehetetlen nem látni az összefüggést a tények között. Az 1936. évi zárszámadás szerint az állami igazgatás személyi kiadásai 169 millió 188 ezer koronával, a nyugdijak 40.7 millióval növekedtek. Ugyanakkor az állami üzemek alkalmazottainak személyi kiadásai 75.7 millióval s az állami üzemek nyugdíjasainak szükséglete 35 millióval emelkedett. Az állami üzemek 17 fő és 4 kisebb jelentőségű vállalata 1336.7 milliót remél az állampénztárba beszolgáltatni a jövő évben, ami 271.6 millióval haladja meg az idei előirányzatot. Tovább is passzív az étkezzék. Még sokról kell lemondanunk. Amit a fegyverkezés érdekében csinálunk, azt -polgáraink szájától vonjuk el. Gondolnunk kell arra is, hogy az állami villanyosdtási, vízgazdálkodási és útépítési alap is el van adósodva és hogy nem tudjuk, hogy a 12.2 milliárdot kitevő állami jótállásból az államra mennyi fizetési kötelezettség hárul. A csehszlovák köztársaság kiviteli állam és mi még távolról sem értük el az 1929. évi kivitel mértékét. Remei képviselő végül a rendkívüli költség- vetés — katonai beruházások — füzetét ismerteti, de csak az általunk már ismertetett adatokat ismétli meg. Örül annak, hogy a pénzügy- miniszter megígérte az állami pénzügyi rendtartásra vonatkozó törvény javaslatának elkészítését s az Ígért törvényjavaslattól reméli, hogy az véget vet ama tarthatatlan állapotnak, hogy egyes reszortok következetesen túllépjék a költségvetési keretet. Ezután megindult az általános vita. A vita első szánokai Dr. Pruzinsky szlovák néppárti helyesli ugyan az állam véd elemre szánt kiadásokat, de nem ért egyet a fedezetről való gondoskodással. A közterhek növelése egyáltalán nem helyeselhető s a közgazdasági helyzetet nem látja oly rózsásnak, mint a pénzügyminiszter. Az államvédelemSajtóhelyreigazitás gyobb áldozatokat s kisebb darab kenyeret jelent. Az elaődó a költségvetés rövid alaki ismertetése után az anyagi ismertetésre tért át. Őszintén hiszi, hogy a költségvetés valóban egyensúlyban lesz. Ha a fedezeti javaslatokat a kormány előterjesztése szerint fogadják el, úgy remélhető, hogy a pénzügyminiszternek a jövő év végén még némi tartalékja is marad. Győzött a rendes gazda ama módszere, hogy a rendes kiadásokat rendes bevételekkel kell fedezni, még ha az néha kellemetlen s még ha az uj adók mélyen testbe vágna-k. A válság idején átmenetileg adósságból kellett élni. Ma a viszonyok már lényegesen javultak s ezért nem terjeszthető be iki nem egyensúlyozott költségvetés és esetleges hiánya nem fedezhető adósságcsinálással. Ezért határozta el a kormány, hogy a költségvetési szükséglet többletét uj adókkal fedezi, ami az adófizetők felé nem szimpatikus dolog. A mai konjunktúra túlnyomó részben a fegyveriparon nyugszik, vagyis átmeneti jellegű alapon, * Ez a körülmény óvatosságra késztet. Az uj adójavaslatok időbelileg ugyan korlátozottak, de nincs hitünk, hogy azoktól egykönnyen szabadulhatnánk. Ha valamin sajnálkozhatunk, úgy ez az, hogy a pénzügyminiszter nem szánta rá magát a tőkekamatból eredő jövedelmeiknek a forrásánál való nagyobb megadóztatására. Az adóigazgatás bírálata során az előadó megállapította, hogy az állami pénzügyi kormányzat jó munkája az elsőfokú adókivető hivatalok 'kifogástalan működésétől függ. A tavalyi egyenesadó-novella -nagyban hozzájárult az — előadó szerint — az adóhivatalok s az adófizetők viszonyának megjavításához. Alapos az aggodalom, hogy a pénzügyi kormányzat nincs kellőképpen felkészülve az uj adókra személyzeti szempontból. Általában minden uj törvényes intézkedésnél vizsgálni kellene annak közigazgatási végrehajthatóságát- Különösen fontos az arról való gondoskodás, hogy az uj adóterhek alól senki se mentesüljön, mert a növekvő terhekkel egyidejűleg nőni fog az adóterhekíől való szabadulásra irányuló törekvés. A reszisztemizáció • sürgős keresztülvitele a pénzügyigazgatásban nagyon indokolt állam- védelmi szemszögből is. Adőtisztogatás Az 1936. évben az adótisztogatási akció folyamán 549 millió korona egyenesadót 500.5 millió forgalmi adót, 352.7 millió pótadót, öszszesen 1 milliárd 402 millió 117 ezer koronát írtak le. Ennek következtében nagyon rosszul járt például a késedelmi kamatok 210 milliós költségStein Aurél előadása Londonban LONDON. — Stein Aurél, a magyar származású világhírű ázsiakutató, az angol 'királyi ázsiakutató társaság ülésén tartott ünnepi beszámolót legutóbbi utazásainak eredményeiről. Stein Aurél legutóbb 8000 kilométernyi utat tett meg és az ardachani íensikon számos értékes történelmi leletre bukkant. Megállapította azt az utat is, amelyen Nagy Sándor vonult győzelmes hadával. A Karah-tó vidékén történt kutatásai során megtalálta a görög Herakles szentélyét. Berlilil kiutasították a Havas-ügynökség munkatársát BERLIN. — A Havas-iroda berlini munkatársa néhány nap előtt jelentést küldött Párisba, amely a német birodalomban dühöngő száj- és körömfájással kapcsolatban arról ir, hogy Németországban az állatbetegség miatt a lakosság tejjel és kenyérrel való ellátása rendkívül nehézzé vált. A német négyéves terv ugyanis minden erőt a fegyverkezésre összpontosít és a takarmányhiány következtében az állatállomány any- nyira leromlott, hogy betegség pusziit közötte. — E híradás miatt a német hatóságok fölszólították Ravoux-t, a Havas-ügynökség munkatársát, hogy három napon beiül hagyja el a birodalom fc"öleiéi. Az ujzágiró-kmtasitás nagy feltűnést M A ~ ' *> z’-n sajtóban,^jjig a német lapok fel- Laborod.u írnak Ravoux rémhíreiről. Kaptuk az alábbi helyreigazítást a prágai államügyészség utján: „Erőszakosan tartottak gyászmisét Masaryk temetése napján az ungvári római katolikus templomban ..cim alatt a „Prágai Magyar Hírlap" időszaki sajtótermék 229-ik számában 1937 október 7-ikén közölt cikk tartalma nem felel meg a valóságnak.. A tényállás a következő: Dr. Jestfíbek Béla főhadnagy, katonai lelkész senkivel sem üzente Svoboda apostoli kormányzónak, hogy a Felszabadító Elnök temetése napján gyászistentiszteletet fog tartani, ellenben közölte az egyházfival, hogy 1937 szeptember 21-ikén misét fog szolgálni a Felszabadító Elnök emlékének tiszteletére, amit vasárnap, szeptember 19-én a helyőrségi istentiszteleten nyilválamvasut és az állami fürdők vállalata. E jobb remények ellenére nem beszélhetünk az állami üzemek jövedelmezőségéről, mert a várt nyereségek nem állanak arányban a beruházásokkal-. Sajnálom, de ki kell mondanom, — úgymond, hogy az állam, mint vállalkozó, nem vált be, A legpasszivabb állami üzem a podbrezovai vasimü, melynek vesztesége 1936-ban 15.6 millió volt s 1937-ben előreláthatólag még nagyobb lesz. A tÖnkormányzatok és alapok állami segélyezése 2743 milliót igényel. A költségvetés e csoportja tulajdonképpen eltorzítja az egész költség- vetés képét s állami kiadásaink nem tesznek ki 10 milliárdot, hanem 12.860.5 milliót, mert az állami alapok és az önkormányzatok segélyezését is a közadókból keli előteremteni. Az államadósság a hat válságesztendőben 14.424 millióval dagadt meg. Vigasztaló tény, hogy az egész államadósság hat hetedrésze belső adósság s igy a kamatleszállítást, unifikációt aránylag könnyen valósíthattuk meg. Legtöbb gondot okoz a 8 milliárd rö- vidlejáratu hitel. Az adósságnak nem kellett volna 14.5 milliárddal megnövekednie, ha a múlt években megtagadtunk volna magunktól bizonyos 'kiadásokat és 'ha idejében kellő eréllyel hajtottuk volna be az előirt adókat s nem kellett volna adótisztogatásd akciókkal súlyos milliár- dokat leírni. Ma sem szábad abban bizakodnunk, hogy némileg talán jobban megy a gazdasági élet, mert a mai gazdasági viszonyok nem nyújtanak igazolást uj adósságok csinálására. Az államvédekmre természetesen mindent oda kell adnunk és még uj adósságokat is fogunk evégett csinálni, de ez nem jogcím a többi re- l szórtnak arra, hogy most már korlátlanul költenosan is bejelentett. A misét az előirt egyházi formula szerint az egyházjogi codex 809. és 2262-ik kánonjának 2, §-a alapján szolgálta. A mise után semmilyen küldöttséggel nem ment a katonai páter az apostoli kormányzó lakására, hanem egyedül kereste fel hivatalában, hogy érdeklődjön, miért gördítettek akadályokat a mise szolgálatához. Á' küldöttségről egyáltalában neín tudott. Dr. Jestfíbek Béla főhadnagyot Svoboda apostoli kormányzó ur azonban nem fogadta, úgy hogy nem is hadonászhatott előtte újsággal a kezében. Státní zastupitelstv.í v Praze, dne 13. listopadu 1937. re szükséges pénzt mindenekelőtt a többi tárcában elérendő megtakarítással 'kellett volna előteremteni. Az építkezési segélyek visszatérítéséből várt 21 milliót a szónok kevesli. Dr. Brdlík (agrár) szerint az uj kiadásokra ,vuj pénzt" kell keresni, nem a bankóprésben, de uj munkaalkalmak teremtésében. Az állandó 230 ezer munkanélküli azt mutatja, hogy aligha beszélhetünk konjunktúráról. A mezőgazdasági termelés és annak jövedelmezősége még mindig nem lendült fel. Ostry (cseh iparos) szerint biztos, hogy a költségvetést simán fogja a parlament letárgyalni s megszavazni, de már igen nagy kérdés, hogy a fedezeti javaslatokat is megszavazza-e. A szónok támadja a nagy részvénytársaságokat, a szövetkezeti központokat. Követeli az egész adórendszer alapos átdolgozását. Hogyan keressen ma a magángazdálkodó, — kérdi, — ha az állam által 149 millióval segélyezett gabonamonopólium sem tud nyereséggel dolgozni? A földadójövedelem 87,5 milliójával szemben a földművelésügyi minisztérium költségvetése 200 millió, A gabonamonopóliumra áldozott állami 149 millió hozzáadásával az állam összes ráfizetése 262 millió* Az is lehetetlen, hogy az állami üzemek tartósan ráfizetéssel dolgozzanak. Ki kell cserélni a felelős személyeket. Dr. Dolansky kommunista bejelenti, hogy teljesen egyetért mindenkivel, aki ma az állam védelmet első helyre teszi. Igazságtalannak tartja, hogy a fedezetet inkább a szegény népre hárítják. Dr. Stránsky cseh nemzeti szocialista szerint a kis nemzet állama katonai biztosítása nélkül pusztul. Majd Flörek szlovák néppárti beszél. A p ttsburghi szerződés jnbllruma Florek (Hlinka-párti) a lefolyt és tervbevett jubiláns ünnepségekkel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy jövőre lesz huszadik évfordulója annak, hogy a pittsburghi szerződést megkötötték. Úgy tudja, hogy az amerikai szlovák liga memorandummal fordult a csehszlovák kormányhoz és határozottan követeli, hogy a pittsburghi szerződés rendelkezéseit végre megvalósítsák. Szomorú, — úgymond, — hogy a köztársaság fennállásának huszadik évében . a szlovák néppártnak kell javaslatokat benyújtania. a szlovák nyely érvényesítése érdekében, mert a kormány állandóan a csehszlovák nyelv fikciójával dolgozik. A szlovák néppárt viszonya , a kormányhoz ugyanaz, mint a beterjesztett költségvetéshez, amelyet a párt nem fogad eí. Jakcch (német soc. dem.), Stula (cseh nemz. egyes.), Mayer-Hartíng (német kér. szoc.), Slánsky (kommunista) és Macek (cseh szoc. dem.) felszólalása után Esterházy János emelkedett szólásra. ________ 1937 november 17, szerda. Es terházy János beszéde *— A törvényhozásnak kétségtelenül egyik legfontosabb munkája az állami költségvetés megtárgyalása, amely amellett, hogy egy esztendőre megszabja az államháztartás gazdálkodásának kereteit, mélyen belenyúl az állam polgárainak kereseti és vagyoni viszonyaiba, sőt az állampolgárok gazdasági prosperitásának fejlesztője, de — adott esetben —> féhezője s kerékkötője is lehet. Ezért a költségvetés összeállításánál a legnagyobb gondossággal, a legalaposabb körültekintéssel, a közgazdasági adottságok mérlegelésével s az adófizetők teherbiróképessé- gének föltétien számbavételével kell eljárni, nehogy a túlfeszített követelésekkel megroppanjon a közgazdasági élet ereje, s ezzel az állam tekintélye és súlya a nemzetközi viszonylatban csorbát szenvedjen. — A felelős kormánynak a föladata, hogy minderre tekintettel legyen akkor, amikor az államháztartás költségvetésének tervezetét elkészíti. A törvényhozásnak viszont a föladata az, hogy az eléje nyújtott tervezetet felelőssége tudatában lelkiismeretesen fölülbírálja s ott, ahol a kiadások túlméretezésében az állam egészének és az összlakosságnak kárát látja, megálljt kiáltson s a megfelelő tételeket a reális lehetőségek keretei közé szorítsa. — Lehet-e azonban ott lelkiismeretesen és felelősségteljesen, de egyáltalában komolyan elvégezni ezt a föladatot, ahol a kormány jóvoltából alig néhány óra áll a törvényhozó rendelkezésére, hogy ezt a terjedelmes anyagot áttanulmányozza s észrevételeit a gigantikus számok tömkelegéhez megfogalmazza? ,,Irányított demokrácia" — A kormány soha olyan könnyelműen S oly felelőtlenül el nem pazarolta az idejét a költségvetés benyújtásával, mint ebben az évben. Szinte teljhatalommal rendelkezik az állam lakosságának életével, vagyonával, s azt kívánja, hogy ehez a törvényhozáshoz hozzájárulását adja. A tiszta demokrácia, az igazságos demokrácia elveivel hivalkodik unos-untalan a külvilág felé, de ugyanakkor intézkedéseivel az irányított demokrácia, a parancsdemokrácia útját tapossa, s teszi ezt rendszeresen, tudatosan és következetesen, amint ezt a prágai törvényhozás munkája már évek óta bizonyítja, A parlament tartét tétlent ágé — A kormánynak működéséért és minden tényéért elsősorban a kormányelnök a felelős. így követeli azt meg a parlamentarizmus. Meg vagyok arról győződve, hogy Hodza miniszterelnök ur ezt a felelősséget sohasem akarja magától elhárítani. Nemcsak azért, mert öntudatos és önálló gondolkodású egyéniség, hanem azért sem, mert már évtizedek óta jól ismeri a parlamentarizmus lényegét és annak minden csinját-binját. Hodza miniszterelnök ur már harminc év előtt elég gyakori szónoka volt a magyar országgyűlésnek és ha beletekintünk akkor elmondott beszédeibe, úgy megállapíthatjuk, hog^f alapos fölkészültséggel és nem csekély elánnal vett részt a vitákban és szállt sikra a szlovák nemzet minden érdekéért. r— Mindenképen helyeselni kell a parla,**
