Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)

1937-11-16 / 261. (4407.) szám

1937 november 16, kedd. ~»"n—■ WB* ^RWM-MAfifeARHIRLAn A rejtélyes kormányválság Michalaclie kudarca után né! Tatarescu kapott megbízást a román kormány megalakítására A siemze i parasztért nem íud együttműködni a román jobboldali radikálisokkal - Brafianu György közeled* Tataresiuboz - A paraszípárt passzív ellenállása ­Bratianu György, az ifjú liberálisok vezére jelent meg a kihallgatáson az uralkodónál. Hétfőn délben a képviselőház és a szenátus rövid formális ülést tartott. Az ülésen az elnö­kök bejelentették, hogy a kormányválság miatt a legközelebbi ülést november 22.-én, hétfőn tartják meg. A szudétanémet pártból PRÁGA. — A szudétanémet párt kebelében az utóbbi napokban több olyan esemény történt, amely a sajtónak külörlféle kombinációkra ad tápot. Annyi tény, hogy a szudétanémet párt a napokban közölte a képviselőház elnökségével, hogy Liebl képviselő többé nem tagja a szudétanémet párt parlamenti klubjának. Ugyancsak tény, hogy a párt elbocsátotta eddigi fő­titkárát, Jónak ügyvédet. Ezzel kapcsolatban a lapok azt közlik, hogy Kasper volt képviselő, a szudéta­német párt vezető tanácsának tagja s a párt szo­ciálisügyi osztályának vezetője levélben közölte Hen- lein pártvezérrel, hogy pártban viselt funkcióit addig nem gyakorolja, amig a pártvezetö nem tisztázza azo­kat a kérdéseket, amelyekre vonatkozólag javaslato­kat terjesztett eléje. A „Die Zeit" vasárnapi száma azt közli, hogy szombat délután ilyen levél nem ér­kezett Henleinhez, de a hétfői lapok ennek ellenére tovább állítják, hogy Kasper ilyen módon akarja kierőszakolni a függő kérdések tisztázását Kasper és köre úgy látja, hogy a pártvezetöségben nem érvé­nyesül eléggé a párt szakszervezeteinek befolyása. Kasper arra törekedett, hogy a gablonzi szakszerveze­tet egyesítsék a tetschenivel ez azonban mindezideig nem történt meg. A helyzetet elméregesitette Kasper hívének, Liebl képviselőnek a klubból való kizárása. Hír szerint a párt nem fogja kívánni Liebl mandátu­mának elvételét s Liebl a Kasper-szervezetek szolgá­latában marad. BUKAREST. — Az a föltétel, amelyei az uralkodó Michalache számára szabott mint az első pillanatban kétségtelen is volt lehetetlenné tette a nemzeti parasztpárt ré szére a kormányalakítást. A párt végrehajtó bizottsága egyhangúan elutasította a Vajde Sándor román frontjával való egyesülést és Michalache visszaadta az uralkodónak a kormányalakításra való megbízatását. A nemzeti parasztpárt végrehajtó bizottsága elhatározta, hogy a november 15-re egybe­hívott parlamenti ülésen és az azt követe esetleges üléseken nem vesz részt, miután a parlament mandátuma lejárt és ilyen körül­mények között a parlament egybehivását alkotmányellenesnek tartják. A pártban iger nagy a lehangoltság. A végrehajtó bizottsá­got november 18-ra ismét egybehívták, Ezen az ülésen Michalache minden valószí­nűség szerint lemond a pártelnöki tisztség­ről. A végrehajtó bizottság a párt elnökévé Maniut fogja megválasztani, akinek politi­kai magatartása a legutóbbi napok esemé­nyei során a párt fölfogása szerint igazolási nyert. Talarrscu Ki kísérlete Michalache vasárnap délelőtt kihallgatáson jelent meg a királynál és közölte vele, hogy nem tudja a kormányt megalakítani és ezért megbízatását visszaadja. Nem sokkal utána Ta- tarescut fogadta a király kihallgatáson és meg­bízta őt az uj kormány megalakításával. Az audiencia után Tatarescu a sajtó képvise­lői előtt kijelentette, hogy az uralkodó kívánsá­ga szerint kiszélesített politikai alapon alakítja meg az uj kormányt és reméli, hogy ezt a meg­bízatást rövid időn belül teljesítheti. Politikai körökben úgy tudják, hogy az uj liberális kor­mány Bratianu György pártjának bevonásával alakul meg. Szó van arról is, hogy Tatarescu Juniant is bevonja a kormányba, sőt olyan hí­rek is forgalomban vannak, hogy Grigore Fili- pescu konzervatív pártja egyesül a liberális párttal. Tatarescu eszerint koalíciós kormányt alakítana, amelynek a liberális párton kívül Bra­tianu György, Junián, Filipescu és Vajda párt­jai lennének az alkotó elemei. Politikai körök­ben biztosra veszik, hogy az uj Tatarescu-kor- mány uj külügyminisztere Bratianu György lesz. Az óliberálisok és az ifjú liberálisok között ugyanis létrejött a megállapodás és a két párt egyesülni fog. Ha nem Tatarescu, a.ífcsr Vajda? BUKAREST. — A kormányválság következ­tében a bizonytalan politikai helyzet egyre tart. Jól értesült körökben úgy tudják, hogy ameny­Éltesebb embereknél, akik gyakran fel vannak fuvódva, úgy az alhasi pangást, mint az emésztés renyheségét egy-egy po­hár természetes „Ferenc József'* keserüviz reggelenként bevéve rendszerint hamar megszünteti, a rekeszizom emelkedését csökkenti és a magas vérnyomást mérsékli. Kérdezze meg orvosát. «7 Részleges szesztilalom Moszkvában MOSZKVA. — A moszkvai városi szovjet szigorú rendelkezést hozott az alkoholfogyasz­tás korlátozására. A vofikát és a más alkoholos italokat többé nem szabad olyan vendéglőkben árusítani, amelyek gyárak és iskolák közelében vannak, sőt az élelmiszerkereskedéseik sem áru­síthatnak alkoholt. Más üzletekben csak pa­lackokban szabad alkoholos italokat eladni, öt­venkét sörcsarnokot bezártak és zöldségcsarnok­ká alakítottak át. Néhány nappal ezelőtt azt is megtiltották,, hogy a dohánytőzsdékben 16 éven aluliaknak dohányt adjanak el. POZSONY. — A dunáninneni reformá­tus egyházkerület november 13-án tartotta Pozsonyban a református egyház tanács­termében rendes évi közgyűlését Balogh Elemér kerületi püspök és dr. Szilassy Béla kerületi főgondnok együttes elnöklete alatt a közgyűlés alkotó tagjainak élénk érdeklődése mellett. Megjelentek a közgyűlésen Soós Károly és Czeglédy Pál esperesek, Nagy Nándor egyházmegyei gondnok, Gyalókay László főjegyző-tanácsbiró, Söröss Béla teológiai igazgató, Bihary Kálmán, Rácz Elemér, Papp K. Kálmán, dr. Agyagássy Sándor, dr. Salamon X, Ferenc, Tóth Károlyi La­jos, dr. Kenessey Kálmán, Fülöp Zsig­mond, Csekey János, dr. Guba János kerü­leti tanácsbirák, Csekes Béla, Galambos Zoltán, Vágó Ede, Sándor Benő, Szabó S. Zsigmond, Pap József, Konta Károly, dr. Baranyai Dezső, dr. Szijj Ferenc, Gyaló­kay Miklós kerületi képviselők, Nemes Kálmán kerületi pénztárnok, Szinay Sándor számvevő, Nagy Sándor tanítóképzői igaz­gató, Beke Kálmán, Végh Kálmán, Fekets Sándor, Czibor József, Zsemlye Lajos, Kur Géza lelkészek és mások. A közgyűlést Balogh Elemér püspök ma- gasszárnyalásu imája nyitotta meg. Majd a törvényes formaságok elintézése után dr, Szilassy Béla főgondnok mondotta el gon­dolatokban gazdag elnöki megnyitó beszé­dét. Szilassy főgondnok megnyitója — Gyorsan élő korunknak egyik jelleg­zetes sajátossága — mondotta egyebek kö­zött Szilassy — a rövid időre szabott jubileumi évfordu­lók megünneplése. Hogy ezt a jelenséget vájjon az élet ideg­ölőén gyors üteme váltja-e ki, avagy a mai élet nagy változásai és krónikus válságai által előidézett állandó bizonytalansági ér­zet adja-e meg hozzá az inspirációt: ez ér­dekes problémája lehet a lélektani kutatás­nak, de egy rövid visszapillantás az elmúlt decenniumra — zsinati törvényalkotásunk­tól napjainkig — valóban gyors és előre nem látható mélyreható változásokat mutat a népek, nemzetek, államok és egyházak életében. Az életi- tempó ritmusa egyre széditőbb, a bizony­talanság vele arányosan emelkedik. Akkor a népszövetség és a lefegyverzés volt előtérben, ma versenyfegyverkezés, háborúk és egymással szembenálló világ­nézeti alapon szervezkedő államcsoportok. A székesfehérvári és pannonhalmi megnyilatkozás — Krisztus egyházában is milyen mély­séges a változás. A felekezetek közötti el­lentétek enyhítésére irányuló becsületes tö­rekvések mind sűrűbben jelentkeznek a kö­zös ellenfél: a hitetlenség és vallásellenes- ségek a keresztyén kultúrán nyugvó civi­lizációt lerombolással fenyegető veszedel­meivel szemben. Nagyjelentőségű megnyi­latkozások és elhatározások történtek ez- irányban az ez év nyarán Oxfordban és Edinburghban megtartott világkonferenciá­kon. De reánk nézve nem kisebb fontossá­gúak azok a megnyilatkozások, amelyek Székesfehérvárott és Pannonhalmán a keresztyén magyarság vezéregyéniségei részéről elhangzottak. Különösen nagy értékűek ezen nyilatkozatok azért, mert a felekezeti elfogultság már olyan nagy válaszfalakat kezdett építeni magyar és magyar közé, hogy nemzetünk jövőjébe vetett hitünket is szinte megrendítette. Istennek kegyelméből a válaszfalak meg­rendültek. Még állanak, de az egyre szé- esedő repedések már lehetővé teszik az el­fogulatlan telkeknek a túloldalon állók jó tulajdonságainak és becsületes törekvé­seinek meglátását. Megengedik azt, h^y a magyar a magyarban ne ellenségét, ha­nem fegyvertársát lássa, akivel a közös ellenféllel szemben a küzde- em reményteljesebb és a diadal kivívása biztosabb. Egyetemes nemzeti célokért csak együttesen Ugyanez a jelenség mutatkozik kisebb­ségi magyarságunk közéletében is. Öröm­nél kell megemlítenem, hogy az elmúlt évek folyamán erősen érezhető bizalmatlanság a katolikus és a protes­táns magyarság között csökkenő irány­zatot mutat, a meg nem értést felváltja az egységes látás és a nemzeti erők egye­sítésének szükségérzete. Kálvinista ma­gyarságunk ebből csak erősödést és ér­dekeinek hathatós védelmét fogja nyer­ni. Mert közel húszéves kisebbségi ma­gyar sorsunk keserves tapasztalata arra tanit, hogy bármilyen réteg vagy érdek- szervezet, bármilyen társadalmi vagy szellemi testület, mely a kisebbségi nem­zet keretében működik és él, csak akkor virulhat és szolgálhatja eredményesen célját, ha az általa képviselt kollektivum egész egyetemét magába foglalja és mö-l götte az egész nemzet egysége áll háh> védül. Magánakciók — magáncélok — Eddigi közéleti kezdeményezéseink balsikerei csakúgy, mint a legjobb akaratú magánkezdeményezések eredménytelenségei abban lelik magyarázatukat, hogy ^ mindig akadtak a magyarok között olya­nok, akik külön utakon próbálkoztak jár­ni, akik az egyetemes célok elérésére egyéni elgondolások alapján igyekeztek eredményhez jutni és nem vették észre, hogy ezáltal a kollektivum egységes fel­építését gyengítik. A közös küzdelem és erőfeszítés közös győzelme helyett magánkapcsolatok gyü- möicsöztetésétől vártak le nem szüretelhető eredményeket. Hogy ez egyes magánérde­kek elérésére sokszor eredményes maga­tartás volt, el nem tagadható, de hogy a képviselt kollektivum érdekeinek szolgála­tára lett volna, a legtöbb esetben vitatható. Egyházi törvényhozásunk közelgő tízéves évfordulója alkalmából a kisebbségi magyar élet ezen leszűrt tapasztalataira* egyhá­zunk életében is rámutatni talán nem lesz felesleges és hiábavaló. A kisebbségi sorsközösség vállalása A kisebbségi sorsban élő nemzet ke­belében működő egyháznak elsődleges fel­adata a kisebbségi küdelmes sorsközösség vállalása. A nemzeti létfenntartási harcá­ban az öntudatos és áldozatos szerepválla­lás. A nemzeti élet számtalan alakulatában mindenki, aki a nemzethez tríozónak érzi magát, képességei és viszonyai szerint meg­találhatja a neki megfelelő nemzeti munka­ágat. Csak félreállani nem szabad, mert az, aki kivonja megát és a távolból tétlenül nézi a nemzet létfenntartási harcát, az ma­ga közösíti ki magát a nemzet testéből. Pa­razita életet él, a nemzet életnedvét szívja, ahelyett, hogy annak életerejét gyarapí­taná. A keresztyén szolgálat; külön kálvinista feladat — Kálvinista életfelfogásunk alapja a kö­telességtudás és a keresztyén szolgálat vál­lalása. Ezen életfelfogásunk népünk között való elterjesztése és megerősítése céljából alakult meg a Református Összefonás nevet viselő mozgalom. Hasonló cimü lapját két­hetenként jelenteti meg. Mindenkit kérünk, aki nemzetünket és egyházunkat szereti, aki jövőnket szolgálni kívánja, hogy támo­gassa munkával és tudásával ezt a kezde­ményezésünket. A kezdet nehéz, mert járat-. A magyar reformátusok üzenete: ffüMöütk vállalnia leli a kisebbségi küzdelmes sorsközösséget! Szilassy Béla főoondnok beszéde a nyugati egyházkerület közgyűlésén - Örvendetes fejlődésről számolt be Balogh püspök évi jelentése ­nyihen Tatarescunák nem sikerül szélesebb po­litikai alapon kormányt alakitania, mint ahogy azt a király kívánja, akkor esetleg Vajda-Voj- vod Sándor, a román front vezére, s volt mi­niszterelnök kap hasonló feltételek mellett meg­bízást a kormány megalakítására. Vajda ma dél­ben több mint egy óra hosszat tartó kihallgatá­son volt a királynál. Távozásakor az újságírók kérdésekkel rohanták meg, de ő megtagadott minden felvilágosítást. Délután négy órakor

Next

/
Thumbnails
Contents