Prágai Magyar Hirlap, 1937. november (16. évfolyam, 250-273 / 4396-4419. szám)

1937-11-14 / 260. (4406.) szám

^RXGAiM.mAARH1XUiAI> Budapesti levél találgatás és az önkéntes képzelődés biro­dalmába valók azok a híradások, amelyek eddigelé a legkülönfélébb formában ismer­tették azt a választójogi reformot, amelyet még maga a kormány sem ismer. A kor­mánynak, amely ebben a kérdésben az or­szág osztatlan közvéleményét képviseli, igen sok fontos nézőpontot kell összeegyez­tetnie, hogy javaslatával a parlament elé léphessen. Beszéltek kerületenkénti, megyei és országos lajstromok szerinti választásról, voltak hírek érdekképviseleti mandátumok-* ról, tudni vélték egyesek, hogy a jelölést bizonyos összegnek a lefizetéséhez kötik, egyes közlemények szaporították, máson viszont csökkentették a mandátumok szá­mát, <—* csupa találgatás és vágyálom. Bi­zonyos csak annyi, hogy a választás a jö­vőben az egész vonalon titkos lesz, vi­szont a közvélemény gondoskodást sürget a tekintetben, hogy olyan kautélákat állít­sanak fel, amelyek útját állják mindennemű demagóg'ának és nemzetellenes tendenciá­nak. Mert hiszen maga a titkosság még nem véd az esetleges viss'aélések ellen. Látjuk, hogy például Romániában, ahol ál­talános és titkos választás járja, urnák el­tüntetésévei vagy a választók nagy töme­gének erőszakos távoltartásával „korrigál- ják“ meg a népakaratot. A magyar kor­mány és a parlament súlyt vet arra, hogy — a megfelelő előfeltételek mellett — a nemzet akarata szabadon és akadálytala­nul nyilvánulhasson meg és a választás tit­kosságán felül a választás tisztasága is min­den körülmények között biztosítható lé­gy™­A választójog ügyében különben nemcsak a kormány tart sorozatos miniszteri tanács­kozásokat, hanem a kormány elnöke is ál­! í~ía minden jól megy, úgy legkésó’bben a jövő év nyarán élelbelép az uj magyar vá­S lasztójogi törvény, amely talán évtizedekre irányt szab a magyar politikai életnek. Ki alakítja meg az uj román kormányt? Taiarescu szombat estig még nem nyuitotta be lemondását ■ > A román parasztpárt nem tudja teljesíteni a feltéteiexetT • Károly király konszolidálni akarja a román belpolitikát BUKAREST. — Román nemzeti paraszt­párti politikusoknak az az értesülése, hogy Michalache már szombaton megbízást ka­pott az uralkodótól kormányalakításra, nem bizonyult teljesen alaptalannak. Az uralkodó valóban felszólította Micha- lachet, hogy terjesszen elő kormánylistát, de egy nemzeti parasztpárti kormány ki­nevezésének föltételéül azt szabta, hogy a párt egyesüljön ditszidens csoportjai­val és ezenkívül bizonyos személyi kér­dést hagyjon érintetlenül. A király felté­tele tehát az, hogy Vajda Sándor olvad­jon be a román fronttal ismét a nemzeti parasztpártba és hogy Marinescu belügyi alminiszter, akinek személye miatt négy évvel ezelőtt a Vajda-kormány megbu­kott, tartsa meg továbbra is a belügyi államtitkári állást. Bukaresti politikai körökben nem igen hi­szik, hogy Michalachenek sikerül eleget tennr az uralkodó által szabott föltételek­nek. Az elvi ellentétek Michalache pártja és Vajda Sándor között ebben a pillanat­ban legalább áthidalhatatlannak látszanak. Ezenkívül nehezen képzelhető el, hogy a nemzeti parasztpárti kormány együtt tud­jon működni Marinescuval, aki — mint is­meretes — a parasztpárt által annyiszor támadott udvari benfentesek közé tartozik. Ugyláfszik, a királynak elhatározott szándéka, hogy a román belpolitikai éle­tet, amelyet az utóbbi évek során a’akult különböző frakciók és pártok bizonyta­lanná tettek, ismét egyensúlyba hozza és a régi két nagy párt rendszerére építse fel. Amig a király Michalachetól a Vaj­dával való újabb egyesülést követeli, ad­dig a liberális pártnak is hasonló föltételt szabott és pedig azt, hogy a liberális párt kormányzatában újból vegyen részt Bra- tianu György ifjú liberális pártja, amely már évekkel ezelőtt kivált az anyapárt- bél. Politikai körck megítélése szerint itt az egye­sülés lényegesen könnyebben képzelhető el, mint a nemzeti parasztpártnál, sőt az idevonatkozó tárgyalások már hónapok óta folynak és meg­lehetősen előrehaladott stádiumba jutottak. Jól értesült helyről kapott információ sze­rint Tatarescu miniszterelnök szombaton déli 12 órakor kihallgatáson jelent meg a király­nál, hogy pontosan négy évvel Dúca meg­bízatása után benyújtsa a román kormány le­mondását » Károly király szombaton egész nap folytatja a kiha'Ygatásckat és beavatottak biztosra veszik, hogy estére már ismert lesz a dezignált minisz­terelnök neve. Taiarescu a királynál BUKAREST. — A román kormányválsággal kapcsolatban rendkívüli bizonytalanság ural­kodik. Hivatalos részről még semmiféle jelen­tést sem adtak ki arról, hogy tárgyalások foly­nak a kormány újjáalakításáról. Tatarescu mi­niszterelnököt — mint ismeretes — néhány nap­pal ezelőtt már kihallgatáson fogadta a király és utána megkezdte a tárgyalásokat valamennyi politikai párt vezérével. Szombaton délelőtt újabb minisztertanácsot tartott a kormány és utána Tatarescu ismét kihallgatásra jelentkezett a királynál. A kihallgatásról csak rövid hivatalos jelentést adtak ki, amely szerint Károly király szomba­ton délben fogadta Tatarescu miniszterelnö­köt, majd villásreggelin látta vendégül. Egy­előre semmiféle jelentés nincs arról, hogy a kormány benyújtotta lemondását, noha ezt politikai körökben biztosra veszik. Akármi történt is a kulisszáik mögött, csak az bizonyos, hogy eddig az időpontig Tatarescu kormánya még nem nyújtotta be lemondását. M ciia’eciie megiratésa Szombaton délután négy órakor Micha- lachéí, a nemzeti paracíztpárt elnökét fo­gadta a király kihallgatáson. A kihallgatás háromnegyed öt óráig tartott. Michalache a királyi palotából való távozása után új­ságírók előtt kijelentette a következőket: — Az uralkodó megbízott a kormány megalakításával azzal a föltétellel, hogy azt Vajda Sándorral együtt alakítsam meg. Hadijaién hozzák Angiiéba MatDznald holttestét LONDON. F'msay MacDonald holttestét az „Apollo" angol cirl ’ó fedélzetén hozzák vissza a Nyugatindiai szigetekről Angliába. Jaksch nyila tarolt Londonban a ($eh$z ovák-néenet uit i wsó! LONDON. — Jaksch német szociáldemokrata képviselő, aki jelenleg Londonban tartózkodik, a „Daily Telegraph and Morningpost“ munka­társával folytatott beszélgetés során — amint a Prager Tagblatt közli — kijelentette, hogy a Csehszlovákiában élő németség szenvedéseinek legnagyobb része közvetlenül Németország po­litikájára vezethető vissza. A „békés rábeszélés eszközét'* számos iparvidéken alkalmazzák a mű­vezetők és előmunkások, hogy a munkásságot a Henlein-pártba való belépésre késztessék. Ha a munkások nem hajlandók belépni, úgy ennek hát­rányos következményeit rögtön megérzik. Ez az állapot — mondotta Jaksch képviselő — sokkal kevésbé volna nyomasztó, ha nem fenyegetne ál­landóan az a veszély, hogy Németország egy szép napon ráront Csehországra. Jaksch végül hangsúlyozta, hogy ha a lakosságot meg lehetne győzni arról, hogy országhatárait erősen védik I és biztosítják, azonnal eltűnnének azok az aka­dályok, amelyek a német kisebbség és a Prága közötti demokratikus kiegyezés elé tornyosul­nak. (Ző.) BUDAPEST. — A világ színpa­dán drámai erővel dübörögnek az weme nyék. A spanyol polgárháború véres ™yai szégyenkezve húzódnak meg azok e o rettenetek elől, amelyek #a japán-kínai kon­fliktusból merednek a civilizált emberis g- re; vad fegyverkezés zajától hangos az egész világ; uj szövetségek születnek; vi­lágnézetek harca folyik; évszázados intéz­mények alatt, amelyeket orokeletueknek gondoltunk, inog a föld, - szóval történel­mi időket élünk. A sors, amelyik ebben a világdrámában a súgó szerepét tölti be, szcnvtclenül, csendesen, minden gesztus nélkül mondja el a darabot; a kapkodás, az izgalom, a kiabálás, a dulakodás, a bosszúért való lihegés, a fenyegetődzés, a vad hajsza, — mind, mind az emberektől való, akiknek szerep jutott a nagy drámá­És a magasra csapó szenvedelmeknek ebben a viharzásában, minden szélsőséges iránnyal dacolva elszántan áll a kis Ma­gyarország, ezeréves alkotmányának alap­ján, amelynek bástyáit éppen most erősiti meg a fehőház megreformálásával és a vá­lasztójog készülő kiterjesztésével. A felső­házi iavaslatról, amelyről e helyütt már el­mondottuk a véleményünket, napok óta fo­lyik a vita a magyar kép/iselőház közjogi bizottságában. Úgy a kormány pártja, mint, az ellenzék — az igazi demokrácia szelle­mében —- a legjobb tudással, a meggyő-ő-i dés és a meggyőzés ereiével és tisztaságával j és igazár tiszteletreméltó tárgyilagossággal; igyekszik a reformot, amelyre mindenek; megítélése szerint szükség van, tető alá hozni. Eltérés csupán egyes részletkérdé­sek tekintetében mutatkozik; — igy például az ellenzéknek abban a kívánságában, hogy a reform az uj választójoggal egyidőben lépien életbe. A kormány, amelyik ezeket a fontos közjogi javaslatokat az ellenzék vezéreivel való előzetes tárgyalás, tehát az ideális demokrácia szellemében igyekszik megoldani, hajlandó is arra, hogy az ellen­zék kikötéseit és módosításait honorálja és vannak jelek, amelyekből arra lehet követ­keztetni, hogy például éppen az egyidejű életbelépés kérdésében megvan a megegye­zés lehetősége. A dolgok ilyetén állása mel­lett a meglepetés erejével hatott Beíh'en István grófnak* minapi beszéde, amelyben a javaslat változatlan elfogadása mellett tört lándzsát és a/t kívánta, hogy a reform a választójogi törvénytől függetlenül léojen életbe. Bethlen István grófnak ez az állás­foglalása azonban aligha hiusi ja meg a megegyezést és a törvényjavaslat egyhan­gú elfogadását, már csak azért sem, mert Bethlennek a beszéd elmondásával nem is ez volt a célja. — Bethlen —* mondotta e sorok írójának Rassay Károly — csak következetes volt, amikor álláspontját kifejtette, mert meg akarta védeni a saját, 1926. évi javaslatát. Ezért engem például egyáltalában nem le­pett meg a beszéde. Sokkal nehezebb és igen nagy óvatossá­got és körültekintést igénylő kérdés az uj választójogi törvény megalkotása. Ennél a kérdésnél nem babra megy a játék. Ennek a törvénynek a helyes megalkotása'ól függj úgyszólván a magyar nemzet jövő politikai fejlődése. Azzal Magyarországon minden számot­tevő tényező és az ország közvéleménye is tisztában van, hogy a mai választói joggal többé választani nem lehet. Bizonyság erre, hegy a Darányi-kormány egyik első fel­adatának tekintette, hogy az elavult és sok panaszra okot szolgáltató ajánlási rendszer­rel s~akitson és azt novelláris utón megre­formálja. Egy esztendő óta az időközi vá­lasztások már ennek a novellának az alap­ján folynak le. De a kérdés nem olyan egy­szerű. Kü’önösen ma nem, amikor szerte a világon mindenfajta szélsőséges irányzat támad és tör a hatalomra. Magyarország a saját testén érezte már a bolsevista uralom minden rémségét és nyomorát és ebben az országban ma nincsen olyan felelősséget érző párt, — a szocialistákat is beleértve, *— amelyik még egyszer hajlandó volna a szélsőségek kezére juttatni az országot. Egészen bizonyos, hogy a kormány, amint azt Darányi Kálmán miniszterelnök már ismételten kijelentette, még ebben az esztendőben be fogja nyújtani a választó- jogi javaslatot. De hogy milyen lesz ez a javaslat, arra vonatkozóan illetékes nyilat kozat még nem hangzott el. Éppen ezért a ffe M |0| ■ meggyógyítja mételykóros m 9 ü fli juhait és szarvasmarháit. KEBAI elhajtja a vna’aco* giisiféit. ■fe p mm »m kapható minden gyógyszertárban. rEMl megéőu. meggyógyítja az á’latok tsontbelegségét., H filPJPf— --------------------------­--------------n f C SAK ennyibe kerül AZ ELSŐ GIBBS FOGSZAPPAN Ezen hirdetés felmutatása ellenében megkapja | az eredeti GIBBS FOGSZAPPAN propaganda modeljét aluminiumdobozban, az alanti nagy- j ságban, próbaképpen csupán 2‘— Kc-ért. Próbálja tehát meg és mindég csak GIBBS fogszappant fog használni. Minden szaküzletben kapható, különben 2‘— Kö | beküldése ellenében szá ítja a G3BB5 VEZ. KÉPV. PRAHA II Klimanlská 7 fev—^K®bs landó érintkezésben áll az egyes parlamenti pártok vezetőivel, akiket időnként informál és akiknek kívánságait és tanácsait is meg-j hallgatja. j

Next

/
Thumbnails
Contents