Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)

1937-10-10 / 232. (4378.) szám

A VÁSÁRHELYI TALÁLKOZÓ írta: Szvatkó Pál Száznyolcvan magyar fiatalember, az er­délyi értelmiség szine-java vett részt a ro­mániai kisebbségi fiatalság október 2-án kezdődött és három napig tartó „marosvá­sárhelyi találkozóján'1 s az eredmény, ami­vel a mindenképpen jelentős összejövetel végződött, okvetlenül szükségessé teszi, hogy foglalkozzunk a testvérkisebbség tár­sadalmi fejlődésének ezzel az érdekes állo­másával. Az összejövetel arányai túlnőttek a megszokott méreteken. Először mutatko­zott be Erdélyben az a társadalom, amely már uj körülmények között nevelkedett és a változás élményéből merítette tapasztala­tait és célkitűzéseit. Nem diákok jöttek ösz- sze, hanem harminc-negyven éves férfiak, akik erősen az életben állnak már és meg­vívták a kenyérkereset első, legnehezebb küzdelmeit. Nem ismernek .más problémát, csak Erdélyt és a kisebbségi magyarság közvetlen életharcát. De az európai körül­mények rideg s szinte bizalmatlan megfi­gyeléséből levonták a reális következteté­seket s ma biztosan tudják már, mik azok az általános emberi alapelvek, amelyeket hirdetni, követni,, és követelni kell. hogy mint magyarok és kisebbségiek megélhes­senek és legyőzhessék a néptestet kívülről és bévülről veszélyeztető támadásokat. ,,A mágnástól a munkásig eljött mindenki" — mondják a beszámolók s ez az első meg­lepő eredmény, amelyre a vásárhelyi talál­kozóval kapcsolatban rámutathatunk. Uj „kisebbségi népközösség" alakul ki Erdélyben. Ugylátszik, nem frázis többé, hogy a megváltozott körülmények között megerősödhetik a magyarság szolidaritása. Eddig mindenfelé mást tapasztaltunk: a külső széthullást gyakran belső széthullás tetézte és soha nem torzította a magyar életet annyi félreértés, féltékenység, vitat­kozás. annyi „magyar átok", mint a kon- troltalan és beteg kisebbségi társadalom­ban. A fordulat utáni első etapp kétségtele­nül a belső szétesés növekedése volt. A má­sodik etapp, az első idő ad absurdumig ve­zetett bomlása után s mintegy ennek egész­séges reakciójaképpen, a közösségérzés megnövekedése lehet, legalább igy tanítja a történelem a hozzánk hasonló helyzetbe került, de életerősnek maradt nemzeteknél. A közösségérzésről a bontó erők pusztítá­sai után egyre jobban belátja mindenki, hogy az egyetlen orvosság és az egyetlen célravezető eszköz. A vásárhelyi találko­zón először jelent meg a szolidaritás je­gyében összeforrt fiatal erdélyi népközös­ség. A száznyolcvan résztvevő jelentős tö­megeket képvisel, amennyiben az erdélyi magyarság legkülönbözőbb osztályaiból ke­rültek ki. Ott volt épp úgy Balogh Edgár (ki ne ismerné nevét Szlovenszkóról?) és Méliusz József, mint Teleki Ádám gróf, az önérzetes magyar zsidótól, Arató András­tól kezdve a református és katolikus klérus legjobb képviselőiig mindenki, a szocialis­táktól a Magyar Párt embereiig minden ak­tív fiatalember. A fiatalok mégis csodála­tos összhangban tudtak megegyezni: heves viták* után csupa egyhangú határozatokat hoztak. Nem egy párt és egy világnézet exponensei szövetkeztek, hanem különböző vélemények és világnézetek élcsapatai. Il­lúzió volna azt gondolni, hogy a kisebb­ségi társadalomban nincs annyi szin és ár­nyalat, mint bármily nagy társadalomban. De a kisebbségi társadalom, éppen kicsiny­sége miatt, nem engedheti meg a fényűzést, hogy az árnyalatok életre-halálra gyűlöljék egymást s a megmaradás érdekében valami felsőbb szempontot kell találni, amely elsi­mítja és feloldja az ellentéteket. Örvende­tes eredmény: a vásárhelyi találkozás azt demonstrálta, hogy az uj belátásokat gyűj­tött fiatal kisebbségi társadalom tud ilyen felsőbb szempontot találni. Nem tudjuk, tartós és épitő lehet-e az eredmény, de de­monstrációnak mindenesetre demonstráció volt és szimbóluma annak, hogy az egység elképzelhető. Tamási Áron, az összejövetel elnöke, nemcsak most, hanem régóta keresi és hir­deti e „felsőbb szempontot". Ő erdélyies­ségnek nevezi. Körülbelül azt jelenti, hogy a kisebbség életharcából kapcsolja ki a nemzeten kívül álló célokat, bármily nemes is az, óvakodjék a „világmértéktől" és ere­jét a saját közvetlen igényeinek kielégíté­sére és igy a saját formájának kifejleszté­sére. Az alapelv legyen az, ami a jó csa­Mussoüm és a spanyol önkénlesek Átadták az olasz fálaszlcgyzthe A spanyol kérdés elintézésére a londoni benemavatkorási bizottság illetékes —- Hárombatalmi konferencia helyett négyhatalmi összejövetel — RÓMA. — Az olasz külügyminisztérium­ban szombaton átnyújtották Anglia és Fran­ciaország képviselőinek az olasz válasz­jegyzéket arra a közös angol—francia jegy­zékre, amely a spanyolországi önkéntesek visszahívásának módjairól értekezik. Jólértesült körök szerint a délben átadott jegyzék lényege az, hogy Olaszország nem hajlandó olyan konferencián részt venni, amelyre Németországot nem hívják meg. Ugyanakkor a jegyzék arra is utal, hogy a Spanyolországot érintő kérdéseket a leg­megfelelőbben a londoni benemavatkozási bizottságon belül lehet letárgyalni. Az angol kormányhoz közelálló körök szerint a jegy­zék' szorosan ahoz az eszmemenethez csat­lakozik, amelyet az elmúlt napokban a Po- polo cTItaliában megjelent vezércikk köve­tett. Ezt a cikket bizonyára Mussolini irta. A hármaskonferencia visszautasítása el­lenére a jegyzék rendkívül békülékeny han­gon van megfogalmazva s kitűnik belőle, ha a hármaskonferenciát négyeskonferen­ciára változtatják, akkor kilátás van a tel­jes megegyezésre. Római angol körök sze­rint Olaszország magatartását a küszöbön­álló tárgyalások folyamán sikerülni fog mó­dosítani. Mig az angolok optimisták, a franciák pesszimisztikusan ítélik meg az olasz válaszjegyzék után keletkezett hely­zetet. Francia vélemény szerint a jegyzék hangja engedékeny, de lényegében intran- zigens. Az olasz kormány szombaton este közölte a jegyzék tartalmának kivonatát. Az angol és francia nagykövet, amint a Chiggi-palotában megkapták a jegyzéket, nyomban a nagykövetségükre hajtattak, ahonnét a szöveget letáviratozták Lon­donba. A távolkeleti helyzet Japán nem fél a megtorlástól Hlrota nyilatkozata - Tanácskozások VI. Györgynél - Chamberlain beszédének visszhangfa TOKIO. — A Nisi-Nisi cimii lap jelentése szerint Hirota külügyminiszter a japán kor­mány pénteki ülésén vázolta Japán felfogását a nemzetközi közvélemény legújabb japán-ellenes magatartásáról. Hirota szerint Japán szívesen elfogadná a meghívást a kilenchatalmi konferen­ciára, ha az összejövetelt legálisan és a szerző­dés szellemével összhangban hívnák össze. Sem­miesetre sem fogadhatja el a meghívást, ha Ja­pánt a konferencia eleve „támadó félnek" neve­zi el. Az is kétséges, vájjon az aláíró hatalmak egyedül eldönthetik-e, vájjon Japán megsértet- te-e a szerződést és magatartása nem törvényes védekezés-e a kínai provokációk ellen. A kül­ügyminiszter szerint a kilenchatalmi szerződés aláírói valószínűleg határozatot fogadnak, el, amely a nemzetközi jog alapelveire hivatkozik és Kínának erkölcsi elégtételt ad, A hatalmak nem foganatosíthatnak pénzügyi vagy gazdasági szankciókat Japán ellen. A mandzsuriai és az abesszíniái ügy kedvezőtlen tapasztalatai után a népszövetség kénytelen óvatosabb álláspontot elfoglalni és a kapitalista országok, igy Anglia, Franciaország és az Unió érdekeit jobban vé­deni, mert a háborús állapot a világ egyes ré­szein ezen országok közgazdasága és pénzügyei szempontjából csak hasznot jelenthet. Edén a királynál LONDON. ■»— Edén külügyminiszter pénte­ken hosszantartó megbeszélést folytatott Corbin londoni francia nagykövettel, majd este Bal- moralba utazott, ahol a hét végén a király ven­dége lesz. Ugyanakkor Sir Rónáid Lindsay washingtoni angol követ is Balmoralban lesz. A hivatalos körök szerint a nagykövet balmorai látogatásának nincs politikai jelentősége, de azért mégis valószínű, hogy Edén, a nagykövet és a király foglalkozni fog Roosevelt legújabb bejelentéseivel is és állást foglal az Unió uj ma­gatartásához. Olaszország rokonszenvéről biztosítja Japánt TOKIO. — Az olasz nagykövet szombaton meg­látogatta a japán külügyminisztert és arra kérte, hogy értesítse a japán nemzetet, hogy az olasz nemzet Mussolinivel együtt egységesen és fenntartás nélkül támogatja a japánok kinai akcióját, mert ez az akció semmi egyéb, mint. az önvédelem legitim jogának gyakorlása. „Óvakodni a kalandoktól** LONDON. — Sir Thomas Inskip, a fegyver­kezések egymás mellé rendelésének minisztere pénteken egy stubingtoni beszédében kijelen­tette, hogy minisztériuma - naponta sok levelet kap, amelyek irói mind erélyes rendszabályo­kat követelnek Japán ellen. A miniszter óva in­tette az angol népet a kalandoktól, mert Nagy- británnia nagy felelősséget vállalt magára. A legtöbb európai nép az angol politika szerint rendezkedik be s éppen ezért Angliának vigyáz­nia kell minden lépésénél. Nem szabad olyan politikát követni, amely keresztülviheíet- len. A főfeladat, hogy Anglia katonai felszere­lését tökélétesitse és ezzel átvehesse a vezető szerepet a kontinensen. A miniszter utalt az an­gol-francia sikerre a kalózkodás elleni harcban. Az angolok kötelessége, hogy megőrizzék hideg­vérüket. A nyugalom erénye ősidők óta az, amely az angolokat a többi nép fölé helyezi. FOLYTATÁS A 2. OLDAL KÖZEPÉN Mai számunk a Képes Héttel 24 oldal — Ara 2'- Ke Ma: Kis Magyarok Lapja Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* • Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76. havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, A gzloVenSzkÓi és rUSZÍTlSzkÓi TTiaQlJarsáQ «licel2, II. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114. havonta 38 Ké. • , _ ^ Prága II., Panská ulice 12, III. emelet fl képes melléklettel havonként 2.50 Kc-vaí több. politikai napilapja • • TELEFON: 303-11. » © Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. r SÜRGÖHYCIM HÍRLAP, PRflHR.

Next

/
Thumbnails
Contents