Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)

1937-10-31 / 249. (4395.) szám

12 'T>MGM-A\a.CÁAR-H 1 WiAR BUDAPEST. — A magyar Filharmóniai Tár­saság első hangversenye ritka ünnep színhelyé­vé lett. Negyven éve annak, hogy dr. Dohmányi Ernő 1897 november 17-én a Beethoven G-dur versenymüvet Richter János vezénylete alatt el­játszotta és ezzel világkarrierjét megindította. Gyújtsuk meg most egy pillanatra a közel fél- százados emlékeik mécsesét, vessünk egy pillan­tást Doh mányi gyermekkorára. Első mestere ma­ga müvészlelikü édesatyja, a pozsonyi gimnázium tanára volt, aki beavatta a zongora, majd a he­gedű titkaiba. Később Förstmer Károly, a pozso­nyi dóm kiváló orgonistája vette kezébe a fiatal Dohmányi zenei nevelésiét és gimnáziumi évei alatt igen fontos feladatot bioztt rá: a misék alatt ő szolgáltatta az orgonajátékot. Kilenc éves ko­rában intézeti hangversenyen frenetikus sikerrel játsza Mozart zongoranégyesének zongoraszőla- mát, Későbbi éveiben is, almikor világhíre már ki­bontakozóban van, soha sem feledkezett meg ar­ról, mit köszönhet szülővárosának, amely akkor, a századforduló előtt, Budapest és Bécs között f elszívta magába mindazt a nemes kulit űrért éket, amely télevény földje lett Dohnányi Ernő zenei g y ermekszobá j ánák. Dohnányi Ernő az első nagy alakja annak a magyar zenei megújhodást jelentő triumvirátus­nak, amelynek két másik tagját, Bartók Bélát és Kodály Zoltánt ugyancsak .rendkívül mély kap­csok fűzik Szlovenszkó három városához: Po­zsonyihoz, Nagy szombathoz és Kassához. Műkö­dését aznban elsősorban az a. szellem jeMémzi, amely zongorajátékából áradt szét és a nagy vir­tuózok .jelentéktelen epigiomjai helyébe ismét az abszolút zene tisztasága és mélységié előtt űieibo- xuló művészt tette közfoecsüiés tárgyává. Az ünnepi hangversenyen ezúttal Beetho­ven „Für Eiilise“ című allbumlapját játszotta d osipfceszerü finomsággal, ráadás gyanánt. A hangverseny második felében Dohnányi 24 éves korában irt D-mofll szimfóniáját vezényelte, amely valóságos tárháza a briliáns formai ötle­teknek, sziporkázó példatára a szövevényes poli­fóniának, anélkül, hogy ez öncéluság lenne s a szerző akárcsak egy pillanatra is elfeledné a ma­gasztos költői feladatokat. * A közönség Dohnányit, a zeneszerzőt nem ke­vésbé ünnepelte a zongoraművésznél, de ünne­pelte Dohnányit, a karmestert is a kitűnő magyar zenekarral együtt, amely vezetőjének százleveles arany babérkoszorút nyújtott át, megcrökitvién rajta a zeneikar művészeinek nevét. Ezt a koszo­rút a hangversenyt követő többszáz személyes társasvaasorán nyújtották át dr. Dohnányi Ernő­nek, akit ezenfelül1 Hóman Bálint kultuszminisz­ter, Márkus László operaigazgató, Hlatky End­re rádióigazgató, a Filharmóniai Társaság nevé­ben Dömötör Lajos, a Filharmóniai Társaséig Baráti Köre nevében Wünsőher Frigyes és a Magyar Operabarátok szónoka köszöntött fed. Különösen megható volt Hegedűs Lóránt beszé­de, aki annak a magyarországi közönségnek a ne­vében mondott köszönetét, amely a háború utá­ni években Dohnányi Ernő művészetében kere­sett és .talált vigasztalást. Az ünnepelt meghatott szavakban válaszolt az országszerte feléje áram­ló őszinte szaretetnyidvánulásért. VÁRADI MIKLÓS. Sttt>h Á7.Kör»WKat>THRA A hatvanéves Dohnányi ünneplése Évadnyitó filharmonikus hangverseny Budapesten Egri Viktor: Égő föld (Rózsavölgyi és Társa kiadása, Budapest 1937) A Prágai Magyar Hírlap olvasói ismerik a ki­tűnő szlovenszkói magyar iró regényét, amelynek olvasóink táborában nagy sikere volt és amely most Budapesten jelent meg könyvalakban egy előkelő kiadócégnél. A budapesti kritika -bizo­nyítja, hogy a Prágai Magyar Hírlap annak idején 'helyesen választotta meg ezt a regényt: Szitnyai Zoltán hivatott tollából kis tanulmány jelent meg Egri Viktor regényéről, amelyben a legnagyobb elismerés hangján ir róla-. Azt Írja többek közt, hogy a könyv Magyarországon is megérdemli azt a_ -sikert, amelyben Szlovenszkón már -része volt. Hasonló hangon ir a többi kritikus is. A longo-bardok és gepidák harci találkozása ez a regény, amelynek központjában legendás sze­relmi történet áll: Hercz-eg Ferenc Serusádja ele­venedik meg a gyönyörű szép gepida hercegleány remekbe készült alakjában. Alboin, a longobardok fiatal hercege legendás, de amellett a realitás min­den eszközével megmintázott, élő figura. Egrinek éppen az a -nagy előnye és írói készsége, hogy minden alakja él, beszéde természetes és erősza- koltság nélküli, cselekedetei a pszichológia köve­telményeinek megfelelnek. Nehéz feladat előtt állt, amikor ennek a legénynek a megírására vál­lalkozott. Igaz ugyan, hogy még soha sem dívott annyira a történelmi regény, mint ma, viszont rengeteg rossz történelmi regény jelent meg és diszkreditálta ezt a műfajt. Egri regénye nem egyszerű történelmi irás, hanem modern a- szó legjobb értelmében: ember ember maradt, Alboin óta csak a szokás és a külső formák változtak s ez az, amit Egri pompás felkészültséggel -érzé­keltet. Történelmi hűség mellett megragadó pszi­chológiai igazságosság, legendás emberek elle­nére realizmus, valóságot érzékeltető színek és gondolatok. Vér és -szerelem, hódítási vágy, kegyetlenség -és nemesszivüség, őserdő és sajátos faji kultusz civi­lizációja keveredik és simul egységgé Egri regé­nyében. A longo'bardokról és gepidákról az isko­lában tanultunk, azóta megfeledkeztünk róluk s kevés közünk van hozzájuk. Egri értett hozzá, hogy úgy -elevenitse- fel előttünk a letűnt fajokat, hogy olyan érdeklődéssel olvasunk viselt dolgaik­ról, mint a mai kor nemzeteinek égő problémái­ról. Ezt pedig csak nagytehetségü és vérbeli iró tudja. Milyen biztos vonalvezetésre van szükség, hogy a történelmen, amely oly tökéletlen, el ne csússzon és ehhez a biztonsághoz nem jut el az, aki csak történelmi tanulmányokat folytat és rá­bízza magát arra, amit a történelem tanít. Leiek­ből, szellemből előtörő mintázásra volt szükség és Egri fantáziája megtalálta az arany középutat. A regény történetén túl egész nemzedékek múlt­ját tárja fel és sejteti a jövőt. Tragédia tragédiát kerget, lángokba és vérbe borul -az akkori világ, de amikor Alboin és a gepida herceg-kisasszony szerelme tönkrepu-sztitott országokon és hulla- hegyeken túl a magasba tornyosodik, az olvasó tisztán látja az iró humanista szándékát, a min­den poklokon keresztül való megváltást. Egri választékos nyelvezettel dolgozik. Megvá­logatja a jelzőket, a képeket, nem válik banálissá soha és nem téveszti össze az alakokat akkor sem, ha tömegben vonulnak fel s az egyesek nem játszanak döntő szerepet. A tárgy nehézsége el­lenére kellemes olvasmány, az érdeklődés pilla­natra sem lankad, mert Egri takarékosan bánik a nyelvvel, egy szóval sem mond többet, mint amennyire -szüksége van és kétszázhatvan oldal­ból elénk varázsolja a történelem egy hatalmas eposzát. Szerény iró, aki okosan megvonni alak­jai mögött és nem lép előtérbe a maga vélemé­nyével, ami a történelmi hűség és pszichológiai szavahihetőség rovására r^nne. Vannak**oldalak i-s jelenetek ebben a regényben, amelyek az olva- sút önmagára döbbentik rá és arra a döbbenetes igazságra, hogy évezredek alatt nem változott semmi. Ilyen például a könyv szerelmi története, amely elbűvölően van megírva, vad, pogány szí­nekben izzik és mégis szinte áhitat-os lebomlás a Teremtés végtelensége és csodája előtt. A szép kiállítású regény a szlovenszkói magyar irodalom egyik legjobb írása s igen valószínű, hogy keményrefogott struktúrája, biztos rajza, megbízhatósága és emberiessége következtében a külföld érdeklődését is fel fogja kelteni. n. p. (*) A „Csongor és Tünde" bemutatójára ké­szül a bécsi Burgszinház. Az osztrák sajtó rész­letesen foglalkozik a budapesti Nemzeti Színház fennállásának századik évfordulója alkalmával rendezett ünnepségekkel. A Neue Ereie Presse vezető helyen közli Németh Antal igazgató hosz- szabb cikkét, amely hangsúlyozza, hogy a Nem­zeti Színház a jövőben is baráti odadással kíván­ja az osztrák színpadi irodalom érvényesülését előmozdítani. Több rendbeli előadás van tervibe véve, amelyek ezt a célt szolgálják. Németh An­tal a Bürgszinházban Vörösmarty „Csongor és Tünde" című mesejátékát rendezi ebben az évad­ban. (*) A milánói Scala főzeneigazgatója Buda­pesten. Budapestről jelentik: Gimo Maripuzzi, a milánói Scala világhírű főzemeigazgatója rövid tartózkodásra Budapestire érkezett. Újságíróknak adott interjúban igen sok érdekes dolgot mon­dott el életéiről és tanulmányairól. Budapesten hangversenyt is vezényel, amelyen egy saját szer­zeményét is előadja. Elmondotta -többek közt, hogy Bolognába megy Budapestről, ahol egy Wagner-ciklus dirigálását kezdi meg. Olaszor­szágban ugyanis valóságos Wagner-reneiszánisz van, ami különösen Bolognában nyilvánul meg, mert ez az olasz város annak idején díszpolgá­rává választotta Wagnert. Érdekes volt Mari- nuzzi ama megjegyzése, hogy zenész létére fő­ként a teozófikus könyvek érdeklik. Ha ideje engedi, teljesen az autózásnak él s pompás sofőr. (*) Asguthy Erzsébet és Simor Miklós hang játéka a magyar rádióban. Budapesti szerkesztőségünk je­lenti: A magyar rádió november 14-ére, vasárnap estére tűzte ki Asguthy Erzsébet és Simor Miklós „Londontól-Bánfalváig" cimü hangjátékának előadá­sát. Asguthy Erzsébetnek ez az újabb irodalmi sikere Szlovenszkó magyarságánál bizonnyára osztatlan örömöt fog kelteni. Szerzőtársa, a fiatal és tehetséges Simor Miklós, szintén nem ismeretlen a közönség előtt, mert hiszen p volt az, akivel Asguthy Erzsébet első nagyobb színpadi müvét, a Győrött nagy siker­rel bemutatott „Talán" cimü darabot irta. A most előadásra elfogadott hangjáték rendezője Csanády György és szereplői Eszenyi Olga, a budapesti Nem­zeti Színház művésznője és Dénes György, a Víg­színház kitűnő tagja. A hangjáték előadása iránt magyar irodalmi és társadalmi körökben nagy érdek­lődés nyilvánul meg. (*) Kétszáz magyar művész szerepel az 1939-es newyorki világkiáhitáson. Newyork vá­rosa erősen készülődik aiz 1939-es vilégkiálillitás- ra, amelynek egyik szenzációja az a magyar elő­adás lesz, amelyen kétszáz magyanszármazásu színész, zenész, -énekes és iró szerepel és mutat­ja be a magyar kultúrát. Az előadás előzetes költségeit az amerikai magyarság adja össze. 1937 október 32, vasárnap* Az európai ifjuság/ kereszt- metszete az „Uj Életében Negyvennyolc oldal terjedelemben jelent meg a szlovenszkói katolikus fiatal intelligencia lap­jának októberi száma. Tartalmából kiemeljük a következőket: A szám bevezető kis cikke Fieoher-Colbrie püspök egyéniségével foglalkozik azon alkalom­mal, hogy a nagyszerű magyar főpapnak emlék­táblát akarnak állítani. A „Kérdések vonalán” c. rovatban Hantos László tesz_ frappáns megál­lapításokat az élelmes magyar fiatalságról, ugyan e rovat veti fel a kérdést: kik az öregek, akiket annyit szidnak? Ugyancsak rövidebb cikk foglal­kozik a politikusok és a kulturm-unka viszonyá­val. . Nagyobb tanulmányai közül az elsőben Sinkó Ferenc foglalkozik a magyar lélek és a katolikum viszonyával. Elemzi a magyar lélek képletét, an­nak összetételét kulturmorfológiai alapon. A ma­gyar nemzeti lélek modern kutatói szerint a ma­gyar finitista és fatalista hajlandóságú, kö-ny- nyen hajlik a céltalan harcra és amint Ady neve­zi: a sereglésekre. A kényszerűségből vállalt, célnélküli harc különösen kisebbségi helyzetünk­ben veszélyes, meg kell ezért változtatni a lehe­tőségek szerint a magyar lelki képletet. Erre leg­alkalmasabb a kereszténység a maga etikai pro­gramjával. Ezután részletesen boncolja, mit tehet a katolicizmus e téren a magyarságért. Végső konklúziója: céltudatossá változtathatja, fataliz­musát pedig Istenbe vetett bizalommá változtat­hatja. Hantos László Szlovenszkó és a szlovenszkói magyarság gazdasági helyzete cimen pompás és ontos képet nyújt gazdasági .problémáinkról, ssze'hasonlitja az egyes gazdasági rétegek ere­jét, számát. Részletesen kitér a földreformra és abban a magyarság szerepére. Adatokkal tá­masztja alá megállapításait iparos- és kereskedő- rétegeinkről. Kritikát nyújt szövetkezeti mozgal­mainkról és annak jelen helyzetéről. Rég jelent meg ily átfogó és tárgyilagos tanulmány gazda­sági problémáink szövevényéről, mint Hantos László cikke. Megállapításai és célkitűzései a kisebbségi fiatalság legnagyobb részének gazda­sági szemléletét tükrözi vissza. Esterházy Lujza Bouffemont-Páris cimen be­számol a Pax Romana diákszövetség problémái­ról, melyek a legutóbbi nyári kongresszusán ve­tődtek fel. A cikk végeredményben az európai főiskolásság lelki keresztmetszetét nyújtja, be­számolva, mivel kell megküzdeni egy nemzetközi diákszervezetnek, milyen problémák izgatják a főiskolásokat. Érdekes megállapitása, hogy -eu-ró- paszerte agyontanulják magukat a főiskolások, hogy ez az egyesületi élet rovására megy. A fő­iskolásság kulturális munkáját nagyban akadá­lyozza a politikai preokkupáltság. A cikk részle­tesen ismerteti a Pax Romana szövetség törekvé­seit, hogyan igyekszik felemelni beszervezett tag­jait a magasabb -és tökéletes emberség felé. Heszke Béla tanulmánya Reiner Mária Rilké­ről szól. Találóan ismerteti Rilke különös egyé­niségét, finomságait és érzékenységét, amely miatt az emberek elől a „dolgok” világába me­nekült. A számot szemlerovat, könyvkritikák eg-észitik ki. Szemlerovatában beszámol a katolikus teo­lógusok falumunkájáról, a magyarországi Pro- hászka Munkaközösség nyári gyűléséről, stb. Könyvismertetései közül megemlítjük Féja Géza uj könyvének kritikáját. Pedagógiai rovatának élcikkéiben Szaló Kálmán foglalkozik a mezőgazdasági iskolák problémájá­val. Rámutat azokra a szempontokra, amelyek miatt több gondot kell fordítani mezőgazdasági oktatásunkra. Végül kitér azokra az akadályok­ra, melyek megnehezítik mezőgazdasági szakok­tatásunk kifejlesztését. A rovatot bőséges^ kül- és belföldi szemle egészíti ki, melyből kiemeljük őszi iskolaproblémáink felsorolását, a beszámo­lót a külföldi tankönyvek véleményéről a ma­gyarságot illetően. Az Uj Élet megjelenik Kassán (iHarang-u. 3.) Sinkó Ferenc szerkesztésében. Egyes szám ára 4 korona. Előfizetése 30 korona egy évre. Meg­rendelhető az Uj Élet kiadóhivatalában Rozsnyó, Főtér 4 (Sajó Vidék.) (*) Muzsla szövetkezeti kulturházát elmúlt va­sárnap avatták fel lélekemelő ünnepségek kereté­ben. A megnyitóünnepélye-n a Katolikus Dolgozók Köre, az Iparoskor, s az önkéntes Tiizoltótestület karöltve működtek közre, - ezzel bizonyították az egységet és békét, ami hála Kégly György espe­res-plébánosnak végleg helyreállt. A kulturház avatási programjának kiemelkedő pontja Paszov- szki Kató föllépte volt, aki -művészi készséggel saját zongorakiséretével magyar nótákat adott elő. A Hanza-központ képviselője, Csonthy Ferenc szövetkezeti elnök és Bellus titkár a járási ma­gyar kulturtestület nevében nívós, emelkedett beszédekkel méltatták a kulturház fölavatásának jelentőségét. Ezután K-égly György esperes-plé­bános felejthetetlen szép előadásban buzdította a megjelenteket, hogy ápolják a keresztény magyar kultúrát, amelynek szolgálatára a kulturház is épült. Az önkéntes tüzoltótestület nevében Szabó Emil némajátékkal kisért előadást tartott, Kozma Mária Borka Géza „Kulturház avatására” cimü versét szavalta nagy -sikerrel. Baglyas László pe­dig Mécs László „Piros virág a pusztában” cimü versének előadásával aratott megérdemelt tap­sot. Az Iparoskor részéről végül Mozgay Árpád nívós felolvasással járult a műsorhoz, amelynek keretében a muzslai Katolikus Kör -ének- és ze­nekara is föllépett. Az estet kiegészítette a han­gulatos cigányezindarab, amelyet Torma József tanító tanított be és amelynek kitűnő szereplői •Mi'halovics Mind, Jenei Vili, a Becse-test vérek és Kovács Józsi voltak. ( * ) Strauss Oszkár operát irt. A Varázskerlngő szerzője operát irt, amely szlovák környezetben játszik. Strauss a partitúrán most Hollywood­ban dolgozik és nemsokára befejezi. Az operát, amelynek „Bozsena" a cime, a bécsi Operaház fogja bemutatni Jarmila Novotnával és Richard Tauberrel a főszerepekben. (*) A csehszlovák rádió és a milliomodik rá­dióelőfizető* A csehszlovákiai Rádiójournal prágai nagy stúdiójában tegnap sajtóértekezlet folyt le, amelyen a rádió vezetősége tájékoztatta a részt- yevöket -annak a nagyszabású akciónak előkészü­leteiről, amellyel a csehszlovák posta a milliomo­dik rádióelőfizetőt várja. Az értekezleten Tuőny postaügyi miniszter, dr. Sourek, a Rádiójournal elnöke, a rádiókereskedők elnöke, stb. mondott beszédet, amelyben kifejtették, hogy Csehszlo­vákia az európai államok sorában a negyedik ország, amelynek egymillió rádióelőfizetője lesz. 1925-ben 14.542, 1908-ban 238.341, 1931-ben 384.539, 1934-ben pedig 693.695 előfizetője volt a rádiónak* A milliomodik előfizetőt november közepére vár­ják. Tehát mindazok, akik ebben a hónapban a rádióra előfizetnek, szerencsés nyerői lehetnek azoknak az értékes jutalmaknak, amit i posta, a Rádiójournal és a rádiókereskedők adnak majd nemcsak a milliomodik előfizetőnek, de mindazok­nak, akiknek e bűvös szám létrejöttében (eladók, postások, stb.) szerepük lesz. A széleskörű akció­ban az egész ország rádiókéreskedői részt vesz­nek, s az akció idejében vásárolt rádió mellé igazolványt adnak, amely a sorsolásban való rész­vétébe jogosítja a vevőt. (*) A pozsonyi Műkedvelő Színpad novem­ber 21-ián a városi színházban Fodor-Lakatos „Helyet az ifjúságnak" cimü vigjátékával kezdi meg ezévi működésiét. Több oldalról nyilvánult meg az a kívánság,' hogy ezt a pompás humorú vígjátékot hozzák színre. Tóth Jenő szakavatott rendezéséiben mutatják be a Fodor-vágj átékot. Az előadás tiszta jövedelmét a Műkedvelő Szín­pad a magyar iskoláknak juttatja. ■ (*) Ünnepi előadások Gerhardt Hauptmann hetvenötödik születésnapja alkalmából* Bécsiből jelentik: A legnagyobb éllő német iró és költő hetvenötödik születésnapján három bécsi színház rendez ünnepi előadást. Gerhardt Hauptmann november 15-én érkezik Becsbe. Aznap este a Burgitheater „az elsüllyedt harangot" adja elő Ujj betanulásban és uj rendezésben. (*) Greta Garbó Heltai Néma leventéjében* Heltaá Jenő „A néma levente" dirnü verses viiig}- játéka a jövő héten kezdi meg útját a világi an­gol nyelvterületén. Londonban november eleijén, lesz a premier. M'ég ugyanabban a hónapban a darabot a miewyorki Broodway egyik színháza fogja bemutatni. Ugyanakkor megkezdik Hoily- wodban is a „Néma levente" filmváltozatának munkáit. Hollywood parádés kiállításban viszi vászonra a magyar mesterművei: a címszerepet G-ary Cooper alakítja, miig az olasz asszony sze­repét Greta Garbó játsza. Régóta kerestek Greta Garbó számára egy nagyskáláju, színes vígjáték- szerepet és állítólag a nagy művésznő el volt ra­gadtatva Heltai vígjátékétól és a 'benne foglalt nőd szereptől. (*) Császár Elemér, a (kiváló esztétikus halot­tak napján az év magyar halottjáról, Pékár Gyu­láról emlékezik meg.. írói egyéniségével foglal­kozik és érdekes, emberi vonásait is megörökíti értékes tanulmányában. Az Uj Időiknek, Herczeg Ferenc szépirodalmi hetilapjának gazdag tartal­mából kiemeljük még Balbay József, Szerb Antal, Simonfay Margit elbeszéléseit, Fóthy János és Frands Brett Young művészeti regényeinek folytatásait. Székely Tibor tartalmas cikke, Ba­rabás Gyula finom, lírai írása, szép versek egész sora, Faíludy György művészi versfordításai, a változatos szinházi rovat, Tábori Pál interjúja Priestlev-vel, a kiváló angol íróval, Niiames- syné emlékei Tisza Istvánról gazdagítják még a lapot. A színes Ceruzajiegyzetek, sok művészi kép és a 'kedvelt rovatok 'teszik teljessé az Uj Idők tartalmát. Díjtalan mutatványszámot bárki­nek küld a kiadóhivatal (Budapest, VI. András- sy-ut 16.). Előfizetési dija negyedévre Csehszlo­vákiában 40 korona, egyes szám ára 3 korona 50 fillér. Előfizetni lehet a Novitasnál (Pozsony, Hosszu-u. 15.*). ■ (*) Kiadják Jean Harlow naplóját. Holly­woodban. most újra élénken foglalkoznak Jean Harlow személyével, akinek halálába nem tud­nak belenyugodni. Hírek jelenteik meg arról', hogy megtalálták és édesanyjának engedélyével kiadják a tragikus végű filmsztár naplóját. A napló állítólag igen érdekes és rengeteg részletet tartalmaz a hollywoodi filmváros intim életéről. Eddig 'kiszivárgott hirek szerint sok filmnagyság nem a léghizelgöbben van beállítva. Most árve­rezték el egyébként Jean Harlow versenylovát. Ismeretes, hogy a művésznő végső produkciója lóverseny-miliőben játszódik. Mikor ezt a Mimet forgatták, ajándékba kapta producerétől a nemes paripát. A lovat az árverésen Jean Harlow utol­só filmjének férfi főszereplője, Clark Gabié vet­te meg 6000 dollárért. A ftoasoMfi utcaik umseta: ALFA: Fehér vámpír. ÁTLÓN: Egy özvegy pottyant ie az éghői. LUX: Lumpácius yagabundus. METROPOL: Párisi randevú. PALAOE: Buffalo Bili. TÁTRA: Az első bál. URÁNIA: Az utolsó rabszolgakereskedő. VIGADÓ: Dr. Engel, a gyermekorvos. AZ UNGVÁRI MOZIK HETI MŰSORA PASSAGE MOZI: Okt. 30—31: Rose-Marie. Nov. 1—2—3: Zárt tárgyalás. Nov. 4—5—6—7: Az édes anyaföld. RÁDIÓ MOZI: Okt. 30—31: A zöld lobogó alatt. Nov. 1—2—3: Tengeri titánok. , Nov. 4—5—6—7: A 13. számú kém. Nov. 8—9: dFarkasverem.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents