Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)

1937-10-31 / 249. (4395.) szám

1937 október 31, vasárnap. TRAGAI-AWAaR-HI RLA3? 7 Szení Gryörgyí Alberí, a Nobel-dij as magyar fudós BUDAPEST. —- November hónap táján minden évben az egész müveit világ figyel­me Stockholm felé fordul. A svéd főváros­ban székel a Nobel-bizottság. amely Nobel Artúr végrendelete értelmében évről-évre jutalomban részesíti a fizika, a vegytan, az orvostudomány, az irodalom és a béke­mozgalom legkiválóbb képviselőjét, akik­nek munkássága az illető szakmában a leg­maradandóbb alkotást hozta létre.' Az orvosi Nobel-dijat 1901 óta harminc­kilenc orvos nyerte el, akiknek mindegyike szellemóriásként magasodik ki az orvosku­tatók illusztris táborából. Az orvosi No­bel-bizottság, amely a stockholmi Carolin- egyetem orvosi karából kerül ki, a legna­gyobb tárgyilagossággal és lelkiismeretes­séggel, minden mellékszempont félretételé- vel választja meg a tudományos eredmé­nyek gondos felülvizsgálata alapján a ju­talmazott személyt. A Nobel-alapitvány szigorú szabályai szerint a teljesítménynek nemcsak a tudomány, de az emberiség előihaladása szempontjából is jelentősnek kel] l'enni és az illető tu­dományágban valósággal uj irányt kell szabnia. A harminckilenc eddig jutalmazott orvos között az összes müveit országok képvisel­ve voltak, legnagyobb számmal németek, angolok, amerikaiak, franciák, de a nem­zetek sorából, amelynek fiai eddig Nobel- dijban részesültek, fájóan hiányzott a ma­gyar. Most végre a stockholmi Nobel-bi­zottság orvosi szakosztálya meghozta dön­tését, az 1937. évi orvosi Nobel-dij oda­ítélésében és —- amint már jelentettük — a kiválasztott tudós Szent-Györgyi Albert, a világhírű vita­minkutató, a szegedi Ferenc József-tudo- mányegyetemen az életvegytan orvos- professzora* Szent-Györgyi professzor fölfedezése. Szent-Györgyi professzor a C-vitamin föl­fedezése óta is fáradhatatlan energiával dol­gozik tovább. Csak nemrégiben fedezte föl Rusznyák szegedi professzor közreműködésével a P-vita- mint, mely bizonyos vérzékenységgel járó betegségek gyógyításában nagy jelentő­ségű. Szent-Györgyi professzor legújabb fölfede­zése a cukorbetegség egy életveszélyes szö­vődményének a megszüntetésére vonatko­zik, a borostyánkősav adagolása értékes ki­egészítőjévé vált a cukorbetegség Inzulin­kezelésének. Szent-Györgyi Albertnek ez a világraszó­ló kitüntetése azonban nemcsak az ő illuszt ris személyének szól, de az őt ért megtisztel tetés fénye rávetődik a magyar orvostudo­mányra is és egész Magyarország kulturális viszonyaira is fényt vet, ★ l Szent-Györgyi, az első magyar Nobel-díjas, a modem tudós típusa. Nem az a világtól távoli élő magányos és bogaras tudós, amilyennek a tudó­sokat általában rajzolni szokták, hanem modem sportember, teniszbajnok, szenvedélyes úszó, lel­kes hódolója az evezőspontnak, úrvezető és lel­kes táncos. A Nobd-diij elnyerése alkalmából több külföldi lap felkereste a kiváló magyar tu­dóst, aki a külföldi újságírók kérdésiére, hogy mi a jövő programja, egyetlen mondattal felelt: Fokozott tempóban fogok dolgozni. Vitamin-kutatásai egyébként tulajdonképpen csak mellékeredményei biokémiai tanulmányai­nak. Egyik este Szent-Györgyi zöldpaprikát evett vacsorára és akkor támadt az a gondolata, hogy a paprikában is megtalálható a C-vitamin, amelyet rendkívül költséges módon nyernek citromból. Azonnal félbeszakította a vacsorát és a háztartásban található paprikakészlettel azon­nal kísérletezni kezdett, az otthon talált készlet azonban nem volt elegendő és azonnal fölverte a szegedi paprikareskedőket és összehordatott ki séríeteihez annyi paprikát, amennyi csak lehetsé­ges volt. Egész éjszaka dolgozott felesége társaságában, aki ugyancsak orvosnő és kísérletei reggelre eredménnyel jártak, amennyiben megállapítot ta, hogy C-vitamint paprikából is lehet nyerni, mégpedig sokkal olcsóbban és sokkal nagyobb mértékben, mint a citromból. Azóta Szeged a C-vitamin világközp ontja, amennyiben Szeged 'környékén annyi paprika te­rem, hogy az egész világ C-vitaminsziikségletét el lehet látni. Szegednek számos paprikamahna van, amelyekben a város ötezer hddnyi terüle­ten termő' paiprikátermését dolgozza föl. * * * M* ■ A Nobel-dij „akadályozna** meg Szeni=Gryörgyi professzor pozsonyi előadásán . ;i . 1 ■ * V Szent-Gyórgyl professzornak íulajdön- képpeni szakmája tehát a bioohemia, amely az életjelenségek vegyi alapon való felderí­tését tűzte ki céljául. Az egyes tudomány- szakoknak azonban nincsenek élethatárai és Szent-Györgyi professzor megindított munkálatai uj nyomokra vezették és már hosszú évek óta mint vitaminkutató szer­zett magának világhirt. Vitaminok hiánya okozta betegségek kö­zül úgy súlyosságában, mint elterjedésében nagyjelentőségüek a scorbut-csoportba tar­tozó betegségek, amelyek súlyos nyálkahár­tya- és egyéb vérzésekkel járnak és legtöbb­ször halállal végződnek. Már régebben tud­ták, hogy friss főzelékek, gyümölcsök, külö­nösen narancs- és citromnedv adagolásával a betegség jól befolyásolható, de hogy e friss növényi anyagok gyógyhatása miben rejlik, azt csak a legújabb kutatás állapította meg. Ezek a növények valamennyien C- vitamin tartalmúak, azonban maga a C- vitamin mindezideig csak egy szó volt, mely­nek természetéről semmi közelebbit nem tudtak. Szent-Györgyi professzor másirányu vizs­gálatai közben, a mellékvese kérgéből elő­állította vegytiszta állapotban a C-vitamint, amelynek ő az ascorbinsav nevet adta. Az ascorbínsav föltűnő tulajdonsága az úgyne­vezett redukáló tulajdonság. Szent-Györgyi- nek föltűnt, hogy bizonyos növényi présned­vekben foglalt anyagok is hasonló tulajdon­sággal rendelkeznek és kiterjesztette vizsgá­latait ebben az irányban is. Különösen a szegedi paprikából volt ez az anyag nagy mennyiségben nyerhető és Szent-Györgyi bebizonyította, hogy ez a kristálvosan előállítható anyag, akár mel­lékveséből állítjuk elő, akár a zöldpapri­kából, ugyanaz és mindkettő azonos a ré­gen keresett C-vitaminnal. A C-vitamin, hála Szent-Györgyi pro­fesszornak,' azóta nagy mennyiségben állít­ható elő és bevonult az orvostudomány gyógykincsel közé. Egész sereg betegséget kezelünk azóta a C-vitaminnal, amelyet az­előtt csak az amerikai nagy vágóhidak anya­gából tudtak előállítani igen drágán. Ma már minden magyar gyár kifogástalan vegy­tiszta állapotban állítja elő és alig öt évvel a fölfedezés után az egész világon hatalmas kutató- és gyógyitómunka kiindulásává vált POZSONY. — (Szerkesztőségünktől.) Dr. Szent-Györgyi Albert, a Nobel-dijas szegedi egyetemi tanár kitüntetése Po­zsonyban városszerte óriási örömet oko­zott, annál is inkább, mert Pozsonyban or­vosi körökben igen jól ismerik az immár Nobel-dijas professzort. Dr. Szent-Györgyi Albert ugyanis mint fiatal orvos az 1918 —19-es években Po­zsonyban működött az Erzsébet-tudomány- egyetemen, ahol dr. Mannsfeld gyógyszer- és kórtantanár asszisztense volt. Pozsonyi tartózkodása alatt az állami kórházzal szemben levő Schifbeck-palotában lakott, amely jelenleg az orvosi fakultásé. 1919 szeptember 22-én a pozsonyi Erzsébet-tu- dományegyetemet Pécsre helyezték át s az egyetemmel együtt Szent-Györgyi is eltávozott Pozsonyból, Régi orvostársaival azonban továbbra is fönntartotta a levélbeli érintkezést, sőt a pozsonyi Orvos- és Természettudományi Egyesület éppen most tárgyalt vele egy megtartandó pozsonyi előadás céljából. Dr. Szent-Györgyi Albert október 21- re tervezte pozsonyi előadását, amelynek a városháza előadótermében kellett volna le­folyni. Az előadás a vitaminokról szólt vol­na és Szent-Györgyi német nyelven szándé­kozott azt megtartani. Az előadást azonban közbejött ,.akadály" miatt lemondta. Az „akadály" nem volt más, mint a Nobel-dij... Az Orvos- és Természettudományi Egyesü­let azonban reméli, hogy Szent-Györgyi Al­bert mégis megtartja ígért pozsonyi előadá­sát s arra számítanak, hogy a jövő év elején kerülhet erre sor. Ferii és női szövetek, selymek különleges mintákban és minőségben "Bucaee László­IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIimiy ......... .... I-,11!'":.i'l' ■I||Ü ...... ..........-Ml' Ko sice, Steiánik-u. mm—mmmmammmmmm——————w————, , , „ ,, - i i ir~ i-----------­Hely reigazítás A sajtótörvényre való hivatkozással az alább! helyreigazító nyilatkozatot küldték be szerkesztö- ségünknekt i , „TLaBová apravai 1 Blánku Prágai Magvar Hírlapu zo dfta 30. X. 1037 v roBníku XVI. B. 340 pod inadpisnm: Romlott ihus ióe egyebek. Fegyelmi vizsgálat indult i& kassai vágóhíd protekciós Igazgatója ellen. iAz igazgató ur mellékjövedelmei és az agrárpárt! „narancshéjé Kolbász töltésre használták az elkobzott lóhust. Anarchia a vágóhídon. Nezodpovedá pravde, ?e by som .hol protekünym riaditelom bitúnku mosta KoSíc, nebo touto funkciou bol som povereny ako najstarSi veteri- námy úradnik könajúci sluzbu na bitúnku. Nezodpovedá pravde ani to, íe Iby na mestekom bitúnku v Kosiiciach, ktory je pod rnojírn vedením, boly objavené také zneuzitia, ktoró by boly zaráza- júce a ktoré by Binily potrebn^im, aiby bolo súrne zavedenó proti mne disciplinárne vysetrovanie. Taktiez nie |je (pravdou, Se Iby na Ibitúnku za mój- ho vedenia boly také Iahkomyselné poBiny, ktoré by faíko ohroíovaly zdravotny etav verejnosti v Koéiciach a imohly spósobif nebezpeőné choroby alebo epidemie, naopak je pravdou, Se nevyekytly sa fciadne takéto zjavy. Nezodpovedá skutoBnostli, ze by som bol búval poetaveny na Belő (bitúnku pred dvoma rokmi, lebo túbo funkciu zastávam uz bezmála Styri roky. Nezodpovedá tie2 skutoBnosti, íe by som bol získal vedúoe mi est o ipreskocením troch eluzobne pre- domnou stojacich veterinárov a íe by ea tak bolo stalo pre moje vysoké spojenia, lebo moje pove* renie vedením mestského bitúnku etarostom mesta KoSíc stalo sa doBasne a v takej időbe, ked! na bitúnku 60im bol eluzobne i hodnostne najstargí a vyluBne a tycshto dóvodov. Nezodpovedá fcieí pravde, áe by som bol kedy- kolvek áil „na velkej nohe“, lebo uz do Koéíc som si doniesol staré autó, ktoré zadovázil som eí na svojom byvalom pósobi&ti, toto autó zamenil som tiez na nővé, ale na opotrebené autó bez nepomer- n^ch nákladov a nie z mojióh vedlajsiob prijmov a nie tak, Se by som bol prebliadal akékolvek za- vinenia zamestnancov bitúnku, ktori mi mali byf na pomoci pri zadovazovaní vedlajgíeh prííjmov, lebo takycb zamestnancov bitúnok nemal a nemá, Nezodpovedá tieS ekutoBnoeti, Se moje pósobe- nie na mestskom bitúnku bolo „Talhké‘‘, lebo som konal evője povinnosti vzdy riadne, a aS pred mojim nastúpením v (Kosiciach na bitúnku riadnej veterinárnej sluíby pre imaiy poBet zverolekárov nebolo, zaviedol som iriadnu sluzbu a to nielen v úradnych bodinácb pre zabí'janie zvierat od 7 hodiny do 13 hodiny, ale nepretrzite cez obed odpolúdnia, ked to bolo potrebné preto, ze maié rozmery bitúnku nedovorovaly oidbavit porázky do-poludnia priihnané'ho dobytka v úradnych ho- dinách. Nezodpovedá skutoBnoeti, Se by pTe akékolvek moje zavinenie bol policajnV eúd Dobytkárske druSstvo v Koéiciaab oslobodil z priestupku, lebo toto druSstvo oslobodené nebolo. Nezodpovedá ekutocnosti, Se by zkazené máso bol niekto systematicky z bitúnku podludne od- náíal a zvlásf niie zamestnanci bitúnku, a ze by som ja bol pri tóm zazmúril óéi u niektorych zamestnancov a niektorého z nidh bez trestu ne- ahal, iného vgak neobal prepustif, lebo niet ziste- nébo prípadiu, Se by zamestnanci bitúnku boli takéto veoi prevádzali a oproti cudzirn paohatelom som vídy úradne zakroBil, ked mi takéto pripady hlásené boly. Prepustenie jedneho zamestnanca bitúnku previedla rada mesta Kosío po riadnom vysetreni jeho previnenia, ktoré vsak nebolo v spojitosti s krádeiou konfiskovanébo má6a. Nezodpovedá skutoBnosti, Se by moja povolnosf voBi previniv§ím sa zamestnancom mala dövod v podivnych protisluSbách a blavne v tóm, Se by som bol zaviedol eyetematicky odpoludiiajéie po- ráSky za zvláétne poplatky, ktoré by som bol pri- jimal a ze by to bolo proti statútom. Naopak pravdou je, Se nedostatoBnosf bitúnku prekázala previesf porázku v&etkj'ch dopoludnia prihnanych zvierat v porázkovych Statútom urSenyc'b hodi- nách a preto tieto porázky pretiably sa cez obed i dlho do odpolúdnia, ale za svoju imimoriadnu od- poludnajSiu prácu nikdy neíiadal a nedostal som ziadne zvláétne poplatky. Nezodpovedá tiez skutoBnosti, Se by som sa v dapoludfiajsidh hodinádh na bitúnku málo zdr- ziaval preto, Se sa veim! Basto stávalo, ze som vychádzal do okoiia na dobyteie trby a tam pre- vádzal veterinárske práce, naopak pravdou je, Se moja prítomnosf na dobytBích trbocli diala sa na úpravu nadriadenej vrebnosti a i to len spora- dicky a nie na cely- deft a mőj eluzobny obor ziada si, aby som konal sluzibu okrem bitúnku 1 v cen- trrálnom úrade mesta, na okresnom úrade, na po- licajnom riaditeletve .a inde, Bim zrejme zaprici- nená bola moja lobcasná. neprítomnosf na bitúnku. I vtedy viak bitúnok nezostal bez vedenia, lebo konajú na nőm sluzbu okrem nuia dvaja veteri- nári a tretí veterinár doohádza na bitúnok vzdy o 11 hód. po externej sluzbe, z ktorjvh niektorého som vzdy poveril evojím zastúpením. Pre Blánok podávam trestná oznámenie. j i Dr. Viktor BoLus I veterinár mesta Kosíc.“ — GYILKOLT A PÖSTYÉNI VIHAR. Pöstyén- böl jelentik: Amint jelentettük, néhány nap előtt Pös- tyénben nagy vihar tombolt és a főposta közelében egy három méter magas fal leomlott és maga alá te­mette Antal József pöstyéni asztalos feleségét. A szerencsétlen asszony szerdán éjjel a pöstyéni kór­házban belehalt sérülésébe, i v •—-- - -

Next

/
Thumbnails
Contents