Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)
1937-10-31 / 249. (4395.) szám
A mi halottatok (fg.) A szlovenszkói és kárpátaljai magyar temetőkben ma buzgón díszítik a sírokat s készítik a mécsesek és gyertyák tízezreit, hogy holnap, halottak napjának vigíliáján Dévénytől Máramarosig kigyulladjanak az emlékezés és kegyelet sirlángjai. Nincs élő, aki ezen a szomorú őszi estén ne gondolna mély megilletődéssel halottaira s ne áldozna kegyelettel azok emlékének, akik az életben legközelebb állottak hozzá, s akiket haló poraiban is áld és szeret. Az emberi szellem felsőbbrendűségének jellemzője a lélek halhatatlanságába vetett hit s ennek természetes megnyilatkozása a halott-kultusz; az élők és a holtak szellem-találkozása, — amint a katolikus hitvallás mondja: a „szentek egyessége". S mert a szellem halhatatlan, a nemesek, a jók, a bölcsek, a példaadásra, a vezetésre és az irányadásra hivatottak a síron túlról is eleven erővel hatnak, oktatnak és vezérelnek. Nemcsak az egyénnek, de a nemzetnek is vannak „élő" halottai. Halottak napján aj nemzet egyeteme is elzarándokol Azok sirjá- j hoz, Akik a legkiválóbbak voltak, Akikben a, legkifejezőbben egyesültek a nemzet erényei, s Akiknek, szelleme nélkül a nemzeti élet folytonossága, halhatatlansága elképzelhetetlen. A szlovenszkói és kárpátaljai magyarság múltjának és jövőjének s nemzet-mivoltának tartozik azzal, hogy esztendőnkint ilyenkor megemlékezzék Halottairól. A Dunamedencében élő egész magyar nemzetnek nagy halottai vannak, akik a mieink is, akikben a nemzet minden részét és minden rétegét egyenlően átfogó magyar géniusz nyilatkozott meg. A közös magyar Halottak mellett vannak Halottaink, akik elsősorban a mieink. Azok, Akik a történelmi földindulás óta eltelt tizenkilenc év alatt estek el a kisebbségi élet alapjait építő nemzeti munkáfrontokon. Politikusok, lelkipásztorok, kulturmunká- sok, tanárok, tanítók, jogászok, orvosok, közigazgatási és egyesületi vezetők immár hosszú sora vonuljon el lelki szemeink előtt s idézzük magunk elé nemes életpéldájukat. Először a magyar egység nagy apostolának s a magyar széthúzás nagy ellenségének, Petrogalli Oszkárnak besztercebányai sírjához zarándokoljunk el. A sirhoz, amely fölé a csehszlovákiai magyarság egyetemének hálája díszes emlékművet állított, s amely előtt ma nyugodt lelkiismerettel hajthatjuk meg a magyar egység fehér-zöld lobogóját; amiért nagy Halottunk oly példaadó kitartással s önfeláldozó lelkesedéssel élete utolsó pillanatáig küzdött, valóság lett! Zarándokoljunk el a kassai székesegyház kápolnájába, ahol a nagy magyar püspök, Fischer-Colbrie Ágoston áldott hamvai pihennek. A népi politika alapvető eszmeforrásait, a krisztusi szeretetből fakadó szociális lelkületet s az őslakos testvériség hitvallását Ágoston püspök halhatatlan szellemi hagyatékából meríthetjük igazán. Emlékezzünk másik nagy főpapunkra, Takács Menyhértre is! Fejjel magaslott ki a tömeg sorából, miként toronymagasságban állott életének nagy iskolaalkotása, amelynek európai rangjára büszkén gondol vissza minden kassai öregdiák. Emlékezzünk Grosschmid Gézára, a szlovenszkói magyarság nagy jogászára, aki a legnemesebb fegyverrel, a jog pajzsával védelmezte népe igazságos ügyét s nemzettestA Mussolini-beszéd hatása alatt Előtérbe: a német gyarmat-kérdés Éles olasz és angol sallőiolémla a kérdés körük- Kilóén megoldási ajánl a „Times"! - Anglia nem ragaszkodik dogmatikusan a blkeszersődósekliez RÓMA. — Mussolini beszédével, amelyben Németországnak visszakövetelte gyarmatait, élénken foglalkozik az olasz sajtó és a Popolo d'Italia megállapítja, hogy azok között a világpolitikai kérdések között, melyekben a közel jövőben dönteniök kell a nagyhatalmaknak, első helyen áll a német gyarmatkérdés. Németországnak a lap szerint elvitázhatatlan joga van, hogy Afrikában gyarmati birodalmat szervezzen. Az olasz lapok általában éles hangon vitába szállnak azzal a gondolattal, hogy a gyarmati kérdés Németország és Anglia közötti tárgyalással megoldható volna. Mint ismeretes, ezt a fölfogást hirdeti Churchill és Lloyd George. Az Ambroziano szerint ez a fölfogás a jelenlegi helyzet tökéletes félreismerésén alapul. Nem angol—német-kérdésről van szó — írja a lap —, hanem kifejezetten európai ügyről, amellyel szemben egyetlenegy európai állam sem viselkedhet közömbösen. Ennek a problémának egészséges megoldásától függ, hogy a kontinens békéjét megnyugtatóan és huzamosan sikerülne biztosítani. Mit akar tulajdonképen Churchill? — írja a lap. — Azt akarja, hogy Németország sajátmaga hódítsa vissza gyarmatait, mint ezt a Rajna-vidék esetében tette? A Times „k6zéput]a“ LONDON. — A német gyarmatkérdés hetek óta az angol lapok érdeklődésének homlokterében áll és Mussolini beszéde most fokozott mértékben irányította a közvélemény figyelmét erre a problémára. A „Times" hetek óta előkelő angol személyiségek leveleit és hozzászólásait közli a német gyarmatkérdésről. A lap most a Mussolini- beszéd hatása alatt maga is állást foglal a kérdésben és megállapítja, hogy e probléma megítélésénél nem érvényesülhetnek azok az érzelmi momentumok, amelyekkel az angol közvélemény a német diktatúrára reagál. A kérdés körül megindított vita egyébként be is igazolta, hogy az angol közvélemény ilyen fontos nemzetközi problémák megítélésénél félre tudja tenni érzelmeit és megállapítható, hogy Angliában őszinte a törekvés, vérei veszélyez tetett létérdekeit. Emlékezzünk Böhm Rudolfra, Franciscy Lajosra, Keresztury Józsefre, Palkovich Viktorra, Richter Jánosra, elhunyt törvényhozóinkra. A tudás, a hit, az önfeláldozó nemzetszeretet, a megalkuvást nem ismerő meggyőződés hősei voltak. Az általuk kitaposott munkautakon szolgáljuk ma is népünk jobb jövőjének ügyét. Nem feledkezhetünk meg ma Péter Mi- hályról és Idrányi Barnáról, a magyar reformátusok igazáért, egyházi szabadságjohogy Németország gyarmati kérdései megoldásánál közreműködjön és ilymódon elősegítse a birodalom létproblémáinak békés megoldását. A lapban megindított vita rávezeti a politikusokat egy középutra, amely elválasztja azokat, akik semmiféle változást nem akarnak azoktól, akik az összes volt német gyarmatokat a jóakarat nevében vissza kívánják adni a birodalomnak. A „Times" szerkesztője szerint ez a középút az egyetlen járható ut is egyben. Az angol nép nagy többsége egyik szélsőséges nézetet sem osztja. Angliának az a véleménye, hogy a versaillesi békeszerződések gyarmati rendelkezéseinek egyszerű felfüggesztése korántsem hozná meg a kívánt békét. De nem is ragaszkodik dogmatikusan a versaillesi békeszerződésekhez. Számos tekintélyes angolnak az a nézete, hogy a legjobb európai erők együttműködése biztosíthatja csak Afrika kormányzását és Európa uralmát Afrikában. Ez nem jelenti még például Tanganika visszaadását, amely megoldhatatlan adminisztratív, gazdasági és sztratégiai nehézségekkel jár, de jelenti azt az őszinte szándékot, hogy Németországnak Afrikában fejlődési lehetőségeket biztosítsanak és elismerjék gyarmat- szervező képességeit. E célból annak a három vagy négy európai hatalomnak, amelynek birtokai vannak Afrikában, közösen kellene olyan területet biztosítani Németország részére, ahol gyarmati törekvéseit megvalósíthatná. Anglia egymagában ezt a problémát nem tudja megoldani. Elszigetelt angol gesztus, a „Times" szerint, nem elégítené ki Németország étvágyát, hanem csak fölingerelné. A régi gyarmaíbirtokok visszaadása pedig minden valószinüség szerint nem az, amit Németország kíván. Egyéb ismert törekvései pedig nem egyedül az angol érdekszférát érintik. Mindsn- esetre, ha Németország követeléseivel szemben az érdekelt nagyhatalmak részéről előzékenységet akar tapasztalni, akkor be kell szüntetnie követeléseinek megafonon keresztül való hangoztatását és vissza kell térnie a normális diplomáciai módszerekhez. Másodszor pedig meg kell oldani a spanyol problémát, hogy egy másik világ- politikai jelentőségű kérdést elviselhető légkörben kezdhessenek letárgyalni. A hajdani német gyarmatbirodalom A volt német gyarmatok magva Afrikában van, a birodalom többi birtokai a Déli tengeren voltak. Német gyarmat volt még a háború előtt — mint ismeretes — Kiau- csau. A német gyarmatbirodalom helyzete 1914-ben a következő volt: gyarmat négyzet- lakosság kilométer Német Keletafrika 995.000 7,700.000 Kamerun 790.000 2,600.000 Togo 87.000 1,000.000 Német Délnyugat 835.000 100.000 Déltengeri gyarmatok 250.000 600.000 Kiaucsau 500 200.000 \ _________ 2,95 7.500 12,200.000 Kiaucsau a világháborúban a japánok kezei közé került és később visszacsatolták Kínához. A déltengeri bőrtok, amely egyes szigetekből és szigetcsoportokból állt, Angliáé, Ausztráliáé, Ujzedandé és Japáné lett a világháború után. A hatalmas afrikai birtok legnagyobb része a brit világbirodalomhoz kapcsolódott: Délkelet- afrikát Ruanda-Urundi kivételével Angliához csatolták, és ha jogilag nem is, de ténylegesen még ma is a Tanganyika-gyarmaíhoz tartozik. Német-Délnyugatot pedig a délafrikai Unió birtokai közé kebelezték be. Kamerun négyötödrésze francia, a többi angol lett, Togo kétharmadrésze francia, egyharmadrésze pedig angol birtok. Ruanda-Urundi, amelynek területe 60 ezer négyzetkilométer és hárommillió lakosa van, de távol fekszik a partvidéktől, Belgium felügyelete alá került. A világháború előtt Németországnak gyarmatai nem sok hasznot hajtottak, dacára a jelentékeny drágakőleleteknek és számos értékes nyersanyagforrásnak, a kereskedelmi kapcsolatok az anyaország és a gyarmat között jelentéktelen volt, a kivándorlás ugyancsak, Ennek ellenére a volt német gyarmatbirodalom, amely körülbelül hétszer akkora, mint a jelenlegi Németország, a gazdasági életben gaiért szent odaadással harcoló, lánglelkü főpásztorokról, Nagy Kálmánról, a kárpátaljai magyarok feledhetetlen, izzó magyar- ságu vezérharcosáról, Szabó Lajosról, Szka- los Emilről, a magyar nép igazi papjairól, Alapy Gyuláról, Blanár Béláról, Polák Gyuláról, a közéleti munkások legjobbjairól. A kisebbségi magyar Pantheon legelőkelőbb lakói között tiszteljük a magyar toli hőseit: Kersék Jánost, Öl védi Lászlót, Szka- los Emilnét, Merényi Gyulát. Idegen bálványokat nem ismerő kisebbségi, nemzeti irodalmi életünk alapvető munkásai voltak ..« És még nagyon sokan vannak, Akiket ha névleg nem is sorolunk föl, emléküket kegyelettel őrizzük s az életük müvéből áradó szellemet áldva idézzük. Temetőinkben halottak estéjén gyújtsunk mécsest a szlovenszkói és kárpátaljai magyarság, a nemzet Halottainak is. „Élő" halottak ők, mert halhatatlan a lélek... És halhatatlan a nemzet, amely az igazságos Isten akarata szerint az elődök szellemében építi az újat, a holnapot. Ma Képes-, Rádió- és GvennekmeHéklet: 32 oldal Ara2 -Kt J9T I xvi.évf. 249‘ szám * Vasárnap ■ °któber 31 Előfizetési árJ évente 300, félévre 150, negyed* Szerkesztőség: Prága II., Panská ÍX? 76’ J”,vontd 2fAKi*’1ííiffldre: év®nt*45i A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság uncei2, il emelet • Kiadóhivatal*. félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • . ^ s Prága II., Panská ulice 12, Hl. emelet, fl képes melléklettel havonként 2.50 Kt-val több. politikai napilapja • • TELEFON: 303-11. © « Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Kí. ^ SÜRGÖNYCIM HÍRLAP, PRftHfl.
