Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)
1937-10-30 / 248. (4394.) szám
<X>l«CT-MA<ifcVR-HlKL2® 1937 október 30, szombat* A népi kulturmunka örvendetes fejlődéséről számoltak be a PRMKE közgyűlésén Huszonegy uj szervezete van a kárpátaljai magyar kulturegyesületnek ■■ ■■ Az ifjúság is bekapcsolódott az országos kulturmunkába ■■ ■■ „A magyar kultúra szolgálatában nem lehetnek generációs ellentétek“ BEREGSZÁSZ. — A kárpátaljai magyar kultúráiét legfőbb szerve, a Kárpátalja magyar vidékeit teljesen behálózó PocL karpatszkaruszi Magyar Kultur Egyesület (PRMKE) most tartotta meg negyedik évi rendes közgyűlését a beregszászi Úri Kaszinó nagytermében. A közgyűlésen az egyesület vezetőségének tagjain kívül az itteni magyar szellemi élet irányítói és munkásai Kárpátalja különböző vidékeiről nagyszámban jelentek meg, részben mint helyi szervezetük küldötteiként, részben mint vendégek. A közgyűlést Székely József, az egyesület elnöke nyitotta meg tartalmas beszéddel. Az ifjúság nemzeti szellemben való nevelése szempontjából rámutatott a családi nevelés feladataira. A nagy helyesléssel fogadott elnöki megnyitó után Czvank László az elmúlt évi közgyűlésen felvett jegyzőkönyvet olvasta fel, dr. Jantsky Béla pedig titkári jelentését ismertette. A jelentés fejlődésről számolt be. Az elmúlt évben huszonegy uj szervezet alakult. Az egyes helyi szervezetek munkáját a központ odaadó munkával támogatta. A központ megfelelő előadási anyaggal látta el a vidéki csoportokat. Az előadások tárgya főleg történelmi és gazdasági vonatkozású volt. A Magyar Vasárnapból több mint ezer példány kelt el a tagok között. Az egyesület áldozatkész munkával járult hozzá a komáromi Jókai-szobor felállításához. Az egyesület a köztestületek részéről vajmi kevés anyagi támogatásban részesült, mindössze az országos hivatal részesítette ötszáz korona segélyben. Az egyes helyi szervezetek közül legtevékenyebben a beregszászi, munkácsi, tisza- ujlaki és técsői szervezet működött. Értékes munkát végzett a nagyszőllősi szervezet is, mig az ungvári a magas szinvonalu Jókai-emlékünnepély rendezésével tüntette ki magát. Az egyesület anyagi helyzetéről készült pénztári jelentés igen vigasztalan képet nyújt. Egy év alatt az összes bevétel 5704.15 koronát tett ki, amelyből 2182 korona a Jó- kai-szoborra nyújtott adományokból tevődött össze. A kiadások összege 80 koronával kevesebb a bevételnél. csak saját erőnkben, munka- és áldozat készségünkben kereshetjük a fejlődés alapjait. Kisebbségi kultúránkat magunknak kell felépíteni, fejleszteni és megőrizni — fejezte be a közönség lelkes tapsai közt beszámolóját az egyesület fáradhatatlan buzgalmu ügyvezetője. A jövő évi költségvetés, amelyet a közgyűlés egyhangúan elfogadott, 19.300 korona bevételt és 139.000 korona kiadást irányoz elő. A 119.700 koronát kitevő hiányt állami és egyéb szubvenciókból reméli az egyesület fedezni. A magyar kultúra lényét el kelt futtatni népünk legszélesebb rétegeihez Wellmann Mihály beszámolója Wellmann Mihály ügyvezető elnök az egyesület egyévi működéséről számolt be gondos alapossággal készült jelentésében. Ismertette a kárpátaljai magyarság kulturális tömörülésének adatait. Ezek szerint az ittélő magyarságnak több mint a fele a PRMKE égisze alatt és szellemében fejt ki kulturális tevékenységet. — A kulturális szervezkedésnek <—' mondotta ezután — átfogónak és egyetemesnek kell lennie, nem elégedhetünk meg a különböző helyi kulturegyesület körül történő csoportosulással. A köztársaságban élő valamennyi nemzet megteremtette a maga egyetemes kulturszervét, a magyarság sem élhet enélkül. Beszámolója további során rámutatott a magyar iskolába nem járó magyar ifjak elidegenedésére, akiknél hiányzik a magyar öntudatot kialakító nevelés. Ezt a hiányt a szülők mellett a PRMKE hivatott pótolni a magyar múltat, a magyar történelmet ismertető előadásokkal. Iskolaügyi viszonyaink egyre kedvezőtlenebbek. Kárpátalján 5169 magyar gyermeknek nincs magyar iskolája, ezek mind szlávnyelvü és szellemű oktatásban részesülnek. A PRMKE az iskolasérelmeket nyilvántartja és azok orvoslásáért küzdeni fog s remélhető, hogy a magyarságnak az állammal szemben teljesített kötelességei ellenében jogos követelései méltánylásra találnak. A magyar nők egyre jobban kiszélesedő szervezkedésének kezdeményezése a PRMKE-től indult ki s az elért eredmény igazolja a gondolat életrevalóságát. Egy esztendő munkájára visz- szatekintve láthatjuk, hogy A jelentések megtétele után Benda Kálmán alelnök emelkedett szólásra és a közgyűlés köszönetét és háláját tolmácsolta az elnök, az ügyvezető és a tisztikar tevékeny munkásságáért, majd pedig az egyesület hivatását fejtegetve a magyar szellemiség és kultúra mibenlétét határozta meg nagyszerű szabatossággal, a kérdés belső lényegéig bevilágító fénnyel. —- A magyar szellemiség — mondotta többek között — a magyar léleknek oly kisugárzása, amely önálló világképet ad, sajátságos, egyedülálló világot teremt. Ez a szellemiség amellett, hogy egészen egyedül való, mégis általánosan emberi és a belőle fakadó kultúra az általános emberi kultúra szerves része, amely nélkül az színben és hangban szegényebb volna. — A magyar szellemiség a magyar lélekből kijegecesedett sziklán és a Szent István alkotta pilléren nyugszik, amelynek köveit nyugat kultúrájának, vallásának és erkölcsének kősziklájából faragták. A két tartóoszlopon nyugszik a magyar kultúra hatalmas építménye, amelynek tégláit a magyar szellemiség kiválasztottjai, a magyar művelődés hősei és maga a magyar nép hordtak össze. A nagyszerű építmény kötőanyagát az az erő képezi, amely az alapokból, az örökkévaló pillérekből állandóan, megszakítás nélkül kiáramlik és a köveken át kisugározva, tündöklő fénnyel árasztja el a magyar művelődés egész területét, sőt azon túl az egyetemes emberi műveltség síkja felé tör. A kettős forrásból táplálkozó, folytonosan megújuló erő tartja egybe a magyar kultúra templomának széles boltozatát. A szónok a továbbiakban a magyar kultúra helyes szolgálatának kérdését vetette föl. — A kérdéssel kapcsolatban — úgymond —' rá kell mutatni azokra a törekvésekre, amelyeknek célja kultúránk alapjának eltávolítása s helyükbe a materializmusnak, az istentelenségnek, a nemzettagadásnak durva köveiből való uj támaszték helyezése. Ereket a törekvéseket vissza kell utasítanunk. A kisértőknek pedig félreérthetetlenül tudtul kell adnunk, hogy a fölforgató törekvéseikkel szemben megvédjiik kultúránkat, amelynek alapjait fölcserélni nem engedjük, mert akkor a rajta nyugvó felépítmény romba dőlne és maga alá temetne bennünket. — A magyar kultúra fényét és melegét el kell juttatni népünk olyan rétegeihez is, amelyek eddig nem részesültek annak áldásaiban, annak segítségével kell kiemelnünk magárahagyottságából, elesettségéből. A magyar értelmiségnek az a legfőbb föladata, ezen a téren mulasztás vétke terheli, s ezt jóvátenni, helyrehozni legsürgősebb föladatunk. A magyar falu népe vár bennünket, várja a magyar szellemiség világitó fényét. A nagy hatást keltett fölszólalás végén Benda Kálmán közérdekű javaslatot terjesztett a közgyűlés elé. A lelkes helyesléssel elfogadott határozati javaslat kimondja, hogy a PrMKE a már eddig is működő és a jövőben fölállítandó szervezeteket ugyanabban a szellemben óhajtja kulturális élettel és tartalommal megtölteni, amely szellemben a PrMKE már eddig is működött. Mert ez a szellem a magyar szellemiség lényegének megfelel és ez az egyesület alapszabályaiban kitűzött célhoz vezet. A közgyűlés utasítja a vezetőséget, hogy ezt a szellemet továbbra is élet-. bentartsa. A gyakorlati munkaprogram Az indítványok során élénk vita alakult ki az egyesület munkájának minél hatékonyabbá való tétele kérdésével kapcsolatban. Az élénk érdeklődéssel kisért hozzászólások sorát dr. Hackel Sándor nyitotta meg. Felszólalásában a magyar kultúrában élő minden rétegnek a közös munkára való bevonását javasolta, hogy ezáltal csökkenhessen kisebbségi társadalmunk széthúzása. Rácz Pál megvalósithatatlannak tartja bizonyos rétegekkel az együttműködést. A PrMKE célja és föladata a magyar nemzeti szellemű műveltség terjesztése és ma sokan vannak olyanok, akiknek ez nem kell, azért nem hisz az ilyen elemekkel való közös munkálkodás lehetőségében, A PrMKE-nek a nemzeti szellemű kultúrát kell átültetnie társadalmunkba, főleg a felnőtt uj nemzedékbe. Ezt kell eljuttatnia a magyar falu népéhez, hogy annak magyarsága fönnmaradjon. Dr. Siménfalvy Árpád a magyar öntudat kialakításában látja a legfőbb kulturfölada- tot. A magyar kulturközösséghez való tartozás tudatát kell szerinte elsősorban megerősíteni. A nemzeti öntudat ápolása az eredményes kulturmunka előfeltétele. Meg kell ismertetni népünkkel a magyar történelmet, a magyar irodalmat és a magyar irodalomtörténetet. Ezt a munkát rendszeresen, több évre fölosztva kell elvégezni. A nemzeti szellemű rendszeres tanítás eredménye lesz majd a nemzeti öntudat föléledése és ezzel a magyarság megerősödése. Orosz György elismeréssel adózott Benda Kálmánnak a magyar szellemiség és kultúra fogalmának alapos meghatározásáért. A magyar irodalomnak a falu népével való megismertetése kérdésével kapcsolatban rámutatott arra, hogy a falu népe nem ismeri általánosan még Petőfi Sándor költeményeit sem. A kulturális együttműködést a maga részéről kivihetőnek tartja és e téren a közeledést kezdeményező lépések megtételére hívta föl az elnökséget. Az ifjúság hitvallása Czvank László a fiatal magyar generáció munkakészségét tolmácsolta. A magyar kultúra szolgálatában nem lehetnek generációs ellentétek — jelentette ki —, a magyar ifjúság Széchenyi szellemében, Szekfü tanításai alapján, Makkai „Magunk revíziója" cimü munkájának megállapításai nyomán józan realitással vállalja a ráeső föladatok megoldását, hogy itt betöltse hivatását, amelyet a népért való munkában jelölt meg. Az értelmiségnek ápolnia és nevelnie kell a magyar öntudatot úgy önmagában, mint másokban és ha öntudatunk erős lesz, akkor senki sem fog félni, hogy történelmi kötelességének eleget tegyen. Mindenkinek, aki magyar, álljon jobboldalon vagy baloldalon, a magyar kultúráért együtt kell dolgoznia, mert ez a magyar kisebbség érdeke. A hitvallásszerü, bátor és őszinte kijelentések mély benyomást keltették a hallgatóságban és az ifjúi tűz hevétől lángoló fiatal tanárt lelkesen megéljenezték. Joanovits Aurél a magyar iskolák kedvezőtlen állapotáról és a magyar tanulók nehéz helyzetéről szólott, kérve az egyesület közbelépését és a kérdés fölkarolását. Az élénk és sok kezdeményező gondolatot fölvető hozzászólások után Wellman Mi-; hály fölolvasta a szlovenszkói testvéregye* sülét intézőbizottságának Schubert Tódor* Révay István és dr. Staudt Gábor által aláirt üdvözlő táviratát, valamint Szombathy Viktornak, a SzMKE főtitkárának köszön-, tó levelét. Az üdvözlésekért a közgyűlés táviratilag mondott köszönetét. A közgyűlés üdvözölte és jókívánságaival halmozta el Székely József elnököt ez évben elért 80-ik születése napja alkalmából. Ifj. Zapf László titkárnak pedig doktorrá történt fölavatása alkalmából fejezte ki őszinte szerencsekivá- natait. A közgyűlés egyhangúlag hozott határozattal fejezte ki köszönetét az országos választmánynak és a beregszászi járás választmányának a jövő évi költségvetésükben biztosított anyagi támogatásért. Végül pedig a választmányban megüresedett négy helyet töltötte be a közgyűlés Fábián Béla (Tisza- ujlak), Lux Ernő (Nagyszőllős), Szuara Róbert (Beregszász) és Gável megválasztásával. Az emelkedett szellemű közgyűlés ezzel véget is ért. Az elhangzott jelentések tevékeny munkáról, a hozzászólások pedig az éledő érdeklődés és munkavagy biztató megerősödéséről nyújtottak örvendetes bizonyságot. Dr. H. K. ¥issiavonu9 Palesztina angol főbiztosa LONDON. —-Sir Arthur Wauchope, Palesztina főbiztosa visszalépett állásától. Ormsby Gore gyarmatügyi miniszter egy parlamenti interpellációra válaszolva kijelentette, hogy a főbiztos, — aki szeptemberben elhagyta Palesztinát és Angliába utazott üdülés céljából, — noha visszatér november elején állomáshelyére, ez év végénél tovább nem tölti be hivatalát. Wauchope a jövő év elején nyugalomba vonul. Minden valószinüség szerint Sir John Anderson lesz az utóda. ffUé imák & tctfiok? „MI A PROVOKÁCIÓ?” A Poledni List „Mi a provokáció”? címen a következőket Írja: „Ha kettőn ugyanazt csinálják, azért az mégsem ugyanaz. Vasárnap ugyanis már érvényben volt a népgyüléseket betiltó kormányrendelet, de ez a szociáldemokratákra természetesen nem vonatkozott. A szociáldemokraták Kremsierben nyugodtan gvüléseztek és ezen a nyilvános gyűlésen még hozzá, felszólalt a kormánynak az a tagja, aki a tilalmat kiadta: dr. Dérer miniszter. De ez ugylátszik demokratikus dolog és nem telhetünk róla, hogy ehhez a demokráciához mi nem értünk. Az már a mi hibánk, iha azt gondoljuk, —_ ugylátszik teljesen jogtalanul — hogy a törvények és rendeletek a demokráciában mindenkire egyformán vonatkoznak. Ezen a gyűlésen — mint említettük — felszólalt dr. Dérer miniszter, aki többek közt azt mondoltta, hogy nem hisz a köztársaság német lakosságának irredentizmusában. A „Venkov” ezt az álláspontot ugyancsak magáénak vallja, ide azért nagyon kikapott a szociáldemokrata Pravo Ládáitól, amely szószerint azt írja: „Mindenekelőtt rendkívül figyelmet érdemel, hogy az agrárpárt hivatalos lapja még ma is hivatkozik arra, amit régen és állítólag mindig állított, hogy a szudétanémet párt nem irredenta párt. Ez a teplitzi események titán egyenesen kihívás.” Most aztán már valóban nem tudjuk, mi a provokáció! Ha azt dr. Dérer miniszter mondja, akkor nyilván nem lehet provokáció. Amennyiben azonban a „Venkov” mondja ugyanazt, akkor már az provokáció. Ez már oíyan kalamitás, hogy ebből igazán nem okoskodik ki senki” — fejezi be cikkét a Poledni List. A „LEGNAGYOBB” KORMÁNYTÖBBSÉG Ugyancsak a Poledni List Írja: A legutóbbi politikai esmények közül a legjelentősebb a miniszterelnök rózsahegyi látogatása volt. A szlovák Hodza volt e leghivatottabb személy arra, hogy a szlovák ellenzék vezérének székhelyén a külföldinek címzett beszédében kijelentse: az állam lakosságának csupán egy ötödét teszik ki a németek. Ezzel a kijelentésével mindennemű reményeknek és számitgatásoknak elejét vette. Az a szívélyes hangulat, amellyel Hodzát Rózsahegyen fogadták, jelentősen különbözik a nyitrai eseményektől. Nem lehet csodálkozni tehát, ha ezt a rózsahegyi megnyilatkozást a jubileumi évi konszolidációs "törekvések nyitányának tekintik. Hodza egyengeti a szlovák néppárt útját a kormányba, ami magában véve állami szempontból igen örvendetes. Ez volna különben is az egyetlen módja anak, hogy a mai nemzeti egyesülést is bevonják a kormányba. Amennyiben ez sikerül, úgy a legnagyobb kormánytöbbség létesülne, amely valaha is volt a csehszlovák köztársaságban. A jelenlegi 173 tagot számláló kormány- többség ugyanis 209 fővel szaporodna és ezzel meghaladná a kétharmad többséget. Ha az ellenzékből leszámítjuk a kommunistákat, fasisztákat, és -a nemzeti liga képviselőit, úgy mindössze 54 "képviselő marad meg ellenzéknek. A nemzeti egyesülés kormánybalépése nem lep meg senkit, mert a párt erre már évek óta törekszik. Minél előbb kerül erre sor, annál jobb, mert egy uj választás esetén annyira összezsugorodna.' ez a párt, hogy megszűnne az érdeklődés irányában. Ezekiután a cseh nemzeti liga maradna az egyedüli államalkotó ellenzéki párt, ami által csak megnövekedne felelőssége. A nemzeti liga legjobb utón vaiij hogy nagy mozgalommá váljék.
