Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)
1937-10-30 / 248. (4394.) szám
&&L , 1 XVI. évf. 248. (4394) szám • SsOOItbat • 1937 október 30 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 K£., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • H képes melléklettel havonként 2.50 Ké-vai több. Eg/es szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ni i c e 12, 1L emelet. 9 Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. Ö« SÜRGŐNYC1M HÍRLAP, PRflHR. Ssáz év A magyar tudomány diadala Szeiii Guörgui Albert szegedi professzor Kapta az orrostudomaniii Nobel-dljst Eddig négy magyar tudós kapott Nobel-dijat, de Szent-Györgyi az első, aki Magyarországon dolgozik ■ December 10-én veszi át Szent-Györgyi Stockholmban a NobeS-dijat (*) Most ünnepelte fönnállásának századik évfordulóját a budapesti Nemzeti Szinház s ebből az alkalomból talán szabad idézni a száz év előtti Magyarországot, ahonnan kiindult a Dunavölgy nagy nemzeti erjedése s ahol a bölcsője ringott valamennyi önálló nemzeti államnak, amely a hajdani Habs- burg-birodalom helyén azóta keletkezett. Nekünk magyaroknak talán van busulni- valónk a száz év előtti s az azóta elkövetkezett sorsfordulók fölött, de szégyelnivalónk nincs. A magyarok emelték föl elsőnek a nemzeti gondolat zászlaját az osztrák centralizmussal szemben, mely nemcsak nemzeti, de emberi elnyomást is jelentett akkor s ők adtak példát a többi nemzetnek. A nemzeti gondolat a 19. század első felének nagy reformeszméje volt, foglalata mindazoknak a szábadsággondolatoknak és -törekvéseknek, amelyekkel a nyugaton már hatalombanyomuló polgárság magának helyet akart kivívni a nap alatt. A Habsburg- birodalomnak a lajtán- és morvántuli része gyarmati sorsban tengődött, nemcsak polgársága nem volt, mely fölkaphatta volna a nyugatról feléje áramló uj eszméket s értük; akár barrikádokon keresztül, sikrá szállhatott volna, de mégcsak számottévő nemzeti irodalmuk sem volt az ittélő népeknek, mégcsak fórum sem akadt, ahol ezek a gondolatok megjelenhettek volna. Akkor igazán az volt a Dunavölgy, amitől ma sokan tartanak: német kulturgyarmat. A magyarság volt a Dunavölgy nemzetei között az első, mely hadat üzent ennek az állapotnak s magával sodorta a nemzeti önállóságért vívott harcban a Dunamedence összes népeit. Amikor a magyar irodalom a század első felében a szabadságeszmék nevében elsőnek sikraszáll a nemzeti önállóságért s amikor a Nemzeti Szinház színpadán először veszi föl egy kis, pubertáskorának kezdetlegességei között élő irodalom a harcot a német klasszikusokkal, akkor kezdődött a Dunavölgy népeinek szabadságharca a német kulturimperializmus ellen. Azon most már késő lenne vitázni, hogy okos dolog volt-e legelöl vitézkedni ebben a harcban, történelmi szükségszerűség volt s kitérni előle nem lehetett. Aminthogy azon is kár ma már elmélkedni, hogy hiba volt-e a magyarság vezéreitől fölvetni a közjogi kérdést Ausztriával szemben s ezt a kultúrharcot átvinni a politika területére is, ahol ismeretlen veszedelmek leselkedtek az ifjú nemzetre. A történelemben aztán igazán áll az intelem, ami a mozipénztárak fölött olvasható: Utólagos reklamációk nem vétetnek figyelembe. Biztosan sok mindent lehetett és kellett volna akkor másként, óvatosabban vagy elszán- tabban csinálni s nyilván igaza volt Széchenyinek, aki óva intette nemzetét, hogy a gazdasági és kulturális önállóságért vívott harcban nyíltan ellene forduljon Bécsnek és a dinasztiának, s nyilván igaza volt Kossuthnak is, aki annyira lazítani akarta a kapcsolatot Ausztria és Magyarország között, amennyire csak lehetséges volt, hiszen Ausztria nemcsak a dinasztiát jelentette, hanem a kamarillát is, amely magyarellenes volt és főleg s mindenekelőtt szabadságellenes. Kossuthék nem Ausztriától, hanem á metternichi rendszertől akartak szabadulni s velük együtt szabadulni akart tőle a birodalomnak minden népe, maguk a németek is —• mint tudjuk —, sőt ők voltak az elsők, akiknek ez sikerült is. Egyszóval aligha siSTOCKHOLM, — A Carolina-intézet néven ismert stockholmi orvostudományi főiskola az 1937. évi élettantudományi és orvostudományi Nobel-dijat Szent-Györgyi Albert szegedi egyetemi tanárnak Ítélte oda, A díjjal Szent-Györgyi tanárnak az égés élettani folyamatai terén végzett tudományos munkásságát — különös tekintettel a C vitaminra és a fumársav katalizáció- járól tett felfedezéseire — kívánták jutalmazni. Magyar Nobel-dijasok BUDAPEST, —— (Szerkesztőségünk telefon- jelentése.) Szent-Györgyi Albert szegedi egyetemi tanárnak Nobel-dijjal való kitüntetése osztatlan örömöt keltett nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon élő magyarság köreiben. A magyarországi lapok vezércikkekben foglalkoznak a magyar tudomány diadalát jelentő kitüntetéssel s egyben hasábos cikkeket imák a kitüntetett magyar tudós életéről és eddigi pályafutásáról. Eddig három magyar származású tudós nyerte el a Nobel-dijat, Közülök egy orvos: Bárány Róbert, kettő pedig fizikus: Lénárth Fülöp és Zsigmondy Richárd, de mindhárman már külföldön éltek, amikor hozzájutottak ehhez a világdiadalt jelentő kitüntetéshez, s úgy kerültek a köztudatba, mint idegen országok értékei. Szent-Györgyi Albert ar első Magyarországon élő, Magyarországon dolgozó magyar tudós, akit ez a kitüntetés ért A Nobel-dij az idén 158.463 svéd korona, vagyis közel egy és egynegyedmillió csehszlovák korona. „A magyar tudomány megbecsülése" Dr, Hóman Bálint közoktatásügyi miniszter értesülve Szent-Györgyi Nobel-dijáról, elsőnek kerül most, száz év után igazságot tenni ebben a valóban sorsdöntő vitában, de akárkinek volt is igaza, az az egy elvitázhatat- lanul bizonyos, hogy a dunai népek nemzeti önállóságáért a harcot a magyarság kezdte s a magyar nemzeti irodalomé az érdem, hogy a világ számos értékes nemzeti színnel gazdagodott száz év alatt s hogy a Dunamedence népei ma saját kultúrájukban élnek. S hogy ez nem irányult a németség ellen, csak a saját haza s a hazai tájék sajátosságainak differenciáltabb nyelvéért, színeiért és mondanivalóiért nyúlt le a népi lélekhez, bizonyítja, hogy a „Fiatal Magyarországának számos szinmagyar Írója mellett igen kiváló német származású irói is voltak, mint például Toldy Ferenc. De németül kezdett irni az első nagy magyar regényíró, báró Jósika Miklós is. Pulszky és Nagy Ignác is német müveltségüek voltak. De nemcsak az irók, hanem az olvasók között is sok a német, mindjárt az első irodalmi megmozdulások körül nagy szerepet játgratulált a kiváló szegedi egyetemi tanárnak a nagy kitüntetéshz. Darányi Kálmán miniszterelnök pénteken délelőtt a következő szövegű táviratot intézte Szent-Györgyihez: „Fogadja Méltóságod legőszintébb szerencsekivánataimat. A kitüntetés a magyar névnek az egész világon dicsőséget szerzett és reánknézve annál nagyobb jelentőségű, mert nemcsak Méltóságodnak az emberiség érdekében évek óta csöndben folytatott eredményes tudományos kutató munkásságának méltó elismerését jelenti, hanem egyben a magyar tudomány megbecsülését is. Segítse a Mindenható Méltóságodat továbbra is nagyjelentőségű orvosi kutatómunkájában/* Az ország minden részéből seregestől jönnek az üdvözlő táviratok, de a külföldről is számos távirati és telefonüdvözlettel özönlik el a kitüntetett magyar tudóst. Karafiáth Jenő, Budapest főpolgármestere a magyar főváros nevében üdvözlőtáviratot küldött a szegedi főispánnak és Szent-Györgyi tanárnak. A délelőtti órákban több újságíró is fölkereste a fiatal tudóst. Szent-Györgyi professzor laboratóriumában fogadta a hírlapírókat s röviden nyilatkozott nekik. — A Nobel-dij elnyerése — mondotta Szent-Györgyi — rendkívül nagy örömet okozott nekem, mert ez nemcsak elismerést jelent, hanem főképen biztosítja számomra, hogy a jövőben nyugodtan dolgozhatok tovább ' és folytathatom eddigi kutatásaimat. Ezután meleg szavakkal szólt a tudományos nemzetközi együttműködésről és arról az önzetlen segítségről, amely a tudományos világ köreiben ma otthonos. szik a városok német polgársága, amely tiszteletreméltó érdeklődéssel karolja föl a magyar irodalom ügyét s különösen a megyeszékhelyeken az irodalom hatása alatt a németség gyors tempóban magyarosodik el, jeléül annak, hogy a hazai gyökerekből táplálkozó irodalom lélekben közelebb állott hozzá, mint a távoli források idegen izével közelitő német kultúra. A magyar ösztönző példára vette kezdetét a szlovák, román, szerb irodalmi élet s ha végül is politikai síkra lendülve ez a mozgalom tragikussá vált a magyarság szempontjából, megint csak a történelmi fejlődés erejére kell hivatkozni, mely kikerül- hetetlenné tette a magyarság kiállását. Tagadhatatlan azonban az, hogy az akkor legerősebb dunavölgy! nép, a magyarság nélkül soha nem sikerült volna a többi nemzeteknek sem kulturális és később politikai önállóságot szerezni s a magyarság föllépése nélkül a polgárosodás százada, amely itt majdnem színtiszta német polgárságot taA szegedi ifjúság lelkes tüntetése SZEGED. — A Szent-Györgyi Albert egyetemi tanár kitüntetéséről szóló hir csütörtökön a késő esti órákban érkezett meg Szegedre és futótűzként terjedt el a városban. Az egyetemi ifjúság vezetői még az éjszaka folyamán felriasztották a diákokat és kétszáz főnyi egyetemi hallgatóból álló csoport lelkes tüntetőmenetben vonult Szent-Györgyi tanár lakása elé, A köz- tiszteletnek örvendő fiatal tudós professzort, amikor hálószobája ablakánál megjelent, a diákság szűnni nem akaró éljenzéssel fogadta, majd elénekelték a Himnuszt. Pénteken reggel ünnepelte azután a város a kitüntetett professzort. Szent-Györgyi kis autóját ismeretlen kezek ma a kora reggeli órákban fehér rózsákkal díszítették fel. Amikor a tanár ma reggel lakásáról az egyetemi laboratóriumba ment, mindenütt lelkesen ünnepelték. Útja valóságos diadalmenet volt. — Ez a nemzetközi segítségadás tette számomra lehetővé — folytatta nyilatkozatát a professzor —•, hogy kutatásaimat eredményesen folytathassam. Különösen az amerikai alapítványok voltak azok, amelyek biztosították számomra megfelelő anyagi eszközök rendelkezésre bocsátása utján, hogy akadály nélkül elvégezhessem azokat a tudományos munkálkodásokat, amelyekhez bizony igen jelentős összegű pénzre volt szükségem. Az utóbbi időben különösen az amerikai MACI volt az, amely lehetővé tette az. eredményes munka biztosítását, azonkívül az a nagy nemzetközi együttműködés, Iáit a városokban, egységes német birodalommá forrasztotta volna az egész Duna- völgyét. S azt sem lehet szemére vetni a magyarságnak, hogy saját nemzeti preten- zióit erőszakosan akarta volna érvényesíteni, a harc közben, amelyet nemcsak önmagáért, hanem a többi nemzetért is vi- vott, hátbatámadták, pedig a nemzeti gondolat zászlaja alatt szabadságeszmékért és szabadságjogokért is harcolt. A magyar nemzeti irodalom a dunavölgyi demokrácia első és legerősebb bástyája. Nélküle soha ezen a földön gyökeret nem vert volna a népi demokrácia. Sem a szlovák, sem a cseh, sem a román, sem a szerb. A budapesti Nemzeti Szinház százéves fönnállásának ünnepe nemcsak magyar esemény, hanem eseménye annak a szellemi mozgalomnak, amely száz éven át a dunavölgyi nemzetek szellemi és politikai önállóságát céloz* ta s amelynek első vonalában kezdettől fog-' va küzdött a magyarság. Szent-Györgyi nyilatkozata
