Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)
1937-10-28 / 247. (4393.) szám
2 A kisebbségek és az állam „szintetikus érdeke" ■ ■ Hodza beszéde Rózsahegyen ■ ■ itt a hűvösebb időjárás! BSgsaBSaMHBBawMMMMiiMiwaM (A VEZÉRCIKK FOLYTATÁSA) német vidéken a vasúti és postahivatalok föliratai kétnyelvüek, a magyar vidéken csak csehszlovák föliratokat látni. Sőt a Slovenská Liga még a kereskedelmi magánéletbe is bevitte azt, hogy kimondott magyar városokban és falvakban nemcsak a csehszlovák cégtáblákat, hanem a liga gyengéd kívánságára a magyarok is első helyen a szlovák szöveget akasztják ki. Pedig a kereskedelmi életre — mint a vasút és a posta példáján maga a hivatalos törvénymagyarázat is bizonyítja —- nem vonatkozik a nyelvtörvény ... A magyarság régóta kívánja, hogy a tollvonás beígért politikája valósítsa meg, hogy egy mértékkel mérjenek a magyarságnak és a németségnek s adja meg a nyelvjog terén a magyaroknak azt, amit a németek az állam fönnállásának első pillanatától, szóval még abból az időből élveztek, amikor még va-| lamennyi német párt ellenzékben állott. A nemzeti állam eszméjét hathatósan szolgálják a gazdasági rendszer politikai utón létrehozott szervei is. A politikai centralizmus kiépítette a gazdasági centralizmust. Törvény centralizálta az összes banktőkéket, törvény centralizálta az összes szövetkezeteket, törvény centralizálta a gabonakereskedelmet, amikor megalkották a monopóliumot, igy centralizálták az erdő- gazdálkodást az erdőszindikátusban. Az irányított gazdaság lett a gazdaságpolitika főiránya és jelszava. Az irányított gazdaság viszont nem egyéb, mint a politikai hatalom befolyása a közgazdaságban. Láttuk például a paprikaszindikátusnál. S a földreform nemzetpolitikai jelentőségét is ma már mindenki tisztán látja. Mialatt a nemzeti állam eszméje a gyakorlatban minden téren ennyire előrehaladt, a kisebbségi jogállomány nem vált szélesebbé. Az alkotmány általános kisebb- ségjogi rendelkezéseit nem részletezték és precizirozták további törvények. Pedig a nemzetiségi kérdések rendezésére a kisebbségek oldaláról több komoly kísérlet történt. 1926-ban a németek és a magyarok beterjesztették követeléseiket, ez volt az első eset, hogy a hatalmi tényezők szóba- álltak a kisebbségi kérdésben a két legnagyobb nemzetiséggel. A németek csak tízévi kormánytámogatás után jutottak odáig, hogy a február 18-i nemzetiségi nyilatkozatban a kormány köte- lezőleg vállalta az alkotmánytörvény kisebbségjogi végrehajtását és a közkedvez- ményekben és közhivatali állások betöltésében a nemzetiségi kulcs betartását. A magyarság 1926-ban elért egy részeredményt, a lex-Dérer törvénybeiktatását, de ennek jelentőségét devalválta a törvény gyakorlati végrehajtása. Aztán később valamennyi német és magyar párt követelte egy kisebbségi parlamenti bizottság létrehozását, melynek az lett volna a hivatása, hogy a kisebbségi kérdéseket fölszinen tartsa és elősegítse' az államnemzet és a kisebbségek közti politikai kiegyezést. A javaslat a mai napig valamelyik bizottságban porosodik. Hasonló sors érte az összes nemzetiségek közös javaslatát, amelyben az erőszakos elnemzetle- nitésnck a tilalmát, amelyet az alkotmány büntethetőnek mondott ki, büntetőszankciók tcrvénybeiktatásával büntetendőnek akarták minősíttetni. Az utolsó nemzetiségi kezdeményezés végül a legnagyobb nemzetiségi pártnak, a szudétanémet pártnak a hat törvényjavaslata, amely részben észt mintába, részben a régi osztrák (s egyben csehszlovák) szociáldemokrata párt tervei sze- rint kulturális és területi önkormányzatot javasol a kisebbségeknek. A kormányzat részről eddig a legnagyobb kisebbségjogi ,,engedmény" az ezévi RÓZSAHEGY. - 1907 október 27-én Csernován lefolyt véres tüntetés emlékünnepét szerdán ülték meg Rózsahegyen. Délelőtt tiz órakor Seton Watson emléktábláját leplezték le. A városi képviselőtestület ünnepi közgyűlésén Hlinka András üdvözölte Hodzát és elmondotta emlékeit a csernovai esetről, hangoztatta, hogy a legnagyobb agitátorok mindig a halottak, akik igazságukért életüket adták. — Az egykori Magyarország parlamentje tulharsoghatott engem, amikor Csernováról akartam beszélni, —• mondotta egyebek közt —, de nem harsoghatta túl a saját csendőreinek sortüzét. A 15 csernovai sir nagyon drágába került a régi rendszernek. A miniszterelnök fogadalmat tett, hogy Hlin- kával együtt szolgálni fogja a népet és az államot. A kisebbségekről szólva kijelenti, hogy a kormány következetesen folytatja kisebbségi politikáját. LONDON. — A benemavatkozási bizottság albizottsága kedden este csaknem ötórás ülés után elnapolta magát. A legközelebbi ülés pénteken délelőtt 10 óra 30 perckor lesz. Kedden bizonyos javulás volt észlelhető a tanácskozásokon és a bizottság valamennyi tagja megegyezett a határozati javaslatok szövegében. Egyedül a szovjetkormány gördített akadályokat a megegyezés elé és ismét azt hajtogatta, hogy Franco- nak a hadviselési jogot csak az önkéntesek teljes visszavonulása után hajlandó megadni. Illetékes körök nem tartják valószínűnek, hogy Moszkva ellenzékisége megakadályozza a megegyezést, mert a többi hatalom egyöntetűen nagy nyomást gyakorol a szovjetre és Majszki nagykövet máris februári “nemzetiségi nyilatkozat volt. Ez azonban semmivel sem szélesbitette az eddigi jogállományt, csak a gyakorlati végrehajtásra vonatkozólag tartalmazta azt az ígéretet, hogy az alkotmánylevél eddigi rendelkezéseit a nemzetiségi kulcs szempontjából betartja. Ezzel egyidejűleg a magyarság felé a miniszterelnök kijelentette, hogy a nemzetiségi nyilatkozat a magyarokra is vonatkozik, sőt a magyaroknak többet kell kapniok, mint a németeknek. Ezzel azokra a nyelvjogi intézkedésekre gondolt, amelyek tekintetében a magyarok hátrányban vannak a németekhez képest, s amelyek egy tollvonással adminisztratív utón intézhetők el. Ilyen a magyar nyelvhasználatnak a postánál és a vasútnál való bevezetése. A miniszterelnök ígéretei óta közel egy esztendő telt el, de eddig még a tollvonásokból keveset láttunk. Az első morzsát a pozsonyi tanítóképző magyar osztályainak államosítása jelentené. Azonban ez csak olcsó teljesítése egy régi követelésünknek; olcsó azért, mert hiszen semmi más kiadással nem jár, mint egy igazgatói illetéknek a beiktatásával. Ehelyett inkább egy kárpátaljai magyar tanítóképző létesitését vártuk volna, mert Kárpátaljának és Keletszlovenszkónak nincs magyar tanítói utánpótlása. A pozsonyi ,,uj" tanítóképző csak gesztus és nem tett. Tetté csak akkor válna, ha például valamennyi magyar párhuzamos középiskolát önállósítanának, ami szintén régi jogos követelésünk. Vagy azt neveznők tettnek, ha a lévai, rozs- cyói és ungvári magyar középiskolát hívnák újból életre, amire minden erkölcsi és tárgyi jogigényünk megvan. Tettnek tekintenők azt, ha egy tollvonással elrendelnék a magyar föliratokat a postánál és a vasútnál, ahol erre a magyarságnak a törvény szerint Ha valaki külföldről akar beavatkozni kisebbségi politikánkba, az ilyen beavatkozást már a formális nemzetközi jog alapján igen határozottan és megalkuvás nélkül visszautasítjuk. Ma már megállapíthatjuk, — úgymond, — hogy Csehszlovákia az állam és a kisebbségek szintetikus érdekében minden problémáját képes megoldani, !★ A minisztertanács rendkívüli ülése PRÁGA. — Hivatalosan jelentik: A minisztertanács tegnap rendkívüli ülést tartott, amelyen a szükebb miniszterközi bizottság jelentései és javaslatai alapján az 1938. évi költségvetéstervezet kiadási tételeinek végleges rendezéséről tanácskoztak. A javaslatot a minisztertanács véglegesen jóváhagyta, A költségvetés bevételi tételeivel és a végső szövegezéssel a legközelebbi rendes minisztertanács fog foglalkozni. sokban módosította eddigi intranzigens magaviseletét. A keddi ülésen természetesen még mindig ellenezte a megoldási terveket és kijelentette, hogy biztos forrásból úgy értesült, hogy az olaszok az elmúlt napokban három ezred katonát szállítottak partra Cadixban. Azt is állította, hogy az olaszok hivatalos bejelentéseket tettek Londonban és Párisban arra vonatkozóan, hogy mindössze 40.000 önkéntesük van Spanyolországban. Edén bejelentette, hogy ilyen kijelentést Olaszország hivatalosan nem tett. Az angol külügyminiszter és az orosz nagykövet heves vitája után Majszki némileg visszavonult, úgyhogy remény van a pénteki megegyezésre. igénye van. Tettnek tekintenők annak a mulasztásnak a pótlását, hogy eddig Szlovenszkón és Kárpátalján nincs országos iskolatanács. Vagy azt, ha jóváhagynák a református egyház alkotmányát. Vagy azt, ha végre beterjesztenék azt az állampolgársági törvényt, amelynek beterjesztésére a nemzetgyűlés Szent-Ivány és Törköly kezdeményezésére 1926-ban határozatban kétévi határidőt adott a kormánynak s amit később a nemzetgyűlés előtt Grosschmid és | Hokky is megsürgetett, A szép ígéretek ellenére például eddig nem töltötték be a magyar egyetemi tanszéket, a nemzetiségi kulcs ellenére nem neveztek ki egyetlenegy magyar járási főnököt, egyetlenegy magyar tanfelügyelőt, egyetlenegy magyar középiskolai igazgatót, egyetlenegy magasabb állású magyar tisztviselőt. És nem látjuk annak a jelét, hogy a nemzetiségi kulcs szerint bennünket megillető, de eddig magyarokkal még be nem töltött 15 ezer közalkalmazotti állást fokozatosan magyaroknak juttatják. A nemzeti állam eszméjének megvalósítása felé dicséretesen sóik történt, a nemzetiségi kérdés megoldása felé pedig tulkevés. Ez a tizenkilenc év mérlege. S ez a mérleg egyben az eddigi csehszlovák kormány- többségek politikájának Achilles-sarka is. Klasszikusan fejezte ki ezt a tételt Szüllő Géza az egyesült párt pozsonyi iklubülésén, amikor újból leszögezte, hogy Csehszlovákia nem nemzeti, hanem nemzetiségi állam s ezért a nemzetiségi kérdés elintézetlen- sége a legkényesebb pontja a csehszlovák politikának. A csehszlovák pártoknak tradicionális szokásuk az, hogy mivel ők a kisebbségi kérdést a maguk számára szubjektive elinVédlejr IGNÁNDI IVÓKÚRÁK! Otthon bármely évszakban páratlanul eredményesek. Az keserüviz mindenütt kapható, nemcsak nagy, de kis üvegekben is ! Péntekre megegyezést várnak a benemavatkozási konferencián Oroszország elszigetelődése ■ ■ Edén nyomása a szovjetre 1937 október 28, csütörtök. Schacht lemondott a birodalmi gazdaságügyi miniszteri tárcáról BERLIN. — Dr. Schacht lemondott birodalmi gazdaságügyi miniszteri állásáról. Ez a lemondás már régen esedékes volt és tudni kell, hogy Schacht csak átmenetileg volt gazdaságügyi miniszter. A kiváló német gazdaságpolitikus természetesen továbbra is megmarad a Birodalmi Bank élén. Tüntettek a pozsonyi szlovák diákok POZSONY, — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) A csernovai véres templomszentelés harmincéves, évfordulóját a szlovák néppárt ifjúsága tüntetésre használta fel. A szlovák radikális diákok két ponton tüntettek Pozsonyban. Tegnap este a „Svoradov" szlovák diákotthon ötszáz lakója a színház előtti Hviezdoslav-szo- bor elé vonult, ott a Hej Slováci-t kezdték énekelni és egy diákvezér beszédet mondott. Innen az egyetem épülete elé vonult a tömeg és a szlovák egyetemi ifjúság követeléseinek teljesítéséért tüntetett A rendőrség most erélyes óvintézkedéseket tett, hogy a diákok meg ne zavarhassák a holnapi áilamünnep rendjét tézettnek tekintik, azt hiszik, hogy valóban mások részére objektíve is el van intézve. Ez nagyon egyoldalú bölcsesség. A tárgyilagos, kétoldalú elintézéshez szükséges az, hogy az érdekelt nemzetiségek maguk is ugyanazon a nézeten legye-, nek. Arra nézye pedig, hogy egy nemzetiség milyen nézetet vall, megint a demokratikus elv az irányadó: a nemzetiség véleménye az, amit az illető nemzetiség többsége vall. Tehát nem a kisebbség. A csehszlovák pártok azonban megelégszenek a kis frakciók nekik tetsző és az övékével egyező nézetével és ezt az egész nemzetiség nevében igyekeznek föltüntetni. Ilyesfajta kísérlet történt a február 18-i nemzetiségi kormány- nyilatkozat körül is. Ez a nemzetiségek oldalán a többséget nem elégítette ki, de a koalíció sajtója úgy a belfölddel, mint a külfölddel azt akarta elhitetni, hogy a kisebbségi kérdés ezzel elintéződött. Nem intéződött el. Még hátra van a nemzetiség többi részével való megegyezés. Nem kis frakciókkal", hanem a többséggel kell megegyezni. A kisebbségi kérdés eddigi elintézetlen- sége nemcsak belpolitikai, hanem külpolitikai szempontból is tehertételt jelent. Nem kell ezt különösebben részletezni. Elég arra rámutatni, hogy még a baráti viszonyt tápláló Anglia is súlyt helyez arra, hogy Csehszlovákiának ne legyenek elintézetlen kisebbségi problémái. A mai viszonyok közt a nemzetiségi kérdés fontossága nem igen fog eltörpülni, sőt valószínűleg csak emel- kedhetik s ezért a kormánytöbbségnek be kell látnia végre, hogy e kérdés elől hiába dugja homokba a fejét. Tizenkilenc éven át tette ezt, reméljük, hogy a huszadikban rájön alapvető tévedésére. Ez az első október 28-a, amikor a csehszlovák politika Masa- ryk nélkül kell, hogy keresse az útirányt, annál nagyobb körültekintéssel kell tehát hallgatnia Masaryk intelmeire. S Masaryk sohasem rejtegette azt a nézetét, hogy Csehszlovákia legalapvetőbb problémája a nemzetiségi kérdés.
