Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)

1937-10-03 / 226. (4372.) Második kiadás

1937 október 3, vasárnap.

7

Kint tárgyalnak, bent pedig:

Kiszorították a magyar színészetet

a kassai téli szezonból

A szlovák színészet milliós szubvencióban részesül, a magyar színészet elsorvad ■■■ ■■ A nagy szociális különbség ■■

Üres házak előtt játszik az agyontámogatott szlovák társulat

A városi közgyűléstől várják a képtelen séretem orvoslását

letesen beszámolni.

E pillanatban Kassán *— ezen a legexpo-l náltabb fronton — a szinházkérdés aktuális. J Most nyílt meg a szezon, most derült ki| végleg — amiről eddig csak suttogtak —,| hogy

a magyar színészetet elütötték legfonto-l sabb életlehetőségétől, a téli szezon eddigi néhány hetétől a kassai színházban.

A magyar színészek nem játszhatnak többé a téli szezonban kassai kőszinházban, a társulat nem szerezheti meg azt az anyagi és erkölcsi erőt, amellyel a szezon további részében nekivághatna a téli faluzás viszontagságainak. Méginkább súlyosbítja a helyzetet, hogy az uj intézkedés uj szinigazgatót érint, akinek amugyis óriási erőfeszítéssel kell leküzdenie a kezdet nehézségeit,

nek voltunk emlékeztetni az igazgató urat arra, hogy éppen a szlovák színészek jobb szociális helyzete okozza a magyar színészek még súlyosabb szociális lecsúszását.

Az elhanyagolt feladat

A szlovák színtársulatnak azonban önálló kassai jellegén kivül megmaradt a régi feladata is: ki kell elégítenie a vidék kultur- szomját is. Erre három hónap ideje marad, mert összesen tiz hónapig játszik a társulat, ebből hét hónapot Kassán tölt. A színészek pedig tizenkét hónapra kapnak gázsit. (Ez a jó sors méltán irigységet kelthet a magyar színművészet szegény napszámosaiban.) Vitás márad azonban az, hogy miképpen bonyolíthatja le három hónap alatt a szlovák színtársulat vidéki turnéját. De- vinsky igazgató megmutatta a számbajöhető városok névsorát, eszerint Kelet- és Észak- szlovenszkón, továbbá Kárpátalján

Akcióra készül a Szinpáríoló

Mikor Sereghy Andor, az uj keletszloven- Szkói magyar színigazgató a téli szezon beosztásáról akart tárgyalni a szlovák színház igazgatójával, megdöbbenéssel hallotta, hogy a magyar színészek egyáltalán nem jöhetnek be játszani Kassára a téli hónapokban,

mert erről az iskolaügyi minisztérium és az

országos hivatal közös intézkedése gondoskodott. Egy kis adminisztratív átszervezés történi az ügyben, aminek hatása egyelőre abban mutatkozik, hogy a magyar társulat már a szezon elején faluzni kénytelen, a szlovák társulat pedig úgyszólván teljesen üres házak előtt játszik a pompás kassai kőszinházban.

Már tavasszal megírtuk, hogy a minisztérium rendeletére önálló kassai szlovák színtársulatot szerveztek meg. Ennek az uj alakulatnak jelentőségéről csak most, a szezon kezdetén szereztek keserű tapasztalatokat a magyar színházi körök. A szlovák színigazgató ugyanis arról világosította föl a hozzá forduló Sereghy Andort, hogy az önálló helyi társulat szervezeti szabályai értelmében a szlovák színészek csak Kassán kötelesek játszani a normális gázsi ellenében és ezért nem hagyhatja el a társulat Kassát a téli főszezon alatt. Ha a szlovák társulat tagjai vidéken játszanak, úgy a gázsin kivül napidij, lakásköltség és útiköltség illeti meg őket.

Azért nem mozdulhat ki színészeivel Kassáról, úgymond, a jövedelmezőbb téli hónapokban, mert vidéken oly ráfizetést jelentene a külön teher, hogy az egymilliós évi szubvencióból sem telnék ki. Igen, kerek egymillió évi szubvenciót élvez az uj önálló kassai szlovák színtársulat, igy érthető, hogy tagjai külön napidij ellenében mennek csak vidékre. Súlyos szociális egyenlőtlenség mutatkozik meg abban, hogy a magyar színészek ugyanakkor a megélhetésben legnehezebb téli hónapokat töltik vidéken, nemcsak külön napidij és lakásköltség nélkül, hanem — a múlt keserves tapasztalatai szerint még az alapgázsi kifizetését is alig remélhetik.

Kevés a millió is

Az önálló kassai szlovák társulat megszervezése tehát azt eredményezi, hogy a szlovák társulatot az anyagi érdekek Kassára szögezik, a magyar társulat pedig elesik egyetlen biztos erőforrásától is.

Megkérdeztük ebben a fájdalmas ügyben Devinsky igazgatót, az önálló kassai színház vezetőjét. Az igazgató mindenben megerősítette konkrét értesüléseinket, hozzátette, hogy a tásulat a műszaki személyzettel együtt 133 emberből áll és igy az óriási társulat vidéki szerepeltetése óriási költséget emésztene fel.

Ezt a költségtöbbletet csak úgy vállalhatná, ha Kassa város is felemelné 3 s maga szubvencióját legalább a duplájára.

Megtudtuk Devinsky igazgatótól, hogy a színház felváltva tart bérleti, katonai, munkás és ifjúsági előadásokat, valamennyi előadás mélyen leszállított árak melletti megy végbe és ennek ellenére — kénytelen | bevallani — egyelőre gyengén megy a szin- | ház. Figyelmeztettük, hogy

a szlovák lapok kritikája és a közvélemény szerint a társulat legnagyobbrészt nem is szlovák színészekből, hanem harmadrendű cseh színészekből áll.

Az igazgató védelmébe vette társulatának tagjait és egyben hozzátette, hogy őszintén kívánja a jobb szociális sorsot a magyar színészek számára is. Nem kételkedünk e kívánság emberi őszinteségében, de kényteleUNGVÁR. — Jelentettük, hogy Kárpátalja országos képviselőtestülete pénteken délután letárgyalta és megszavazta a tartomány 1938. évi költségvetését. A vitában a magyarság nevében R. Vozáry Aladár hosszabb beszédben birálta a tartományi gazdálkodást. Kijelentette, hogy a költség- vetést nem tekinti reálisnak, mert 14 és félmilliós deficitet tartalmaz, amit kölcsönma- nipulációkkal akarnak fedezni ezzel száz százalékkal emelik a tartomány eddigi adósságát.

A költségvetés másik hibája, hogy megközelítőleg sem tartalmazza azt, mennyi tartozást visz át az előző év gazdálkodásából. A két rendes főszükséglet az egészségügy és az útépítés, az előbbire 8.7, az utóbbira 7.8 millió koronát irányoznak elő. A szónok nészete szerint

mindkét főszükséglet elsősorban az államkincstárt kellehe, hogy terhelje.

Ez a két tétel kimeríti a költségvetés 50 százalékát s nem jut pénz egyébre. Hangsúlyozza, hogy a kormánynak fokozottabban kell az államkincstár terhére támogatni Kárpátalját, ezt a legszegényebb országrészt.

A magyarságot a hivatalos népszámlálás szerint legalább 400—480 ezer korona illetné meg a tartományi szubvenciókból és segélyekből, ezzel szemben a költség- vetés kimondottan csak 5000 koronát kíván juttatni a magyarságnak. Ez nem felel meg a február 18-i kormányhatározat szellemének.

Ez az 5000 korona alamizsna. A költségvetés megvitatása is rendkívül fölületes. Az egyes pontok vizsgálatánál meg kellene állapítani, milyen munkát végeznek azok az

A kassai magyarságot és a magyar színészetet egyaránt súlyosan érintő ügyben megkérdeztük a Magyar Szinpártoló Egyesület elnökétől, dr. Weiser Ernőtől, hogy az egyesület milyen lépéseket szándékszik tenni annak édekében, hogy a magyar színtársulat mégis megkapja hathetes téli szezonját.

— Politikai hatóságok intézkedéséről van sző, — mondotta dr. Weiser — tehát törvényes jogorvoslat nincs.

— A Magyar Szinpártoló Egyesület vezetői a városi képviselőtestületben fognak elkövetni mindent, hogy a magyar szintárNem akarok megőszülni!

Ml hajregeimtor'

CaalhataUan «zer az egészséges, természetes baj szín visszanyerésére és az őszülés ellen való védekezésre. - Ezen híres, rég bevált hajviz nem festőszer és nem tartalmaz semmiféle festőanyagot. A haj magábaszívja ezen haj- vizet és Így kellő táplálékot nyer, minél fogva az őszülő naj szálak rövid idő múlva egészséges, természetes szint és megfelelő sűrűséget nyernek. Erősiti a hajat és megakadályozza az őszüléat a legmagasabb korig. ^ra jo.Kaphatő: verösrák-Patíkábasi,

BRATISLAVA, Mihály ucca 24. szám.

több mint negyven város és község tarthat igényt a kassai szlovák társulat vendégszereplésére, tehát alig egy-két napig játszhatik a színtársulat ezen a helyeket*

Ml a valóság?

A kassai szezon kilátásai pedig? Egyelőre — mint mondottuk — üres nézőterek előtt játszik a szlovák társulat és hogy kilátásai nem rózsásak, azt éppen mutatják a múlt évek eredményei. Kimutattuk annakidején, hogy

az elmúlt években hónapokat kitevő napokon át szüneteltetni volt kénytelen előadásait a szlovák színtársulat a közön.’ég részvétlensége következtében, 1934-ben 107 estén, 1935-ben 96 estén, 1936-ban pedig 76 estén nem játszott a szlovák színtársulat a rendelkezésére álló időben és ennek eredménye volt az, hogy tavaly a magyar színtársulatnak további 30 napot engedtek át. A múlt tanulságai és a jelen gyengén mutatkozó kilátásai igazolják, hogy mennyire a valóságos igényeknek meg nem felelően intézkedett a felsőbb hatóság a kassai színjátszás sorsáról.

sulatot a téli hónapokban is beengedjék a kassai színházba.

— Az első képviselőtestületi ülésen szóba hozzuk az ügyet és reméljük, hogy a közgyűlés többsége a magyar színészet javára fog dönteni. A Szinpártoló Egyesület már régebben memorandumot intézett a minisztériumhoz, amelyben a téli szezon megnyug-. tató beosztását is kéri. Erre a memorandumra azonban eddig nem érkezett válasz. *

így néz ki a szlovenszkói magyarság életének egyik frontja. A többi front-beszámoló következik.

egyesületek, amelyek nagyobbösszegü támogatást élveznek a tartománytól. Igazoló jelentéseket kellene kívánni tőlük, mire fordítják az adózók pénzét. Például tudnunk kellene, mit dolgozik a Nemzetgazdasági Testület, amely évi 70 ezer, az Országos Ipartársulati Szövetség, amely 20 ezer és az Országos Tüzoltószövetség, amely 55 ezer koronát kap a tartománytól. A szóló helyesli, hogy 350 ezer koronával emelik a szubvenciókat s ezt a tételt az aszály károsultjainak segélyezésére fordítják, de szerinte

ez az összeg a nagy aszálykárhoz képest

csak csepp a tengerben.

A másfélmilliós szubvenciós összeg kiosztásával szemben bizalmatlan, mert amióta a tartománygyülésnek tagja, még sohasem látott részletes és megnyugtató tájékoztatást a pénz hováforditásáról. Amennyiben ilyen kimutatás volt, mindenkor megállapíthatta belőle, hogy a magyar gazdaközönség semmit sem kapott. Nem tudja megérteni, hogy minek kell egy prágai faföldolgozó egyesületnek évente 5000 korona szubvenciót adni és minek kell az erdészeti egyesületet 2000 koronával szubvencionálni. A leghatározottabban tiltakozik az ellen, hogy szubvenciót adjanak az eladósodott állami és köztisztviselőknek kölcsönt nyújtó intézetnek s ezt az összeget most a kétszeresére, 10 ezer koronára emeljék.

Az egészségügyi fejezetet teljes egészében elfogadja, de kifogást emel az ellen, hogy a fejezet keretében repülési célra 50 ezer, fegyveres kiképzés céljaira szintén 50 ezer koronát irányoznak elő anélkül, hogy megmondanák, hogy ezt az összeget ki kapja. Kifogásolja, hogy az évi jelentés tanúsága szerint

a sportegyesületeik közül az egyetlen Rusj kapott csak támogatást.

Az iskolaügyi fejezet 600 ezer koronás szubvenciójából mindössze 5000 szól magyar célra. Kevesli, hogy a tartománynak a különleges kereseti adóból mindössze csak 234.580 korona jövedelme van. Ez azért ily kevés, mert a különös kereseti adó alá eső bankok, nagyvállalatok itt csak fiókokat, kirendeltséget tartanak s igy nem itt fizetik ezt az adót.

Kevés a tŐkekamatrészesedés is, mert a pénzügyminisztérium két dúsgazdag külföldi tőkéjű nagyvállalatnak elengedte a tokekamat- adó utáni tartományi, járási és városi pótadóját, de az elengedéssel szemben semmivel nem kárpótolja az önkormányzati testületeket.

A szónok kifogásolja, hogy a rendkívüli beruházások közöt 4 millió korona szerepel az ungvári volt megyeház átépítésére.

Mivél a kormányzó az országos székházba költözik be, ezt a tételt törölni kell. A költség- vetés részletes bírálata után a szónok hét javaslatot terjesztett elő, amelyekben azt kérte, hogy a tartománygyülés plénuma tegye jóvá a költségvetési bizottság és a választmány ama hibáját, hogy a költségvetésben mellőzte a magyarság kulturális egyesületeinék és intézményeinek támogatását. Kérte, hogy a tartományi vezetőség a magyar tannyelvű polgári iskolák létesítését is szorgalmazza s ne úgy állítsák fel a körzeti polgári iskolákat, ahogy Bátyúban tették, ahol a községgel megszavaztatták a polgári iskola létesítését s a község magyar és cseh tannyelvű polgári létesítését hatráozta el, de mire az iskola megalakult, már csak cseh tannyelvű polgári lett belőle.

Nyomatékosan követelte, hogy a tartomány nagyobb mértékben támogassa Kárpátalja szőlő- és bortermelését. Ne személyi és adminisztrációs kiadásokra adják a szubvenciókat, mert teljesen értéktelen az, ha egy olyan szőlészeti egyesületet. támogatnak, amely egyebet sem csinál, mint egy titkárt fizet, aki teljesen tájékozatlan Kárpáalján és a szőlőtermelők 80 százalékával közvetlenül érintkezni sem tud, mert nem tud magyarul.

5000 korona van magyar célra Kárpátalja költségvetésében I

13. Vozáry Aladár bírálata a kSIiségvetés visszásságairól

„Tollvonás" — visszafelé

KASSA* (Kassai szerkesztőségünktől.) Az európai politika fejlődése úgy hozta, hogy a világ közvéleménye e pillanatokban legalább olyan érdeklődéssel figyeli a középeurópai helyzet alakulását, mint a kina’i háborút. A tárgyalások, mint ismeretes, „javuló szellemben'* folynak a kisantantálla- mok és Magyarország között a legfontosabb kérdésről, a kisebbségi kérdésről, a világ figyelme az utódállamokban élő magyarság sorsproblémái felé fordul és bizonyára megnyugvással hiszi, hogy a magyarság helyzete egy csapásra megjavul a kisantantálla- mokban. Mialatt a hangulatcsinálás folyik tárgyalásokkal és kommünikékkel, addig a helyszínén a magyarság tovább veszti gazdasági és kulturális pozicióit.

A helyzet uj etapjairól módunk lesz rész-