Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)

1937-10-26 / 245. (4391.) szám

'■‘55Ö® államok gyűrűjével, azokat a legkisebb kö­vetelményeket meg tudja kapni, amelyek az egyenrangúságból folynak és hogy a ma­gyar nemzet érzékenysége és fájdalma csil- lapittassék azáltal, hogy a tőle elválasztott magyar faj az utódállamokban meg tudja tartani a maga nemzeti kultúráját, amelynek azelőtt részese volt. Vagyis, hogy a nemzet­közi kisebbségi szerződésekben lefektetett elvek az utódállamokban maradéktalanul valóra váltassanak. fl liisebbstsi Kérdés Bánéi é$ TTif sslescu értelmezésében — A legfontosabb dolog tehát, hogy a ki­sebbségi kérdés megoldást nyerjen. Én a kisebbségi kérdést mindig erős kétellyel né­zem. Az utódállamoknak két legjellegzete­sebb és legnagyobb tehetségű államférfia: Benes és Titulescu gyönyörűen és minta­szerűen fejtette ki véleményét ebben a do­logban. Az egyik az, amikor dr. Benes ki­jelentette, hogy a kisebbségi kérdés nem egyéb, mint az impérium kérdése, a másik pedig, amikor Titulescu kifejtette, hogy a kisebbségi problémák mindaddig, amig ha­tárok vannak, meg nem oldhatók, s csak ha a határok spiritualizáltatnak, akkor oldha­tók meg. ’-y I mi értelmezésünk —-.A, kisebhségi kérdés, ahogy azt mi nézzük, azt jelenti, hogy mi mint állampol­gárok teljesjogu állampolgárai vagyunk en­nek az államnak és miután kisebbség is va­gyunk, mi ezenfölül kisebbségi jogokkal föl- ruházoít állampolgárai vagyunk az állam­nak. Vagyis mi szervitussal bírunk az ál­lammal szemben és ezt az állam köteles el­tűrni azért, mert nemzetközi viszonylatban megalakulásakor nemzetközi szerződésekben erre kötelezte magát a nagyhatalmakkal szemben. ft kWtsijeli panaszioga,- mint „pluszioa** — Már most az állami szuverénitás, az impérium nem szivesen látja, hogy neki le­Fin^inagyar ünnep Síneden SZEGED. — Hannula Uuno finn köz- oktatásügyi miniszter feleségével Szegedre érkezett. Vasárnap megtekintették a város kulturális intézményeit, majd résztvettek a színházban rendezett finn-magyar testvéri- ségi ünnepélyen. Ezen az ünnepélyen meg­jelent Kómán Bálint magyar kultuszminisz­ter és a budapesti finn követ is, valamint sok más közéleti előkelőség. 1 mmmtrónörökös sltiaáiaisyá avatása SINÁJA. — Délelőtt tíz órakor kezdődött Si­májában Mihály trónörökös alhadnaggyá avatásá­nak ünnepsége. Tábori mise után Ilasevics tábor nők,.. hadügyminiszter felolvasta a trónörökös alhadnagy! kinevezéséről szóló királyi rendeletet. Ezután a trónörökös letette az esküt az ezred- zász'óra és Károly király a vállára tűzte az al­hadnagy! váilrojtot. Eközben huszonegy ágyulövés dördült el. Károly király rövid buzdító beszédet intézett a trónörököshöz, majd díszszemlét tartot­tak. Az avatóünnepségen megjelent Pál jugo­szláv kormányzó herceg, Jugoszláviát Pál régens- herceg, Belgiumot a király testvére, a frandrlai herceg, Svédországot Gusztáv Adoíf trónörökös, Lengyelországot Ritz-Smigly tábornagy képviselte. Franciaországból Georges tábornok, a francia nagyvezérkar h. főnöke érkezett az ünnepségek­re, Csehszlovákiából Sirovy hadseregtábornok, a csehszlovák hadsereg főjeiüg yelője. gyenek állampolgárai, akiknek több joguk van vele szemben, mint a többi állampolgár­nak. Ezért tesz meg mindent az állam, hogy ezt a plusz-jogot megvonja az állampolgá­rok bizonyos kategóriájától, innen van az, hogy ezek a jogtöbbletet élvezni akaró ál­lampolgárok pedig nem tudnak semmit sem elérni, mert velük szemben egyrészt az ál­lam beburkolózik a szuverénitás fogalmába, amelybe beleszólást más államnak nem en­ged, másrészt pedig ott van a népszövetségi alapokmány óriási hibája, hogy a nemzetisé­geket nem avatta jogi személyekké s igy a nemzetiségi sérelmekkel nem mehetnek mint kollektivum, mint jogi személy a népszövet­séghez, mint egyének pedig panaszaikat nem tudják képviselni, vagyis panaszuknak fóruma nincsen. Végrehajtó erő nélkül, szankció nélkül pedig éppen úgy nem lehet elérni valamit, mint ahogy tehetetlenségi állapotban családalapítást megkísérelni lehe­tetlen. Ezért reménykednek a nemzetiségek abban, hogy külső hatalmak fogják ezt a diszparitást kiküszöbölni — A másik politikai nagy elv, Titulescu- nak az a meghatározása, hogy spiritualizálni kell a határokat, szintén tele van csupa szellemes és kiváló megfigyeléssel, de jo­gossá teszi a kételyt. «g Estnél kevesebbet nem fogadhatunk el" — Mi ebben a légkörben megyünk neki az újabb politikai parlamenti időszaknak. Mindannyiunk nevében leszögezem azt, hogy mi, ittlévő kisebbségi magyarok át va­gyunk hatva attól, hogy nekünk küldeté­sünk és föladatunk az, hogy fajunknak és nemzetünknek életerejét fokozzuk és meg­tartsuk. Ezért voltam bátor a párt elnö­kével és az ügyvezető elnökkel együtte­sen összefoglalni azt a mémorandumot, amelyet átnyújtottunk az elnökválasztás előtt és után a kormánynak s kértük az abban foglalt követelések teljesítését, s ezért szögezem le újból azt, hogy ennél kevesebbet nem fogadhatunk el. Ebben a jól meggondolt memorandumban meg van mindaz, aminek a teljesítése nem sérti az állam szuverénitását, de lehetővé teszi azt, hogy a kisebbségi szerződések­nek a szelleme érvényesüljön. Innen hívjuk fel az illetékes kormánytényezőknek a fi­gyelmét arra, hogy miután megígérték, hogy azok a kívánalmak, amelyeket elfo­gadhatóknak minősítettek, teljesítetnek, hát ezt teljesítsék is! Mi tehát a kormánytól várjuk az első erős gesztust, hogy tegyenek ilyen gesztust a kisebbségek felé, mert amig komoly szándékot és tettet a kormánytól! nem látunk, komoly tárgyalás közöttünk nem indulhat el. „Hajlandók vagyunk...“ — Számot vetettünk azzal, hogy mi a hódié quotidianum panem-ért dolgozunk, a mindennapi kenyérért dolgozunk, de abból azután nem engedünk, abba nem megyünk bele, — mert elég intelligensek vagyunk, —- hogy elkábitsanak bennünket s abba sem fogunk belemmeni, hogy magunkat és atyai örökségünket egy tál lencséért elad­juk. —- Mi hajlandók vagyunk minden olyan törvényjavaslatnál1, amely akár a dunai kér­désben, akár kisebbségi kérdésben, akár népjóléti kérdésben, akár a kultúra előmoz­dítását célzó kérdésben a mi pártunkban tömörült nemzetiségi kisebbségek javát szol­gálja, konsíruktive hatékonyan dolgozni, de hajlandók vagyunk és tudunk, ha kell, tűr­ni is. — Mi magyarok turáni faj vagyunk. Tú­rán legnagyobb bölcse, Confucius tanitja azt, hogy „a fegyverétől megfosztott nem­zet nem vész el, a kenyerétől megfosztott nemzet nem vész el, hanem puszta kézzel, éhségtől is gyötrődve kiállja a legegyenlőt­lenebb harcot, de elpusztul és elvesz az a nemzet, amelynek fiaiból kiveszett a biza­lom." — A mi önbizalmunk megvan és erős! ü klub határozatai A klub beosztotta az állami költségvetés parlamenti tárgyalásával kapcsolatosan a szerepeket és kimondotta, hogy erőteljes kampányt indít a kormány által bevezetni szándékozott uj adóterhek ellen. Esterházy János országos ügyvezető el­nök beszámolt gömöri és nógrádi kőrútjá­nak tapasztalatairól és az erőteljes pártélet megteremtését célzó eredményekben dús in­tézkedéseiről. Foglalkozott a dunaujfalusi magyar iskola körüli sajnálatos esettel és a klubülés megütközéssel hallgatta meg a pártszervezet által fölvett és megállapított tényállást: többek között az iskola magyar tanítónőjének letartóztatását. Elhatározta, hogy a dunaujfalusi példátlan magyar isko­lasérelem ügyében táviratilag fordult dr. Hodza Milán miniszterelnökhöz és Jan- tausch Pál nagyszombati püspökhöz, s azon­nali intézkedést és elégtételt követel. A kö­zös klub állást foglalt a szlovák állami nép­es polgári iskolákban tanuló sokezer magyar gyermek magyar nyelven való hitoktatásá­nak kikövetelése érdekében. Foglalkoztak a pénzügyi hatóság részéről a községi és városi üzemek különös kereseti adó­val történt igazságtalan megterhelése kérdésé­vel és egyben a községi háztartást terhelő ál- lamterhekkdL Jaross Andor országos pártelnök előterjeszté­sében javaslatot tett a magyar kisebbség társa­dalmi, pénzügyi és gazdasági programjára vo­natkozólag. A közös klub tiltakozását fejezte ki a kor­mány azon rendeletével szemben, amellyel a már kiirt községi választások megtartását bi­zonytalan időre elhalasztják és amellyel az egész köztársaságban gyüléstilalmat rendeltek el. A klub követelte ezen rendelet azonnali visszavonását és az őszi községi választások kiírását, nehogy a községi. életben törvényen kí­vüli állapot és bizonytalanság álljon elő. Végül a klub köszönetét fejezte ki mindazok­nak, akik az október 3-i lévai zászlóavatási ün­nep megrendezésében közreműködtek* Távirat Hodza miniszter- elnökhöz Szüllő Géza, a közös parlamenti klub el­nöke a következő táviratot intézte Hodza miniszterelnökhöz: 1937 október 26, kedd. „Hodza Milán miniszterelnök urnák, Prá­ga. Horecny József magyarbéli plébános törvényellenes módon áterőszakolta a duna­ujfalusi magyar katolikus iskolába iratkozott magyar tanulókat az ugyanebben a község­ben létesített szlovák iskolába, amelyben mindössze tizenegy tanuló volt beiratkozva és igy törvényes létjogosultsága nem volt. A dunaujfalusi magyar szülők és gyerme­keik ragaszkodnak továbbra is a magyar­nyelvű oktatáshoz. A plébánosnak a magyar szülők akaratával való szembehelyezkedése odáig folytatódott, hogy az iskola magyar tanítónőjét, Zóna Ilonát kovácsolt vádak alapján letartóztatták és a magyar iskolában szünetel a tanítás. A kormányelnök úrhoz, aki hirdeti a nemzetiségi békét és megértést, ebből az esetből kifolyólag azzal a kéréssel fordulok, hogy a dunaujfalusi lakosság lelki nyugalmának megóvása érdekében soronki- vül intézkedjék, hogy az ottani magyarság sérelme revideáltassék és a köszég magyar tanítónője szabadonbocsátíassék. Szüllő Géza." Távirati kérelem Jantausch püspökhöz Szüllő Géza, a közös parlamenti klub elnöke és Esterházy János ügyvezető elnök a követke­ző táviratot intézte Jantausch Pál nagyszombati püspökhöz: — Jantausch Pál püspök ur őexcellenciájának, Traava, Horecny József m agyarbéli plébános, a katolikus iskolaszék elnöke, erőszakos módon kergette át a magyar iskolából a szlovák kato­likus iskolába a magyar gyermekeket, vagyis a szlovákositás volt az intenciója a plébánosnak ezzel a tényével, mert a magyar katolikus iskola éppen úgy katolikus, mint a szlovák katolikus iskola. Mivel a római katolikus egyház nem ar­ra való, hogy felhasználtassék az elnemzetleni- tésre, aki ezt teszi, ellentétben áll azzal a nemes elvvel, amely szerint a katolikus egyház kormányoztatik, Excellenciádhoz fordulunk sür­gős intézkedés végett az ottlakó katolikus la­kosság lecsendesitésére, annál is inkább, mert az ügyből kifolyólag az eddig kifogástalanul mü ködött Zóna Ilona tanítónőt vizsgálati fogságba helyezték. Van szerencsénk bejelenteni, hogy az ügy likvidálására Excellenciádat személyesen fel fogiuk keresni, Szüllő Géza. Esterházy Já n>s Most azután igazán itt az ideje, hogy megkét­szerezzük a száj és torokápolást, mert az idő­változás fertőző lehetőségeket hoz magával, amelyek szabadon törhetnek a szervezetre. Az ODOL a nyálkbártyákon egy lehelletnyi vékony antiszeptikus védőréteget képez, amely tisztit, erő­sít, fertőtlenít és órák hosszat megtartja hatá­sát. A náthalázas időben használjunk naponta háromszor ODOLT, mert ez kitűnő védekezés. A pederi iskolafigyböz KASSA. - A PMH október 17-iki szá­mában foglalkozott több keletszlovenszkói magyar községben felállított szlovák isko­lák ügyével. A pederi szlovák iskola meg­szervezéséről szóló tudósításunkkal kapcso­latban azt a kérést intézték hozzáifk, hogy állapítsuk meg, hogy a péderi magyar is­kola igazgatónője, Bállá Erzsébet (nem pe­dig y-nal, mint ahogy a tudósításban irtuk) nem rokona Ballay jánoki tanítónak, aki a péderi szlovák iskola felállítását kezdemé­nyezte. lljabb, feltétlenül megbízható infor­mációnk szerint Bállá Erzsébetnek semmi része sem volt a szlovák iskola megszerve­zésében. Bállá Erzsébet tanítónő magyar körökben a legnagyobb megbecsülésnek és köztiszteletnek örvend s működésével a ma­gyar szüiőközönség a legteljesebb mérték­ben meg van elégedve, A szlsvenszliói országos választmány ülése POZSONY. — (Szerkesztőségünk telefon- jelentése.) Szlovénszkó országos választmánya Országh József elnök elnöklete alatt ma dél­előtt 9 órakor a régi vármegyeházán ülést tar­tott; Az ülésen többek között nép' ’ ''Iák építé­sével foglalkoztak és az országos ' .iasztmány kifejtette, hogy száz százalékig kezeskedik a népiskolák építéséért. Ezután az országos vá­lasztmány szubvenciókat osztott 'ki. A sportin­tézményeknek 90.000 koronát juttatnak, ezen­kívül segélyt kapnak a karitatív intézmények is. A Komárom melletti gazdasági iskola céljaira 700.000 koronát szavaztak meg. Ezután az egyes közimunkákat ítélték oda és foglalkoztak a besztercebányai kereskedelmi ka­mara átiratával, amely arra kérte a választmányt., hogy legelsősorban szlovenszkói munkásokat al­kalmazzanak a közmunkáknál. A választmány er­re vonatkozólag átírt Besztercebányára, hogy ezt az elvet lehetőleg betartsák. Ezután különféle folyószabályozási ügyeket tárgyaltak. A Morva folyó szabályozására 411.000 koronát szavaztak meg. Végül tudomásul vették Pozsony város in­tézkedését, hogy január 1-től kezdve saját keze­lésbe veszi és saját pénzbeszedői által hajtja be a városi illetékeket. Autó és molorkeréhpár karambolja Pozsonyban POZSONY, (Szerkesztőségünk tele- fonjelentése.) Szombaton éjjel féltizenkétj óra tájban Pozsonyban súlyos baleset tör­tént a dinamitgyári iskola közelében, Psota Rezső récsei sofőr motorkerékpáron haladt Pozsony felé. Nem vette észre, hogy egy szembejövő autó jelt ad a kitérésre s igy teljes sebességgel belerohant az autóba. A motorkerékpár fölborult és összetört, Psota pedig eszméletlenül terült el a földön. A mentők súlyos agyrázkódással szállították; be a pozsonyi állami kórházba. Még ma sem tért eszméletre. Felépülésében nem biz-i nak. A nyomozás során megállapították* hogy az autó vezetője nem felelős a szeren­csétlenségért, mert idejében jelt adott. Szivszélhüdésben halt meg egy 12 éves kislány POZSONY. —• A Pozsony melletti Dé- vényujfalu határában egy tizenkétéves kis­leány holttestére akadtak. Megállapították, hogy az illető Cihony Kvetosláva dévény-. ujfalusi iskolásleány. Bizottság szállott ki a helyszínre, de a holttesten küleröszak nyo­mát nem találták, ezért elrendelték a holt­test fölboncolását. Valószínűnek tartják, hogy a kisleányt szivszélhüdés ölte meg.

Next

/
Thumbnails
Contents