Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)

1937-10-23 / 243. (4389.) szám

wreiSHgggtiaqiaf A haláibüntetás az egységes büntető- törvénykönyv tervezetében PRÁGA. Az igazságügyminisztérium most fejezte be az uj, egységes büntetőtörvény­könyv tervezetét. Ez a tervezet már a má­sodik a csehszlovák törvényelőkészitésben. Az első büntetőtörvénykönyv-tervezet már 1920-ban készült el, de a törvényhozás asztalára soha nem került. Ez az első bün­tetőtörvénykönyv-tervezet különösen azzal keltett annakidején nagy feltűnést, hogy a halálbüntetést eltörölte. A mos készített tervezet meghagyja a halálbüntetést, azonban a bíróság szabad mérlegelésére bízza, hogy a halálbüntetést minden esetben szabadságvesztés-büntetés­sel helyettesítse. Ezenkívül nem alkalmaz­ható a halálbüntetés, ha a bűntettet húsz­éves életkor betöltése előtt vagy hetven­éves életkor betöltése után követte el a tet­tes. A büntetőtörvénykönyv tervezete szerint halállal büntetik mindenekelőtt „a köztár­saságellenes üzelmek" minősített esetét. E bűntett jogi meghatározása teljesen meg­egyezik a köztársaság védelméről szóló, ma hatályos, 1923—50. számú törvény 1. pa­ragrafusában adott meghatározással, ehhez azonban újabb, második bekezdést fűz. E második bekezdés kimondja, hogy amennyi­ben az ármányos üzelemmel az állam ön­állóságát, egységét, területi épségét vagy de­mokratikus köztársasági formáját veszélyez­tették, azzal nagymértékben veszélyeztették az emberek életét s vagyonát, ha ahhoz kato­nai mintára szervezett fegyveres erőt vettek igénybe, ha annál a fegyveres haderővel szemben erőszakos ellenállást fejtettek ki, ha külhatalommal vagy külső tényezőkkel — nevezetesen katonai vagy pénzügyi té­nyezőkkel — való ármányos érintkezésre került sor, vagy ha egyéb súlyosbító körül­mények forognak fenn, úgy a tettest élet­fogy tigalni fegyházzal s ha az ily ármá­nyos vállalkozás vezére vagy kezdeménye­zője volt, úgy halállal büntetik. A halálbüntetés második esete a büntető­novella tervezetében a „háborús árulás‘‘-t meghatározó 125. és 126. paragrafusában szerepel. E két paragrafus van hivatva he­lyettesíteni a köztársaság oltalmáról szóló, ma hatályos eredeti törvény s múlt évi no­vellája 6. paragrafusában meghatározott „katonai árulás"-t meghatározó paragrafu­sokat. A törvénytervezet készítője tulajdon­képpen olymódon járt el, hogy a két para­grafusba foglalta az eddig is hatályos köztársaságoltalmi törvény 6. paragrafusa 1. bekezdésében felsorolt bűncselekménye­ket, mig a 6. paragrafus 2—4. bekezdésé­ben meghatározott bűncselekményeket „kémkedés" cim alatt külön paragrafusba foglalta. A büntető törvénykönyv tervezete e paragrafusokban a halálbüntetést meg­hagyja azokra a bűncselekményekre, ame­lyek büntetése jelenleg is halál (ha az elkö­vetés ideje háborús idő), de a halálbünte­tést kiterjeszti oly esetekre, ha a bűncselek­ményeket oly időben követték el, amikor a köztársaságot fegyveresen megtámadták, amikor közvetlenül fenyegető háborús ve­szély miatt katonai intézkedések történnek. Ezekben az időszakokban — a kimondot­tan háborús időszak kivételével — a kato­nai bíróságok joghatósága nem lesz kiter­jeszthető polgári személyekre, ellenben a polgári büntetőbíróságok az ilyen bűncse­lekményeket sújthatják a súlyosabb —1 ha­lál — büntetéssel. A büntető törvénykönyv tervezetének indokolása szerint a halálbün­tetés alkalmazásának e kiterjesztését indo­kolja az a körülmény, hogy a köztársaságot hadüzenet nélkül is megtámadhatják és pe­dig nemcsak kimondottan hadsereggel, ha­nem egyéb, katonai mintára szervezett ala­kulattal s az ilyen támadás a nemzetközi jog értelmében nem tekinthető háborús konfliktusnak. A tervezet 127. paragrafusában megha­tározott kémkedés meghatározását ugyan­csak a köztársaságoltalmi törvény hatodik paragrafusából, illetve ennek tavalyi novel­lájából vették át. E bűntettre halálbünte­tést a törvény a minősített esetekben ren­del, miként az omts is hatályban van, ezen­felül ha a kémkedést iparszerüleg követték el. A tervezet 267. paragrafusának 3. be­kezdése szerint halállal büntetik a ..gyúj­togatás" vagy a „közkár-okozás" bűntetté­nek elkövetőjét abban az esetben, ha e bün­tettek következtében egy vagy több ember életét vesztette. A gyújtogatás jogi megha­tározása átveszi a ma hatályos meghatáro­zást, mig a „közkár-okozás" paragrafusa felöleli a vizáradás, vasúti, repülőkatasztró­fák, hajótörések, robbanások okozását, vi­lágító-, fütő-, vizvezetékberendezések ron­gálását. A 268. paragrafus szerint halállal bün­tetik a gyújtogatás és a közkár-okozás bün­1937 október 23, szombat tettét is, ha azt háborús vagy oly időbeni követték el, amikor a közrendet nagyobb mértékben sértették meg s aipikor annak helyreállitására rendkívüli erőt kellett igénybevenni. Ilyen esetben a halálbüntetés nem változtatható át szabadságvesztésre. Végül halálbüntetést ir elő a tervezet a gyilkosság minősített eseteire. A gyilkossá­got ugyanis a 282. paragrafus 1. bekezdése életfogytiglani fegyházzal bünteti. A 2. be­kezdés szerint halállal büntetik azt, aki az első bekezdésben meghatározott bűncselek­ményt a) két vagy több emberen követte el, b) aki a bűncselekményt aljas és becs­telen inditóokból, vagy azért követte el, hogy ilymódon más bűncselekmény elköve­tését tegye lehetővé, vagy hogy egy bün­tetendő cselekményért való felelősség alól kivonja magát, vagy ha egyáltalán más megvetendő okból követte el, c) ha a bűncselekményt orvul vagy különös ke­gyetlenséggel követték el. A 283. paragrafus halálbüntetést rendel a köztársasági elnök vagy helyettese, ide­gen állam fejének, a kormányelnök vagy helyettese, a kormány tagja, a törvényhozó testület elnökségi tagja vagy tagja, idegen állam képviselője gyilkosa fejére is. A 283. paragrafus tulajdonképpen' átveszi a köz­társaságoltalmi törvény 7. paragrafusát, azonban az ott előirt életfogytiglani fegy­házbüntetést halálbüntetéssel helyettesíti. Érdekes, hogy a kárpátaljai kormányzó sze­mélyét e paragrafus 2. bekezdése védi ugyancsak halálbüntetés szankciójával, a volt köztársasági elnökök életének védel­mével együtt. Egészben véve megállapítható tehát, hogy a biintetőtörvénykönyv tervezete a halálbüntetést bővebben alkalmazza, mint a ma hatályos büntetőtörvények. Tíz év múltán megoldódott Grays amerikai sztratoszférarepüíő tragédiájának titka A befagyott óra okozta Grays halálát ■ Ismeretlen fel­jegyzés egy oxigéntartályban • • A véletlen szerepe ■ • Dr. Eng lan d er Árpád szakorvos Ischiss és fa ás & megelőzés? es gyógyítása Ezt a most megjelent könyvet mindenkinek el kell olvasnia, aki e rosszindulatú és ve­szélyes betegségtől marrá' megóvni akarja Az ischiás és derékfájás megbetegedések nélkülözhetetlen tudnivalóit és értékes ta­nácsait találjuk mez. \ tnrfa'omjegyzékből: Mi az ischiás? Az ischiás tünetei és lefolyása. - Az ischiás keletkezésének okai. Az ischiás keletke z<««e -- Kóroki kezelés, gyógyszeres keze (és, borogatások, melegkezelések, elektro moskezel^sek, fény- és sugárkezelések, masszázs és torna, diéták és ivókúrák. — Derékfájás. — Mi a derékfájás? — A de­rékfájás okai. tünetei és lefolyása — A reumás derékfájás - A nők derékfájása A derékfájás megélő ésp kezelése és gvógvitásn sth sth ára csak Ké 12.—. Megrende'hető a PMH kiadóhivatala utján Portó 3.—, utánvétnél 5.— Ke. NEWYORK. - (MTP). Véletlen ré­vén most sikerült nyitjára jönni annak a rendkívüli repülőgéptragédiának, amely pontosan tiz évvel ezelőtt 1927 novembe­rében játszódott le Amerikában. Akkoriban Amerika egyik legismertebb és legkiválóbb pilótája, H. C. Grays kapitány kísérleteket tett a sztratoszférarepüléssel és sztratosz­féra-rekordot is állított föl, amennyiben si­került gépével 11.000 méter magasságba emelkedni. A léggömb, amivel1 Grays rekordrepülését elérte, egy óra alatt emelkedett a magas­ba, amikor a 14.000 méter magasságot elérték, Graynak program szerint ki kel­lett nyitni a gázventilátort, hogy lassan ismét földet érjen a léggömb. Ehelyett a pontosan beállított távolbalátó készülékekkel sikerült megállapítani, hogy a léggömb nem kezdett süllyedni, hanem le­begve maradt az eredeti magasságban. Már régen el kellett használódnia Grays oxigénkészletének és a léggömb még min­dig mozdulatlan maradt. Közben leszállt az éjszaka és Grays léggömbje elveszett a megfigyelők szeme elől. Csak másnap reggel találták meg a lég­gömb roncsait az egyik tennesei városka közelében. A bátor repülő holtan feküdt a léggömb hajójában. A cső, amely az oxigén­tankba vezet, a szájában volt, de a tank már teljesen üres. Grays naplója sem ad fölvilágosiíást Senki sem tudta megmagyarázni, hogy Grays miért nem ereszkedett le, amikor elérte a re­kordmagasságot. Szakkörökben egyik legkivá­lóbb és legtapasztaltabb repülőnek és léggömb- vezetőnek ismerték és teljességgel megmagya­rázhatatlan volt, hogy miért maradt órákon át a sztratoszférában Mielőtt felszállt volna, megptett minden szük­séges intézkedést, nehogy levegőhiány vagy pedig a hideg következtében vállalkozása ba­lul üssön ki. (g\ például még arra is gondolt, hogy műszerei­ből minden csepp olajat eltávolitson, mert az olaj a rendkívül alacsony hőmérsékletnél kike­rülhetetlenül befagy és a műszereket tönkre­teszi. A titok nyitját a léggömb hajójában ta­Í 'ált naplóból sem sikerült megtalálni, semmi más feljegyzés nem volt ugyanis Grays naplójában, „ csak a felszállás időpontja és attól kezdve a megfigyelések pontos leírása. 13.000 méter magasságnál azonban a feljegy­zések kezdtek zavarossá válni. Végül is teljesen érthetetlen lett a napló és ab­ba is maradt. Minden valószinüség szerint az oxigénkészlet, amit Grays a pontosan kiszámított tartózkodási időre adagolt el, kifogyott és a bá­tor repülő eszméletét veszítve kénytelen volt jegyzeteit félbeszakítani. A titok nyitját egy cédula fejtette meg, amelyet tiz évvel később egy üres oxigéntartályban ta­láltak meg. Az oxigéntartály, amely egy gyár raktárában he­vert, mint ahogy ezt teljes bizonyossággal megál­lapították, Grays léggömbjéből való. A cédulán az ő kezeirásával a következő feljegyzés volt ol­vasható: Az óra befagyott, nem tudom, mennyi idő van. Egy csepp olaj az órában Ez a véletlenül megtalált kis cédula adja ma­gyarázatát az egész tragédiának. Grays az indu­lás előtt mindenre gondolt, csak egyre nem. Hogy nemcsak tudományos -műszerei, hanem órája is tartalmaz olajat. A különböző műszerekből eltá- volitotta az olajat, de az órára nem gondolt és az a cseppnyi olaj, amely az órában volt, a rendkívüli magasság­ban megfagyott és tönkretette az óraszerke­zetet. Az óra valószínűleg egyre lassabban működött, anélkül, hogy ezt Grays észrevette volna. Már több órája lehetett a levegőben, annyi­ra, hegy oxigiénikészlete nagyrészt kimerült, még mindig csak azt hitte, hogy egynegyedórája szállt fed, tudniillik a szokatlan magassági viszonyok, a hideg és a mesterséges légzés megbénítja aiz embernek azt a természetes időbecsliési képessé­gét, amit a földön érez. Az óra már régóta állhatott, amikor Grays végre észrevette, hogy időmérő készüléke nem működik. Ekkor már ugylátszik nem volt ere­je ahhoz, hogy a léggömb ventilládós készülé­két megindítsa. Valószínű, hogy a léggömb sokáig lebegett a levegőben a halott repülővel. Hogyha az oxingéntartályt most nem fedezik fel véletlenül a gyárban, örök időkre titok borí­totta volna ennek a valamikor híres repülővál- ] közi • ak a katasztrófáját. Az órát, amely Ameciika egyik leghíresebb repülőjének halálát okozta, a losangeíesi légügyi múzeumban helye­zik el. Abszolutórium Végre itt van a táskámban. Mennyire vártam azt a boldog pillanatot, mi­kor a kezembe kapom ezt az írást. Mennyi időbe, pénzbe, fáradtságos tanulásba került, míg eljutottam idáig. S most egyáltalában nem vagyok boldog. Kilépek az iskolából és leülök a lépcsőkön. Az uccán az élet víg ritmusban lüktet. Autó­tülök, villamosfék-csikorgás, lópaták csattogása — a nagyváros szivhangjai töltik meg a levegőt. Szemben, a Moldva túlsó oldalán a Letná domboldal pompázik őszi díszében. Kiveszem a táskámból az Iratot . . . Nyolc félév alatt lehallgattam az előirt órákat ... Az iskola elbocsátott keretéből. Nem vagyok többé diák. Szomorúan nézem a sápadt napfényben vidá­man tereferélő diákokat. Én is ilyen gondtalanul vitatkoztam az óraközökben itt a lépcsőkön, vagy ha esett az eső, bent a dohányzóban. Itt vitattuk meg a politikai és kultureseményeket, itt mond­tunk kedvező és kevésbé kedvező kritikát a ta­nárok uj könyveiről és meséltünk egymásnak bor­zalmas történeteket a vizsgákról. Istenem, milyen gyönyörű napok voltak is ezek, s hogy elröpül­tek. Négy éve múlott már, hogy beiratkoztam. Emlékszem, milyen szent áhítattal léptem be először a tudomány eme márványoszlopos csar­nokába. Teljesen uj és idegen világ volt ez számomra. Óriási előcsarnok, ruhatár, mint egy színház­ban, rengeteg hirdetőtábla, folvosólablrintusban különféle irodák és egyesületi helyiségek ajtó­sorai, könyvekkel, iratokkal ide-oda szaladgáló hivatalnokok, diákok, diáklányok . . . Egészen elveszettnek éreztem magam. Nem tudtam, hol és hogyan kell beiratkozni, nem mertem senkit megszólítani, a hirdetménye­ken pedig, még ha magyarnyelvüek lettek volna, sem tudtam volna eligazodni. A nagy zűrzavarban egyszerre magyar szó üti meg a fülem. Szlovenszkói fiuk voltak. Egyikük, egy magasabb szemeszteres fiú, mindent megmu­togatott és elmagyarázott. így szerencsésen át­estem az első nehézségeken. Aztán jött az első előadás. Egy óriási amfiteátrumba jutottam. A mennye­zetig emelkedő félköralaku széksorok zsúfolásig megtömve hallgatókkal. Még a lépcsőkön is ültek. Lehettek vagy nyolcszázan. Elegáns fiatalurak és finoman kikészített höl­gyek újságot olvastak, flörtöltek, sakkoztak. — Ez az „osztály" — mondta a kollégám. Hosszas várakozás után megjelent a tanár az oltárszerü emelvényen, és elkezdett hadarni. Hogy mit beszélt, arról fogalmam sem volt. Egyetlen szavát sem értettem. Kétségbe voltam esve. Hogy fogok itt tanulni, vizsgázni? Megveszem az első könyveket, és szótárral nyelvtannal neki fekszem fordítani. Nehezen megy. Hiába vannak meg a szavak, a mondatnak nincs értelme. Nagy boldogságomra sok latin idézet van a szövegben. Ezeket rögtön megértem és meg is tanulom. Lassan belejövök a csehbe és beleszokom az egyetemi életbe. Aztán jön az első kollokvium. Az egyetemet felváltja a Clementinum, az egyetemi könyvtár. Ez már inkább hasonlít a kö­zépiskolához. Hatalmas teremben két-háromszázan ülnek itt és tanulnak. Reggel már nyolc óra előtt nagy tömeg vára­kozik a kapu előtt. Különösen télen, mikor ott­hon nem lehet tanulni a hideg miatt. Mindenki persze nem juthat be. Hányszor kellett néha órákig állva tanulni az ajtó előtt, vagy az előcsarnokban, mig bent meg­üresedett egv hely. Tiz órakor csengetés nélkül is mindenki abba­hagyja a tanulást és kimegy a folyosóra egy ki­csit pihentetni a fáradt agyát. Mennyi érdekes és szép emlékem fűződik ezek­hez a negyedórákhoz; izgalmas jogi és politikai viták, heves összecsapások világnézeti és nemze­tiségi kérdések miatt, egy-két romantikus isme­retség tette változatossá a klementinumi börtön- életet. Aztán jöttek a vizsgák. Vizsga után egv-két hét, sőt néha hónap „ló­gás”, aztán megint tanulás, megint vizsga és lógás. Most mindennek vége . . . Már néni vagyok diák. Négy évig tartott ez az izgalmasan szép élet. A diák a legnagyobb ur. Szabadon nyilvánít­hatja véleményét, nem befolyásolja semmilyen párt, mozgásában nem akadályozhatja semmilyen hivatali felettes. A diákigazolvány minden ajtót ki­nyit a parlamenttől a legelőkelőbb klubok garden party.jáig. És most már nincs diákigazolványom. Az egész diákéletből csah a tanulás maradt meg még egy kis időre. Az utolsó vizsgák küz­delmei, aztán a diploma végleg pontot tesz az egészre, uj korszak veszi kezdetét. Kérvény­beadás nagyban, protekciéhAszn. könyörgés kol­dulás, pártbeiratkozás, a tanúit munkanélküli modern vámforutja, mikor a koldustarisznyában nincs pálinkásbutykos és bolondistókos életkedv, csak egy iv papír — a diploma. (Prága.) .IABI ÁNCZY LÁSZLÓ. RENDELÖÓRAN Orvos: És nem kínozza néha tűrhetetlen szomjúság? Páciens: Mit gondol doktor ur? Csak nem hagyom odáig jutni a dolgot7 PÁRBESZÉD A VENDÉG! ÖBEN. — Pincér! Miért hoz oeke olyan rV or ame­lyiknek csak egy ollója van?! — Kérem, ez viaskodott egv másik rákkal és a harc közben elvesztette az egyik ollóját. — Rendben van. Akkor vigye vissza és hozza nekem a, győztest, a három ollóval. % 4__________________________«PKatGÁlA\ACVATtHIRXiAP.

Next

/
Thumbnails
Contents