Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)

1937-10-22 / 242. (4388.) szám

1

I XVI. évf. 242. (4388) szám • P&ntelS ■ 1937 október 22

.................

El

őfizetési ár: évente 309, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • fi képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki.

A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja

Szerkesztőség: Prága II., Panská a 1 i c e 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • ® TELEFON: 303-11. ® ®

SÜRGÖNYCIM- HÍRLAP, PRAHA.

1 duce

lesviabb sakkhuzása

(sp) — Két esemény váratlanul uj távlatot adott a spanyol eseményeknek. Az egyik Aszturia összeroppanása, a másik Olaszország nem várt londoni békegesztusa. Franco csapatai csütörtökön bevonultak Gijonba és nem férhet többé kétség ahoz, hogy a nemzetiek néhány hét alatt végleg likvidálják az északi harcteret és csaknem százezerfőnyi északi seregüket fölszabadítják. Hét hónapig tartott, amig Mola tábornok hires nyilatkozata („elhatároztam, hogy véget vetek az északi háborúnak") valóra vált s a nemzetiek először arattak döntőbb jelentőségű győzelmet a Madrid elleni fölvonulás óta. A terület, amit San-Sebastiantól Gijonig elfoglaltak, nem nagy, de annál értékesebb. Baszkföld és Aszturia együtt nem is akkora, mint Belgium, de lakosságának száma spanyol viszonylatban jelentős. Több, mint kétmillió ember, lakja ezt az országrészt, a spanyol nehézipar hazáját, a szén és a vas birodalmát. Az északi rész elfoglalásával a materiális fölény végleg Franco oldalára billent. Nem csak azért, mert legjobb katonáit; a hirfes navarraiakat,. akik úgy tudnak harcolni a hegyi terepen, mint senki más, átvetheti Aragóniába,, s végre megvalósulhat a nemzetiek terve: az összefüggő harctéren -való harcolás. A siker más szempontból még jelentősebb. Erkölcsileg, mert amilyen fölemelő és propagativ hatást gyakorol a spanyol nemzetiekre, ugyanolyan lesújtó a kormánytábor népére, amelyet lélektanilag befolyásol a tudat, hogy Franco most egész erejével Valencia ellen fordul, s hogyan győzzön a kormány most, ha eddig nem tudott, amig Franco legjobb serege másutt volt elfoglalva?

De a legfontosabb az anyagi támasz, amit a meghódított terület a nemzetieknek ad. Most már elég vasa, szene, érce, gyára, munkása, nagyüzeme van a nemzetieknek, hogy néhány német szakember vezetésével önmaga lássa el csapatait hadianyaggal. Iparilag és nyersanyagok tekintetében az elfoglalt terület fölbecsülhetetlen értékű. Ka- talóniában is vannak gyárak, de nincs nyersanyag, s ha a tengeri és a pireneusi határok ellenőrzését megszigorítják, a gyárakban — amelyek egyébként sem igen alkalmasak a hadianyag gyártására, mert inkább textil- és könnyűipari üzemek, mig a nehézipar csaknem teljesen Bilbao és Ovie- do környékén van a hozzávaló nyersanyaggal együtt — nem lesz mit gyártani. A külföldi hatalmak, főleg Anglia, ezenkívül kénytelenek most Francoékkal csínján bánni, mert spanyolországi érdekeltségeik (gondoljunk a világrangu Bilbaói Bankra!) Franco kezén vannak, s e záloggal a nemzetiek sok mindent elérhetnek Londonban vagy Párisban. Az északspanyol helyzet megváltozásának hatása máris észrevehető a világpolitikában.

Mindezt fontolóra kell vennünk, ha meg akarjuk érteni Olaszország váratlan londoni engedékenységének okait. Az önkéntes-kérdés nem fontos többé, sőt az önkéntesek visszahívásával Olaszország jobban szolgálhatja Franco érdekeit, mint anélkül. Emlékezzünk arra, hogy a nemzetiek voltak az elsők, akik felajánlották, hogy hazaküldik az olaszokat. Valenciának sokkal kedvezőbb lett volna, ha az 50—'60.000 olasz a

ASZTURIAI FRONT. - Gijon városa csütörtök délelőtt megadta magát a nemzeti csapatoknak,

FRANCIA-SPANYOL HATÁR, - A vittoriai nemzeti rádió csütörtökön délben egy órakor közölte, hogy Franco csapatai félórával előbb bevonultak Gijonba. A vito- riai rádió ezt a jelentést a luarcoi rádiótól kapta, amely ma délelőttig az aszturiaiak szolgálatában állt, de amint a nemzetiek elfoglalták a rádió épületét, természetesen azonnal a nemzetiek híreit közvetítette. Délután 2 óra 15 perckor a sansebastiani rádió hivatalosan is közölte Gijon bevételét,

A meglepetésszerü siker annak a döntő támadásnak eredménye, amelyet a Franco- csapatok csütörtökön hajnalban kezdtek a város ellen. A gijoni menekültek ugyanis értesítették a nemzetieket, hogy Belamino Tomas, az aszturiai kormány feje kedden este elvesztette az uralmat a város fölött és a baloldali radikális elemek rabolni, fosztogatni és gyújtogatni kezdtek Gijonban. A döntő előtörést gépesített osztagok hajtották végre, amelyek Villa Viciozától egy óra alatt eljutottak konnány-Aszturia fővárosáig.

A Gijonba bevonuló nemzeti csapatok a várost csaknem üresen találták. A néhány lakó elbeszélte, hogy az elmúlt éjszaka valóVALENCIA, — A vizsgálóbíró határozata értelmében letartóztatták Asencio tábornokot, a valenciai hadügyminiszlé.ium volt államtitkárát, mert azzal vádolják, h:gy o felelős Malaga eíestéért, Aeencioval; együtt Garrera tábornokot, a' hadügymi- j misztérium vezérkari főnökét és Mónié tá- ■ bornokot, a volt déli front parancsnokát is letartóztatták,

A valenciai minisztertanács szerdán 18 órától 23 óráig ülésezett, A hivatalos jelentés megállapítja, hogy a miniszterek íog'al- koztak az északi helyzettel és a repülő áma- dásoknak kitett polgári lakosság elszállításának lehetőségével. Azonkívül a minisztertanács katonai reformokat határozott el és át akarja szervezni az egész valenciai hadsereget,

Menekülés

BAYONNE. — Csütörtökön reggel Biar- ritzba négy spanyol kormányrepülőgép érkezeit Gijonból s később még két repülőgép szállt le Breton környékén. A gépek között több bombavető és vadászrepülőgép volt, A pilótákat lefegyverezték és őrizetbe vették. A gépek Gijont a valenciai kormány utasítására hagyták el, mert Valencia attól tart, hogy a gijoni repülőtér Francoék bombázása következtében a közeli napokban hasznavehetetlenné válik. A pilóták megcáfolták azt a hirt, hogy Gijon lángokban áll és a városban anarchia tört ki.

32 falu elfoglalása

SALAMANCA. — Franco tábornok harctéri jelentése szerint a nemzeti osztagok az asturiai front keleti szakaszán 23 községet megszálltak. Szerdán Franco hadereje 12 kilométerrel nyomult elő ezen a vi-' déken, A leoni fronton a nemzetiek kilenc községet foglaltak el.

fronton marad, de a pireneusi határokat megnyitják és a francia hadianyag kellő mennyiségben elárasztja a kormányhadsereget. Mert mi fog most történni? Ötvenezer olasz elmegy Francotól. A nemzetiek nem érzik meg, mert kárpótolva vannak az északon felszabadult százezres hadsereggel és a valenciaiaktól is eltávozik az a harmincezer önkéntes, aki eddig a kormány legelszántabb katonája volt s főleg csaknem valamennyi tisztje, repülője, mérnöke, orvosa. Franco elég szakemberrel rendelkezik a külföldiek nélkül is, mert a spanyol közép- osztály mellette van, Valencia a belga, orosz és francia tisztek nélkül kellemetlen helyzetbe kerül, mert ismét elveszti vezető emberéit s csak a kiképzetlen tömegek maradnak oldalán. A spanyolországi nemzetközi . bizottságban, amely Valenciát fogja ellenőrizni, csupa a helyzettel ismerős olasz, német, portugál lesz s nem fogja engedni, hogy a kormány fondorlatos módszerekkel akár csak egy orosz katonai technikust- vaqy tisztet megtartson. De még ha nem is volna igy, mit jelent 50.000 katona abban a háborúban, ahol Franco oldalán már 400.000 ember harcol s az olaszok csak azért szerepeltek az előtérben Bilbaonál és Santandernél, hogy visszafizessék a guada- lajárai kölcsönt és kielégítsék a duce katonai ambicióit. Mert 50.000-nél nincs több olasz Spanyolországban, ezt a londoni bizottság is megállapította már, amely az idegenlégiót természetesen nem tekinti visszahívandó önkéntesseregnek.

Viszont, mit ér el Franco az olaszok hazaszállításával? Elsősorban azt, hogy elismerik hadviselő félnek, azaz hadihajóinak megadják a jogot, hogy blokád alá vehesse a valenciai partokat. Hajói most felszabadulnak az északi tengerrész ellenőrzése alól és elég erősek, hogy elzárják a kormánykikötőket és egyetlen gram lőszert vagy élelmiszert se engedjenek Spanyolországba. Megtehetik: joguk lesz hozzá. Másodsorban az történik, hogy a pireneusi ellenőrzés ismét megszilárdul: német, olasz és portugál biztosok lepik el a határösvényeket s gondoskodnak arról, hogy egyetlen gombostű se jusson Katalóniába. Franconak nincs mit félnie a blokádtól: az ország nagyobb fele az övé, a lakosság nagyobb százaléka is s e nép jól elosztva, nem nagy városokba tömve, hanem a gazdag vidéken él, kiegyensúlyozott, rendezett országban (emlékezzünk Motta svájci szövetségi elnök szavaira a nemzeti- és a kormány-Spanyolor- szág állapotainak összehasonlításáról), nyugodt, friss élettel, nála vannak a gyárak, a nyersanyagok s külföldi segítség nélkül is kétszerannyi hadiszert gyárthat, mint amennyire szüksége van. Nem fél az ellenőrzéstől, — viszont hiába lesz meg Valenciának majd a blokádjoga, nem gyakorolhatja, mert nincsenek hadihajói.

Olaszország tehát jól tudta, mit tesz, amikor Londonban engedett az önkéntes-kérdésben. Semmit sem kockáztatott s a nyugati népek előtt mégis úgy szerepel, mint a béke megmentője s Franciaország és Anglia keblére öleli a nagylelkű békebarátot. A világ tapsol Grandinak, a nyugati paktum terve ismét szilárd körvonalakat kap, Cor- bin az olasz-francia rokonságot ünnepli, Edén gratulál, mert Olaszország „a presztízsszempontot fel tudta áldozni a béke oltárára és bebizonyitotta föltétien és nemes békeszeretetét." Londonban és Párisban nem beszélnek többé a háborús veszélyről és nem gyanusitgatják Itáliát. A hangulat máról-holnapra a másik végletbe csapott át: a népek könnyes szemmel magasztalják Rómát és fellélegezve élvezik a békét, amit Olaszországtól kaptak. Az olasz fasizmus nagy, pozitív és döntő bizonyítékot tett békekészsége mellett, mondják, többé senki sem vádolhatja, az angol ellenhang elnémult, „Chamberlain ujjong" — írja az egyik londoni lap. — Mussolini ismét óriási diplomáciai győzelmet aratott a kel’ő pillanatban tett ügyes sakkhuzással, egyetlen éj-, szaka alatt megnyerte céljainak a nyugati közvéleményt s ő lett a „béke megmentője". Elképzelhetjük, hogy sokat kap majd érte. A londoni diplomatákkal pedig ismét úgy játszott, ahogy akart s váratlan lépéAszturia összeomlása

A ncmzcfleü tlíoílallffi (ilfoiU

Valencia tetartéststja tehetetlen tábornokáig «

Akik Malaga előliéért felelősek - I bomlás jelei

iinbak-keresés

vő Aviles nevű kis kikötőbe menekültek. Jelenleg ez az egyetlen kikötő, amellyel az északspanyol parton még rendelkeznek. Az aszturiai vezérek kedden mindenféle jármüvei pánikszerűen hagyták el Gijont, de nem biztos, hogy a nemzetiek blokádja miatt Avi- lesből a tengeren elmenekülhetnek.

ságos inferno volt. A lakosság a fosztogatók elől a hegyekbe menekült. Időközben a nemzeti csapatok Gijonban átvették az összes hivatalt. A nemzetiek főosztaga csütörtökön este vagy pénteken reggel vonul be a városba.

A köztársaságiak a Gijontól nyugatra lé-