Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)
1937-10-20 / 240. (4386.) szám
/PRKGAl-A\kOtoR-HlRIiAr> 5 1937 október 20, szerda. nHBBHBBBBESHBBBnBB A dunai közeledés teltételei As erdélyi magyarság válassol fatarescu nagyváradi beszédére- Jakabffy Elemér temesvári nyilatkozata „a nemzeti állam nem zár]a ki, hegy a kisebbségi népek népi saiátosságai ne érvényesüljenek" ■ Csak a „nemzetileg totális állam" olyan, mint Taiarescu beállította TEMESVÁR. — Az erdélyi magyar párt bánsági tagozatának intézőbizottsága ülést tartott Temesvárott. Az ülésen Jakabffy Elemér pártelnök nagy beszédet mondott és válaszolt Tata- rescu román miniszterelnök legutóbbi nagyváradi beszédére, — Szívesen elismerjük a román állam nemzeti jellegét, — mondotta Jakabffy, — amit a miniszterelnök ur hangsúlyozott, csak az a kérdés, hogy mit értünk nemzeti államon. A mi felfogásunk szerint az állam nemzeti jellege nem zárja ki, hogy az államon belül, az állam területén élő úgynevezett kisebbségi népek sajátos népi, szellemi és faji sajátosságai ne érvényesülhessenek. Ahol ezek érvényesülését lehetetlenné teszik, ott már nem nemzeti államról, hanem nemzetileg totális államról van szó. Örömmel szögezzük le, hogy a miniszterelnök a törvények keretein belül biztosítani akarja a nemzeti kisebbségek szabad fejlődésének minden feltételét. De fel kell tennünk azt a kérdést, hogy miképpen juthatunk ehhez a szabad fejlődéshez. Talán azzal, hogy évek hosz- szu során át olyan városokban, ahol a lakosság nagyrészét vagy többségét nemzetiségi kisebbség alkotja, a város közigazgatásába nem szólhatunk bele, vagy azzal, hogy minden gazdasági előnyt azok élveznek, akiktől minden gondolat távolabb áll, mint az, hogy szabad fejlődésünket előmozdítsák? Ha a miniszterelnök körültekint s ha a beszédét követő azt a kormányrendelkezést mérlegeli, amely Erdély magyarlakta legnagyobb városaiban ismét elhalasztotta a közigazgatási választásokat, akkor — ha őszinte — ebből a rendelkezésből alig következtethet arra, hogy kormánya előbbre haladt a nemzeti kisebbségek szabad fejlődése előmozdításának utján. Ferii és női szövetek, selymek különleges mintákban és minőségben Bucaev Jlá&ztá iHDHunnii Kosice, Sieiánik-u. 59. Az erdélyi magyarok nem hátráltatják a közeledést Beszédének további folyamán foglalkozott egyes román lapoknak azokkal a vádjaival, hogy a Románia és Magyarország közti tárgyalások sikerének az erdélyi magyarok és főleg azok politikai vezetői az akadályai. Ezt a vádat a leghatározottabban visszautasította. Ha a kormány — úgymond — hitet ébreszt bennünk, hogy a jövőben nem a misera plebs contribuens szerepét szánta, amely az alkotmány bástyáit csak kívülről bámulhatja, ha meggyőz arról, hogy az idő szel lemétől sugalmazva őszintén akarja a mi fenn maradásunkat és fejlődésünket, altkor a magunk részéről mindent elkövetnénk, hogy a román és magyar állam között európai szükségességből megkívánt kibékülés minél előbb valóra váljék. Véd- és vádheszéd a Velgo-pörben Az ügyész Vetgonét, a védő vádolta A vádlóit sirógörcsöt kapott az ügyész beszéde közben ■ Két főkérdésre és két pótkérdésre heti felelniük az esküdteknek • ítélet éjszaka vagy szerdán NEUTITSCHEIN. — Tegnap tiz óra 15 perckor végétért a bizonyítási eljárás a Velgo-pörben és hosszadalmas vita után végül is a bíróság átnyújtotta az esküdteknek a bűnösségre vonatkozó kérdéseket. Az első főkérdés a fölbujtásra, a második Az ügyész azzal kezdte vádbeszédét, hogy azoknak a leveleknek a tömegéből, amelyeket a bíróság a tárgyalás folyamán kapott, meg lehet állapítani, hogy a nagy- közönség balhiedelem áldozata ebben az egész ügyben. Hosszadalmasan fejtegeti, hogy a közvélemény mi mindent lát hamisan a Velgo-ügyben. Majd kitér annak az indokolására, hogy miért tartott a brünni tárgyalás mindössze négy napig és miért volt szükség Neutitscheinben tizenegynapos tárgyalásra. A brünni bíróság Velgo tanácsos életére vonatkozóan a bizonyítékokat nem engedte fölvonultatni, ami helyes a bíróság szempontjából, de mint az eredmény bizonyította, helytelen volt az esküdtek szemDontjából. Az esküdteknek világosan kell látni az egész kérdéskomplexumot, hoay az egészséges emberi értelemre és erkölcsi érzékre támaszkodva megalkothassák ítéletüket. Ezután a gyífkosság körülményeivel foglalkozott. — Március elsején a meggyilkolt még születésnapját ünnepelte, A vádlott december 19-től. tehát a házasságkötés napja óta nem járt a lakásban, de március 14-én, 15-én és 16-án váratlanul megjelent. Vasárnap, 15-én kimosta a fürdőkádat. Az éléskamrában rendetlenség volt, az ablakok piszkosak voltak, de a fürdőkádat kitisztította. Ez bűnügyi szempontból nagyon érdekes: főkérdés a bünrészességre vonatkozik, mind a két főkérdéshez van egy-egy pótkérdés, amely az aljas és erkölcstelen indokokra vonatkozik. Pótkérdésre abban az esetben kerül sor, ha a főkérdést legalább nyolc igennel válaszolják meg az esküdtek. a tettes tisztán akarja tartani a gyilkosság eszközét. A gyilkosság előtti éjszakán minden kétségbeesése mellett kitünően aludt. Március 16-án a fodrásznál volt, ondoláltatta a haját és még volt annyi ideje, hogy kofferjét Obranból a kávéházba vigye. Figyeljük jól a fejleményeket: Ve'ligo gyilkosokat kiált, tehát minden jel szerint két gyilkos volt, Cerny és a vádlott, A rendőrségen aizt vallotta, hogy férjét két férfi megtámadta. Csak másnap reggel tett beismerő vallomást és csak tizenegy hónap múltán a vizsgálóbíró előtt váratlanul előállott azzal a kijelentéssel, hogy vissza akarta kérni az adósságlevelet és hogy Cerny a gyÜkosságot saját számlájára követte el. Ezt állítólag a rendőrségen is mondta, de a rendőrségi tisztviselők nem tudnak róla. Cerny is azt vallja, hogy segitett neki Velgo fejét a víz alá nyomni. De tegyük föl, hogy tényleg lemondta a tervet Cernynek, akinek a jutalomtól éltekintve semmi érdeke nem lehetett Velgot meggyilkolni. ö külön is figyelmeztethette volna Cer- nyt, hogy nem hajlandó beváltani többé az adósságlevelet, módja lett volna a gyilkost nem be-, engedni a- lakásba, ő azonban nyugodtan hazament áldozatával, járkált a lakásban, hol a gyilkosságot előkészítették, kinézett az ablakon és 'látta az uccán a gyilkost. Mindezt jó idegekkel végigcsinálta, tudta, hogy már csak pillanatok választják el férjét a haláltól. Ez gyengeség? Éppen ellenkezőleg, ebben valami irtózatos szadisztikus erő van, amire egyi-, künk se volna képes. Ezért a tervért magának az ördögnek se kellene sz egyelnie magát. A lelkiismeret nem ismer felmentő Ítéletet Rendkívül éles hangon foglalkozik az ügyész a vádlott szexuális életével is: — Az előttünk fekvő több száz levélből, amelyeknek négyötöde szerelmes levél, megállapíthatjuk, hogy a vádlottnak 32—33 férfivel volt viszonya. Ez rekord. így fest szexuálisan az az asszony, aki nem elégedett meg férjének a meggyilkolásával, hanem most még morálisan is meg akarja gyilkolni férjének az emlékét. Ennek az asszonynak mindegy volt, hogy cseh- vetl, némettel, búig árral, kereszténnyel, vagy zsidóval adta össze magát. Soha még nem gyaláz- taik meg úgy egy nemes embert, mint ebben a perben Velgo tanácsost. Joga volt leányokkal ismeretséget tartani, hiszen öreg agglegény volt, mit tehetett volna egyebet. Senkivel szemben nem volt azonban erőszakos. Mert piszok és por volt a lakásában? — és mert csúnyán evett és piszkos volt az ágya? , — Ezért kellett meggyilkolni? Az ügyész vedbe szed ét azzal fejezi be, hogy gyilkosságért ősi törvény szerint halábiintetée jár. A törvény lehetővé teszi a 15 évi fegyházbüntetést ebbén az esetben és amennyiben a vádlott a fegyházban jól viselkedik, büntetésének egy harmadát elengedik és akkor a vizsgálati fogság beszámításával nyolc és fél óv múlva a gyilkos megbünbődte bűnét. Ez te'hát egy enyhe intélet lene. De még hogyha fel is mentenék a vádlottat, lelkileg soha nem fog megszabadulni a bűntől. A lelkiismeret állandóan kínozni fogja és áldozatának emléke mindenütt ott fog kisérteni, amerre csak tekint. Az ügyésznek e szavainál Velgóné hangosan felzokog: — Elég, elég... — zokogja maga elé, majd egyre görcsösebb lesz a zokogása, úgyhogy_a tárgyalást vezető elnök kénytelen kivezettetni őt a teremből. Velgóné távollétóben fejezi be az ügyész vád-. „Ezért az ördögnek se keltene szégyelnie magát,. Náthaláznál, köhögésnél, rekedtségnél kizárólagosan használjon az orvosoktól Í3 ajánlott Luhartovicei Vincentkát _______Mindenütt kapható. 56 b eszédét és az esküdteket figyelmezteti, hogy az érzelmi momentumokat hagyják ki a döntésből. „Cerny a bűnös kéz — Velgóné a gonosz szellem“ Nagy érdeklődéssel hallgatta a közönség dr. .Lochmanu magáiivádló beszédét is. Dr. Lochmann azzal kezdte beszédét, hogy iskolatársa volt a. meggyilkoltnak és kötelességének érezte a család érdekeinek képviseletét elvállalni ebben a perben. Dr. Velgo valóban nem volt angyal, de semmiesetre sem volt olyan rossz ember, hogy meg kellett volna őt gyilkolni. A brünni esküdtek 12 szóval Cernyt mondották ki gyilkosnak. Ez az ítélet emlékeztetett a középkori jog szellemére, amely a tolvaj kezét levágta. A kéz, az eszköz, amely a gyilkosságot végrehajtotta, valóban Cerny volt, de a rossz szellem, amely ezt a kezet irányította — a vádlott. Semmi kétség nincs, hogy a gyilkosságot 5 készítette elő. Miért ölt volna Cerny? Megakadályozhatta volna a gyilkosság elkövetésében, A brünni esküdtek előtt még azt mondta, hogy március 15-ón reggel, két éjszaka után, amit a férjével eltöltött, megingathatatlan volt benne az elhatározás, hogy férjét meggyilkolja. Látta, hogy Velgo ideges, Cernyt mégis beengedte a lakásba, az áldozatot elcipelte a filharmonikusokhoz, elvette tőle adósságlevelét. Percre pontosan kiszámította, hogy mikor tudja kofferjét elvinni. Nem aludt többé a lakásban, annak ellenére, hogy megbeszélték, hogy a válás napjáig, tehát 20-ig együtt maradnak. Ennek a válásnak természetesen nem szabadott megtörténnie, mert akkor elveszítette volna nyugdiját. Ezért ment Velgoval vissza. Útközben azonban nem figyelmeztette: „Itt vár rád a gyilkos!'4 Nem ment oda Cernyhez sem ezekkel a szavakkal: „Hord el magad innen!” Igazuk va.n a rendőrségi uraknak, Cerny a gyilkosságot egyedül nem követhette el, ezt Cerny egyébként be ie ismerte. Velgo életének utolsó pillanatában maga előtt látta feleségét, aki egész életén át hazudta neki a szerelmet és akiben a legboirzaltmasabban csalódott. Velgóné, mikor ezeket a szavakat hallja, újból elkezd sírni. Dr. Lochmann Palackyt idézi A magánvádló ezután a brünni esküdtek ítéletével foglalkozik. Emlékeztet arra, hogy Prágában, amikor kifüggesztették a szerkesztőségek előtt a brünni ítéletet, a járókelők kifütyülték a brünni esküdteket. Dekát erre is meg van a magyarázat: az esküdtek fáradtak voltak, négy napon keresztül szakadatlanul folyt a tárgyalás és az esküdtek valószínűleg nem is voltak tisztában szavuk jelentőségével. így kerülhetett sor erre a súlyos jogi tévedésre. Itt az esküdtek között számos asszony ül. ök bizonyára meg tudják Ítélni az ügy érzelmi részét. Ezután dr. Lochmann a ,,‘Zensky Obzor" cimü női lapból citál egy cikket, amely a brünni esküdtszéki Ítélettel foglalkozik. „Ki kényszeritet- fce Velgo Máriát, aki akkor még Havlik Mária volt, — irja a cikkíró, — hogy két év után visz- szatérjen ahhoz a férfihez, akinek tulajdonságait jód ismerte?" A brünni esküdtek azt mondták, hogy a bíróság előtt nem tárták föl az ügynek minden részletét, A Velgo-ítélet igazságtalanság volt, amelyet jóvá kell tenni. A magánvádló hivatkozik Palackyra, aki arra intette nemzetét, hogy csak a kultúra, a szellemi felkészültség és az igazságosság tudja fenntartani a népet. A legfelső bíróság visszaküldte az esküdteknek az ítéletet, hogyha van bátorságuk, mondj ált ki, hogy Velgo Mária nean bűnös, de biinös Csehszlovákia, hogy ennek a gyilkosnőnek havi 2250 korona nyugdijat fizessen. — Ezt az ügyet — mondotta dr. Lochmann —• magasabb szempontból kell megítélni. Az egész külföld felénk tekint és csodálkozva kérdezi, hogyan lehetséges, hogy Csehszlovákiában olyan emberek vannak, akik büntetlennek nyilvánítanak egy gyilkosnőt és megengedik, hogy előnyöket húzzon a törvénytelenségből. Velgo afacsonyrendüségi komplexumai Rövid szünet után dr. Loria kezdte meg védőbeszédét. — Kötelességemnek tartottam, — mondotta a védő, — hogy ezt az asszonyt ne hagyjam cserben és a tárgyalást az igazságért és az igazságosságért vívott harcnak tekintsem. Az esetet tisztán tudományos szempontból akarom megmagyarázni, anélkül, hogy az esküdtek érzéseire apellálnék. 'Nem azért foglalkoztunk Velgo tanácsos életével, hogy meggyalázzuk, hanem azért, mert csak úgy volt minden vonatkozása érthető ennek a bonyolult ügynek, hogyha nemcsak a vádlottat, hanem az áldozatot is bonckés alá vesszük. A modern pszichiátria megvilágítása nélkül ez az eset teljesen érthetetlen lenne. Dr. Loria ezután részletesen foglalkozik a meggyilkolt életével és az úgynevezett lelki rejtély- lyel, amely a gyilkosság elkövetését megmagyarázná. Dr. Loria mindenáron azt igyekszik bizonyítani, hogy a meggyilkolt nem volt egészen normális. Púpos ember volt és testi hibája következtében súlyos alacsonyrendüséjji érzésekkel küzdött,
