Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)

1937-10-14 / 235. (4381.) szám

1937 október 14, csütörtök. T>RXGAI'A^AG^ARHIRIiAP aggra Companys lemond Katalonia elnökségéről A csalódott politikus ■ A katalán vezér pályafutása BARCELONA. — Companys katalán ebi nők elhatározta, hogy a jövő hónapban ese- j dékes uj választásoknál nem jelölteti magát* és visszavonul a politikai élettől. Companys elhatározása nagy föltünést keltett a katalán közvéleményben. A szocia­lista párt lapjai azt óhajtják, hogy az elnök továbbra is helyén maradjon. A katalán köztársasági baloldal képviselői meglátogat­ták az elnököt és arra kérték, változtassa meg elhatározását. Companys azt felelte, hogy a generalidad élére most olyan ember kell, akinek múltja nincsen megterhelve. Luis Companys Katalonia szabadságának egyik előharcosa volt. 1934-ben, a népszerű Macia ezredes halálakor a katalán genera­lidad élére választották. A föderatív eszme előharcosa volt és amikor 1935-ben a mad­ridi kormányzat erősen jobbra tolódott és I Gil Roblez döntő szerepet játszott a kor-1 Madrid ellen. Companys akkor független mányban, Kataloniában lázadást szervezett ] állammá kiáltotta ki Kataloniát, de mozgal­mát leverték s mint Azanát, a spanyol köz­társaság jelenlegi elnökét, őt is börtönbe ve­tették. Harminc évre ítélték, de Companys csakhamar kikerült a börtönből és újra hi­vatala élére állt. A nemzeti forradalom kitörésekor Katalo­nia Madrid pártjára állt, mert Franco a fö- deralista gondolat ellenségének bizonyult, ezenkívül Katalonia munkáslakossága nem rokonszenvezett a nacionalistákkal. Katalo­nia csakhamar Spanyolország legradikáli­sabb része lett s Companys, alti a demokrati­kus Esquerra-párthoz tartozott, igyekezett csillapítóan hatni a pártok között. Az ő be­folyásának tulajdonítható, hogy Barceloná­ban néhány hónappal ezelőtt sikerült leverni ^ ___________. az anarchisták zendülését. Hajléktalan na vall M a magyar színjátszás Beregszászon is Az országos hivatal megtiltotta a sziíiie’oadásokra egyedül alkalmas megyeházi nagyterem igénybevételét A városi tanács mentőakciója BEREGSZÁSZ. — Az ungvári országos hivatal megtiltotta, hogy a tulajdonát képe­ző volt vármegyeháza nagytermében szini- előadásokat rendezzenek.' Ez az intézkedés Beregszászon is hajléktalanná teszi a ma­gyar színházat, amely igy most már két vá­rosból szorul ki. Beregszászon egyedül a volt megyeháza nagyterme és színpada alkalmas rendes és rendszeres színházi előadások megtartására. Színpadját tizenöt év előtt emelték a tűzvész által megrongált épület rendbehozatala al­kalmával. Mégpedig azért, hogy a húszezer lakosú város megfelelő színpadhoz jusson. A színpadot azután nagy költséggel a Kár­pátaljai Magyar Színházi Szövetkezet látta el zsinórpadlással és más szükséges kellé­kekkel, úgyhogy az tökéletesen megfelelt rendeltetésének. A nagyterem is minden te­kintetben alkalmas. Földszintjén 470 ülő­hely szolgálja a közönség kényelmét, mig a körbefutó karzaton 250 hely áll rendelke­zésre. Hasonló befogadóképességű terem nincsen Kárpátalján. Nagyban emelte a te­rem használhatóságát a vele egyenlő méretű előcsarnok, ahol a ruhatár és büfé mellett a közönség is bőséges helyet talált a szünetek alatt. A színházteremből három hatalmas ajtó nyílik az előcsarnokba, úgyhogy a kö­zönség pillanatok alatt kiüríthette a termet, ami a tűzbiztonság szempontjából jelentett nagy előnyt. Október 21.-én kezdődnek a csehszlovák-német kereskedelmi tárgyalások PRÁGA. — A Németországgal folyta­tandó kereskedelmi tanácskozásokat erede­tileg e hó végére vagy november elejére tervezték. Német kívánságra azonban a tanácsko­zások már október 21-én megindulnak Hamburgban. A csehszlovák kiküldötteket Vrabec kül- ügyminisztériumi osztályfőtanácsos vezeti és helyet foglalnak benne dr. Horák osz­tálytanácsos és dr. Mastny főbiztos a ke­reskedelemügyi minisztériumból, dr. Divisek főbiztos a földművelésügyi minisztérium­ból, továbbá Malik mérnök és titkára, dr. Kozák a devizaosztályból. Az utasforgalom szabályozására vonatkozó tárgyalásokhoz a kereskedelemügyi minisztérium dr. Párti miniszteri tanácsost küldi ki. A tanácsko­zások a kereskedelmi-, fizetési- és az 1938. évi fürdőforgalomra, azonkívül az év hát­ralevő részére pótkontingensek megállapí­tására fognak kiterjedni. Az országos hivatal az újonnan kinevezett járási főnök előterjesztésére tiltotta meg a színpad használatát. Az uj járási főnök ugyanis csöndzavaró­nak találta a szinielőadásokat, jóllehet az ellen tizenöt éven át sem elődjei, sem más­valaki nem emelt kifogást. Ami természetes is, hiszen azért építették nagy költséggel a színpadot, hogy a város sziniszükségletét kielégítsék vele. A színpad használatának betiltásáról ér­tesítették a városi elöljáróságot is, amely közölte azt a tanáccsal. A tanács megdöbbe­néssel értesült az országos hivatal intézke­déséről, amely egyenesen lehetetlenné teszi az itteni magyar színjátszást. A tanács négytagú állandó bizottságot alakított, amelynek föladata lesz a magyar sziniszezon biztosítása végett minden le­100 ember közül 80 „reggeli lustaságában szenved Hogyan győzhetjük ezt le? Hogyan ébred reggel? Félholtan —' fá., radíabban, mint este lefekvéskor? Ha igen, legyen résen — reggeli lustaság fogja el­fogni. Ez az, ami fejét a párnára nyomja, éppen, mikor fel kellene kelnie. És ez teszi hátát olyan merevvé. A ,,reggeli lustaság" inti Önt, hogy belei lusták lesznek. Bizo­nyos ásványsóknak —' melyek eddig egész­ségét védték —' hiánya mutatkozik. Ha ter­mészetes életmódot követhetne, ha változa­tos ételeket enne, akkor teste megkapná a szükséges ásványsókat. De ki élhet termé­szetes életmódon? Ki nincsen agyondolgoz­va? Kinek nincsenek gondjai — kinek nem kell soha sietnie — manapság? Itt jön a Kruschen-só segítségére! A Kruschen-só tartalmazza a testének szükséges sókat. Ezek közül némelyik a beleket rendszeres munkára kényszerítik, mások pedig a belső szervek munkáját segítik elő és tisztítják a vért. A Kruschen-só egész szervezetét pezsgő életerővel tölti el. Vegyen be minden reggel Kruschen-sót és hamarosan látni fogja a változást. Mi­előtt néhány nappal idősebb lenne, évek­kel fiatalabbnak fogja magát érezni. Olyan frissen fog ébredni, mint a gyermek. A ,,Kruschen-érzés életkedvét adja vissza. 228i Tafsnscu beszédének maffar visszfeang'a BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefon­jelentése.) A Pesti Hírlap Hegedűs Lóránt volt pénzügyminiszter tollából vezércikket közöl Ta- tarescu román miniszterelnök szombati beszédé­vel kapcsolatban. Lehet, — írja a lap, — hogy Tatarescu beszéde igen jól hatott a román kor­mánypárti választókra, de bizonyos, hogy a mi­niszterelnöknek a kijelentései a külföldön igen rossz vért szültek és kétségtelen, hogy azt a kétlakiságot, amellyel minden mondatát tele­tűzdelte, el kell hagynia. Ha a miniszterelnök nem tudja álláspontját összeegyeztetni az euró­——— hetőt elkövetni. A tanács elsősorban kon­zorcium összehozására gondol, amely színház építésével egyszersmindenkorra megoldaná az égető kérdést és megmente­né a kárpátaljai magyar színjátszás ügyét. Ideiglenes megoldásképen pedig tárgyalást kezd a bizottság az Alhambra-mozi bérlői­vel a tulajdonukat képező, a kereskedők egyesületének volt székháza színpadi termé­nek megfelelő kibővítése és átalakítása cél­jából. A tanács küldöttségileg keresi föl Kárpátalja kor­mányzóját és tőle fogja kérni a magyar színjátszásra oly végzetes rendelkezés visszavonását. A tanács sürgősen értesítette az uj hely­zetről a kárpátaljai magyar színházi szövet­kezet igazgatóságát és Sereghy Andort, a keletszlovenszkói szinikerület igazgatóját. Kányával együtt az osztrák külügyminiszter is Rómába készül BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk tele-1 fonjelentése.) Jólinformált körökben úgy- tudják, hogy Kánya Kálmán magyar kül-i ügyminiszter tervbevett római látogatásával! Roosevelt újabb beszéde az amerikai néphez november 15-re összehívta a kongresszus rendkívüli ülését WASHINGTON, — Roosevelt köztársasági elnök uj beszédet intézett az amerikai néphez. Kijelentette, hogy a kongresszust november 15-re azért hívta össze, hogy a kongresszus fog- lalkozhassék a legfontosabb törvényjavaslatok­kal még a januári ülésszak előtt. A januári ülés­szakot ilyen körülmények között nem lesz szük­séges meghosszabbitani. Roosevelt szerint a de­mokrácia ellenségei a kongresszus rendkívüli ülésezését veszélyesnek tartják az ország nyu­galma szempontjából, de az elnök úgy véli, hogy éppen a demokrácia teszi szükségessé, hogy az elnök minden adandó alkalomkor kikérje a né­pet reprezentáló képviselők véleményét. A rend­kívüli ülésszakon Roosevelt törvényerőre akar­ja emeltetni azokat a rendszabályokat, amelyek­nek szükségességéről legutóbbi útja alatt meg­győződött. Nemcsak a mostani, hanem a jövő nemzedéket is meg kell menteni a háborútól s ezért komoly előkészületeket kell tenni, Roose­velt beszédében ezután az országban tett tapasz­talatairól nyilatkozott. Kijelentette, hogy a gaz­dasági helyzet már megjavult, ámbár még szá­mos uj rendelkezést kell foganatosítani a végle­ges megoldás érdekében. Mindenekelőtt meg kell gátolni a gyapot és a búza katasztrofális érték­csökkenését. Az elnök elismeri, hogy a demokrá­cia lassabban cselekszik, mint a diktatúra, de a lassú cselekvés nem azt jelenti, hogy a lassúság veszélyes. Az merikai ipar a vámok leépítését követeli és uj piacok beszervezését. Az ország­ban enyhe béremelés esedékes és a munkaalkal­mak jobb beosztása, valamint a munkaidő le­szállítása. Ha ezeket a rendszabályokat keresz­tülviszik, akkor uj sok millió fogyasztó kapcso­lódik a kereskedelmi vérkeringésbe. Roosevelt beszéde végén a küszöbönálló kilenchatalmi kon­ferenciáról is beszélt és hangsúlyozta, hogy az unió mindent el fog követni a távolkeleti kon­fliktus megszüntetésére, pai gondolattal, akkor megjósolhatjuk, hogy Ro­mániai közelebbi vagy távolabbi időpontban tel­jesen el fog szigeteldőni a Dunamedencében. Az ui Ssaisr mmm tanács elfő ülése B KASSA. — (Szerkesztőségünk telefon jelentése.) Kedden délután öt órakor ült össze az uj városi tanács. Az első ülésen a kormánybiztos búcsúzott el és beszámolt arról, hogy mit valósított meg a régi képviselőtestület programjából. Maxon Mi­lán polgármester köszönetét mondott a kormány- biztosnak a takarékos városvezetésért. Indítvá­nyára a tanács kimondotta, hogy ezentúl is, mint eddig, minden kedden délután tartanak tanács­ülést. Aláírták az észt-magyar kulturegyezményt BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefon­jelentése.) Alexander Jaakson észt közoktatás- ügyi miniszter és Hóman Bálint magyar kultusz- miniszter szerdán ünnepélyes keretek között irta alá az észt-magyar kulturegyezményt. Hó­man Bálint az aláírás után többek között kije­lentette, hogy az észt és magyar nemzet barát­ságában a kulturegyezmény aláírása döntő for­dulatot jelent* Legyen ez az egyezmény — mon­dotta —- a két, rokonnyelvet beszélő nép baráti rokonszenvének megszilárdítása. Jaakson vá­laszbeszédében szintén hangsúlyozta, hogy az egyezmény aláírása a két rokonnyelvet beszélő nép kulturkapcsolatait nagymértékben megerő­síti. A magyar-észt szellemi együttműködés tár­gyában kötött egyezmény előírja, hogy mind a két kormány kölcsönösen elősegii at másik or­szág nyelvének egyetemi oktatását. Megszerve­zik kölcsönösen az egyetemi és főiskolai taná­rok cseréjét, csereöszötndijakat adnak a diákok­nak, mindkét kormány elősegíti országában a másik nemzet művészi értékű színpadi müveinek és filmjeinek bemutatását, s elősegítik és meg­könnyítik a sportbeli együttműködést. Mind­ezeknek az intézkedéseknek a megvalósítása cél­jából magyar-észt vegyes bizottság alakul, amely a két kormány bizottságából áll Buda* pest és Tallinn székhellyel. 3 egyidőben Schmidt Guido osztrák külügyi államtitkár szintén az olasz fővárosba uta-j zik. így a római paktumot aláíró államok külügyminiszterei megvitathatják Rómában az aktuális külügyi problémákat.

Next

/
Thumbnails
Contents