Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)
1937-10-02 / 225. (4371.) szám
JLoMmnBBn <M«<®MaG^ARH!RIíAR Ahol a szlovenszkói magyarság a sorsáról gondolkodik... A kialakuló „kisebbségi közvélemény" Az Uj Szellem „Szabad Szó" rovatának jelentősége « Öt érdekes levél „legtitkosabb problémáinkról" ■ A lap nevelő munkájának első eredménye: egyre több színvonalas szlovenszkói cikk A munkás helye a nemzeti táborban (y. r.) MUNKÁCS* — Masaryk sikeres meglátásai és célkitűzései között az egyik legjelentősebb az i!s volt, amely a cseh munkásságot igyekezett idejekorán elgondolásai, a cseh nemzeti törekvések, az állami önállóság megteremtésének a szolgálatába beállítani. A körülmények annyira szerencsés ösz- szejátszása sem lett volna elegendő Masaryk törekvései, álmai valóraválásá- hoz, ha az erre irányuló vágy és munka Masaryk és társai működése folytán át nem hatja a cseh nemzet minden tagját, köztük a fizikai munkásokat is, akik a szocialista párthoz való tartozásuk mellett is nemzetük általános ügyének mindenekfe- Jetti előbbrevitelét tartották első kötelességüknek. A magyar kisebbség — s általában a magyarság — igen sokat tanulhat a cseh nemzeti törekvések múltjából, munkaszolgálatából, főként Masaryk életéből és politikájából. így bátran átveheti azt a törhetetlen igyekezetei is, ami egyébként a nemzeti törekvések szolgálatára úgyis elengedhetetlenül szükséges ma már minden körülmények között, hogy a munkásságot befoglalja a nemzeti tábor, a nemzettudatos magyar egység kereteibe. A csehszlovákiai magyar társadalom egységéből ma részben még két csoport hiányzik; az egyik csapatot, azok a magyar nemzetiségű szocialisták és kommunisták teszik, akik a világszemléleti jelszavak hatása alatt kiállottak, vagy eredetileg sem csatlakoztak a magyar törekvések szolgálatához, a másikat azok a félrevezettek, akik az agrárpárt szekértolóivá szegődtek. Erénye, de sok tekintetben hibája, vagy legalább is hátránya a magyar embernek, hogy abban az állásfoglalásban, mozgalomban, amelyhez egyszer odállott, minden fenntartás nélkül vesz részt, i$y —• sajnos — a magyar szocialista és kommunista nemzetközisége is hiánytalan, noha láthatja, hogy például a cseh szocialista és kommunista kispolgár és munkás előbb cseh és csak aztán nemzetközi pártember. Masaryk példáján és sikerén is okulva a csehszlovákiai magyarság nemzeti és nemzetpolitikai szervezettségének is teljes erejével azon kell lennie, hogy a magyar munkásságot nemze- tilegr öntudatositsa és a magyar érdekek szolgálatára megnyerje. Kétségtelen ugyanis, hogy az itteni magyar sors jelentős jobbrafordulása, a kisebbségi jogokhoz való hiánytalan hozzájutás s általában a jobb magyar jövő kiala- kulhatása csak abban az esetben várható, ha a magyarság a maga teljes egészében száll sikra a visszatartott vagy csak felében teljesített jogai tökéletes mértékű és hatályú megadásának a kiharcolásához. Hogy a magyar társadalmi, önvédelmi és kisebbségpolitikai egység mindennél fontosabb gondolatát a gyakorlatban is mentül jobban megközelíthessük, ahhoz elsősorban az szükséges, hogy a kisebbségi magyarság politikájába, tásadalmi és gazdasági életébe minél több és minél mélyebb járású demokráciát, népközösségi tudatot vigyen be. Nagy megnyugvással tapasztalható, hogy az egyesült magyar párt elvi felfogásának és gyakorlati működésének demokratikus és népies jellege egyre kihangsulyozottabb lesz, ami természetes is, mert hiszen az itteni magyar káder túlnyomó nagyrészét már ma is földművesek, iparosok és munkások, ■tehát igazi kisemberek teszik ki. Az egyesült párt legközelebbi és egyik legfontosabb célkitűzése nem is lehet más, minthogy szivét és két karját kitárja a ma még idegen politikai pártokban levő magyar munkásság felé és szeretettel, bizalommal, meggyőzéssel bevonja a nemzetvédelem sáncai közé osztálytörekvései kielégítésének törekvéseihez és munkájához teljes tehetőséget adva. A magyarság jól felfogott érdeke, létének és jobb jövőjének biztosítása feltétlenül megköveteli, hogy ne legyenek köztünk társadalmi válaszfalak, hogy szűnjön meg az az idejétmulta és minden tárgyi alapot nélkülöző osztályozás, amely nagybirtokosokat, hivatalbeli előkelőségeket, városi polgárságot és falusi parasztságot különböztet meg sorainkban. A balrafordult idők a kirívóbb vagyoni különbségeket már úgyis elmosták nálunk. Nihcsenek már köztünk czerholdás földesurak, nagyhatalmú vezető tisztviselők, nagytőkések, ipari kapitalisták, í'Z úgynevezett városi polgárság is elszürkült elszegényedett és gazdasági életszinAz Uj Szellem október 1-én megjelent 16. számának egyik legérdekesebb része kétségtelenül a „Szabad Szó“ rovat. Ez a rovat az eszmék, a türelmetlenségek, a bírálatok, a tervek és a hozzászólások nem várt bőségü áradatát indította meg. A lapot Szlo- venszkóról elárasztják levelekkel s a minden számban közölt levelek tükréből bizonyos idő múlva kétségtelenül kialakul a szlovenszkói magyarság gondolatvilágának az a képe, amit bátran kisebbségi közvéleménynek lehet nevezni. A szerkesztő a leveleket nem rostálja világnézet, hovátartozás és politika szerint, mert — mint kijelenti, — a „vélemények és az ellenvélemények maró tüzében kovácsolódik az igazság és az objektivitás. “ Soha Szlovenszkón egy lap nem foglalkozott annyi nyíltsággal a kisebbségi élet legrejtettebb kérdéseivel is, mint a rovatban közölt levelek irói, akik többszörös buzdítás és a megfelelő példa után meg merik már írni legtitkosabb nézeteiket is. Megfelelő csoportosítással és a kontinuitás állandó tartásával tényleg olyasféle „tribüné libre“ és diszkussziós fórum alakult az Uj Szellem segítségével Szlovenszkón, amely hasonlít a londoni Times hires levélrovatához, Anglia közvéleménye legértékeltebb kifejezéséhez és amely idők folyamán kétségtelenül nagy mértékben hozzá fog járulni a szlovenszkói eszmék tisztulásához, az ifjúság öneszméléséhez és az elhatározott egye- nesvonalu kisebbségi munka hathatós kiépítéséhez. A „hátsó gondolat" pszihózisa Az uj számban öt érdekes levelet közöl a Szabad Szó rovat és három másikról emlékezik meg rövidebben. Az öt levél mindegyike komoly tanulmánynak is beillik s már Íróik közéleti szerepe is olyanná teszi őket, hogy méltóképpen reprezentálják a szlovenszkói társadalom egy-egy rétegének véleményét. Az első levélben egy fiatal baloldali iró nyíltan kritika tárgyává teszi az Uj Szellemet s megállaBUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) A Magyarország és Csehszlovákia között létrejött legutóbbi egyezmény alapján a két ország közti utasforgalom pénzügyi lebo- nyolitásának eddigi rendje megváltozik. A Magyar Nemzeti Bank ma kiadott rendelkezése szerint olyan magyarországi lakosoknak, akik valamely megbízott pénzintézet utján szabályszerűen felszerelt igénylést nyújtanak be, utazási, üdülési és gyógykezeltetési célokra személyenként és egyheti tartamra rendszerint 1000 csehszlovák korona, összesen azonban legfeljebb 4000 csehszlovák korona átutalását vagy ilyen összegű csekk kiállítását fogja engedélyezni. Magasabb összegű kiutalás csak rendkívül méltányos esetekben történhetik, 6000 csehszlovák korona erejéig. A 12 éven aluli gyermekek részére a fent megjelölt összegeknek a fele kerül kiutalásra. A Magyar Nemzeti Bank az igényjogosultak részére az említett keret-összegeken belül személyenként legfeljebb vonal tekintetében csaknem mindnyájan igen hasonlókká lettünk egymáshoz. Ta- nultság, műveltség dolgában nem vagyunk ugyan egyenlők, de az igazi tanultság és műveltség éppen azt hozza magával, hogy a gőg, a kérkedés, az osztály- és foglalko- zás^különbségtevés messze elkerüljön bennünket és hogy ne nézzük le azokat, akik ezen a téren alattunk állanak. A kisebbségi sors által diktált mai társadalmi és vagyoni helyzetünk, amely ugyancsak befütött a kiváltságosoknak, egyetlen, de le nem becsülendő előnyként képessé tesz, sőt egyenesen rákényszerit bennünket, hogy az esetleg egyesekben még pitja, hogy a szlovenszkói intellektüellek egy bizonyos része eddig azért nem közeledett a laphoz, mert épp úgy megfertőzte a szlovenszkói társadalom egyik betegsége, mint a másik oldalt is megfertőzi. Ez a betegség: „a hátsó gondolat". Minden tábor feltételezi a másikról, hogy rosz- szat akar s a fórumra vitt nemes arcéi mögött olyan titkos rosszakarat lappang, amellyel meg akarja fojtani azokat, akik más politikát vallanak. A levél egyúttal megállapítja, hogyha sikerül a hátsó gondolat problémáját tisztázni, akkor semmi sem áll annak útjában, hogy az Uj Szellem az intellektuális erőket egyesítve végezze munkáját a kisebbség érdekében. Jáross Andor: Szabad az ut az iijuság számára A második levelet Jaross Andor, az egyesült párt dűlőké intézte 'a laphoz. Jaross Andor foglalkozik azzal a vitával, amely a szlovenszkói lapokban a vihnyei kongresszusok után keletkezett. Megállapítja, hogy a hivatalos kisebbségi politika nem zárja el az ajtókat a fiatalság elől, sőt örül, ha a fiatalok eljönnek, de természetesen a munkát nem fönt kezdhetik, hanem lent, a szervezkedésnél és a mindennapi aprómunkánál kell kezdeniük, hogy képességeiket bebizonyítva felemelkedhessenek. A kisebbségi politika demokratikus, szociális, keresztény és nemzeti s ezt a négy elvet mindenkinek él kel fogadnia, aki nem rombolni, hanem válóban építeni akar a magyarság javára. Kisebbségi sajtó és más gondok Egy harmadik levél a szlovenszkói magyar sajtó ügyeivel foglalkozik és aizt sürgeti, hogy az Uj Szellem részletesen és objektiven mutasson rá a magyar sajtó előnyeire és hibáira. Ugyanakkor vázolja az olvasók álláspontját a (kisebbségi 300 csehszlovák korona értékű bankjegy kiutalását fogja engedélyezni. Társasutazások esetén az utazási csekk, illetve az átutalási megbízás a társasutazás vezetőjének nevére állítandó ki. A prágai beváltó helyek a kifizetésre kerülő összegekből a költségek fedezésére 2 százalékot vonnak le. A csehszlovákiai lakosok utazási és létfenntartási költségeik fedezésére kizárólag utazási pengőcsekket vásárolhatnak. Ilyen utazási pengőcsekkek háromnyelvű szöveggel ellátva 25, 50 és 100 pengős címletekben kerülnek forgalomba. A csekkek nem ruházhatók át és két hónapig érvényesek. A folyósítandó pengőösszegek tekintetében azok az általános rendelkezések, amelyek szerint személyenként" és naponként 100 pengő, hosszabb tartózkodás esetén 700 pengő folyósítható, ezekre az esetekre nézve is irányadók. Ha az utasnak Magyarországról való elutazásakor a mindenkor fennálló rendelkezések értelmében kivihető összeget meghaladó értékű pengőbankjegye vagy érméi maradt, a különbözet a beváltó helyként szereplő pénzintézetnél fizetendő vissza. A lefizitett pénzösszeg csehszlovák koronában való ellenértékét a Böhmische Eskomptbank fogja az utasnak Csehszlovákiában visszatéríteni. élő helytelen felfogást gyökerében megváltoztassuk és a legőszintébb megértésben, nemzeti népközösségben valamennyi magyar testvérünkkel1 való összeölelkezésben, együttdolgozásban keressük egyre végzetesebbé váló leromlásunkból a kivezető utat. A magyarok értékelésében csak a nem- zethüség és a nemzetünk érdekében teljesített. munka lehet a mérőeszköz. Nincs itt magyar ur és magyar munkás, csak jó magyar és elpártolt magyar van. Tanuljunk Masaryktól: szerezzük meg céljaink számára, a nemzeti gondolat szolgálatára a magyar munkásságot.! Újból szabályozták a Csehszlovákia és Magyarország közötti utasforgalom pénzügyi előírásait 1937 október 2, szombat. 'lapokkal 'kapcsolatban. — A negyedik levél á „magyar nyaraltatásofc" problémájáról szól s azt aiz ötletet veti főd, hogy az idegennyelvü iskolákban tanuló magyar gyermekeket nyaranta Magyarországon kellene nyaraltatni, hogy legalább nyáron megismerkedjenek a magyar nyelvvel és a magyar szellemmel. Az ötödik levélben Hantos László folytatja azt a „szlovenszkói tipológiát", almit egy régibb számban Duka-Zólyomi Norbert kezdett meg. Három magyar típusról ír: a beszélő, az iró és a cselekvő magyarok típusáról. Egyre több szlovenszkói iró A gazdag Szabad Szó rovaton kívül természetesen a lap rendkívül értékes és aktuális értekezéseket és cikkeket is közül. Az Uj Széliem fejlődésének egyik örvendetes jele, hogy a cikkek irói között egyre több a szlovenszkói s ebben a számban is jóformán csak szlovenszkói iró szerepel anélkül, hogy ez a cikkel; külső formájának és belső tartalmának rovására menne. Ebben a tényben máris az Uj Szellem nevelő hatásának eredménye látható, mert hároinnegycdéves példaadásával, rostálásával, tisztogatásával és a magyar forma bemutatásával a szlovenszkói publicisták irókészségét is kifejlesztette. Borsody István, egyik legtehetségesebb fiatal közírónk hosszabb idő óta Franciaországban tartózkodik és benyomásait egyetlen értékes cikkben összegezi. A franciák lelkének legtitkosabb problémájával, a biztonságot követelő hisztériával foglalkozik mély történelmi és szociológiai tudással s egyúttal párhuzamba állítja a francia alapelvet a kis magyar nép biztonságának alapelvével, amelyet korántsem tartanak olyan lényegesnek és fontosnak a világon, mini a gazdag Franciaország biztonságát. A pozsonyi polgárliu önvallomása Peéry Rezső önvallomása, amelyek egy részét közli az Uj Szellem, kétségtelenül a szlovenszkói irodalom eddigi termésének legjavát jelenti. A pozsonyi német eredetű polgárfiu önéletrajza, fejlődésének bemutatása beletartozik azon írások közé, amelyek mind a „változás élményének" hangulatát és következményeit akarják papírra vetni. Nem véletlen, hogy Peé“y vallomása a legújabb Márai-reaényből indul ki: az egész atmoszféra, az egész probléma hasonlít ahhoz, amelyet a nagy magyar iró felvetett. A szlovenszkói ember e vallomásokban magára ismer és mintegy érzékelni tudja azt, ami az elmúlt húsz év alatt a lelkivilágában történt. Az elsajátítandó „masaryhi módszer" Reményi JóxscfV. A. Mellon halála után rendkívül érdekes cikket küldött Amerikából. „A kapitalista lélekrajzával" foglalkozik s tájékozottan, érdekes adatokat közöl az amerikai nagytőkések lelkivilágáról és fejlődéstörtér.elméröl. Kovács Endre, a fiatal szlovenszkói iró a legújabb francia irodalom politikai, szociális és esztétikai szempontból fontos fejlődéséről értekezik, a pesszimizmusból a humanizmusig érő francia regényről. Az uj francia irodalmi kultúra bizonyára épp úgy hatni fog az általános európai fejlődésre, mint hatott az elmúlt századokban s igy érdekes megismerni gondolat- világát. Éredekes fejtegetéseket közöl az Uj Szellem Masaryk és a magyarság viszonyáról. A cikk megállapítja, hogy az, amit a magyarság Masaryktól tanulhat nem az eredmény, hanem a kivitel, nem a cél, hanem a módszer. A masaryki realizmust kell megtanulnia a magyar ifjúságnak. A közös alkotmányjogi albizottság munkája PRÁGA. — A képviselőház és szenátus közös alkotmányjogi albizottsága október 5-én kedden délután 3 órakor tartja legközelebbi ülését, amelyen a polgári törvény- könyv javaslatának megvitatását folytatja. A jövő héten még szerdán és csütörtökön is tart ülést és pedig mindkettőt délelőtt 9 órai kezdettel. A házelnökségek eddigi rendelkezése szerint az albizottság október végéig. amig a képviselőházban nem kezdődik meg a költségvetési munka, minden hétén három napot ülésezik és pedig kedden, szerdán és csütörtökön. Szó van arról is., hogy az albizottság esetleg a költségvetési munka ideje alatt is folytatná munkáját. A munka eddigi irama szerint, az albizottságnak mintegy 80 egésznapt ülést kéll tartania, hogy a terjedelmes javaslatot átdolgozhassa. A heti háromnapos ülésezés mellett ez a munka 30 hétre húzódna el. De ha tekintetbe vesszük a karácsonyi és húsvéti szünetet, akkor körülbelül a nyáreleji munkaidény végéig készülhetne el az albizottság. Ezzel szemben tudjuk, hogy a kormány a polgári törvénykönyvet már jövő év október 28-ára szeretnék elfogadtatni a nemzetgyűléssel, ezért nem valószínű, hogy csak a jövő szeptembert és októbert szánnák a két ház plénumának, hogy a nagyszabású törvényt tető alá hozza. Valószínű, hogy az albizottság munkáját ezért meggyorsítják, hogy még a nyár elején is maradjon idő a parlament plénuma számára.
