Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)
1937-10-13 / 234. (4380.) szám
1937 október 13, szerda. masmmm 5 smgm««i Háromnapos kongresszus keretében ünnepelte a Budapesti Királyi Orvosegyesület alapításának századik évfordulóját Az orvosegyesület a magyar orvostudomány akadémiájának szerepét tölti be ■ A magyar orvosi tudományos munka tükörképe az egyesüiet százéves történetében 1 I BUDAPEST. —- (Szerkesztőségünktől.) \ Október 7-én nevezetes emlékünnepe voltj az egyetemes magyar szellemi életnek. Vi-| téz nagybányai Horthy Miklósnak, Ma-| gyarország kormányzójának legmagasabb | védnöksége, dr. Darányi Ká’mán minisz-’! terelnök, dr. Széli József belügyminiszter, dr. Hcman Bálint kultuszmin;szter, Rőder Vilmos honvédelmi miniszter és dr, Kara- fiáth Jenő főpolgármester fővédnökséqe, dr. Johan Béla belügyi államtitkár és Szendy Károly, Budapest székesfőváros polgármesterének védnöksége alatt a százéves budapesti orvoségyesület tagjai gyűltek össze az Akadémia ünnepi termében, hogy a dicsőséges múltra vissza- tekintő egyesület száz esztendejéről megemlékezzenek. A magyar orvosi karnak ez az ünnepe a közvélemény körében is nagy érdeklődést keltett, az egész magyar szellemi élet ünnepségévé alakult. De a magyar orvosi munkát világszerte elismerik és nagyrabe- csülik és igy a centennáris ünnepség alkalmából úgyszólván az egész müveit világ orvosi tudománya meghajtja az elismerés: zászlaját előtte. A centennáris ünnepsége- j ken nagyon sok külföldi szervezet képvise-| lői jelentek meg és a föld minden sarkából^ üdvözlő táviratokkal halmozták el a jubilá-l ris egyesületet. A szokásos centennáris ünnepségek sorá- jj bői magasan kiemelkedik ez az ünnepség,! amelynek jelentőségéhez az ujabbkori magyar szel- jj lemi életben csupán az Akadémia fennél- g lázának századik éves fordu’ója alkalmául bői 1931-fcen rendezett centennáris ün-1 népség mérhető. A párhuzam teljes mér- j tékben indokolt, mert amint a íudomá-' nyosság egyéb ágaiban az Akadémia a, gyiijtőmedencéje az egyetemes magyar; tudományos munkának, úgy a magyar j orvostudomány akadémiájává a buda- • pesti orvosegyesület vált. Az orvostudomány nagy kérdései itt kerültek először felszínre, itt ismerkedett meg a maqyar orvosi kar minden korszerű orvostudományi kérdéssel és az orvosegyesület kebelében végzett munka végtelen fontos kihatással volt Magyarország közegészségügyének fejlődésére is. A jubileum alkalmából tehát feltétlenül fontosnak tartjuk, hogy a Prágai Magyar Hírlap olvasóközönsége is részletesen ismerje meg az orvosegyesület száz esztendejének jelentősebb állomásait, de tájékozódjék általában a magyar orvosi munkáról is, annál is inkább, mert az évszázadok folyamán a szlovenszkói származású és a Szlo- venszkón működő orvosok is jelentős részt vettek a magyar orvostudománynak fejlődésében. Az Árpádok korának magyar orvosat Túl messzire vezetne a magyar orvosi munkát teljes terjedelmében áttekinteni. Erre vonatkozólag egy szintén szlovenszkói magyar tudós, az érdemes Demkó Kálmán, Lőcse törté" nelmének feledhetetlen emlékű kutatója maradandó értékű müvet irt, araikor egybeállitotta a magyar orvosi rend történetét. Megtudjuk ebből, hogy Magyarország mindig lépést tartott az orvostudomány terén is a nyugati államokkal. A kora középkorban az orvoslást a szerzetesek és a papok gyakorolták, akik általában a szellemi élet irányítói voltak. Miután az egyház szigorú törvényei tiltották a felszentelt egyénnek a sebészkedést, az egyházi rendhez tartozóknak többször kellett eéeket a tilalmakat megszegniük, hogy szenvedő embertársaikon segítsenek. Legalább is erre vall az, hogy zsinatok és pápai rendeletek unos-untalan hangoztatják, a tilalmat. Azok a papok, akik az orvostudományban kiváltak, rendszerint a királyi A luhacsovicei vizböi való QyÓQykészltményok elpusztítják a beteqjséqek virulens bacíllusait. Kérjan a luhacsovicei fÜrdöicgazgatósáQtól röplapot. * — wiin -------- — ‘1 1" má ny elemeit, hogy azután külföldön folytassák és fejezzék be tanulmányaikat. Valóságos orvosdinasztiák fejlődtek ki, mint Pozsonyban a Moher- és Rayger- család, Lőcsén pedig a Bicmer- és Spil- lcnberger-familia. Az apa a fiúnak adta át tudományát és igy az orvosi előképzés utjává sok esetben a család vált. Amikor apjuk mesterségét elsajátitották, két-három évet még külföldön töltöttek, német és holland egyetemeken. Nevezetes orvos volt a 17. században a késmárki Augus- tini ab Hortis Keresztély, akit II. Ferdinánd hivott meg udvarába és ott az udvari botanikai kertet berendezte, amiért nemességet kapott. Ez a kiváló szepességi tudós ismerte a Tátra minden csodálatos gyógyfüvét s híres orvossága volt az ,,oleum polychrestum hungaricum vei carpaticum“, a kárpáti olaj, Spillenger Sámuel szepesolaszi főorvos nemcsak orvosi tudományáról volt híres, hanem arról is emlékezetes, hogy 1613-ban ő állította föl Teplicen az első magyar papirmal- mot, amelyben vizjegyül Lőcse város címerét használta. (Folytatjuk.) DOKTOR. udvarba kerültek és így egyházi előmenetelük is gyors volt. Megemlékeznek az egykorú források Péterről, akit orvosi érdemeiért III. Béla a spalatói érsekségbe juttatott. Ez a főpap annyira járatos volt a betegségek felismerésében, hogy csak ránézett az ember arcára és megmondotta, hogy milyen betegségre van hajlama. A magasabb képzettségű papok mindnyájan kiképezték magukat a koruk színvonalán álló orvosi tudományban is. A 13. században már nem ritka magyar földön az orvos-szaktudós, így olvassuk, hogy IV. vagy Kun Lászlót „négy jeles oruosok" gyógyitgaták, akik — midőn a betegség lényegét nem tudták felismerni — egész kétségbe esének. Olasz—magyar kapcsolatok A 14. században, amikor az Anjouk kerülnek Magyarország trónjára, a magyar szellemi élet még intenzivebb kapcsolatba kerül az olasszal, mint addig, már pedig az egész középkoron át Olaszország volt a vezető az orvostudomány terén is. Ismeretes dolog, hogy már az Árpádok korában is, de még inkább az Anjouk idején a művelődésre vágyó magyar ifjak százai keresték fel a külföldi, különösképpen az olasz egyetemeket és igy megismerkedtek az olasz orvostudománnyal is és mint szakképzett orvosok kerülnek hazájukba. Sok közülük kiváló orvos is lehetett, az egyik annyira kitűnt, hogy a bolognai egyetemen lett tanár, ahol mint Gio- vanní d’Ungiheria szerepelt. Az 1361-ben létesített pécsi egyetemen, amely olasz mintára működött, szintén tanítottak orvostudományt, még pedig a bolognai egyetem elvei és módszere szerint. Zsigmond korában Colsten Simon volt a budai egyetem nagyhírű orvosprofesszora, akit a császár annyira megbecsült, hogy a konstanci zsinat alkalmával is magával vitte és vele gyógyittatta magát. Mátyás korában a pozsonyi egyetemen, az Academia Istropoli- tánán Péter mester volt az orvostudomány professzora. Az orvosok megbecsülése Az orvostudományban kiválókat igen megbecsülik. Az Olaszországból beköltözött Benedek sebészt Nagy Lajos nyitrai püspökké teszi, ő fivéreit, Miklóst és Bertalant is behívja és ezek megkapják a királytól a hontmegyei Deménd-falut.. Tehát a Deméndy nemzetség eredetét egyik őse kiváló orvostudományának köszönheti. A városi életben is igen megbecsülik őket. A középkori városok társadalmi élete úgy alakult, hogy a polgárság osztályokban ré- tegeződött. Egyes városokban 9, másokban kevesebb, a legtöbben három osztály volt. Az orvosokat mindig az első osztályban találjuk, igy Lőcsén és Besztercebányán, ahol a városi szabályrendelet megállapítja, hogy csak az orvosok feleségei viselhetnek aranyékszereket. A városok nagyon jól fizették orvosaikat, így például Selmecbánya orvosa a 16. században olyan jövedelmet húzott, ami 231 akkori forintnak felelt meg. Ennek mai értéke olyan hatalmas összeg, hogy a leghíresebb sebészprofesszorok jövedelmével ér A msgysr munkások nens vettek részt a kemmis- ták mkáís! felvonulásán MUNKÁCS. — A kommunista -párt kárpátaljai szervezetének egyik csoportja, a Dolgozó Parasztok Egyesülése vasárnap Munkácson tartotta szokásos óvj összejövetelét Ebből az alkalomból felvonulást is rendeztek. Ezen mintegy kétezer ember vett részt, főleg ruszin nők és férfiak. A résztvevők közül teljesen hiányzott a városi közönség. De a kommunista demonstrációtól távol tartották magukat a magyar munkások és a magyar falvak lakói is. A felvonulók számos táblán különböző jelszavakat hordoztak. A feliratok különösen a gabonamonopólium a cukorkartell és a fasizmus ellen, tüntettek Ezenkívül követelték az iskolákban az ukrán tannyelvet (többek közt egy magyarnyelvű táblán is...) és éltették a szovjethadsereget és a szovjetuniót. A kongresszus szónokai közül többen erősen támadták a ruszin aufonómista pártokat amiatt, hogy a kormányzó-fanácstagságí választáson az egyesült magyar párttal kooperáltak. Egyébként többnyire helyeslésüket fejezték ki ft csehszlovák kormány külpolitikája felett és rokonszenvesen nyilatkoztak a cseh nemzeti szocialista és szociáldemokrata párt politikájáról. A gyűlés hallgatósága nem sok lelkesedést tanúsított — TORONY- ÉS HARANGSZENTELÉS GÖMÖRNANA5ÖN. Tudósítónk je-. lenti: Lélekemelő ünnepélye volt a 143 lelket számláló gömörnánási református gyülekezetnek. A közelmúlt napokban szentek ték fel a körülbelül 60.000 korona költséggel felépített uj tornyukat és két uj harangi jukat. A messze vidékről is összesereglett hívek előtt Ablonczy Pál, a gömöri református egyházmegye esperese mondotta el magasszárnyalásu felszentelési imádságát- Majd bevonult a gyülekezet a templomba, ahol Csontos László páskaházai lelkész szivből-szivhez hirdette Isten igéjét a tornyot építő gyülekezetnek. Azután Deési Sándor, a gyülekezet lelkipásztora felolvasta az építkezés történetét és az adakozók névsorát. Végül Baraxa Lajos berzétei lelkész az Lír asztalánál mondott beszédet és kiszolgálta a híveknek az Úrvacsorát. A megható ünnepély mély nyomokat hagyott a résztvevők lelkében. — MEGHALT A HUMAMTÉ FŐSZERKESZTŐJE. Parisból jelentíik: VaáUanit- Coufcu- rier, a Humardíé főszerkesztője, 45 éves korában májhajhatn megihaít. Vaülant-Ck>uituriex nagy szere,pet játszott a politikai életben is; VillejmE város polgármestere és képviselője, a kommunista párt központi bizottságának tagja és a frontharcosok köztársasági egyesületének elnöke volt. Halála előtt Moszkvába készült, hogy részt- vegyen a szovjetforradalom kitörésének húszéves évfordulóján rendezendő ünnepségeken. — PRÁGÁBAN AUTÓBALESET ÉRT EGY PESTI HEGEDÜMÜVÉSZNŐT. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Hétfőn délután gépkocsin Budapestre hozták Prágából Lóránt Edit hegedümüvésznőt, akit Prága mellett súlyos autóbaleset ért. A művésznő egy német barátnője társaságában taxin utazott Prágából ki a környékre. Az országúton a gépkocsi összeütközött egy teherautóval. A taxi utasai az utmenti árokba estek s a hegedümüvésznő súlyos zuzódásokat és idegsokkot szenvedett. Lóránt Editet Prágában első segélyben részesítették, majd egy ismerőse kisérte haza Budapestre, ahol most lakásán ápolják. fel. A városok mindig nagy gondot fordítottak a közegészségügyre és már a legrégibb időkben kórházakat létesítettek s ezeket a királyok, magánosok nagy adományokkal, alapítványokkal látják el. így a körmöcbányai kórház II. Lajostól 22 jobbágytelket és két malmot kapott. Bakócz Tamás teljes búcsút hirdetett azoknak, akik a lőcsei kórházra adakoznak. A reneszánsz híres magyar orvosai A reneszánsz és humanizmus korában a magyarság is teljesen belekapcsolódott a nyugat szellemi eszmeáramlataiba. Mintegy 100 kiváló magyar orvos neve ismeretes ebből a korból, többet közülük messze idegenben is ismernek és megbecsülnek, igy Jordán Tamás a híres Krafftheimi Crato- nak kedvelt tanítványa, később bizalmasa. Ez a kiváló orvos egy akkoriban megismert és az orvostudományban magyar betegségnek, morbus hungaricus-nak nevezett bajnak, a hagymáznak első avatott megfigyelője és leirója. ö az efső, aki az akkori Magyarország gyógyvizeire is kiterjesztette a figyelmét, ő irta le legelőször a trencsénteplici hév vizet és annak kiváló hatásait, tehát ez a Vág- menti fürdőhely már a 16. században ismertté vált Nyugateurópában Jordán Tamás orvosi levelei és publikációi révén. Az első orvosi tudományos munkát Magyarországon a brassói Kyr Pál jelenítette meg 1551-ben. Egészségtanának (Sanitatis stúdium) az a célja, hogy az ifjúságot megismertesse az egészséges élet szabályaival. A lakás levegőjének tisztántartására, a helyes étrendre, a mozgásra és pihenésre, az álomra és virrasztásra, sőt a lelki állapotra is kiterjeszti figyelmét ,a helyes életrend megállapításában. Hires orvos a 16. században a nagy- szombati Zsámboki János, aki szintén kapcsolatban van a külföldi orvosokkal és nevezetes arról is, hogy nagyszerű könyvtára van. amellett kézirat-, érem- és szoborgyüjteménye is kiváló. A 16. század második felében nagy hírre tesz szert az eperjesi Simonides orvos, aki a fül gyógyításának egyik kiváló szakértője. A legrégibb magyarnyelvű orvosi könyvet a Sopronban működő Frankovith Gergely adta ki. Mível akkoriban az orvosi hivatás gyakorlásához nem kívánták meg a diplomát, még csak bizonyítványt sem, természetes, hogy a sarlatanizmusnak tág tere nyílt. Ilyen sarlatán volt bizony a jó Frankovith Gergely is, aki még fennhéjázva dicsekszik is azzal, hogy nem deákos műveltségű ember s mesterségét egy derék borbélynál tanulta ki. így könyvének nincs orvostudományi, csak művelődéstörténeti becse. A mai ember szemében szerfölött mulatságos lehet az ő 123 fűből készített csodaszere, a szerapinum balzsam, amelynek előállításához 57 font súlyú füvekre volt szüksége. Frankovith Gergely úgy okoskodott, hogy ha egy fűben gyógyi- tóerő van, mennyi gyógyitóerő lehet abban a balzsamban, amelyben száznál több füfajta varázsereje van összevonva! Föl is sorolja azt a 32 különféle nyavalyát, amely ellen az ő csodakenőcse használható, de óvatosságból hozzáteszi, hogy a balzsamon kivül orvosszeres italokat is kell használni és Isten áldására is szükség van. Szlovenszkói orvosdinasziták A 17. és 18. századból is ismerünk kiváló és messze földön hires orvosokat, akiknek a tudománya még külföldön is elterjed s igy el is kerülnek hazájukból. Kalandos élete miatt is sokat emlegetett orvosi egyéniség jeszeni Jeszenszky János, egy turóemegyei nemesi család sarja, aki Rudolf udvari orvosa volt, majd a cseh protestáns mozgalomban játszott vezető szerepet és a fehérhegyi csata után bitón végezte életét. A 17. század végén és a 18. elején Igen nagy hire volt a besztercebányai Moller Károly Ottónak, aki Zólyom- és Turóc-megye főorvosa volt és hire miatt III. Károly feleségének betegágyához is őt hívták. Messze földről keresték föl a tanulni vágyó ifjak, akik mellette szolgáltak és sajátították el az oivostudo-
