Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)

1937-10-13 / 234. (4380.) szám

| XVI. évf. 234. (4380) szám • Szerda • I937 október 13-Aa<warhirmb

Előfizetési árs évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ká., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több. Es*es szám ára 1.20 K(, vasárnap 2.— KI.

A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja

Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, 1L emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. © ®

SÜRGÖMYC1M HÍRLAP, PRflHfl.

A közeledés nehézségei

Benemavatkozás vagy beavatkozás

A csütörtöki angol minisztertanácson eldől a pireneusi határok kérdése

Anglia kompromisszumot kíván -- A francia választások kedvező hatása -- Intő lei: tőzsdepánik Londonban »«»

Minorca és a francia aggodalmak

(sp). —- Tatarescu román miniszterelnök az elmúlt napokban Nagyváradon beszédet mondott, amelyről a kisebbségi sajtó egy bizonyos része előre beharangozta, hogy a kisantant magyarbarátságának újabb ékes dokumentuma lesz, bizonyítéka a jóakaratnak, az ,.aktivista politika igazának és elsősorban annak, hogy a kisantant minden magyart boldogan és tárt karokkal ölel magához s egyedül a magyarokat terheli a felelősség, ha nem kapnak két kézzel a felkínált paradicsomi ajándékok után. Az elő- propaganda után kíváncsian vettük kezünkbe a tényleg megtartott beszéd hivatalos szövegét. Őszinték vagyunk s bizony örültünk volna, ha — mondjuk <— tiz százalékát megtaláljuk a beszédben annak, amit & hozsannázó lapok beígértek. Azt sem bántuk volna, ha mások könyvelik javukra az eredményt, mert bármi áron végre eredményt kívántunk látni: pozitív bejelentést,

— néhány olyan mondatot, amely, ha elhangzik, tudjuk, hogy elfuj ezer gátat és elkeseredést — építő és javító eredményt, bárki érdeme volt az előkészítés. Különösen Romániában örültünk volna a feszültség enyhülésének. Kisantant-f elfő gás szerint a magyar-kisantant. megegyezést a kisebbségi kérdésben a román politika intranzigenciája hátráltatja, ez az, amire mentegetődzve hivatkoznak, Valahányszor nem sikerül az érdekek összeegyeztetése. Tudjuk mi is, hogy az erdélyi magyarság harca a létért nehéz és körülményes s a testvérkisebbségnek sürgősen lélegzethez kell jutnia, mert összerogy a veszedelmes szorítás alatt. Hogyne örültünk volna, ha halljuk: most, na most, megtörténik a nagy bejelentés, Tatarescu Nagyváradon kezet ad a magyaroknak.

A beszéd elhangzott. Kegyetlen beszéd volt. A legnagyobb jóakarattal sem találunk benne néhány udvarias szólamon kívül semmi olyat, ami pozitív közeledés lenne a magyarokhoz. Fájdalmas csalódással tesszük le szövegét: ez tehát minden, ez a nagy kö- zeledéses hangulat, ez a nagy kibékülés? A román miniszterelnök azt a pillanatot választotta, hogy a magyarokhoz szóljon, amikor fölavatta a szinmagyar vidéken keresztülhúzott „beton- és vasövet“, ahonnét ezer és ezer ágyú csöve mered a nyílt ma-, gyár Alföld felé. A határok érintetlenségéről beszélt, rendben van. De hitvallást tett a „román nemzeti állam“ mellett, amelynek keretén belül a nemzetiségek csak vendégjogot élveznek és türniök kell, ha a román nép kivételes törvényekkel lát hozzá „megérdemelt vezetőszerepének biztosításához**, azaz kivételes törvényekkel helyez be oda, ahol eddig évszázados szorgalmuk eredményeképpen magyarok vagy németek álltak,

— románokat. A román nacionalizmus nevében ilyenre joguk van a románoknak, mondja, „ez nem irányul a kisebbségek ellen.” Akkor mi irányul ellenük? Olyasmi ez, mintha azt mondanánk valakinek: „a lövés, amivel agyonlőlek, nem irányul ellened.” Tatarescu nagylelkű is: kijelenti, hogy. a régi elnyomást nem akarja uj elnyomássá változtatni. Milyen hálás téma volna e bejelentéssel, szembe, hivatkozni a régi Erdélyre, ahol 1526-tól a 19. század derekáig békés harmóniában élt a három nemzet, a magyar, a román és a szász, hivatkozni a régi korok gazdasági fellendülésére, az erdélyi románok fejlődésére, amely a 12. századbeli semmiből -— magyar uralom alatt *— hárommilliós néppé emelte az erdélyi románokat. Hivatkozni arra, hogy az erdélyi román menyLONDON. — A spanyolországi önkéntesek visszavonására vonatkozó angol-francia jegyzékre adott olasz válasz óta a párisi és a londoni külügyi hivatalok között élénk diplomáciai eszmecsere folyik. A döntés valószínűleg a csütörtöki rendkívüli angol minisztertanácson történik meg. Mint ismeretes, az olasz jegyzék lehetőséget nyújt ugyan a további tárgyalásokra, de nem minden tekintetben kielégítő. Mig Angliában hajlandók mérsékelten megítélni a helyzetet és igyekeznek kikerülni minden olyan lépést, amely bonyodalmakhoz vezethet, Franciaországg hangulata inkább olaszellenes és különösen a baloldal erélyes rendszabályokat, igy a pirreneusi határok megnyitását, Valencia fegyverrel való ellátását és az olaszok baleári akciói ellen való erélyes tiltakozást követel.

A nagy angol lapok szerint az angol kormány nem akar elhirtelenkedve cselekedni és Chamberlain Edennel egyetértve a kabinet csütörtöki ülésén kompromisszumos javaslattal fog előállni. A Daily Telegraph párisi munkatársa úgy értesült, hogy a kompromisszumot a francia kormány is hajlandó elfogadni olyan formában, hogy bizonyos határidőt szabnak a benemavatkozási bizottság munkája számára az önkéntesek kérdésében. Ha a benemavatkozási bizottság a határidő leteltéig nem tudja megoldani az önkéntes kérdést, akkor Francia- ország szakit a benemavatkozási politikával1 és Angliával egyetértve megnyitja a pirreneusi határokat. Kormánykörökben már állítólag ki is dolgozták a fegyverzárlat visz- szavonását és a francia ipar bármely pillanyivel műveltebb, gazdagabb és öntudato- sabb volt, mint a török alatt sínylődő re- gáti, hivatkozni az osztrák uralomra, amely Erdélyben állandóan a románokat részesítette előnyben a magyarokkal szemben, a

12. század románjainak gazdasági és számbeli gyarapodására Erdélyben, gimnáziumaikra, szövetkezeteikre, bankjaikra, amelyek a regáttal együttdolgozva felvásárolták az erdélyi magyar földet, hivatkozni arra,' hogy a románok száma 1890-től 1910-ig százezrekkel nőtt Erdélyben, a romániai. magyaroké 1920-tól 1937-ig százezrekkel fogyott, — de most nem ilyenekről van szó.

. Most csak azt látjuk szomorodott szívvel, hogy Tatarescu beszéde nem alkalmas a dunai közeledés előmozdítására. Hangja a diadalittas győző hangja, ha legyőzöttekről beszél. Hitler szokta igy a németség jogait a zsidósággal szemben kihangsúlyozni, a „vendégnép”, a „több jog”* a „román nemzet

natban el tudja látni megfelelő hadianyaggal a valenciaiakat. Corbin londoni francia nagykövet ilyen értelemben tájékoztatta ma Edén külügyminisztert.

Két jelentés esemény

Két jelentős esemény erősítette a kompromisszum kilátásait. Az első a francia választások eredménye, amely bebizonyította, hogy a francia nép többsége helyesli a mérsékelt politikát és nem csatlakozik a szélső baloldal harcias kívánságaihoz. Chamberlain és Delbos az eredmény után nyomatékosabban képviselhetik a francia külpolitika mérsékelt irányzatát és hidegvérrel folytathatja az Olaszországgal való tárgyalásokat.

A másik esemény a londoni tőzsde maga' viselete. A londoni tőzsdén régóta kedvezőtlen hangulat uralkodott és hétfőn, amikor kiszivárogtak azok a hirek, hogy Franciaország és Anglia esetleg a cselekvés mezejére lép és erélyesen beavatkozik a spanyol konfliktusba, óriási áresések következtek be. A tőzsdén valóságos pánikhangulat uralkodott. Úgynevezett „sugdosási propaganda** terjedt el a tőzsdén, amely rémhírekkel fenyegette a vásárlókat és minMADRID. — A spanyol fővárost hétfőn félóra hosszat bombázták a nemzeti ütegek. Az ágyúzásnak legalább húsz áldozata és száz sebesültje van, A nemzetiek ez alkalommal az úgynevezett semleges lakónegyevezetőszerepének biztosítása” és a „románok joga a másoktól betöltött pozíciókra”, ugyancsak úgy hatnak, mintha a német szótárból valók volnának s Tatarescu a vasgárda közvetítésével jutott volna el hozzájuk. Amikor most nálunk közeledésről beszélnek, hivatkozni szokás a svájci példára. A kisebbségeknek nem lehet panaszuk, mondják, mert a velük szemben alkalmazott módszer hasonlít a svájci módszerhez. Hasonlítsa össze bárki azt, amit Tatarescu mondott a magyarok és a románok viszonyáról a svájci rendszerrel.- Tegye a kezét a szivére, s mondja meg, megtalálja-e a hasonlóságnak legparányibb jelét a két fölfogás között.

Hiába volt tehát az előhozsannázás, Tatarescu beszéde inkább árt a közeledésnek, mint használ. Az egyenrangúság jogának elismerése hiányzik belőle. A román miniszterelnök szerint a románság jól fog bánni a

denféle aggodalmakat terjesztett tőzsdei körökben. Jellemző, hogy annak ellenére, hogy az angol vastermelés rekordmagasságot ért el, a vaspapirok mégis zuhantak. A Financial News szerint az áresés meglepetésszerűen történt. Chamberlain a londoni tőzsde magaviseletében azt látja, hogy a City nem szívesen venné az eddigi spanyolországi politika megváltoztatását és magatartásával óvatosságra inti a kormányt. Kétségtelen, hogy a tőzsdei megrázkódtatásnak hatása lesz a holnapi minisztertanácsra és a mérséklő nézet ismét megerősödve fog kikerülni a tanácskozásokból.

Valencia és az önkéntesek

Időközben Valencia jegyzéket intézett Párishoz és Londonhoz és felsorolja azokat a feltételeket, amelyek mellett hajlandó beleegyezni a valenciai kormány oldalán küzdő európai önkéntesek visszaszállításába. Valencia tehát elvben elfogadja az önkéntesek visszahívására irányuló törekvéseket. Mint ismeretes, Franco kormánya az elmúlt hetekben hasonló elvi jelentőségű nyilatkozatot tett, úgy hogy a tárgyalások esetleg ezen a vonalon is megkezdődhetnek és elősegíthetik a kompromisszumos politika sikerét.

deket bombázták. Negyed év óta ez volt a leghevesebb ágyutüz, amelyet a madridiak átéltek. Eddig csak hat halottat találtak a romok alatt, de az áldozatok száma okvetlenül nagyobb lesz. Különösen a Retiro

magyar kisebbséggel, de csak a román nacionalizmus kivételes jogainak elismerése és céljainak biztosítása után. Az emberséges latin urak is jól bántak hajdan rabszolgáikkal, szerették és kényeztették őket, de csak úri jogaik biztosítása és céljaik élérése után, addig, amig a gazdának igy tetszett. Nem hihetjük, hogy az „emberséges bánásmódnak” ez az elve ma még aktuális lehet. Há valaki őszinte közeledést kíván a dunai népek között, elsősorban a teljes egyenlőséget és egyforma jogot kell szem előtt tartania* — Mi Tatarescu beszéde ellenére sem veszítjük el reményünket és tovább bízunk a; középeurópai közeledés megvalósulásában* Érezzük, hogy ezer akadály ellenére a történelem vaslogikája, a létérdek és a béke vágya hajtja a dunai népeket a megértés és a kiegyezés felé, — de mielőtt az álom valóságra válik, a román miniszterelnököknek is más hangot kell találniok.

Madrid újabb bombázása