Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)
1937-10-02 / 225. (4371.) szám
Magyar-kisantant közeledés (*) Tegyük félre az illúziókat és vegyük alaposan szemügyre a magyar—kisantant közeledés kérdését. Nézzünk szemükbe az akadályoknak. Mit ér a folytonos vágyálom- kergetés, mutatós, de megvalósíthatatlan célkitűzések csillogtatása? Nem kétséges, hogy valamiféle közeledésre e téren szükség van, de nem kétséges az sem, hogy ebből sohasem lesz szerelmi házasság, az érzelmek elfojtása mellett az érdekek parancsára jön létre a frigy, — ha létrejön, minden oldalról elvek fönntartásával és tompított, de soha egészen meg nem szűnő kölcsönös bizalmatlansággal. Ezek után pedig nézzük, mi a mai helyzet? A mai helyzet az, hogy bizonyos világpolitikai erők befolyására először Szinajában, majd pedig Genfben összeültek az érdekelt államférfiak, kölcsönösen leszögezték álláspontjukat, megállapodtak abban a minimumban, amin alul, s abban a maximumban, amin fölül nem lehet egyezkedni s aztán megint szétszéledtek. Türelem kell, mondta Budapest. Minden jó mederben halad, mondta a kisantant. Tudjuk, hogy türelem kell, ki tudná nálunk jobban, s elhisszük, hogy minden jó mederben halad s egyelőre beérjük annyival is. Megtanultunk nagyon szerénynek lenni és bizakodásunk is egyre szordi- nósabb, őszintén irigyeljük a hangos hídverőket, akik az óvatos diplomáciai tapogatózások első hírére örömtüzeket gyújtottak. Mi már sok örömtüzet láttunk kigyulladni s gyorsan kihamvadni ezen a tájon, kicsit tehát óvatosabbak és főleg halkabbak vagyunk az ünnepléseknél. Egyelőre szorongó szívvel figyeljük, hogy mikor fog Genf, Szi- naja, Belgrád, Prága vagy Budapest pontokba szedett konkrétumokkal szólni hozzánk, mikor teszik le a kormányok elé a végleges, visszavonhatatlan s mind a négy állam egész nemzetközi presztízsével garantált kisebbségi megállapodást, amelyben mutatós általánosságok helyett egyszerű, de megmarkolható, praktikus eredmények lesznek összegyűjtve. Erre várunk tisztelettel és bizakodással, de nem tagadjuk: némi tartózkodással. Mert... Hogy egyébről ne is beszéljünk: itt van Románia esete. Nem titok s nem mi sugjuk meg a közönségnek, hanem a félhivatalos csehszlovák sajtó is megírta, hogy egyelőre Románia ellenállásán hiúsult meg az egyezkedés. Románia állítólag nem akar hallani Magyarország kisebbségi követeléseiről. Elvi okokból, mondják ők. A kisebbségek dolgával ne bajlódjék a szomszéd állam, még akkor sem, hogyha nemzettestvérek sorsáról van szó, mindenki söpörjön saját háza előtt s ne üsse orrát a szomszéd háztartásának gondjaiba. Lehet, hogy ez a merev elvi álláspont a román választások lezajlása után majd revízió alá kerül s az uj román kormány hajlandó lesz tárgyalni Magyarországgal kisebbségi kérdések rendezéséről, jogokról s főleg: a jogok respektálásáról, — egyelőre azonban sziklafalként mered a román álláspont a tárgyalások folytatása elé. S hogy e sziklafalon nem lehet semmiféle ügyes jogi formulával vagy diplomáciai fortéllyal átjutni, mindenki tudja, aki kicsit is tisztában van a kisebbségi kérdések természetével. Mindenesetre jellemző és tanulsáFOLYTATÁS A 2. OLD. I. HASÁBJÁN Újabb haladék Háromhatalmi konferencia dönt a spanyolországi önkéntesek visszahívásáról Genf a benemavatkozási politika beszüntetésével fenyegetőzik - Edén az angol király vendége - Délafrika Versailles ellen Megnyitlak a pireneusi határokat ? LONDON. — A csütörtöki genfi határozatok után világos, hogy Olaszország, Franciaország és Anglia tervezett háromhatalmi spanyolországi konferenciája nem fog oly simán lebonyolódhatni, mint a párisi „második nyoni egyezmény" után várni lehetett volna. A népszövetség Anglia javaslatára kimondotta, hogy mindaddig felfüggeszti a spanyol kérdésben való döntést, amíg a háromhatalmi konferencia be nem fejezi munkáit, de ha a nagyhatalmak nem tudnak eredményt elérni és nem határoznak a spanyolországi önkéntesek visszavonásáról, akkor Anglia összehivatja a népszövetségi tanácsot és olyan intézkedéseket foganatosít, amelyek eleget tesznek a valenciai kormány kívánságának. Állítólag erre vonatkozóan Franciaország és Anglia már ígéretet is tett a valenciai kormánynak. Ha a háromhatalmi konferencia nem ér célt, a hatalmak szakítanak a benemavatkozási politikával és Franciaország megnyitja a pirreneusi határokat. Edén külügyminiszter csütörtökön este rövid szabadságra elhagyta Londont, A külügyminiszter egy hétig a király vendége lesz a balmorali kastélyban. Elutazása előtt hosszan tartóan tárgyalt Chamberlain miniszterelnökkel. A, Daily Telegraph úgy tudja, hogy a miniszterelnök minden tekintetben helyesli Éden jelenlegi külpolitikáját és a két államférfit! között nincs ellentét, A News Chronide szerint Anglia abban az esetben, ha az érdekelt hatalmak visszavonják spanyolországi önkénteseiket, hajlandó mind a két spanyol kormányt küzdő félnek elismerni. Ha azonban Olaszország nem jelenik meg a háromhatalmi. konferencián vagy pedig nem vállal kötelezettségeket, akkor Anglia nyomást gyakorol a francia kormányra, hogy Franciaország nyissa meg a pirreneusi határokat és lássa d megfdelő hadianyaggal a valenciai hadsereget. Ez a politika természetesen nagy veszélyt jden- tene, mert végetvefcne, a benemavatkozási rendszernek s könnyen általános európai kirobbanáshoz vezethetne. Olaszország engedményei A francia és az angol sajtó egyébként rendkívül részletesen foglalkozik az uj európai helyzettel, amely a második nyoni döntés és a genfi határozat után ismét kényessé vált. Most minden Olaszország taktikájától függ: vájjon hajlandó-e eleget tenni az angol-francia kívánságoknak és a háromhatalmi konferencián beleegyezni a spanyolországi önkéntesek visszahívásába, vagy pedig kitart eredeti álláspontja mellett, uj csapato'kat szállít Spanyolországba és ezzd végleg szétrobbantja a benemavatkozási politikát s azt idézi dő, hogy a pirreneusi határok megnyitása után minden európai nagyhatalom tetszése szerint segíteni fogja a spanyol küzdő fdelket és a spanyol kérdés miatt esetleg egymással is összekülönbözik, A francia sajtó attól fél, hogy Mussolini ismét dtaktikázza a megegyezést, Az általában olasz dólgoíkban jól értesült Jour azt hangoztatja, hogy Olaszország hajlandó bizonyos engedményeket tenni az önkéntesek kérdésében. Természetesen a duce csak akkor vonja vissza valamennyi önknétesét, ha a spanyol polgárháború befejeződik. Előbb Itália mindössze szimbolikus gesztusra hajlandó s esetleg néhány zászlóaljat visszarendel a spanyol félszigetről, hogy ezzd dősegitse a spanyol nemzeti kormány azonnali elismerését. Uj csapatokat a duce nem küld Olaszországba, de ez a legnagyobb engedmény, amit a tervezett háromhatalmi konferencián tehet. A spanyol határozat szenzációi GENF. — A népszövetség hatodik bizottsága rendkívül heves vita után csütörtökön este elfogadta a módosított spanyol határozatot. A vita megmutatta, hogy Európa helyzete mennyire kritikus s mennyire ellentmondanak egymásnak a nézetek. A háromnapos munkával kidolgozott kompromisszumot 52 államból 46 fogadta el, míg hat állam tartózkodott a szavazástól. Ha csak egy állam „nem“-mel szavazott volna, a határozatot a bizottság nem fogadhatta volna el. A szavazástól tartózkodó hat állam a következő: Írország, Ausztria, Magyarország, Portugália, Bulgária és Délafrika. Különösen Írország és Délafrika magatartása szenzáció s azok a beszédek, amelyekkel a két állam delegátusai megindokolták állásfoglalásukat, rendkívül nagy föltünést keltettek népszövetségi körökben. De Valera váratlanul hevesen tiltakozott a határozati javaslat hetedik pontja ellen, amely kilátásba helyezi a benemavatkozási politika megszüntetését. Az ir miniszterelnök szerint ez a pont nyílt háborús fenyegetés és háborúba kergeti a kontinenst. Az osztrák és a magyar delegátus különösen a határozat negyedik cikkelye ellen tiltakozott, amely nem mondja ki nyíltan, hogy mind a két spanyol párt oldalán külföldiek harcolnak s csak a nemzetieket rójja meg. „A legközelebbi háború Versailles gyermeke lesz" Délafrika magatartására rendkívül jellemző az a beszéd, amelyet a genfi szavazással csaknem egyidejűleg Hertzog tábornok, délafrikai miniszterelnök mondott Pretoriában. A miniszterelnök szokatlan éllel kritizálta a versailíesi szerződést, amelyet a nemzetközi bizalmatlanság és a versenyfegyverkezés okának nevez. — 1919 pszihózisa oly erős maradt — mondotta Hertzog —, hogy minden nemzetközi eseménynél szembeállítja egymással a győzőket és a legyőzőiteket. Ilyesmi ritkán fordult elő az újkor történelmében. Egyetlen 1919-es győztes sem tud megszabadulni attól az illúziótól, hogy a békeszerződések még 1937-ben is jogot adnak neki a legyőzőitek alázatos meghódolását követelni és a szerződések betűinek megvalósítását kívánni. Az európai népek nem gondolhatnak e szerződésre anélkül, hogy undort ne érez- zenek. Nyilvánvaló, hogy a legközelebbi európai háború a versailíesi szerződés gyermeke lesz, ha az emberek magatartása alapvetően nem változik meg. Hertzog tábornok ezután a népszövetségről nyilatkozott: — A versailíesi pszichológia a népszövetséget is megfertőzte s ez borzalmas eredményekhez vezethet. A miniszterelnök ezután elítéli a kollek- tiz biztonság elvét, mert olyan kísérletet lát benne, amely a békét erőszakkal és fenyegetésekkel akarja megvalósítani anélkül, hogy az emberek és a nemzetek jogos igényeinek kielégítésével1 kívánna békét teremteni. Ilyen körülmények között senki sem kívánhatja Délafrikától, hogy a népszövetséget támogassa. Hertzog tábornok beszéde megfelelő hátteret jelent ahhoz a vétóhoz, amelyet Délafrika delegátusa Genfben a spanyol1 határozattal szemben bejelentett, A genfi határozat szövege Az elfogadott határozat egyébként nyolc pontból áll. Az első pont a tagállamok territoriális integritása és politikai függetlensége mellett foglal állást, a második emlékezteti a tagállamokat arra, hogy nem szabad beavaíkozniok egy másik állam ügyeibe, a harmadik pont emlékeztet azokra a külön kötelezettségekre, amelyeket a tagállamok a spanyol kérdéssel kapcsolatban vállaltak, a negyedik pont sürgeti a spanyolországi önkéntesek visszavonását és sajnálja, hogy a spanyol harctéren még mindig egy egész külföldi hadsereg küzd, az ötödik pont az 1937 május 29-i genfi határozatot idézi, a hatodik azt kívánja, hogy az önkéntesek visszavonása minél előbb megtörténjék, a hetedik kimondja, hogy abban az esetben, ha a londoni benemavatkozási bizottság nem tudja megvalósítani az önkéntesek visszavonását, a népszövetség tagállamai szakítanak a benemavatkozási politikával. A nyolcadik pont végre felszólítja a tanácsot, hogy kisérje figyelemmel a spanyolországi eseményeket. Ma: Nagy rádió melléklet 225. (4371) szám • SzORlbat • 1937 október 2 Előfizetési ár: évente 300. félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., Panská 76* Javonta 26 KC., külföldre: évente 450, SzloVeUSzkÓÍ €S rUSZÍTlSzkÓi 1710.211OTsás u 1 i c e 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt. • öiJ Prága II., Panská ulice 12, III. emelet R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja • • TELEFON: 303-11. © • Eg#es szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- Kt. r r SŰRGÖNYCIM HÍRLAP, PRflHfl.
