Prágai Magyar Hirlap, 1937. szeptember (16. évfolyam, 199-223 / 4345-4369. szám)

1937-09-08 / 205. (4351.) szám

1937 szeptember 8, szerda­Az erdélyi magyarság hallatlanul súlyos sérelmeinek orvoslását követeli fl sepsiszentgyörgyi országos nagygyűlés emlékiratot küldött a bukaresti kormányhoz SEPSISZENTGYÖRGY. - A romániai országos magyar párt Sepsiszentgyörgyre egybehívott nagygyűlése társadalmi különb­ség nélkül megmozgatta Erdély egész ma­gyarságát. Az erdélyi magyarság helyzete talán még sohasem volt annyira kritikus, mint most s ennélfogva soha még olyan életbevágó kérdések nem szerepeltek a ma­gyar párt nagygyűlésének napirendjén, mint az idén. A magyar iskolákért Az első nap a párt szakosztályai tartottak ülést. A közművelődési szakosztály ülésén dr. Paál Árpád szakosztályi elnök rámuta­tott arra, hogy bizonyos hatalmi indulatok hol nyíltan, hol lappangva, de valami állan­dó rendszerességgel igyekeznek megbéníta­ni a magyarság népi életének lelki alkatát. A magyarságnak, amelynek magának kell gondoskodnia kultúrája, templomai, iskolái fönntartásáról, valóságos életszükséglet az egyházi, isko­lai önkormányzat. A kulturális szabadságot nemcsak egyéni jogként, hanem népegységi jogként kell megvalósítani. Ezután dr. Pál Gábor tartott előadást, amelyben ismertette az erdélyi ma­gyar iskolák szomorú helyzetét. Csikmegyében ma már egyetlen magyar- tagozatú állami ejemi iskola sem működik Ehelyett a magyarság épiti azokat az ál­lami iskolákat is, amelyekben a magyar nyelvtanítás egyáltalában nem kap helyet. Az állam tehát nem teljesiti azt a köteles­ségét, amelyet a kisebbségi egyezményben vállalt. A szakosztály ezután elfogadta Wilier Jó zsef képviselő határozati javaslatát, amely­nek értelmében a romániai magyar kisebb­ség nem mondhat le a magyar iskolákról, mert a magyar iskola a magyarság legelemibb életszükséglete. Református templom — és orgonaavatás DF.AKI. — Lélekemelőén szép ünnepe volt az oltnult \asárnap a deáki református gyülekezet- neL Ekkor avatták föl renovált, templomukat és 1 közadakozásból beszerzett gyönyört! hangú or­gonájukat. A tizenöt változatú impozáns''orgo­nát a világhírt! jiigerndorfi Hieger Testvérek "Tá­ra készítette közel 50.000 Kv értékben. A temip- lom renoválását az érsekujvári Szegheő Zsigmond epifi'srmérnök tervei alapján Szedlár Lőrinc vá0-- eellyei építőmester végezte. A rossz idő dacára is nagyszámú vidéki ér­kezett a magasztos finnepre. Balogh Elemér refor­mátus püspököt * s Soós Károlv esperest díszes bandérium kíséretében forrnita a presbitérium az állomáson. \ irággal díszített kocsisor tette még pmnpázól.há a nagyszerű bevonulást. A templom «.o t a lelkész kisleánya. Gzihor Anikó virágcso- korral íkivöiölte a püspököt én az cnporogt A templomavatást Balogh Elemér püspök vé- Beszédében megemlítette, hogy bárhová «Ívják, szívesen megy, de TVákira a szive s nem- eeak a kötelessége hozta el, mert a deáki refor­mátus eklézsia volt az első, mely a pozsonvi re- lormátiis templomra az első adományt adta' volt. .leírható szavakkal és alázatos ‘könyörgéssel avatta fel R díszesen és ízlésesen festett templc- mo . Az orgonát Soós Károlv esperes avatta fel «^Units' V[Ann I'ány Ferenc igaz­Vu'T. °fi?on as zólóban mutatta be az-««.'"at nh.iUn fin/'’' alkalmával. kántortanitóvsl guartettet játszott \7 ,Ít7-' I^íiló Mkrr hirdet*- Ivánv Fe­renc szólóénekével ér: el nagy hatást t‘u„, Erzsébet le.ányköri tag kitünően szavaU AiÄ kar Ivánv Ferenc szakavatott vereté** meiutt ugv délelőtt .mint délután szerepelt. Este kotás növendékek előadták A jónak győzni\ kOH cimü színdarabé* az iskola udvarán feláll; tett szabadtéri színpadon. Meg kell még emliteni, hogy délben 200 terí­tékes bankett volt, amelyen nag\T»-*ertl felköszön­tők hangzottak el. A megjelentek között ott lát­hattuk a már említetteken kim! Tóthkárolyi La- ?• kér. tanácebirót, dr. Hen zegh Frigves •iywh h. nc<t< plébánost, Biskorovánvi Ernőt, P*n j^r;is' elnökét, Galambos László , , ", , ar?’la bároly Jókai református lelkésze. y: ' 11 ‘u (,V"la vezető jegvzőt, dr. Baranvai ^me t^vv.v.let. Osztónyi József. Borosé Béla na<rvi, v!*,mán kántortanitókat és még másokat szambán. A kisebbségi szakosztály ülésén dr. Jakabffy Elemér, a szakosztály elnöke hosszabb beszédben ismertette a kisebbségi kérdés történetét. Rámu­tatott arra, hogy a nemzeti megújhodás Európa- szerte nagy erővel tör elő. Elképzelhető-e, mon­dotta, hogyha ilyen jelenségeket látunk Európa legműveltebb tájain, akkor a nemzetiségek és nemzettöredékek klasszikus földjén, a Duna- medencében meg lehet semmisíteni nemzettöre­dékeket? Reméli, hogy ez nem következik be. Ezután Jósika János báró képviselő számolt be a londoni kisebbségi kongresszusról. A szakosz­tály még a nemzeti munkavédelem, a falusi és városi munkásság viszonya és a kisebbségi ügy­védek kérdéseivel foglalkozott. A közigazgatási szakosztály, amely dr. Gyár­fás Elemér szenátor elnöklé9ével tartott ülést, több fontos határozati javaslatot fogadott el. Az egyik javaslat kimondja, hogy az egyetemes gazdasági célok elérése érdekében a magyarjellegü pénzintézetek között szoro­sabb együttműködést kell létesíteni. Csak azok a pénzintézetek, tekinthetők magyar jellegüeknek s az erdélyi magyarság csak azo­kat fogja erkölcsi erejével támogatni, amelyek vállalják a magyar jelleget ennek minden kö­vetkezményeivel. Egy másik határozat kimond­ja, hogy sürgősen szükséges az erdélyi magyar kisiparosok minden irányban való megszerve­zése. Teleki Adám és dr. Asztalos Sándor javasla­tot terjesztettek elő, amely sürgeti, hogy a ma­gyar mezőgazdaságra hátrányos román törvé­nyek sérelmes intézkedéseit az érdekeltek alkot­mányellenesség címén adott esetben haladékta­lanul fellebbezzék meg. Bethlen György beszéde Másnap tartották meg ezrek részvétele mel­lett a magyar párt országos nagygyűlését. Gróf Bethlen György pártelnök megnyitó beszédében részletesen bírálta a román kormány kisebbségi politikáját. — Anyanyelvűnk használata a közhivatalok­kal való érintkezésben tilos — mondotta töb­bek között. — Az iskoláztatásban anyanyel­vűnk állandóan szükebb téré szorul, a sajtó pedig ki van szolgáltatva a cenzúrának. Évezredes múltúnknak, amelyre büszkék va­gyunk, még emlékeit is rendszeresen elpusztít­ják. A kultur autonómiára törvényes igénnyel biró székelységről vérvizsgálattal, névvizsgálat­tal, erőszakos utón be akarják bizonyítani, hogy nem is létezett, hogy voltaképpen román eredetű, „A legkomolyabb költségvetési időszak előtt állónk“ Hodza miniszterelnök és Franke pénzügyminiszter expozéja a takarékossági bizottságban PRÁGA. — A parlament takarékossági és el­lenőrző bizottsága Beran képviselő elnökletével ma ülést tartott és megkezdte a jövő évi költség- vetési előirányzat kiadási tételeinek megvitatá­sát. Az ülésen Hodza miniszterelnök, Franke is­kolaügyi miniszter és pénzügyminiszter, Teplán- sky képviselő, a költségvetési bizottság elnöke, a pénzügyminisztérium főhivatalnokai és a leg­felső számvevőszék mebizottai is jelen voltak. Az ülés elején Beran elnök üdvözölte a kor­mányelnököt és a pénzügyminisztert s megemlé­kezett Kalfus volt pénzügyminiszter munkájáról s a bizottság nevében köszönetét mondott a volt pénzügyminiszternek. Hodza miniszterelnök emelkedett ezután szó­lásra és expozéjában hangsúlyozta, hogy a költségvetési politika szempontjából rendkí­vül komoly, talán a legkomolyabb időszak előtt állunk. Szerencsére sikerült Csehszlovákiának bekapcso­lódnia a világggazdaság javuló fejlődésébe s ma már azt lehet mondani, — hangoztatta a minisz­terelnök. — hogy termelésünk és államiságunk gazdasági alapjai egészségesek és szilárdak. Költségvetési és fedezeti nehézségekkel kell számolnunk, de nem válsággal. Mindenekelőtt már ma meglehet állapítani, hogy a költségvetés egyensúlyban lesz. Figyelemmel bizonyos költségvetési tételekre, amelyiket ál­amvédelmi és biztonsági okokból kell fölemelni, le fogjuk győzni a fedezeti nehézségeket s te­kintettel leszünk arra, hogy a gazdasági élét és a termelés javuló foyamatába ne avatkozzunk be zavaróan. A sajtó különféle hired a fölemelt tételek fe­dezetéről nem egyebek mint jól gondolt, de pontátlag és sokszor helytelen kombinációk. A kormány, mint eddig mindig, most is súlyt fektet a parlamenttel ' való tartós együttműkö­désre, tehát ez esetben a takarékossági bizott­sággal való együttes munkáira. Ezután Franke pénzügyminiszter először je­lentést tett az állam általános pénzügyi helyze­téről úgy költs égre éiés i szempontból, mint a hi­tel és az állampénztár szempontjából. -Behatóan ismertette az egyes tárcák igényléseit és a pénzügyminisztériumnak ez igényekkel szemben elfoglalt álláspontját. Hangsúlyozta, hogy az idők súlyosságára való tekintettel a jövő cvi költségvetést az elkerülhetetlen szükség­let kereteire kell korlátozni s emellett bizto­sítani kell a költségvetés egyensúlyát, amire nézve a kormány már elvi határozatot hozott. A legfontosabb dolognak tekinti a kiadási té­teleknek átvizsgálását éspedig a legszigorúbb ta­karékosság szempontjából. Csak ha ez a munka befejeződik, akkor lehet szó az esetleges költség- vetési hiány fedezetéről. Entiél is külön hangsú­lyozza, hogy a kormány tekintettel lesz arra, hogy a nemzetgazdasági élet produktivitását alá ne kösse. A legfelső számvevő és ellenőrző hivatal kép­Véres késelést rögtönzött Kassán egy világszerte körözött román artista KASSA. — (Kassai szerkesztőségünk te­lefonjelentése.) Ma éjszaka a Rákóczi-kör- uton hatalmas vértócsában fekve. eszméletlen állapotban találták Tóth Ká­roly borbélysegédet. Beszállították a kór­házba s ott megállapították, hogy négy késszurás érte a hátán, az oldalán és az altestén. Állapota életveszélyes. A borbélysegéd né­hány pillanatra magához tért, de nem tudta megnevezni merénylőjét, csupán személyle- irást adott róla. Elmondotta, hogy egy fia­talember társaságában volt, aki több nvelvet beszél. A detektívek a személyleirás nyomán megindították a nyomozást. Végigjárták az éjszakai mulatóhelyeket s az egyik helven C9Y bicegő fiatalemberre lettek figyelmesek. A detektívek közeledtére a fiatalember futásnak eredt, de rövid hajsza után sikerült elfogni. Kiderült, hogy az illető Arda Sándor román artista, akit világszerte keresnek különböző bűn­ügyek miatt. Bevallotta, hogy ittas álla­potban összeszólalkozott Tóth Károly borbélysegéddel. A verekedés hevében maga is megsérült a labán s akkor autóba ült és a kórházba haj- tatott. Az orvos azonban gyanút fogott és kikérdezte sebesülése felől. Ekkor megszö­kött a kórházból és maga kötözte be sebét. B^evaHotta hogy Romániából meg kellett s.okme különféle bűncselekmények miatt. rtistanak csapott föl és beutazta az eqész világot. 3 Egyizben visszatért Romániába, de Hal- miban fölismerték és fogházba szállítót­ól ^ fo9nazbol azonban nyaktörő utón sikerült megszöknie. F.g\ nőismerősétől kapott pénzen érkezett Kassára Az artistát kihallgatása után be­szállították az ügyészség fogházába. tehát térjen vissza oda még hitében is. Mint ős­lakói e földnek, követeljük, hogy valódi, tényle­ges jogegyenlőséget élvezzünk az államban, tehát legelsősorban a megélhetőség lehetőségének biz­tosítása terén. Nem engedjük a vallási türelmetlenség, a tár­sadalmi osztályharc mérgével vagy idegen jel­szavakkal sorainkat gyengíteni és megbontani. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után a je­lentések előterjesztésére került a sor. Inczédy- Joksman Ödön országos ügyvezető elnök, Wil­ier József, Jakabffy Elemér, Gyárfás Elemér és Pál Gábor jelentései után Ördög János temes­vári gépkocsivezető a munkásság rokonszenve- ről és együttérzéséről biztosította a pártvezetö- séget. Ezután megszavazták a huszpontból álló ha­tározati javaslatot, amely hangsúlyozza, hogy a nagygyűlés fájdalommal állapítja meg. hogy a román sajtóban és nyilvános gyilNtAezetck- ben a magyarság ellen olyan gyülöletkeltö uszítás folyik, amelyhez hasonlót a világ egyetlen állama sem engedne meg. A nagygyűlés megállapítja, hogy az Angelescu- féle iskolapolitika a békés együttélés feltételei­nek megtámadását jelenti azokkal a folytonos zaklatásokkal és igazságtalan intézkedésekkel, amelyek a kisebbségi iskolákkal szemben egy­mást érik. A nagygyűlés követeli, hogy a ro­mán kormány valósítsa meg azt az iskolai autonómiát, amelyet az 1919. évi december 19-iki párisi ki­sebbségi szerződés 11. cikke Ígért. A nagygyűlés elhatározta, hogy a határozat­ban foglalt sérelmeket emlékirat formájában a miniszterelnök elé terjeszti. Amennyiben ennek a lépésnek nem volna megfelelő eredménye, a sérelmeket felségfolyamodvány alakjában az uralkodó elé terjesztik. A nagygyűlés újból gróf Bethlen Györgyöt választotta meg egyhangúlag az Országos Ma­gyar Párt elnökévé. viselője, Supácek miniszteri tanácsos az 1936-os állami gazdálkodás végleges eredményeiről adott tájékoztatót. Franke iskolaügyi miniszter fölvilágositást adott az uj tanítóképzők fölállításáról és uj ele­mi iskolák szervezéséről. Jelentését a bizottság tudomásul vette. Hírek a költségvetés hitel-fedezetéről Az Expres azt írja, hogy annak idején külföld­ről ajánlatok érkeztek Csehszlovákia címére na­gyobb külföldi kölcsönre vonatkozólag. Elsősor­ban egy svájd-beligumi pénzcsoport volt . az ajánlattevő. A költségvetési kiadások emelésé­vel kapcsoltában fölmerült egy belső kölcsön kiírásának terve is s úgy találgatják, hogy a köl­csön kétmilliárd körül mozogna. Egyes külföldi tényezők most ajánlatot tesznek, hogy Csehszlo­vákia vegye igénybe a régebbi külföldi ajánlato­kat s ezeket esetleg kiegészítené belső intézke­désekkel. E kérdésben azonban eddig döntés nem történt. A miniszterelnök és a pénzügymi­niszternek a takarékossági bizottságban tett nyi­latkozatát körülbelül tagadó válasznak tekint­hetjük ezekre a hírekre. Kassa város segélyéből fizetik hi a magyar színészeket KASSA. — (Kassai szerkesztőségünk telefon­jelentése.) Megírtuk, hogy a szerződés nélkül maradt magyar színészek sorsa komoly gondot jelent a Szinpártoló Egyesületnek. A színészek memorandumot is terjesztettek a hatóságok elé. Kassán, mint ismeretes, ez évben már nem játszhatnak a magyar színészek. Kassa város mégis elhatározta, hogy a segély utolsó részletét is kifizeti a Szinpártoló Egye­sületnek. Az összeg 10.000 koronát tesz ki. Iván Sándor volt színigazgató tegnap megjelent a Szinpártoló Egyesület ülésén és bejelentette, hogy igényt tart a 10.000 koronás szubvencióra, mert ebben az évben még játszott Kassán és a szezon nagyobb részét abszolválta társulatával. Bejelentette, hogy az összegről színészei javára lemond és kéri a Szinpártolót, hogy ebből az összegből fizes­se ki a színészek hátrálékos gázsiját. Kassán egyébként nagy feltűnést keltett az a hir, hogy Fischer Károly, aki két évtizede volt karnagya a keletszlovenszkói magyar szín- társulatnak, nem kötött szerződést Sereghy Andorral s nem utazott Rimaszombatba. Erre vonatko­zóan Fischer Károly kijelentette munkatársunk­nak, hogy Sereghy Andor őt szerződtetni akar­ta, de a fizetésre vonatkozó nézeteltérés miatt ö visszautasította a szerződést. Mindenki sajnálat­tal vette tudomásul a tehetséges karnagy kimara­dását, aki — mint ismeretes, — most zenésitette meg a szlovenszkói magyar lírikusokat. Sereghy Feszt Vidort szerződtette Fischer helyére. VÍZUMOT (magyart, lengyelt, bolgárt) igen t. Előfizetőinknek és Olvasóinknak gyor­san és megbízhatóan megszerez pozsonyi kiadó­hivatalunk: Bratislava, Lazaret-ucca 45. Tele­fon 41-70. Ilyen útlevelek meghosszabbítását is vállaljuk. A többi országba szóló vizumot és meghosszabbítást prágai kiadóhivatalunk esz­közli: Praha II., Panská ul 12, Dl.

Next

/
Thumbnails
Contents