Prágai Magyar Hirlap, 1937. szeptember (16. évfolyam, 199-223 / 4345-4369. szám)
1937-09-05 / 203. (4349.) szám
<PRx<Hi-MAGí^Erra^ lév óra Jaross Andornál Őszinte beszélgetés az egyesült párt fiatal elnökével a legégetőbb szlovenszhói magyar kérdésekről Saját munkatársunktól ■ ■■ Néhány adat egy fiatal politikus életéből: 1921-ben belép az Országos Magyar Kisgazdapártba. (25 éves.) 1923-ban a Kisgazdapárt országos mező- gazdasági szakosztályának alelnöke. 1925-ben a Magyar Nemzeti Párt érsek- ujvári alaku'ásakor a párt országos elnöke. (29 éves.) 1928: tartománvgyülési képviselő. 1933: a Magyar Nemzeti Párt országos ügyvezető-elnöke. 1935: nemzetgyűlési képviselő. 1936: az Egyesült Párt országos elnöke. Amikor elébe tárom ezeket az érdekes, a kisebbségi magyar politikával párhuzamosan fejlődő pályafutás adatait, azt kérdezem, mi következik ezután? Mosolyog. — Nem tudom, mi vár rám. de az biztos, jj hogy az egvik pozsonyi lapnak az a jóslata jj nem fog beválni, hogy miniszter leszek. Ilyen hiú célkitűzéseim sohasem voltak , . . Egy valósággá lett program 41 éves. Arca, külseje, föllépése sokkal fiatalosabb. S ma szinte karriérje tetőpontján. Hogyan indult el ez az imponáló pályafutás? —■ Igen egyenes vonalon. Csak az első lépésnek volt kis pikantériája. 1920-ban az akkor alakult Országos Keresztényszocialista Pártba léptem be. Egy évvel később azonban — dr. Lelley }enőnek egy Nyitrán elmondott beszéde miatt —- kiléptem onnan, s rö%'idesen ezután beléptem az Országos Magyar Kisgazda-, Földműves- és Kisiparospártba. S ettől kezdve az én pályámnak töretlenül egyenes a vonala, mert következetesen kitartottam a magyar nemzeti gondolat mellett. Már 1920-ban cikket irta m a Komáromi Lapokban s ebben a cikkben a csehszlovákiai magyar szervezkedés gerincének a nemzeti gondolatot jelöltem meg. Jólesik megállapítanom, hogy elveimet soha nem lazítottam, egészen mostanig zsinóregyenesen követhettem politikai ideálomat s boldog vagyok, hogy az Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti • 'árt közös programja pontosan kifejezi az én politikai ideáljaimat. A kisebbségi politikának az a föladata, hogy a tömegekben ébrentartsa a nemzeti gondolat iránti önbizalmat s ne disszimiláljon. hanem asszimiláljon mindenkit, aki a magyarsághoz való tartozásában valami életértéket lát. Úgy fogalmaznám meg, hogy kifelé erős nemzeti gerinc, befelé megértő barátság minden magvarul érző emberrel szemben. Érsekújvár! élmény — 1920-ból =r Volt-c Elnök Urnák valami kisebbsé g: élménye, ami az egységesítés gondolatát éle trekeltette? Ja ross Andor élénken válaszolt: — Volt egy ilyen élményem, véletlenéi éppen Érsekújvárod és igen mély benvo- mást tett rám. Még 1920-ban vagy 1921- ben egyik vasárnap meghallgattam a Ke- resztényszocialista Párt érsekujvári népgvü lését. Egy héttel később viszont végighall gattam a Magyar Kisgazdapárt népgvülé- sét. ugyancsak Érsekújvárod, ugvancsak a Főtéren. A keret, a környezet, a légkör a hangulat, sőt a közönség is ugyanaz volt. Csak a szónokok voltak mások Még a beszédek lényege is ugyanaz volt. S engem gondolkodóba ejtett, hogy ugyanazok a kipirult arcok bólogattak, ugyanazok a kérges tenyerek tapsoltak Lelleynck, mint egy héttel később Szcnt- Iványnak. Gondolkozni kezdtem, miért az erőknek c: a szétforgácsolása. az az crőpocsékolás? És 1900 óta szinte titkos politikai krédómmá vált. hogy ha politikai téren befolyásom lesz, minden erőmmel oda fogok hatni, hogv a magvar szervezeti erőket egvetlen egvség- tömöritsük. Elvégre a kisebbségi ma- gvaiság nem engedheti meg magának azt a fényűzést, hogy személyi érdekekből forgáI csolja szét az erejét. Szerintem — ha helye- [sen fogjuk föl a kisebbségi politika hivatását — sohasem szabad pártpolitikát csinál- ri, hanem mindig nemzeti politikát. Az Egyesült Párt első esztendeje = Egy év múlt el, Elnök Ur, az egységesítés óta. Milyenek az első év tapasztalatai? — Határozottan állíthatom, hogy már egy év alatt hatalmas fejlődés mutatkozik ideológiailag annyiban, hogy mindkét tikus, aki zászlószögét ezekkel a szavakkal verte be: „Erős várunk nékünk az Isten, de elfe" ledhetetlen nagy értékünk: a magyarságunk!“ — Befejezettnek tekinthető az egységesítés munkája? — Szervezetileg a párt teljesen egységessé vált. Egységbontás sehol nem történt. Ha vannak is lokális tünetek, állíthatom, hogy ideológiai elkülönülésről'sehol nincsen szó. Ma nem is lehetséges felelősen gondolkoveszi kezdetét Pozsonyban a DUNAVÁSÁR. A vasutakon 3373%-os kedvezmény IX. 8-tós — 23-g'g érvényes. A Dunavásár IX. 12-től—IS-ig tart. szélsőség — egyik oldalon a keresztény, másik oldalon a szélső nacionalizmus egy keresztény erkölcsi alapon álló, építő nacionalizmusba megy át. Ennek gyönyörű példáját szolgáltatta épp most Nagyidán dr. Porubszky Géza, a katolikus, volt keresztényszocialista pap-polidó magyar ember számára más ut, mint amit az Egyesült Párt választott. Ha vannak itt-ott helyi természetű ellentétek, ezek tisztára személyi jellegűek s erőszakosan kapcsolódnak valami ideológiához, hogy a személyi érvényesüléshez valami erkölcsi alapot szerezzenek. jaross Andor az érsekujvári katolikus pártról = Ilyennek tekinti, Képviselő Ur, az ér-1 sekujvári katolikus párt mozgalmát is?' — Én még mozgalomnak sem nevezném ezt az érsekujvári politikai kísérletet, amely a„ Érsek-Újvár és Magyar Vidék cimü lap hasábjain kisért föl újból és újból, amikor egy „független" és országos jellegű katolikus párt gondolatát veti föl. • v • & = Volt idő, amikor az érsekujvári katolikus választási csoport előszeretettel hivatkozott Képviselő Urra, mint aki rokon- szenvvel kiséri ezt a mozgalmát, sőt támogatja (!) őket?- Tév es volt minden olyan kombináció, amely azt szerette volna a közvéleménnyel elhitetni, hogy én rokonszenvvel kisérhetek egy olyan közéleti mozgalmat, amely bázisául nem a magyar nemzeti gondolatot választotta. A rokonszenvet legföljebb onnan föltételezték egy ideig, hogy minden magyar ember jóhiszeműségét föltételezem mindaddig. amig az ellenkezőjéről meg nem győződöm. Egy katolikus, tehát felekezeti programot valló, de azért közéleti babérokra pályázó sajtóorgánum gondolatával kezdettől fogva nem értettem egyet s erről tanúskodik az a levél, amelyet az Érsek-Újvár és Magyar Vidék megalakulása előtt a sajtó- bizottság elnökéhez intéztem. A katolicizmus problémáit pártpolitikába szűkíteni és pártpolitikai programmá tenni szerintem a legsúlyosabb devalváció, amelyet a katolikum ellen valaha is elkövettek. Még kevésbe engedheti ezt meg magának a kisebbségi magyarság, hogy a maga aránylag kicsiny keretében szítson felekezeti türelmetlenséget akkor, mikor a nagy keresztény unió gondolata válik lassan úrrá, nemcsak a mai Magyar- országon, hanem más európai nagyobb államokban is. Soha sem a Vatikán, sem egyetlen püspök nem kívánta a katolikus hívektől, hogy katolikus pártot alakítsanak. S ma, amikor igaz magyar örömmel olvasom, hogy református magyar küldöttség járt Pannonhalmán és Zircen s az egyetemes kereszténység a maga nagy érdekeit vállvetve, minden keresztény felekezetiéi együtt óhajtja megszervezni, akkor igen nagy tévedés a valláserkölcsi dinamikát kifejtő Katolikus Akciót odamagyarázni s igazi értelméből kicsavarni, hogy az Egyház kívánja a katolikus pártot. A köztársaságban szerzett tapasztalataim alapján mondhatom, hogy nincsen sem cseh, sem szlovák, sem német, sem ruszin, sem lengyel kifejezetten katolikus párt. Ellenben vannak pártorganizációk, amelyek többségükben a katolikusságra támaszkodnak és sajnos, egyikük-másikuk a keresztény tolerancia gondolata ellenére a legso- vinisztább és magyarellenes. Sohasem tán- tántorithatnak el attól a meggyőződésemtől. hogy a magyar jövő ellen elkövetett bűn minden olyan kísérlet, amely részeire ki- \ánja bontani a magyarságot s egymás ellen hangolja a különböző felekezeteket; — Van-e tudomása arról Elnök Urnák. .iogy ez ellen a két politikus ellen éppen magyar részről évek óta támadások sora hangzott el? Tudomással bírok arról, Hogy az Ér sek-Ujvár és Magyar Vidék cimü katolikus lap erősen személyi jellegű motívumoktól indíttatva gyakran intéz támadásokat úgy I urchányi szenátor, mint Holota kép- ^isclő ellen. Miután ezek a támadások eqyi- kük közéleti tekintélyének sem ártanak, a jovoben sem fognak ártani, igy ezeknek jelentőséget nem is kell tulajdonítani. Turchányi szenátor és az Érsekújvár és Vidéke = Mi a véleménye Elnök Urnák mint or- szagos pártelnöknek azokról a támadásokról. amelyeket az említett lap dr. Turchányi Imre ellen éppen azért folytat, mert a szenátor ur évek óta az Érsekújvár és Vidéke főmunkatársa? Hogyha erre válaszolni akarok, először az Érsekújvár és Vrdékcről -kell meg-. emlékeznem. Ez a lap — bár független or-4 gánum <—• kezdettől fogva nemcsak rendel-« kezésünkre bocsátotta hasábjait a kisebbségi ügyek minden vonatkozásában, hanem szoros közösséget is vállalt azzal a magyar építő programmal, amelyet volt pártjaink a kisebbségi élet megszervezésekor mindenkor céloztak s ma is pártunk programjának lényegét alkotják. Ezért ez a lap csak elismerést érdemel s színvonalánál, hangjának komolyságánál fogva a magyar kisebbségi mozgalom komoly értékének kell tartani. Az egyesült párt ilyenformán helyesnek tartja, hogy Turchányi szenátor ur vállalta a lap főmunkatársi címét, mert ezzel mintegy intézményesen biztosította azt, hogy az Érsekújvár és Vidéke nem térhet le arról az érdek- és értékvonalról, amelyet a szloven- szkói s igy az érsekujvári magyarság is a magáénak vall. Az Érsekújvár és Vidéke —' ezt tárgyilagosan mindenkinek el kell ismernie — hasznos építő munkát végzett a kisebbségi magyarság délszlovenszkói életében s kezdettől fogva rendkívül szerencsésen találta meg azt a hangot, amely- lyel — öntudatos magyarsága mellett — lehetővé tette az érsekujvári várospolitikai életben a különböző nemzetiségek alkotó együttműködését. Dr. Turchányi Imre tehát pártpolitikai S azon túlmenően magyar közéleti küldetést, sőt kötelességet teljesít, amikor ezt a szerepet a jövőben is be fogja tölteni. Ezeket a kijelentéseket a pártelnök különös határozottsággal, szinte programatikusan mondotta s nem kétséges, hogy nyilatkozatának ez a része különösen az érsekujvári várospolitikai életben egészen rendkívüli jelentőséggel bir. Az utánpótlás munkába állott Ezekből a kijelentésekből is az az erőteljes, céltudatos, koncepciózus politikai irány fejeződik ki, ami Jaross Andorra, a fiatal nemzedéknek vezérré emelkedő egyéniségére annyira jellemző. S számára a kisebbségi magyar ifjúság problémája mindig na-! gyón fontos volt. Most is különös érdeklődéssel válaszol az ezzel kapcsolatban feltett kérdésemre: —- A magyarság nagy tömegeiben, tehát a földműves-, kisiparos és munkásifjuság- ban — mondotta hangjába különös elégtétellel — úgyszólván nincs is ifjúsági probléma. Az utánpótlás minden külső zaj nélkül, magától értetődő természetességgel már munkába állott s már igen sok faluban minden zökkenő nélkül át is vette az öregektől a politikai irányitást. Nagyidán például, ahol most vasárnap voltam, példátlan sikerű szervezéssel, ebben a háromezer lelket számláló faluban a környék felvonultatásával mintegy 5000 főnyi tömeget verbuváltak össze. S megismertem ekkor két helyi elnököt is, akik egyike sem töltötte még be 30-ik életévét. Ugyanez a helyzet Nagycétényben, Pogrányban és több magyar községben is. A generációs probléma tulajdonképpen csak a főiskolás ifjúságban mutatkozik s közöttük termel ki olyan ideológiát, amelyről tudomást kell vennünk s amellyel foglalkoznunk kell. Végeredményben azonban csak örömmel regisztrálhatom ezt a tünetet is, mert a hosszas eszmevaju- dás, munkairány-keresés, amely főiskolai ifjúságunkat eltölti: egészséges tünet, mert a javítás és építeni akarás tendenciája hatja át. Kétségtelen, hogy önvédelmi harcainkban ezekre a fiatalokra mindig számíthatunk. = Történik valami a gazdasági önvédelem terén? — Hangsúlyozom, hogy mi nem pártpolitikai okokból egyesültünk, hanem azért volt szükség a politikai egyeségesitésre, hogy a magyar életben olyan légkört teremthessünk, amely alkalmas arra, hogy úgy kulturális, mint gazdasági önvédelmi frontunkat teljes mértékben kiépíthessük. Ez a feltétel egy esztendő munkája után — Istennek hála — adva van s aki a kulturális élet eseményeit figyeli, az már láthatja, az első eredményeket is. Gazdasági téren pedig szükséges lesz a szervezés olycélu beállítására, hogy egészséges, öncélú magyar gazdasági vérkeringést indíthasson el. Úgy képzeljük, hogy a magyar vivőereken áramoljék ki a kisebbségi nemzettest minden egyes részébe a gazdasági erő s onnan, a nagy visszereken térhessen vissza a nemzettest organizmusának centrumába. Utolsó kérdésem: = Bizakodó a jövőre vonatkozólaq, Elnök Ur? — Állítom, hogy sok ellentétes pszichológiai tünet ellenére a mi utunk felfelé vezet. SÁNDOR DEZSŐ. 1937 augusztus 5, vasárnap. A támadott érsekujvári egység = Elnök Ur Érsekújvár közelében él. fi-| gyeit az itteni eseményeket, ismeri azokat az emlékezetes választási sikereket, amelyeket a magyarság éppen egysége révén ért el. — Hogyne, jól ismerem. Mindig érdeklődéssel figyeltem azt a mintaszerű egységet amely még a hivatalos egységesítés előtt következett be Érsekújváron s amely valóban a legnagyobb választási sikerek titka volt. Egyizben, egy ilyen diadalmas községi választás után a Prágai Magyar Hírlapban foglalkoztam az érsekujvári város- politikai helyzettel s mintaképnek állítottam más magyartöbbségü városok számára. Lényegében nem lehet most sem komolv ok arra, hogy ez a több tüzpróbán keresztülment egység a jövőben bármi csorbát szenvedjen. Ezt az egységes szellemet biztosítja az a személyi és baráti kapcsolat, amely az érsekujvári magyarság két kitűnő vezére, dr. Holota János és dr. Turchányi Imre között már régtől fogva fennáll s ma is hat«