Prágai Magyar Hirlap, 1937. szeptember (16. évfolyam, 199-223 / 4345-4369. szám)
1937-09-26 / 221. (4367.) szám
407 világítva, embert se lehetett seholse látni, hát nem ismerte ki magát. Beszaladtak a nézőtérre, fölmásztak a székekre: sehol semmi! Sok-sok mászkálás, futkosás után fölkerültek a vetitő-kamrába, ahol egy kis kenyérhéj- rá akadtak. Bizonyosan a gépész vacsorájájból maradt meg, de ők azt nem tudták. Ellenben a gyerekek alaposan megéheztek addigra, szorgalmasan nekiestek hát a kenyérhéjnak. De ahogy eszegették és huzalkodtak vele, egy celluloidtekercset meglöktek, az gurulni kezdett, kibomlott és leszaladt a lépcsőkön a mozi előcsarnokába. — Jó! mondták a gyerekek —- mi ez? Meg lehet enni? — s tüstént belekóstoltak. — Jé! — mondta Egérmama. — Egész jó- izü. ízleld meg te is, apuskám. Egérpapa nem volt olyan mohó, figyelmesebben nézegette a szalagot s egyszerre csak felkiáltott: — Nini, hisz ez Miki egér filmje! A gyerekek csalódotlan nézték. — Nem is olyan nagy, amilyennek mondtad! — jegyezte meg Pisti. — És micsoda figura! Nem is egér! mondta Pali. — De azért egész.jóizü — tette hozzá Egérmama. Szerencse, hogy ekkor egy takarítónő kinyitotta az ajtót és ezzel elriasztotta az egércsaládot, különben megették volna a filmet. így is jókora hiányok mutatkoztak rajta a délutáni előadáson. Egérpapa meg is szidta a tisztelt családot, amikor hazaértek. — Nem enni kellett volna azt, hanem nézni! így aztán semmitek nincsen belőle. Ct&ekuy/ác túdéneleIrta: BARTOSSIK ILONA Midőn a kereszténységnek egyik legerősebb vára, Esztergom török kézre került, szükségessé vált egy újabb keresztény erősség épitése. Ekkor épült Érsekújvár erős vára, a Nyitra folyó mocsarai között. Mivel épitése az esztergomi érsek müve, Érsekújvárnak nevezik, sőt Oláh Miklós érsekről sokáig Oláhujvárnak nevezték. Pázmány Péter, a nagy egyházfő is sok épülettel gazdagította Érsekújvár városát. Többek között ő építtette a ferencesek zárdáját és templomát. Ezen zárdában az úgynevezett „Érsekujvári kódexében sokáig őrizték magyar kódex-irodalmunk legnagyobb kincsét, alexandriai szent Katalin verses legendáját, melyet Sövényházi Márta domonkosrendi apáca másolt. Ez nem — mint többi nyelvemlékünk — latin fordítás, hanem eredeti magyar mü. Vára sokáig dacolt a törökkel, de Esztergom bevétele után 120 évvel mégis török kézre jutott. A töröknek első dolga volt, amint bevonult, hogy templomait mecsetté alakítsa. De uralma nem tartott sokáig, mert 22 év múlva a keresztény Európa legnagyobb örömére Lotharingiai Károly herceg felszabadította a török uralom alól. Érsekújvár visszavételét még a német városok is örömünnepek tartásával ülték meg. A vár bevételénél nyert diadaljelvények közül a legnevezetesebb a török főzászló, olyan, aminőből keresztény kézre az ösz- szes török háborúk alatt csak kettő jutott ezen kívül. A török harcok emlékét hirdeti a városnak egy, ma is „Törökszalasztó“-nak nevezett uccája. Rákóczi idejében hires kuruc város volt. Földsáncokból álló vára fontos pontja volt a védelemnek. Ocskay László kuruc briga- dérost, aki a Rákóczi-szabadságharc legendás hirü hadvezére volt, de a trencséni csata után a császáriakhoz pártolt s akit a kurucok elfogtak, Érsekújvár piacán végezték ki 1710-ben. Ma is a ferencrendiek templomában nyugszik. De eltűntek a törökök, megszűntek a kuruc idők és a nagyterjedelmü erősség fennn tartása a közeli Komárom miatt feleslegessé vált s igy később lebontatták. A közelmúltban — 1935-ben— nagy fénynyel ülte meg Érsekújvár a török uralom alól való felszabadulásának 250 éves juhi« leumát.
