Prágai Magyar Hirlap, 1937. szeptember (16. évfolyam, 199-223 / 4345-4369. szám)
1937-09-26 / 221. (4367.) szám
Hai számunk a Képes Héttel 24 oldal — Ära T- Ki Ha; Kis Magyarok Lapja évf. 221. (4367) szám • Was&FK&g} • 1937 szeptember 26 Előfizetési árs évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kt., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki, A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 11., Panská ulice 12, II. emelet. © Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. ® ® TELEFON: 303-11. ® « SÜRGÖNYCIM HIRLRP, PRAHA. A BERLINI (sp) PRÁGA. —- A duce németországi utazásának legnagyobb szenzációja kétségtelenül az, hogy az olasz miniszterelnök nem mint elszigetelt állam képviselője utazik Hitlerhez, ami az elmúlt hetekben még valószínűnek látszott, hanem úgy tárgyalhat a német illetékesekkel, mint aki szükség esetén másfelé is orientálódhat és másutt is talál barátokat. Ezt igy megrendezni ismét Mussolini fölülmulhatatlan diplomáciai ügyességének mestermüve volt. A nyoni konferencia után úgy tűnt, hogy Itália valamennyi barátját elvesztette, s csak Németország maradt. Róma elszigeteltsége ugyanolyan volt, mint az abesszin konfliktus idején. A birodalomban igyekeztek hasznot huzni a kellemetlen olasz helyzetből, s a német lapokból. a sok ünneplés és elismrés mellett, Id-kíolvashattuk annak biztos tudatát, hogy Olaszország a müncheni és a berlini-tárgyalásokon kénytelen lesz Németország valamennyi föltételét elfogadni, ha nem akarja utolsó barátját elveszíteni. ,.Olaszország a gyöngébb és a kérő fél a berlini látogatásnál“, írták a svájci lapok is, — máig a helyset megváltozott, s Németország az utolsó pillanatban kénytelen átrevideálni diszpozícióit. Ami kellemetlen, mert előkészület nélkül nehéz megtalálni és kitapogatni a váratlanul merésszé és függetlenné vált olasz kívánságokkal szembeállítható biztos platformot. A fordulatot Bova-Scoppa olasz megbízott genfi tárgyalásai jelentették. Amikor már minden elveszettnek látszott, a duce hirtelen olyan javaslatot tett Delbosnak és Edennek, amit visszautasítani őrültség lett volna. A duce érti a módját, hogy bizonyos vasakat állandóan tűzben tartson, nem egyet, kettőt, de tizet is és alkalomadtán előrántsa azt, amelyre szüksége van. Bova- Scoppa kijelentette, hogy Itália Ijajlandó a nyugati hatalmakkal kiegyezni a spanyol önkéntesek kérdésében, résztvenni a kalózhajók elleni földközitengeri akcióban és egyáltalán csatlakozni a páris—londoni fölfogáshoz. Anglia és Franciaorsz^íj kapva- kapott az olasz javaslaton, nemcsak azért, mert igy rendezhető a kényes spanyol probléma, hanem főleg azért, mert igy csökkent- heti a berlini találkozás jelentőségét és Olaszországot talán mégis megnyerheti a nyugati frontnak. Az olasz—angol —francia háromhatalmi konferencia körvonalai máris kibontakoztak a genfi égen. Ugyanakkor tehát, amikor a világ úgy látja, hogy a duce fölkerekedik, hogy élet-halálszövetséget kössön Hitlerrel, s az aggódó Európa előre retteg a Róma—Berlin-tengely agresszívnak vélt megszilárdulásától, Mussolini ajánlatot tesz a másik félnek és London és Páris felé bebiztosítja viszonyát. Ezzel körülbelül mindkét oldalon eléri, amit akart. A német—• olasz szövetség létrejön és a berlini úttal megszilárdul. Végeredményben Berlinnek sem kellemetlen, hogy Róma megtalálja a Londonba vezető utat, mert a birodalom külpolitikájának hordozó pillére az angolbarátság és Hitler semmiesetre sem köthetne megegyezést Mussolinival, ha a duce agresszív angolellenességet tanúsítana. Csak az angol—olasz—francia közeledés pillanata volt kedvezőtlen német szempontból: akkor történt, amikor a birodalom hasznot húzhatott volna Olaszország elszigeteltségéből. A német szövetség ellenére Róma nem bontja le nyugati kapcsolatait, s ma közelebb áll a két nyugati nagyhatalomhoz, mint Laval és Hoare ideje óta bármely időben. Oroszországot visszaszorítja a Földközi-tengerről. Abesszínia elismerését kicsikarja, s biztosan reméli, hogy Spanyolországban is úgy alakulnak a dolgok, ahogy akarja. A spanyol kérdés alakulására egyébként jellemzők a népszövetségi események. Neg- rin és Litvinov hatalmas olasz- és németellenes beszédet mondott, s a közgyűlés lelkesen megtapsolta a két Demoszthéneszt. A lapok serényen Írták: a tagállamok között óriási a fölháborodás, Róma ellen, a delegátusok Negrin mellett tüntetnek, s biztosítják támogatásukról. Azután Negrin javaslatot tett a spanyol tanácstagság megújítására és Ä nagy látogatás első Félmillió ember fogadta Mussolinit Münchenben Ai ut -- fi déli tanácskozás -- Hitler: a fasiszta milícia tiszteletbeli káillrfa A duce első németországi nyilatkozata INNSBRUCK. —<■ Mussolini vonata két órahosszat állt a Brenneren, hogy ne érkezzék túl korán osztrák területre és Innsbruckba. Az osztrák vasutasok a hajnali órákban még egyszer átvizsgálták a vonalat, majd hét óra harminc perckor a duce vonata megérkezett az innsbrucki pályaudvarra, amelyet erre az alkalomra kiürítettek. A perronon a tiroli vadászok egy százada és a csendőrök egy osztaga állt, továbbá rendőrök, a milicia tagjai s az osztrák ifjúsági szervezetek. Az osztrák kormány nevében Skubl államtitkár üdvözölte a dúcét, A vonat öt kocsiból állt. Az elsőben olasz katonák utaztak, a másodikban volt Mussolini, a többi kocsiban kíséretei. Az olasz miniszterelnök tábornoki egyenruhát viselt, amikor kilépett kocsijából és üdvözölte a megjelenteket. Végighaladt a diszszázad előtt s körülbelül húsz percig beszélt a fogadtatására megjelent urakkal. Azután ismét kocsiba szállt s mindaddig az ablaknál maradt, amig a vonat kigördült a pályaudvarról. Az olasz állami himnusz hangjai búcsúztatták a dúcét, aki sokáig integetett az ablakból. 8 óra 45 perckor a különvonat Kufsteinnél elhagyta Ausztria területét. A vonalat összesen 3700 csendőr és katona őrizte. iéraeí felein MÜNCHEN. — Kiefersfeldenben, az elí»ő birodalmi német állomáson Hess Rudolf, Hitler helyettese, Frank birodalmi miniszter, Hessel római német nagykövet és Attolico olasz nagykövet, valamint számos katonai előkelőség fogadta a vendéget. A vonat megérkezésekor a zenekar az olasz állami himnuszt játszotta. Mussolini az ablaknál állt és üdvözölte a tömeget. Rudolf Hess és kísérete beszállt a duce szalónkocsijába, majd a vonat a német himnusz hangjai mellett rövid tartózkodás után folytatta útját München felé. A megérkezés Hitler 9 óra 45 perckor érkezett kíséretével és adjutánsával a müncheni pályaudvarra, Tiz órakor megérkezett az elővonat, majd néhány perc múlva Mussolini különvonatja is begördült az állomás csarnokába. Elsőnek Mussolini szállt ki a vonatból. A milicia egyenruháját viselte világoskék rendszalaggal és fekete sapkával. Hitler feléje sietett és rövid kézszoritással mosolyogva üdvözölte. Mindketten végighaladtak a diszszázad előtt, Mussolini kissé előbbrébb menve, mint Hitler. A beláthatatlan embertömeg állandóan éljenzett s az olaszok szokására minduntalan „duce, duce“-t kiáltott, A heil- kiáltások sem akartak megszűnni. Időközben elhangzottak az üdvlövések is. Hitler és Mussolini közösen hagyták el a pályaudvart és autóra szálltak. Egymás mellett foglaltak helyet a hatalmas kocsi hátsó ülésén. A második kocsiban Hess és Staraze, a két párt főtitkára utazott, a harmadik kocsiban Ciano és Neurath, a két külügyminiszter, a negyedikben Alfieri és Göbbels, a két propagandaügyi miniszter. A feldíszített uccákat ellepte a nép s a lapok becslése szerint csaknem félmillió ember nézte végig Hitler és Mussolini ünnepélyes bevonulását. Az éljenzés a szó szoros értelmében szakadatlan volt. A tömeg német és olasz zászlókat lobogMussolini 12 óra 45 perckor hagyta el Hitler lakását. Baloldalán Rudolf Hess haladt. Mielőtt a duce autójára szállt volna, néhány másodpercig az uccán állt és igy fogadta a tömeg szűnni nem akaró üdvrivalgását. Kocsijában a duce nem ült le, hanem állva integetett jobbra-balra a sokszázezer főnyi éljenző tömegnek. Néhány perccel Mussolini után Hitler is elhagyta az épületet. A tömeg a führert ugyanolyan lelkesen fogadta, mint a dúcét. 1 kifünteftések MÜNCHEN. — Benito Mussolini, a fasiszta párt vezére és a fasiszta milicia főparancsnoka Hitler kancellárt a fasiszta milicia tiszteletbeli káplárává nevezte lei. Ezzel a legmagasabb tiszteletben részesítette Hitlert, amellyel a fasiszta mozgalom valakit kitüntethet. Mint ismeretes, Mussolini is a fasiszta milicia tiszteletbeli káplára, A kinevezésről szóló okirat a következőket mondja: „Hitler Adolf, mint a német nép vezére Németországnak a nagyság uj hitét ajándékozta. Mint a szociális, a polgári és a politikai rend helyreállítója erős kézzel vezeti a német nemzetet rendeltetése felé. Mint az európai kultúra képviselője és védelmezője a felforgatási törekvések ellen, Hitler a küzdelem órájában bebizonyította Olaszország iránti feltétlen barátságát és együttérzését.“ A különvonatban az illetékes hivatalnokok megállapodtak abban is, hogy kölcsönösen kit tüntetnek ki a német é3 az olasz előkelőségek közül Mussolini látogatása alkalmával. Attolico berlini olasz nagykövet és Staraze fasiszta főtitkár a német sasrend nagykeresztjét kapta, néhány más olasz notabiütás a német sasrend érdemkeresztjét. tatott. A házak eltűntek a német és az olasz lobogók tömegei mögött s a széles uccákon is hatalmas oszlopok állottak, amelyek mindegyikén négy-öt lobogó lobogott, mig egyik oszloptól a másik oszlopig zászlógirlandok függtek. A menet a Károly herceg-palotába vonult, ahol Mussolini estig lakni fog. Hitler a Prinz- regent-uccán lévő lakásába vonult, ahol délben Mussolini Hess Rudolf kíséretében meglátogatta és tárgyalt vele. A Károly herceg-palotában a dúcét a bajor miniszterelnök üdvözölte. A „szív ügye“ a látogatás NÜRNBERG. — A Fränkische Tageszeitung munkatársa beszélgetést folytatott Musso- linivel, aki a következő kijelentéseket tette németországi utazásával kapcsolatban. — Látogatásom tudatos tüntetés az erős béke biztosításának közös politikája mellett. Azt kívánom, hogy a látogatást mindenki ama tény szimbólumának tekintse, hogy a német és az olasz nagyhatalom megalkuvás nélkül közös felfogást hirdet a tartós béke alakításának munkájában. A mi békénk az emberiség nagy és tisztességes részének azt biztosítja, hogy nyugodtan dolgozhat és teremthet anélkül, hogy attól kellene rettegnie, hogy nemcsak munkájának ered- iményét, hanem létének alaoelveit is máról-holnapra elsodorják a felelőtlen és bűnös elemek. Németország és Olaszorország soha sem válnak a megszervezett világkalózkodás bábuivá, '/annak állami látogatások, amelyek üres ünnepségekbe torkolnak s amelyek „eredményét“ frázisokkal telt kommünikében találják föl a nyilvánosságnak, miközben minden marad a régiben. Az én németországi látogatásom kizárólag szívügy: a két nagy kulturnép szívélyes barátságának látható jele s annak bizonyítéka, hogy fenntartás nélkül megbízunk egymásban. Két nép ke- izet nyújt egymásnak, vállára rakja fegyverét és torniszterét s egy sorban akar masírozni a jövő Ifelé, mert tudja, hogy a jövő a mienk! I FOLYTATÁS A 2, OLDAL KÖZEPÉN
