Prágai Magyar Hirlap, 1937. szeptember (16. évfolyam, 199-223 / 4345-4369. szám)

1937-09-25 / 220. (4366.) szám

T937 szeptember 25, szombat. 'PBAGAI-MAG^S.mnLAP A kisebbségi kérdésről tárgyal Magyarország a kisantanttal Megegyezés egyelőre nem jött létre, az előfeltételei! megteremtésére további türelemre van szükség - Konkrét csehszlovák ígéretek a magyar kisebbségnek? GENF. Kánya Kálmán magyar kül­ügyminiszter csütörtökön is folytatta meg­beszéléseit a kisantantállamférfiakkal. Este Krofta csehszlovák külügyminiszterrel tár­gyalt, aki a prágai temetés után ismét visz- szatért Genfbe. A magyar külügyminiszter gróf Csáky kabinetfőnök, valamint Takács- Bessenyey és Szentistvány külügyi sajtófő­nök kíséretében pénteken délelőtt elutazott Géniből. A magyar külügyminiszter genfi megbeszéléseiről félhivatalosan a következő közleményt adták kit — Kánya Kálmán magyar külügyminisz­ternek genfi tartózkodása alatt alkalma volt több vezető hatalom államférfiéval és dip­lomatáival eszmecserét folytatni. Alkalma nyílt arra is, hogy továbbfüzessenek a kis- antant három államával Szinajában megin­dult megbeszélések, amelyeknek célja, hogy Magyarország és egyes szomszédai között a viszony normálisabbá váljék. A jobb légkör megteremtéséhez elsősorban szükséges, hogy a kisebbségi kérdés nyug­vópontra jusson. A felek elgondolásaikat kicserélték etekintetben. Megegyezés egye­lőre nem jött létre, tekintettel a kérdés nagy fontosságára. Az előfeltételek megteremté­séhez további türelemre van szükség. A genfi megbeszéléseknél jelen volt Bárdossy magyar követ is. PRÁGA. —' A „Bohemia” jelenti: Mialatt a cseh sajtó azt jelenti, hogy a kisantant és Magyarország közt folyó genfi tárgyalá­sok, amelyek a kisantant és Magyarország közti viszony újrarendezését célozzák, sem­miesetre nem fognak vonatkozni a kisan- tant-államokban élő magyar kisebbségekre, beavatott forrásból arról értesülünk, hogy magyar részről nyomatékosan kívánták s a| kívánság eredményes is volt, hogy a genfi diplomáciai tárgyalások anyagába a ki­sebbségi kérdést is fölvegyék. A tárgyalá­sok állítólag már jó messzire haladtak, sőt egyes magyar körökben már azt mondják, hogy rövidesen szó lesz egy csehszlovák- magyar február 18-ikáról is és hogy az ez- irányu csehszlovák ígéretek már igen kon­krétek. Magyarország tudja —- mondja a fölvilágosiíás —, hogy Csehszlovákia ré­széről különösebb gazdasági kedvezmé­nyekre nem számíthat, Magyarország köz­véleményét tehát a Csehszlovákia részéről a magyar kisebbség számára adandó politi­kai és kulturális engedményekkel kell a két ország közti megállapodás részére meg­nyerni. Budapest döntés előtt? A Vecerní Ceské Slovo” „Egyesség Ma­gyarországgal — Budapest ma határoz az aláirás kérdésében” címen a következőkét jelenti Géniből: Krofta külügyminiszter ma éjszaka érkezett meg Genfbe. Még az éj­szaka folyamán tárgyalt Kánya magyar külügyminiszterrel, aki ma Budapestre uta­zik. Úgy mondja, hogy előbb meg kell állapodnia kormányával, mielőtt valamilyen egyességet Írna alá, mert a kisebbségi kérdésben meglehető­sen jelentékeny nehézségek vannak főleg Magyarország és Románia között. Ennek ellenére úgy ítélik meg a helyzetet, hogy a tárgyalások a legjobb utón vannak. A kisantant ellenjavaslata A Magyarország és a kisantant közt fo­lyó tárgyalásokról a Národní Politika a kö­vetkezőket írja: A szinajai kisantant-konfe- rencia ideje alatt Bárdossy László romániai magyar követ arról tárgyalt a kisantant külügyminisztereivel, hogy mint lehetne megoldani a magyar fegyverkezés kérdését a kisantant és Magyarország közti feszült­ség további fokozása nélkül. Bárdossy magával hozta a magyar poli­tikai körök javaslatát, amelyet a kisan­tant miniszterei egészben visszautasítot­tak, mert a magyar állam részéről be­avatkozást tartalmazott a kisantant-álla- mok kisebbségi viszonyaiba, holott a kis- antant-államok a magyar kisebbség kér­dését teljesen belügynek tekintik. Szinajában megegyeztek arra nézve, hogy a tárgyalásokat a népszövetség genfi tár- gyalásai kapcsán folytatják. Ez alkalomra a kisantant-államoknak kel­lett előjönniök a maguk javaslataival, Magyarországnak pedig módosítania kel­lett radikális álláspontját. Kánya magyar külügyminiszter régi tipusu diplomata, a bécsi diplomáciai iskola nevelt­je, a kisantanttal való tárgyalásokra azért használta föl éppen Bárdossy követet, hogy megismerje az ő révén a kisantant álláspont­ját s ezt azután vagy elfogadhassa vagy pe­dig Bárdossyt dezavuálja, mint akinek a tárgyalásokra nem volt kellő legitimációja. Ezért a kisantantállamok a tárgyalásban rendkívül óvatosan járnak el és tudatában vannak annak, hogy a Ma­gyarországgal való megegyezés nem olyan messzire terjedő, mint ahogy a kül­föld képzeli. A kisantantállamok üdvözlik, hogy Magyar- ország alkalmazkodni akar a viszonyokhoz és enyhíti a lehetetlenül nagy középeurópai feszültséget. De ugyanakkor azt is tudják, hogy elsősorban Olaszországnak érdeke, ha Magyarország kapcsolatai javulnak a kis­antantállamok felé. A kisantantállamok megegyeztek abban, hogy készek közös nyilatkozatot adni a kisebbségek védelméről, de a kölcsönös­ség jegyében hasonló nyilatkozatot kí­vánnak Magyarországtól, ahol jelentékenyebb számú szlovák és ro­mán kisebbség van. Habár a legkönnyebb a magyar—jugo­szláv viszony megoldása s a legnehezebb Románia és Magyarország között, mégis mind a három állam együttesen jár el Magyarországgal szemben. Jugoszlávia már azzal megmutatta jóakara­tát Magyarország irányában, hogy újból megnyitotta a magyar tanítóképzőt és mint a külföldi lapok jelentik, a prágai kormány I is hajlandó előzékenységre a magyar ki­sebbséggel szemben. * 1J A távolheleti háború A Japánok elfoglalták Paotingot Xassfosi pusztulása -- Japáneilenes tüntetés Londonban TOKIO. — A hadügyminiszter közlése szerint az Északkinában előnyomuló japán csapatok elfoglalták Paotingot. A város meghódítását heves harcok előzték meg, A japánok csak szuronyrohammal tudták el­lenfeleiket állásaikból kikergetni. A kínaiak meneküiésszerüen visszavonulnak, Csang- csáonál a japán előnyomulás szintén tovább tart. A csütörtöki heves harcok után a kínai haderők felbomlottak és ugyancsak mene­küiésszerüen távoznak a városból és kör­nyékéről. A japán csapatok mindenütt eré­lyesen üldözik a visszavonulókat. Sanghajból érkezett jelentés szerint a ja­pán repülőgépek bombázták Nancsangot, Kvansi tartomány fővárosát. Ugyanakkor a tartomány határán levő falvakat is bom­bázták a repülőgépek. A bombázás hatásá­ról egyelőre nem érkezett jelentés. Hongkongból1 érkezett jelentések szerint Kanton tegnapi bombázása a legborzalma­sabb légitámadás volt a japán-kinai háború megkezdése óta, A japán repülőgépek reg­gel négykor és 6 óra 30 perckor jelentek meg a város fölött és a legsűrűbben lakott kínai területekre szórták bombáikat. A támadásokban kilenc nehéz bombavető re­pülőgép vett részt. Az áldozatok száma óriási. A városokban pánik ütött ki s a lakosság a tá­madások után sem tudott megnyugodni. Szem­tanuk szerint az uccákon hevernek a halottak és a sebesültek. Katonai objektumokat a japá­nok nem bombáztak, A Daily Telegraph szerint Kanton tegnapi bombázása háromezer áldozatot követelt. To­kiói jelen tés szerint Csangkaiszek a bombázások után kijelentette, hogy hajlandó békét kötni Ja­pánnal. Más hírek szerint a szörnyű bombázás nem törte meg a kínaiak ellentáJló erejét, akik az eddigieknél is határozottabban harcolni akar­nak a támadók ellen, Az angol kommunisták Jaoán ellen LONDON. — A japán nagykövetség rendőri egitséget kért, mert kétszáz angol kommunista tüntetett a japán nagykövetség előtt a kínai városok bombázása ellen. A rendőrség szét­szórta a tnütetőket, de senkit sem tartóztatott le. Angol és amerikai tiltakozás LONDON. — Kanton bombázása Anglia A szocialista sajtó élesen bírálja a hivatalokat a Masaryk-temetés miatt PRÁGA. — A szocialisták és az agrárpárt’ közt folyó harc most újabb formában tört ki. A nemzeti szocialista sajtó élesen támadja a köz­igazgatás legfőbb irányítóit a Masaryk temeté­sénél tapasztalt zavarok miatt. Nevezetesen azt hányják a hatóságok szemére, hogy túlságos bürokráciájukkal a közönséget távoltartották a temetési menettől és Prága uccáit nem enged­ték kellően kihasználni a tömegek számára. A Lidové Noviny szerint a temetés résztvevői mind panaszkodnak, hogy a hatóságok állandó ijesztgetésükkel fejetle­nül és fölöslegesen sok embert lebeszélték a Prágába való utazásról és a temetésen való részvételről. A lakosság bosszankodása annál nagyobb, mert látja, hogy a vasút fölkészült és sokkal több utast tudott volna szállítani, mint amennyi volt. Tekintélyes összegen kölcsönzött ki vasúti ko­csikat a szomszédos államoktól s ezeket rész­ben nem használhatta, részben azok csak félig teltek meg. Egyes prágai hivatalok fejetlensége — írja a lap — Kárpátaljára is átterjedt: az országos hivatal a temetés napján a legszorgalmasabban dolgozott, gedig görögkatolikus ünnep is volt. A szocialista bírálatokhoz a kommunista sajtó azt a vádat fűzi, hogy a „reakciós körök" szándékosan gyengíteni akarták Masaryk temetésének pompáját. A szocialista-kommunista támadásoknak any- nyiban igazuk van, hogy a tömeg részvétele a temetésen valóiban nagyon el volt bürokratizálva, különösen a széles ucoákat nem engedték kihasz­nálni. De a fejetlenségnek az volt a főoka, hogy a teme­tést nem egy központi szerv irányította, ha­nem több kéz intézkedett s emiatt állandóan módosították a programot. Azonban polgári oldalról rámutatnak arra, jiogy a szocialista, sajtó téved abban, hogy a miniez- terközi bizottságban valamely „Teakcios part, — az agrárpártot értik alatta a marxisták, szabotálni akarta volna a temetést, hiszen ott a szocialista tényezők talán nagyobb mértekben voltak képviselve, mint a polgáriak. A támadá­soknak igazi politikai célja az, hogy a szocialis­ták ezekre a hibákra való rámutatassal a bel­ügyi tárcának „jobb” kezekre, vagyis szocialista politikusra való rábízását követelhessek. Nemré­giben Cerny belügyminiszter éles szavakkal ítélte el a szocialista pártok harcmodorát. Most a. szocialista Bajtó «ezekkel a tániada^okkal fizet a belügyminiszternek akkori szavaiért. A távo­labb álló szemlélő mindenesetre ildomtalan dolog­nak tartja, hogy egyes pártok meg Masaryk te­metését is politikai civakodásra használjak ki. közvéleményét Japán ellen hangolta. A saj­tó csaknem egyöntetűen azt követeli, hogy a hatalmak közösen és erélyesen tiltakozza­nak Tokióban a kínai városok légi bombá­zása ellen. A Daily Telegraph szerint meg kell szólaltatni a müveit világ lelkiismeretét, hogy tiltakozzék a kantoni és nankingi bor­zalmak ellen. Az Amerikából érkezett jelentések szerint az amerikai közvélemény is egyre ingerül­tebbé válik Japánnal szemben. A New York Times élesen elitéli Japán politikáját, ame­lyet érthetetlennek tart. Minden bomba rontja a barátságot. A Herald Tribune sze­rint Japán visszatért a középkori brutális barbarizmushoz és nem sorozható többé a kulturállamok közé. A brit kormány állítólag jegyzéket akar intézni Tokiohoz a kantoni lakosság bom­bázása miatt. Hankau légi bombázása HANK AU. — Pénteken délután 16 óra 50 perckor hat japán bombavető repülőgép és három vadászrepülőgép átrepült Hankau fölött és kilenc bombát dobott a városra* Három bomba a kínai városra esett, három a Hanu folyó másik partjára és kettő a Jangcseba, alig 200 méterre az Atisz nevű brit ágyunaszád mellé. A bombák száz em­bert megöltek és kétszázat megsebesítettek. A felsőház reformja a magyar minisztertanács előtt BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk tele­fonjelentése.) A magyar kormány tagjai ma minisztertanácsot tartottak s azon részlete­sen megvitatták a felsőház reformjára vo­natkozó törvényjavaslatot. Lezuhant katonai repülőgép PRÁGA. — Pénteken délelőtt 11 órakor Po- csátky átrepülésénél egy katonai repülőgép sze­rencsétlenüljárt, A repülőgép két utasa, Horák hadnagy és Hrazdira káplár életüket vesztették. Katonai bizottság szállt ki a szerencsétlenség okainak megállapítására,

Next

/
Thumbnails
Contents