Prágai Magyar Hirlap, 1937. szeptember (16. évfolyam, 199-223 / 4345-4369. szám)

1937-09-24 / 219. (4365.) szám

XVI. évf. 219. (4365) szám • Péntek ■ 1937 szeptember 24 Előfizetést ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 KC., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Eg^es szám ára 1.20 KS, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 11., Panská ulice 12, 11. emelet @ Kiadóhivatal: Prága 11., Panská ulice 12, III. emelet • • TELEFON: 303-11. SÜRGÖNYC1M HIRLRP, P R fi H fi. Nanking bombázása után A kínaiak ellenállása nem tört meg Növekvő harci kedv - R német instruktorok munkája - Feloszlottak az északkinai szovjetköztársaságok ­közöltek» hogy feloszlatják a szovjetköztársasá- gokat és területüket alárendelik Csangkaiszek marsallnak, aki demokrata kormányokat léte- sit a volt Bzovjettertileteken. Ugyanakkor a kommüniké megállapítja, hogy a volt vörös se­regek jelenleg a déli fronton állnak és a japá­nok ellen harcolnak, Falkenhausen tábornok szervezi a kinai ellenállást ZÜRICH, — A Neue Züricher Zeitung közli egy Kínáiban élő német levelét, amely megálla­pítja, hogy a kínaiak bámulatraméltó ellentáUá- sa kizárólag a német katonai tanácsadók tevé­kenységének köszönhető, Csangkaiszek táborá­ban körülbelül 60—70 német vezérkari tiszt van és több száz instruktor, akik a hadjáratot inté­zik. Elsősorban az ő érdemük volt, hogy a kí­naiak az északi fronton kikerülhettek a japá­nok kelepcéjéből. Von Falkenhausen német tá­bornok, Csangkaiszek vezérkari főnöke tizen­négy nap óta a sanghaji fronton tartózkodik és a kinai marsall teljhatalommal ruházta fel, A kinai katona kitünően harcol s ez elsősorban annak a nevelésnek következménye, amelyben Újabb amerikai tiltakozás Tokiéban WASHINGTON. — Hull amerikai államtit­kár ujsáirók előtt kijelentette, hogy az Unió az első jegyzék után egy második jegyzéket is küldött Tokióba. Mindkét jegyzékben erélyesen tiltako­zik Nanking bombázása ellen. A második jegy­zéket írásos alakban nyújtotta át az amerikai nagykövet a japán kormánynak. A japán válasz már megérkezett, de Hull nem nyüakozott tar­talmáról. A második amerikai jegyzék tiltakozik a németek több év dia a kínai hadsereget ré­szesítették. A világtörténelem egyik legérdeke­sebb paradoxoné, hogy ugyanakkor, amikor Németországot szerződés fűzi Japánhoz, a kí­naiakat hathatósan kizárólag csak a németek támogatják, A kinai repülőgépek és ágyuk ki­vétel nélkül a Krupp-müvekből származnak, míg a pompás gépfegyvereket a Rtínmetall» müveik küldték az elmúlt éveikben Kínába. A lőszer is német eredetű, úgyszintén a technikai segédeszközök is. Orosz fegyver alig van Kí­nában, A levél a továbbiakban kifejezi, hogy a kínaiak feltétlenül számolnak a szovjet segít­ségével Japán ellen. Kínában egyébként olyan idegengyűlölet kezd kifejlődni, amely nagyobb- arányu, mint a boxerlázadások idején volt. A kolera SANGHAJ. — A kolerajárvány veszedelme­sen terjed a városban. Az első koleramegbete­gedést augusztus 30-án jelentették. Azóta 544 eset vált ismertté, amelyek közül 64 halállal végződött. A francia telep járványkórházába húsz kolerabeteges külföldit szállítottak be s közülük tizen meg is haltak* az amerikai állampolgárok és az amerikai va­gyon veszélyeztetése ellen s az ellen a javaslat ellen is, hogy az amerikaiak hagyják cl Naokin- got. A washingtoni kormány fönntartja magá­nak a jogot, hogy kárpótlást kérjen a japán bom­bázás által okozott kárért. Egyúttal követeli, hogy Nanking bombázásai megszűnjenek. Hull szerint az amerikai és az angol nagykövetet semmiesetre sem hívják el Nankingból. Ősi és tél elé (Sp) PRÁGA. — Beletörődtünk minden­be az Ur 1937-ik esztendejében. Két hábo­rú tarkítja hétköznapi élményeink szürke­ségét, lassan-lassan a harctéri jelentések is unottá válnak s az újságíró néha megrökö­nyödve látja, hogy olvasója ásitozó közöny­nyel lapozza át akár a Nanking megsemmi­süléséről vagy a spanyol városok bombázá­sáról szóló híreket s szeme legfeljebb ak­kor csillan fel, ha megtalálja lapjában a híres színésznő legújabb szexuális botrá­nyát. Mindent megszoktunk. A Földközi­tengeren kalózvilág van, mint legutóbb százötven évvel ezelőtt, egyetlen hajó, egyetlen utas sem biztos, — vállat vonunk. Párisban házakat robbantanak fel anarchis­ták, azt sem tudjuk, jobboldaliak vagy bal­oldaliak-e s talán ez az egyetlen jel, ami cselekedetüket megkülönbözteti a múlt szá­zad zavarainak anarchista merényleteitől, mert akkor az ,.anarchista merénylet" még pontosan körülhatárolt volt s tudtuk vagy elképzeltük, ki lehetett az Orsini-bombás szegénylegény, aki itt is, ott is durrantott egyet a világvárosok uccáin, Ma ezt sem tudjuk, az anarchista léhet a polgári rend konzervatív őre és lehet az ttj társadalom fanatikusa, csak látjuk; a számuk elszapo­rodott, Lausanneban halottat találnak az utszélen, máig sem tudják, ki és mi, jobbol­dali vagy baloldali, ismét csak annyi biztos róla, hogy robotoló petrolőr a szegény s egyre megy, a Gestapo vagy a Gépéu szol­gálatában állt, talán mindakettőjében. Ma úgy lehet elesni a politika mezején Európa legcivilizáltabb országában, hogy fűszál és fa sem sejti, ki a halott, ki az európai krí­zis e meggyilkolt Caspar Hauser-e. S mert igy van, ismét vállat vonunk, mit tehetünk egyebet. Vállat vonunk, ha halljuk, hogy orszá­gokban guzsbakötötték az emberi szabadsá­gokat. Nem érdekel, ha olvassuk, hogy van ország, ahol a diktátor nem tud aludni, ha nem kap jelentést néhány szabotőr és kém agyonlövéséről. A napi porciója most átlag húsz emberélet, de az adag napról-napra nő. Vállat vonunk, ha Párisból vagy Karl's- badból embereket rabolnak el, hol emigráns cári tábornokot, hol emigráns német bölcse­lőt, magunk sem tudjuk, min botránkozzunk meg inkább, ha baloldaliak vagyunk, a szélsőjobboldal, ha jobboldaliak vagyunk, a szélsőbaloldal tettein. Szeretnénk valahol megállni a középen, de a két szélsőség ka­jánul a szemünkbe vigyorog: aki két szék közül a középutat keresi, a földre hull. Vál­lat vonunk, ha konferenciák keresztülnéz­nek tényeken és események nem léteznek számunkra, mert nincs jogalapjuk, ha Géni­ben Abesszínia még mindig önállóan létező birodalom és Franco nemzeti Spanyolor­szága nem létezik, ha Genf szerint nincs háború, mert nem történt hadüzenet s a genfi' sztatikái rend alapja a paragrafus, nem a valóság. Vállat vonunk s már ugyan­úgy vigasztaljuk magunkat, mint a francia vicclap polgára, aki a spanyol és kinai mé­szárlások fölött sopánkodó társát azzal csi- titgatta: „barátom, ne ijedj meg, a háború még nem hadüzenet." A közönyt és az apátiát az események pergőtüze okozta. A sok szenzáció nem szenzáció többé. Talán jól is van, hogy igy van, mert a megszokás a legjobb idegcsilla- pitó, s ha nem edzőttünk volna meg a hisz­térikus világeseményekkel szemben, ma ne­hezebben viselnénk sorsunkat, Egyetlen elő­NANKING, — Az amerikai nagykövet kö­zölte a Reuter-iroda munkatársával, hogy a kí­nai főváros lakosságának erkölcsi erejét nem törték meg a japán repülőgépek bombái, ellen­kezőleg, a nép az eddiginél is elhatározottab- ban hajlandó a japánok elleni küzdelmet foly­tatni, A külföldi újságírók meglátogatták azokat a kerületeiket, amelyeket a japánok az elmúlt negyvennyolc óra alatt bombátzak. Mindenütt láthatók a borzalmas pusztítás nyomai. Néhol százával feküsznek a holttestek az uccákon. Asszonyok keresik a házak romjai között hoz- tartozóikat. Az eddigi becslés szerint a bomba­támadásoknak ezer halottja és sok sebesültje van. Kantomban a japán bombák nagyobb kárt okoztak, mint Nankingban, A külföldiek, akik a kínai negyedekbe jöttek azokból a kerületek­ből, amelyeket a japánok nem bombáztak, iszonyodva látták az uccán lejátszódó szörnyű jeleneteket. Kantonban a japán bombák egyet­lenegy kormányépületet és katonai objektumot sem rongáltak meg, A sanghaji fronton a japán osztagok csütör­tökön reggel tíz percre tüzet szüntettek. A ka­tonák arccal Tokio felé fordultak, hogy igy fe­jezzék ki tiszteletüket az őszi ünnep alkalmával, amikor egész Japán a császári család őseit ün­nepli. Tíz perc múlva a küzdelem újraéledt, VSrSs Kína meghódol Csangkaiszeknek SANGHAJ. — A Central News kínai sajtó­iroda nankingi jelentése szerint az északnyugat- kínai szovjetköztársaságok feloszlottak, A kom­munista vezérek egy jelentés szerbit hivatalosan nye az elmúlt évek kríziseinek tényleg csak az, hogy nem „dőlünk be" többé. Tudjuk, a látszólag legriasztóbb események sem je­lentik még az európai központ fölbomlását s a veszedelmek mindig csak a széleket érintik, az emberiségnek csak náthái, ame­lyek bármily kellemetlenek és fájdalmasak, nem jutnak el a nemes szervekig és nem okoznak komoly krízist a világszervezetben, — ha vigyázunk és óvatosan kerüljük a baj elmérgesedését. S ebben a viszonylatban le­hetetlen nem szólni Angliáról, e csodálatos államról, amely vállalta az egyensúlyozás és a csillapítás szerepét a világon, néha sa­ját presztízsének kárára is, áldozatokkal és szépséghibákkal, de mégis nemes nyugalom­mal és pátosznélküli hősiességgel. Ha a nát­hák nem terjednek, ha a széleken kiütött tüzet lokalizálják, ha a legeszeveszettebb kalandokból nem lett háború, egyedül a mérséklő angol impériumnak köszönhetjük. Anglia ma olyan, mint a zsiroszkóp a hul­I lámokkal küzdő hajón: akárhonnan jön a billentő lökés, az egyensulyozógép kiegyen­líti s visszaadja az egyenes irányt. A világ, hál' Istennek, be van oltva Angliával, a kór nem terjedhet. London hatalma és hidegvé­re, az, hogy az impérium érdekeinek védel­me igy kívánja, az, hogy az angol nép nem akar háborút, az, hogy senkivel szemben nem elfogult és nem fertőzte meg az ideoló­giai harc, nagymértékben biztositja a békét. Hitler, az abesszin háború, a spanyol forra­dalom óta London bölcsei állandóan ott tartják ujjúkat a világszelepeken. A csodá­latos regulátor hol jobbra, hol balra hajlik ki, aszerint, mire ven szükség a béke meg­őrzésénél. Láttuk itt is, ott is, láttuk leg­utóbb Nyonban. Ha balfelől fenyeget ve­szély, s ott billen le a hajó, Anglia átszalad a jobboldalra, s ellensúlyozza a nyomást. Ha a jobboldal nyomása erősödik, az angol politika balra áll. s az egyensúly ismét tö­kéletes. Anglia ellen viszont senki nem mer erőszakot kockáztatni, s igy történik, hogy London magatartása miatt minden fölszitott vihar lassan és kár nélkül lecsillapodik. Anglia arra is képes, hogy enged, ha látja, hogy erőszakoskodása bajt okozna és a béke veszélyét: igy volt Abesszínia eseté­ben. Viszont okult a példán: akkor csak en­gedékenységével menthette meg a békét, ma elhanyagolt hadierejét annyira rendbe­hozta, hogy szava és fegyvereinek megvil- logtatása elég a renitensek megfékezésére. Nyugodtan alhatunk, Anglia őrködik fö­löttünk. Ezért történhetett, hogy a legna­gyobb izgalmak is elmúltak, s ma már féle­lem nélkül, hidegen és nyugodtan szemlél­jük a legszomorubb provokációkat is, tud­juk, nem elég erősek az angoloktól garan­tált rend fölbillentésére. Évekkel ezelőtt há­borús izgalomban éltünk, féltünk, rettegtünk a legkisebb incidenstől. A pszihózis elmúlt. Nem félünk. Nincs veszély, pedig a veszély­csirák nem kisebbedtek, sőt megnőttek. Két

Next

/
Thumbnails
Contents