Prágai Magyar Hirlap, 1937. szeptember (16. évfolyam, 199-223 / 4345-4369. szám)

1937-09-22 / 217. (4363.) szám

1937 szeptember 22, szerda. TPBÄGÄIt/V\A.CitARHÍRLAP 9 Nem akarok megőszülni! Ml hajregeneratop" Cealhatatlan ezer az egészséges, természetes hajszín visszanyerésére és az ószülés ellen va­ló védekezésre. — Ezen híres, rég bevált hajviz nem íestöszer és nem tartalmaz semmiféle festőanyagot, A haj magábaszivja ezen haj- vizet és Így kellő táplálékot nyer, minél fogva az őszülő hajszálak rövid idő múlva egészséges, természetes színt és megfelelő sűrűséget nyer- nek. Erősíti a hajat és megakadályozza az őszülést a legmagasabb korig, KÉ 10.. Kapható: Vörösrák-Patikáöan, BRATISLAVA, Mihály ucca 24. szám. A csehszlovákiai rádió magyar műsora September 22-töl 25-ig PRÁGA. — Szerda: 10.10 Magyar lap­szemle. 18.20 Gyászmüsor. („Szeptember 2-tól 14-ig‘‘, Otokár Fischer verse. — Suk: Elfeledett sirhantok a temetőben. — Dr. Dérer Iván: Masaryk G. Tamás. ~ Liszt Ferenc: Libera me.) Naponta ötször ma­gyar hírszolgálat. — Csütörtök: 10.10 Ma­gyar lapszemle. 18.20 Gyászmüsor. (Masa- rik rózsája, Jaroslav Seifert verse. — Dr. Orbán Gábor: Masaryk emlékezete. — Ve- csey Ferenc: Északi éjjek.) — Péntek: 10.10 Magyar lapszemle. 18.20 Gyászmüsor. (Ol­ga Scheinflugová verse: T. G. M. — Vo- máéka: Hegedüszonáta. — Balogh Elemér református püspök: Búcsú Masaryktól.) — Szombat 10.10 Magyar lapszemle. 18.20 Gyászmüsor. (Dr. Hodza Milán: Masaryk méltatása. — Suk: Un poco tristo, hegedű és zongora. — Peéry Rezső: Masaryk em­beri arcéle. — Nedbal: Valse triste.) A rovatért LüKO GÉZA felel A dohánytermelők a dohány árának emelését követelik (*) Nagy sikerrel folytatja rimaszombati idényét a magyar színtársulat. Tudósítónk jelenti: Heltai „Néma lovagijának kitűnő bemutatása után Sereghy Andor színtársu­lata szombaton és vasárnap Zilahy Lajos színmüvét, a „Szűz és a gödölyé“-t hozta ki nagy sikerrel. A társulat rendkívüli módon kitett magáért és megállapítható, hogy Ri­maszombatban ilyen kifogástalan előadás régen volt. Sereghy játszotta a puritán ke reskedőt és valóságos kabinettalakitást nyújtott. Jánossy Terka nemes egyszerűsé­ge a művészet magas iskolája volt. Átütő si­kere volt Kozma Andornak a rokonszenves kanadai szerepében. A kellemes megjelené­sű fiatal művész, aki ebben a darabban mint rendező is bemutatkozott, teljesen meghódí­totta a közönséget. Minden jelenése után fölzugott a taps. Thuróczy pénzsóvár ban­kárja és Némethy léha politikusa. Thuró- czyné Némethy Rózsi bankárnéja, Szirmay Vilmos bohém festője, Bakos István és Kál- dor Jenő mind hozzájárultak az est sikeré­hez. Meg kell emlékezni a darab kiállításá­ról is, amely rendkívül ízléses volt. (*) Elkészült az osztrák rádió uj palotája. A bécsi Ravag most mutatta be a meghívot­taknak uj palotáját, amelyet nemsokára üzembe fognak helyezni. A Ravag alkalmat adott a nemzetközi rádióvezetőknek arra, hogy néhány díszelőadást végighallgassa­nak. Az uj és hatalmas arányú modern pa­lota egyike a legszebbeknek Európában. (*) Reinhardt rendezi Franz Werfel uj darabját. Végképen eldőlt, hogy Max Rein­hardt milyen darabot rendez a bécsi Josef- städter Theaterben. A választás Franz Werfel uj színdarabjára esett, amely most készült el s amelynek címe „Egyetlen éj szakán“. Ez a darab lesz a Josefstädter Theater legközelebbi újdonsága. Reinhardt már megkezdte munkáját, a próbák is meg­kezdődtek és a főszerepeket Helene Thimig és Attila Hörbiger játszák. (*) Marion Dawies Bugacon mulat Bu­dapestről jelentik: Marion Dawies, a világ­hírű hollywoodi filmszinésznő Bugacra ér­kezett. Vele együtt érkezett Carstensen dán főcserkész és felesége. Carstensen felesége csikósnak, Marion Dawies pedig magyar menyecskének öltözött, pirosbabos kendőt kötött a fejére és csárdásozik. Elmondotta, hogy háromnegyed éve világkörüli utón van, de sehol sem érezte magát olyan jól, mint a bugaci pusztán. Marion Dawies egyébként a puszta szépségeit fotografálja és színes filmet készít. AZ UNGVÁRI MOZIK HETI MŰSORA PASSAGE MOZI: IX/22—23—24: Stuart Mária. IX/25—26—27: Burgszinház RADIO MOZI: IX/20—22: Éjféli támadás. IX/23—24—25—26: Lázadók, PRÁGA. —> A szzlovenszkói és a kár­pátaljai dohánytermelőknek egyre nagyobb gondot okoz az, hogy a dohányjövedék állandóan csökkenti a dohánybeváltási árakat. Az elmúlt kilenc év folyamán a dohányjö­vedék központi igazgatósága a szloven- szkói dohánytermelőknek fizetett dohány­beváltási árat fokozatosan 30 száz: Tikkal leszállította. A dohánytermelő a változatlan szállítási díjtételek m:llett 1928-ban átlagban még 6.50 koronát kapott a dohány kilójáért s ez az összeg a múlt évben már 4.50 koro­nára apadt le. A dohánytermelők most el­határozták, hogy minden rendelkezésükre álló módon védekezni fognak a dohányjövedék árle­szállitó politikája ellen. A dohánytermelők a dohányjövedék köz­ponti igazgatóságához emlékiratot juttattak el. Ebben kérik, hogy a szlovenszkói dohány átlag­bevásárlási árát legalább 20 százalékkal emeljék föl. Emlékiratukban fölhozzák azt, hogy a gaz­dasági termékek árának általános csökken­tése idején a dohányjövedék a szlovenszkói dohány árát a rentabilitás színvonala alá süly lyesztette. Ezáltal nemcsak a dohánytermelők szen­vednek hatalmas kárt, hanem a részes do­hánykertészek is, akiknek a mostani do­hánybeváltási árak mellett a bevétel óra­bérre átszámított összege 40—50 fillért tesz ki óránként. Budapesten megalakul a világ fürdőinek gazdasági szövetsége 350 delegátus érkezik a iürdükongresszusra — Budapest október elején gazdasági esemény színhelye BUDAPEST. nagyjelentőségű lesz. Hetediké és tizennegyedike között tartja meg ugyanis alakuló gyűlését a világ fürdőinek gazdasági szervezete. Annak ellenére, hogy rengeteg balneológiái és idegenforgalmi alakulat van világszerte, a fürdő­intézmények mint gazdasági alakulatok még nem szervezkedtek érdekeik közös védelmére. A für­dők és fürdővállalatok megszervezésének gondo­lata Szviezsényi Zoltán miniszteri tanácsostól, a budapesti Gyógyhelyi Bizottság igazgatójától ered, aki a világ, de főképpen Európa legnagyobb fürdőintézményeit kongresszusra hívta meg Bu­dapestre. A felhívásnak meglepően nagy vissz­hangja támadt. Eddig mintegy 350 nagy fürdőintézmény jelen­tetet be, hogy képviselteti magát a kongresz­szuson. Vagy a fürdőtulajdonosok maguk jönnek, vagy pedig a fürdők gazdasági vezetőit delegálják a kongresszusra, amely minden fürdőügyi kérdést meg fog tárgyalni. A legnagyobb számú delegációval az olasz és a német fürdők képviseltetik magukat, de szá mos hatósági előkelőség is részt fog venni a kongresszuson, például az angol fürdőügyek miniszteri intézője is. Budapest szempontjából és általában magyar nézőpontból a kongresszusnak azért van különös nevezetessége, mert azzal, hogy ott alakul meg a világ fürdőinek szövetsége, Budapest fürdővárosi jelentőségét Európa leg nagyobb fürdőintézményei márkázzák. A fürdőügyi kongresszus alkalmával a kongresz- szust rendező Gyógyhelyi Bizottság ismét számos külföldi újságírót is meghív. Javaslat a kereskedelem-gazdasási konzulens-kamara létesítéséről PRÁGA. — A kereskedelemügyi mi­nisztérium szeptember 23-án zárótanácsko­zásokat tart a kereskedelmi-gazdasági kon­zulensekre vonatkozó törvényjavaslatról. A törvényjavaslat szerint kereskedelmi-gaz­dasági konzulensi joga és cime azoknak lesz, akiket a konzulensek lajstromába be­vezetnek. A lajstromot a konzulens-kama­ránál fogják vezetni. A bejegyzés saját ké­relemre fog történni. Bejegyezhető az, aki csehszlovák állampolgár, legalább 30 éves, aki a köztársaság területén mint konzulens­jelölt a törvény által előirt időn keresztül alkalmazva volt és letette a konzulensi vizs­gát. A javaslat fölsorolja azokat az oko­kat, amelyek miatt a lajstromba a kérvé­nyező nem vezethető be. A konzulensek esküt fognak tenni arra, hogy titokban tartják mindazt, ami konzulensi tevékeny­ségük során tudomásukra jutott. A konzu­lensek bejegyzését a hivatalos lapban fog­ják közölni. A javaslat részletezi a konzu­lensek jogkörét. Ezek szerint a konzulen­seknek joguk lesz revízió alá venni a vál­lalatokra vonatkozó elaborátumokat, kal­kulációkat, statisztikai adatokat, a vállala­tok anyagi és pénzügyi helyzetét, joguk lesz összeállítani és felülvizsgálni a köny­velési bejegyzéseket, a zárszámadásokat, vezetni a vállalatok nyilvántartását, ellen­őrzést gyakorolni, elkészíteni az adók és illetékügyi munkálatokat, közreműködni vállalatok alapításánál, igazgatásánál, át­változtatásánál, fúziójánál, likvidációjánál, szanálásánál és általában mindenféle pénz­ügyi tranzakciónál, tanácsot adni a felek­nek, képviselni őket a hatóságok előtt, szak- véleményt adni, gazdasági becslést eszkö­zölni, szakértői tevékenységet kifejteni a felek, a hatóságok és a testületek részére, amennyiben a vállalatok igazgatásával kap­csolatos kérdésekről van szó és joguk lesz írásbeli okmányokat kiadni a feleknek, bíróságoknak vagy más hatóságoknak. Ezt a tevékenységet a gazdasági konzulens mint főfoglalkozást űzheti. Minden konzu­lens három jelöltet tarthat. Személyes ak­vizíció, röplapok és ügynökök fölhasználá­sa tilos. A kamarai központ az egész köz­társaságra kiterjedően Prágában lesz. (—) Javult a dohányáruelhelyezés. A dohány­jövedék jelentése szerint a dohányáruelhelyezés augusztus hónapban emelkedett. Augusztusban 150.8 millió korona értékű dohányárut adtak el, azaz 5.6 millió korona értékűvel többet, mint a múlt év augusztusában. Az év nyolc hónapjában a dohányjövedék bevétele 1,124.4 millió koronát tett ki, azaz 30.7 millió koronával többet, mint a múlt év azonos szakában. A dohányáruelhelye­zés emelkedését a gazdasági helyzet javuló irány­zatával indokolják. A dohányjövedék az idén 16 millió koronával kevesebbet szolgáltatott be az állampénztárnak, mint tavaly, viszont 25 millió koronával többet fordított külföldi kompenzációs dohányvásárlásra. (—) Megállapították a külföldi kukorica el­adási árát. A hivatalos lap mai száma közli a pénzügyi és földművelésügyi minisztérium hir­detményét, amellyel 1937 október 1-től 1938 jú­nius 30-ig megállapították a külföldi kukorica eladási árát. Az árak a következők: 1 mázsa nagyszemü 129 Ke, beszarábiai kisszemü 129 Ke, cinquantino 142 Ke, franko vagon paritás Po­zsony, Komárom állomás, vagy rakodó, Kenyhec, Sátoraljaújhely, Csap, Feketeardó államhatár. Az Oderberg melletti Petrovicei paritásban az árak 2 koronával magasabbak. Az árak szabadon be­szórt vagontételeknél, vámot és forgalmi adót beleszámítva, értendők. Az eladások úgy eszköz- lendők, hogy az áru az első átvevő részére 1938 junius 30-ig a vámletárgyaláson is keresztül­menjen. (—) Az ipari üzemek nagyságának elbírálása. Az adóigazgatások számos esetben fordulnak kérdéssel a kereskedelmi és iparkamarákhoz az iránt, hogy bizonyos kereskedelmi vagy ipari üzemet középüzemnek lehet-e tekinteni, vagy pedig kisüzemnek, amely védelem alá nem esik. A kamarák ezeket a kérvényeket egyszerűen visszautasítják azzal a megindokolással, hogy véleményüket közvetlenül az illetékes bíróság­nak hajlandók megadni, amelyeknél a bérperek folynak, nempedig az adóigazgatóságoknak. Júliusban csökkent az élet­biztosítások száma és összese PRÁGA. — A ma kiadott jelentés sze­rint a júliusban és az év hét hónapjában kö- tött életbiztosítások száma, valamint a biz­tosítási összeg a múlt év azonos hónapjával, illetve szakával szemben jelentősen csök­kent. Júliusban a Csehszlovákiában működő biztosítóintézetek 12.197 életbiztosítást kö­töttek a múlt évi 15.957 biztosítással szem­ben 124.69 millió koronára, míg tavaly a biztosított összeg 161.39 milliót tett ki. Az év hét hónapjában 82.499 életbiztosítást kö­töttek 923.2 millió koronára a tavalyi 88.248 biztosítással szemben, amely 1025.4 millió korona biztosítási összegre szólott. Június­ban 2125 (2855) biztosítási kötvényre 7.64 (8.71) millió korona kölcsönt nyújtottak. Visszavásároltak 1036 (1717) kötvényt 3.55 (5.68) millió koronáért. Jelentősen v sszeerett a tsehszlovák-iugoszlív árucsereforgeíom PRÁGA. — A Metropress jelentése szerint Jugoszlávia kivitele az év első felében a tavalyi 1.325 millió dinárról 2.219 millióra, behozatala pedig a tavalyi 1.371.3 millió dinárról 1.785 milliö dinárra melkedett. Az első félévi külkereskedel­mi mérleg tehát 423 millió dinár aktívummal zá­rult a tavalyi 46.3 millió dináros passzívummal szemben. Annak ellenére, hogy Jugoszlávia kül- forgalmi volumenje nagymértékben emelkedett, a csehszlovák-jugoszláv árucsereforgalom csök­kent. Jugoszlávia Csehszlovákiától az év első felében mindössze 257.1 millió dinár értékű árut vett át a tavalyi 347.1 millió dinár értékűvel szem­ben, Csehszlovákiának viszont a múlt évi 2383 millió dinár értékű áruval szemben az idén mind­össze 187.5 millió dinár értékű árut szállított* Jugoszlávia külíorgalmi passzívuma Csehszlová­kiával szemben az első félévben 69.6 millió dinár a tavalyi 108.8 millió dinárral szemben. Jugo­szlávia külforgalmában az első helyen Német­ország áll, ahová az idén 577.2 (415.1) millió dinár értékű árut szállítottak s ezzel szemben 759.6 (471.2) millió dinár értékű árut vettek át, Csehszlovákia fakivitele júliusban PRÁGA. — A nyári hónapokban a fapiacon észlelhető nyugalom ellenére az irányzat igen szilárd volt és a behozatali országok a fa iránt nagyobb érdeklődést mutattak, mint máskor. A bécsi nemzetközi fabizottság (CIB) becslése sze­rint az árak stabilizálódása, illetve az idény vé­gén pedig az árak emelkedése várható. A piac' megélénkülését a fenyőfürészeltáru kiviteli nem-rs zetközi konvenció Stockholmban szeptember 27- én megtartandó konferenciájának eredményétől várják. Ezen fogják megállapítani a lágy füré­szeltáru 1938. évi kontingensét. Júliusban a 12 kiviteli állam exportja 5.27 millió köbmétert tett ki. Ebből a lágy fürészeltáru 2.81 millió köbmé­ter volt. Csehszlovákia 'kivitele júliusban 193.133 köbmétert tett ki, amelyben 54.000 köbméter lágy fürészeltáru volt. A papirosfakivitele Cseh­szlovákiának júliusban 36.35Ó köbmétert tett ki a tavalyi 129.900 köbméterrel szemben. A papi- iros fa kivitek az év első felében csökkent. Jugoszláv kereskedelmi kirendeltség lé'esiil Budapesten BUDAPEST, — (Szerkesztősépünk telefon­jelentése.) A Nemzeti Újság értesülése szerint a magyar-jugoszláv gazdasági kapcsolatok megerő­sítésére a közeljövőben nevezetes intézkedés tör­ténik. A jugoszláv külkereskedelmi hivatal ugyanis kirendeltséget állít föl Budapesten a kö­zeljövőben. Ennek a kirendeltségnek a feladata lesz, hogy elősegítse Magyarország és Jugoszlá­via árucsereforgalmának kibővítését. A világ ipari termelése egyötödével magasabb az 1929. évinél PRÁGA. — A népszövetség kiadta „La Produktion mondiale et les prix 1936/37“ szokásos jelentését. Eszerint a világ ipari termelése 1936-ban az 1929. évi mennyi­ségnek 95.4 százalékát, az 1937 első ne­gyedében pedig 102.6 százalékát tette ki. A világ ipari termelése Szovjetoroszország nélkül a múlt évben az 1929. évi termelés­nek 110.5 százalékát, a múlt év utolsó ne­gyedében pedig 119.3 százalékát tette ki és az idén tovább emelkedett. Az egyes or­szágok ipari termelése (1929 egyenlő 100 százalékkal) a következőképpen alakult az év első negyedében: Japán 159%, Lettor­szág 137.4%, Görögország 144.1%, Finn­ország 147.5%, Dánia 134%, Svédország 136%, Chile 121.7%, Észtország 122.2%, Anglia 122.9%, Norvégia 124.5%, Német­ország 108.1%, Kanada 94.1%, USA 97.5%, Belgium 88.1%, Ausztria 90.7%, Csehszlovákia 92.6%, Lengyelország 87.5%, Hollandia 97.8%, Franciaország 73.5%. A múlt év utolsó negyedében Magyarország ipari termelési indexe 131.6, Szovjetorosz- országé 426.6 százalékot tett ki. Csehszlo­vákia ipari termelési indexe ezidőszerint elérte az 1929. évi színvonalat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents