Prágai Magyar Hirlap, 1937. szeptember (16. évfolyam, 199-223 / 4345-4369. szám)

1937-09-21 / 216. (4362.) szám

1937 szeptember 21, kedd.

Beszámoló a Csehszlováké tóagyar^ Gyermekvédő Egyesület szünidei akciójáról

Várakozáson felül sikerült a magyar társadalom jótékony megmozdulása .. Pozsony. Komárom, Érsekújvár e. Leva a gyermekvédő akcióban

g^eírénvsoríu magyar gyermekeket helybeli ma-|

„var gardákhoz. Tardoekedden Halicaky Béla píébánoe sietett a gyermekek istápolására. akik|

A vidéki magyar társadalom a magyar gyermekekért

Merényletkísérlet a budapesti litván 1 Okomul ellen?

BUDAPEST. — (Szerkó aztósépünác. teiefon- lelentéae i Vasárnap reggel Müller József litván főkomul Rottenbiller-uccai házának clöcsamo- káhnn egy 25 centiméteres srapneüt táléit^;

A tüxéeségi szakértők megvizsgálták a lövedéket és megálliipitottók, hogy 37 mUliméte- rr» régi. világháborúból moradt srapncöt helyeitek d az ckVnemokban Nem tartják va- kSaztminek. hogy mz dévait gvártmácvu és

régi lövedék egyáltalában felrobbanhatott volna.

Valószínűbb hogy az ismeretlen tettes csak ijesz- ;ésü! behrrie e! a litván főkonzul házába A

rendőrség ennek e lenére eréives nyomozást indított u tettes kczrekeritcsérc.

Talán a legnagyobb érdeklődés mellett az érsekujvári csoport bonyolította le nya- raltatási akcióját, ahol olyan agilis és lelkes hölgyek állottak a gyermekvédelem élére, mint dr. Puchlin Kázmémé és özv. Hegedűs Kálmánné. Az érsekujváriak húsz gyermekkel kezdték a nyaraltatást, akiket Tatarik Imre tanitó gyermektáborában helyeztek el. Ez már valóban szünidei gondozás volt, mert a gyermekek a nyaralás egész időtartama alatt nemcsak a jó levegő áldását élvezhették, de a szellemi és testi sportokból is bőven kivették a részüket.

A húsz gyermek száma hamarosan negyvenötre szökött föl

és az érsekujvári magyar társadalom mindent megtett, hogy a gyermekek jól érezhessék magukat. A nyaraló gyermekeket ellátták élelmiszerrel, naponta szállították a népszerű strandra a jobbnál-jobb élelmet, a magyar szülők és kereskedők kedves ajándékait.

Pompás sikert ért el a gyermekvédelem Udvardon, ahol a helybeli magyar gazdák tizenöt szegény Pozsony-kiilvárosi magyar gyermeknek nyújtottak fejedelmi ellátást

s látták el a gyermekeket olyan ajándékokkal. amilyenre még nem volt példa. A gyermekek útiköltségét az érsekujvári fiók vállalta és özv. Hegedűs Kálmánné, az érsekujvári csoport ügyvezető elnöknője. aki az ezévi nyáraltatásból talán leginkább kivette a részét, maga vitte le Kovács Endrével együtt a gyermekeket Udvarára, ahol Si- poss Antal esperes és Dinnyés Károly iskolaigazgató. a magyar gazdatársadalom részéről pedig Pintér Béla helyezték el a javarészt Zabosból és Aulieslből összeválogatott szegény magyar gyermekeket. Szeptember elsejéig tartott a gyermekek nyaralása és számos kedveshangu levél bizonyítja. hogy a gyermekek testben és lélekben megerősödve tértek vissza otthonukba.

Komárom is hasonló módját választotta ezidén a szünidei gondozásnak. Tizenöt

gyermeket helyeztek el a környék magyar földbirtokosainál és gazdáinál. A komáromi gyermekvédelem élén Bartos Frigyesné és Schwartzer Károlyné álltak, akiknek főtörekvése arra irányult, hogy a nyomorgó magyar szülők gyermekeinek juttassanak kellemes és hasznos nyarat. A vidék magyar társadalma teljes megértéssel sietett segítségükre,

Az érseki székhely kérdése

megakadályozhatlak a magyar jellegű katolikus egyházmegye megszervezését?

A Prágai Magyar Hírlap vezércikkének szlovák visszhangja

PRÁGA. — Szeptember 12 -i, vasárnapi vezércikkünkben kifejezést adtunk a szlo- venszkói katolikus magyarság azon régi kívánságának, hogy az egyházpolitikai és egy házközigazgatási kérdések végleges rendezése keretében szervezzék meg a katolikus magyarok többségét magába foglaló, magyar jellegű egyházmegyét, annak élére a Szentszék magyar nemzetiségű püspököt állítson s egyben biztosítsák a kielégítő magyar papképzést. Cikkünk visszhangjaként a Slovenská Politika ..Magyarjaink külön maMagyar intézetet állít föl a magyar kormány Newyorkban

Megnyílt már a könyvtár, melynek páratlan a vonatkozású angolnyelvú gyűjteménye

BUDAPEST. — Az olasz, osztrák, lengyel és német kulturegyezmények. a külföldön tervezett egyetemi magyar tanszékek és lektorátusok, magyar és idegen tudósok, cseréje, a magyar képzőművészetnek és színházi kultúrának külföldön való bemutatása után uj állomáshoz érkezett Hóman Bálint magyar vallás- és közoktatásügyi miniszter kultúrpolitikája, amikor gondos előmunkálatok után a Magyar Nemzeti Muzeum az dei nyár folyamán megnyithatta newyorki fiókkönyvtárát.

A könyvtár, amely egyelőre a Hungarian Reference Library nevet kapta, ez idősze- rint kizárólag abból az értékes anyagból áll. amely nemcsak Amerikában, hanem az egész világon eddig mint Feleky-könyvtár volt ismeretes. Ez a több. mint ötezer kötetből álló könyvanyag, amelyet Feleky Károly Amerikában élt magyar évtizedekig gyűjtött. a maga nemében páratlan összességét tartalmazza a Magyarországról angol nvel- ven irt munkáknak. Kossuth Lajos amerikai utjával kapcsolatos egvkori közleményekül Magyarországot bármely vonatkozásban érintő röpiratoknak ujságcikkgyüjte- rrénveknek ezenkívül magyar tudósok és írók munkainak.

Becses darabjai a gyűjteménynek: a Newyork

Herald és a Newyork Times 1850—51. évi számai, amelyek Kossuth Lajos amerikai emigrá- ciós utjával foglalkoznak, ezenkívül oly kézira- toK és munkák, amelyek még a londoni British Múzeumban sincsenek meg.

Brt a gyűjteményt, amelynek megvételét Fe- loK.y Károly özvegye idegen országokból jövő idegen államok mellőzésével a magyar államnak ajánlotta fel, vásárolta most meg a Magyar Nemzeti Muzeum és ez lesz majd az alap- ja az alakulóban lévő amerikai magyar intézetnek. A Feleky-könyvtár számára Pelényi Jár nos washingtoni magyar követ Newyork központi negyedében, az előkelő Fifth Avenue közvetlen közelében a 19. West 44. Street álat- h Berkeley Buildingben helyiséget szerzett. A könyvtár vezetője dr. Telkes László Amerikában élő volt magyar ösztöndíjas.

Ezidöszertnt t könyvtár Newyorkban a magyar kultúra fellegvára, de e könyvtár köré már a legközelebbi jövőben kiépül az aj amerikai magyar intézet, melynek hivatása lesz. hogy Magyarország amerikai kulturkapcsolatainak központja s e magyar tudomány és művészet székháza tegyen.

különösen Nagykeszi és Kiskeszi, valamint Für, Deáki, Szakállas, Ontopa és Vértpuszta magyar gazdái s azok hitvesei karolták fel1 a nemes eszmét.

Akárcsak Udvardon, itt is minden jóval ellátták a gyermekeket és rengeteg ruhát is készítettek nekik.

A lévai helyi csoport Bolemanné Zor- kóczy Atala és Majthényi Lászlóné vezetésével huszonöt gyermeket nyaraltatott ugyancsak vidéki családoknál. A kiszállítást Boros Béla nagyrészt saját autóján végezte és az akciónál főlég Vybor Gábor szentszéki tanácsos. Veres László református lelkész és Halász Gyula plébános voltak a hölgyek segítségére, akik maguk is vendégül láttak egy-egy gyermeket, Ujbar- son tizenkét gyermek nyaralt, de kivette a részét Alsóvárad. Kálna, Felsőszecs és a többi más község is.

A munka folytatása

Ennyit mond a vázlatos beszámoló, de a valóságban sokkal több történt ennél. Megindult egy akció, melynek mérhetetlen hord- ereje, humánus távlata ma még talán át sem tekinthető a magyarság életszínvonala szempontjából. A magyar társadalom az egész országban átérezte annak a nemes üzenetnek a súlyát, mellyel Jaross Andorné, az elnöknő köszöntötte az egyik fiók megalakulását:

— Nálunk, magyaroknál ősi tradíció, hogy a gyermekek gondozásával mindigaz asszonyok foglalatoskodtak. Azért vállaljak tehát mi, magyar asszonyok magunkra ezt a nemes feladatot, hogy kinyújtsuk segítő, ápoló, oltalmazó kezünket oda, ahol a magyar gyermekek létét és egészségét veszedelem fenyegeti.

Az uj akciótervből azóta valóság lett s az elhangzott biztatás már a további munkának szól. A Magyar Gyermekvédő Egyesület ezévi nyári akciójával tanúbizonyságát adta életképességének s a magyar társadalom bizalommal tekinthet további programja felé. (k. e.)

gyár püspökség felállítását kérik, de aligha lesz lehetséges kívánságuknak eleget tenni“ cím alatt a következőket irta:

— Bizonyos szlovenszkói magyar tényezők már régebben lépéseket tettek a prágai nunciaturán. hogy magyar katolikusaink számára külön egyházmegye állíttassák fel magyar püspökkel az élén. Az erre vonatkozó kérelmet a prágai nunclatura -közvetítésével a Vatikánnak azon ötszázezernyi katolikus magyar nevében terjesztették elő, akik ezideig nagyobbrészt az esztergomi főegyházmegye fenhatósága alá tartoztak. A lépésttevő magyar tényezők (főleg az ellenzéki keresztényszocialista táborból) remélik, hogy kérelmüket a Vatikán teljesiti, valójában azonban

kérelmüknek aligha lesz lehetséges eleget tenni, mert a Vatikánnak tekintettel kell1 lennie az uj szlovenszkói érsekségre, amelyet a legvalószínűbben Pozsonyban fognak felállítani és amelynek joghatósága al'á nagyobbrészt azok a területek fognak tartozni, amelyekből a mi magyarjaink akarnák püspökségüket felállítani,

A Slovenská Politika bizonytalan állásfoglalása a legcsekélyebb mértékben sem gyöngíti a katolikus magyarság kívánságának természetes és jogos voltát, sőt a sorok között maga is elismeri, hogy a magyar kívánságnak komoly alapja van. Hiszen katolikus egyházi szempontból egy pillanatig sem lehet komoly föltevés az, hogy az érsekség székhely-kérdése miatt félmillió katolikus jogos kívánságát egyszerűen visszautasítsák.

Az érseki székhely kérdése tökéletesen megoldható az esetben is, hogyha a katolikus magyarság száméra egyúttal megszervezik a külön egyházmegyét.

A Slovenská Politika kommentárjával kapcsolatban nem érdektelen utalni Polivka cseh nemzeti szocialista képviselőnek a Ceské Slovoban és az A-Zet-ben megjelent múltkori nyilatkozatára, amelyben örömmel állapítja meg. hogy

a Jugoszláviában élő s mintegy hatvan- ezerre tehető szlovák evangélikusság számára sikerülni fog önálló szlovák püspökséget felállittatni,

miután az ottani illetékes tényezők erre vonatkozólag a legnagyobb jóindulatot és megértést tanúsítják. Ha hatvanezer szlovák evangélikus kaphat külön szlovák püspököt, mennyivel inkább természetes az, hogy félmillió katolikus magyar ugyanezen kívánságát az itteni illetékes tényező« ugyancsak a legnagyobb Jóindulattal és megértéssel kezeljék.

Ielragadó levelekben számoltak be szüleiknek a

falusi élet örömeiről. Mindenütt orom és boldogság várt rájuk.

POZSONY. — Moc‘. 1; z Szlovén*zkó különböző részeiből egészsége*, felfrissült teette! es lélekkel vi-e rátértek szokott környezetükbe a nyaraló magvar gyermekek, látszik csak meg, milyen nagyszabású, neme* hivatást teljesig * Csehszlovákiai Magvar Gyermekvédő es ■ZL.. (rondozó Egyesület akkor, amikor a kezdet fri-s energiájával hozzálátott az annyira e-e- '-jvar gyermekvédelem megvalósítana no z. '

t£JZk .. «V« fcelri. wportok

agilis és önzetlen vezetőinek, a '»de ’* . .

jelemt-sei az elvegtett ^

szenek .

azok a levelek is, melyeket a pozsonykornyekt, a zabosi és aullesii szegény magyar gyermekek Inak haza a szüleiknek s amelyekben szívderítő, boldog megelégedettséggel számolnák be nyári élettikról.

Kzek a levelek minden frázisnál szói ben bizonyítják, bogy

az a mag. melyet Jaross Andorné a tavasszal eg\ lelkes áldozatkész mozdulattal hintett szét a szlovenszkól magyar talajban, megfogant s már érik a vetés a zsendülő magyar szivekben. Kiderült, bogy a lelkek mélyén régóta ott szunv- nyivit a vágy: felemelni esettségükből a nyomorgó magya’r proletárcsaládok elhanyagolt gyermekeit. levegőhöz. napfényhez juttatni azokat, akiket a «őre nyirkos, levegőtlen odúkba, vagy széljárta, hideg fabódékba kénvszeritett.

Az a hatalmas akció, mely a tavasszal országszerte megindult, végre konkrét cselekedetekre késztette azokat, akikben megvolt a kedv és a bátorság ebhez a magyar viszonylatban még bizony kissé újszerű munkához: a jótékonysághoz. \ pozsonyi központ megszervezése nyomában sorra alakultak meg az érsekujvári, a komáromi eg a lévai helyi csoportok, melyeknek vezetését mindenütt, a környékbeli magyar uriasezonvok vették kezükbe. Egyöntetű volt a vélemény, hogy az uj mozgalom elsősorban a magyar társadalom kebelében egyelőre még esak tervként létező s a cseheknél már nagy tradícióra támaszkodó szünidei gondozás megteremtését tűzze ki legfontosabb teendői közé. Ebben az értelemben indult meg aztán tavasszal az egyesület munkája. A pozsonyi közipont körlevéllel fordult az egész ország magyar kulturtársadalmálhoz. melyben felszólította az illetékeseket, Ihogv anyagi és erkölcsi támogatásukkal siessenek az uj egyesület segítségére és tegyék ezáltal lehetővé, 'hogy a

G

yermekvédő egyesület pusztán a magyar társsal om segélyezéséből már ezévben megkezdhesse mfl* (idusét.

A körlevélnek váratlanul nagy és átütő sikere volt. Mindenfelé megmozdultak a magyar szivek és Julius elején a pozsonyi központ biztosítva látta ezév} első akciójának anyagi sikerét.

A Körmöcbányái szünidei gondozás

Mivel Julin* közeled tővel sürgőt-e*' vált a szünidei gondozás kérdésének gyakorlati megvalósulása. a pozsonyi központ ugv határozott, hogy ezidén még nem szervez meg önálló tábort, hanem csatlakozik az Országos Szünidei Gondozó akciójához s mint a kör,pont tagegvesülete. ezt a sokszorosan bevált nyaraltatni módszert választja.

Az Országos Szünidei Gondozó körmöchányai otthonában a többi nyaraló gyermekék közt helyet kapott a Magyar Gyermekvédő Egyesület 15 kis magyarja is.

akik Julius Sl-An Grónai Ella szakszerű, lelkes vezetése alatt meg is érkeztek a körmöebánvai járási iíjuHággondozó gyönyörű gvermekott&o- nába. * A nyomorgó magyar családok gyermekei akiken elutaztuk kor meglátszott a rossz levegő sápadtsága éa a hiányos étkezés, ebbon a fenyvesekkel körülvett gyönyört! hegyi környezetbe« négy hét alatt valóságos regenerálódáson mentek keresztül

** vissza, mint egészséges. piroopozsgás, fejlődő fiatalok. \ gyermekek a jó levegőn "•* »|yős (oszt ifására • .-* ital . meg«

erősödtek. A pozsonyi gyermekek szünidei gon- dozásának slőkcszit-'Si’áten különösen StnSser Béliné. «7 egyesült- t^w.-retö aldnöknőie dr. Dfltsch Ottóné •« Kovács Endre titkár vettek' !r * ’ * fpötem!itett t-enöt gyermeken kívül Eanloeke-ldre é* Alsósrelire k'üldtok