Prágai Magyar Hirlap, 1937. szeptember (16. évfolyam, 199-223 / 4345-4369. szám)

1937-09-21 / 216. (4362.) szám

XVI. évf. 216. (4362) szám • Kedd • 1937 szeptember 21 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Kc-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— KI. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 11., Panská u 1 i c e 12, 11. emelet. • Kiadóhivatal: - Prága 11., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. & @ SÜRGÖNYÖM H1RLRP, PRftHR. A népszövetség munkája Spanyolország nem kapott uj tanácstagságot- Negrin élesltangu beszédének első eredménye - Óriási feltűnés Genfben - Harminc állam Valencia ellen Eden nagy beszéde a közgyűlésen GENF. — Hétfőn délelőtt a népszövet ségi közgyűlés megválasztotta az uj ideig lenes tanácstagokat. A szavazást általános érdeklődés előzte meg, mert Spanyolország ujramegválasztásáról volt szó. Valencia nem érte el a szükséges kétharmad többsé­get, mert az 52 leadott szavazatból Negrin- re mindössze 23 szavazat esett, Ezzel Spa­nyolország megszűnt a népszövetségi tanács tagja lenni. A szombati nyilvános ülésen Negrin va­lenciai spanyol miniszterelnök nagy beszé­det mondott Németország és Olaszország spanyolországi beavatkozásáról1 és követel­te, hogy a népszövetség érélyes intézkedé­seket foganatosítson a két ország eben. Bi­zottság kiküldését is kérte annak megálla­pítására, hogy a nemzetközi paktumok mi­lyen szakaszait sértették meg a németek és ? az olaszok. A beszéd rendkívül hevesbangu} volt és felülmúlta mindazokat a tárnadáso- ’ kát, amelyekben Berlint és Rómát eddig a népszövetségben részesítették. KiiSSnös haió&atand Ercsiben BREST. — A bresti kikötőben szomba­ton különös jelenet játszódott le. A hetek óta ott horgonyzó „C 2“ spanyol tenger­alattjárót Franco ügynökei el akarták lop­ni. Amikor a tengeralattjáró legénysége szárazföldön volt, a hajóhoz egy csónak kö­zeledett, amelyen tizenkét polgári ruhás személy tartózkodott. Az emberek a hajó fedélzetére jöttek és felszólították az ott­levő csekélyszámu őrséget, — akik között volt Fernando, a tengeralattjáró parancs­noka is —, hogy hárommillió pezetáért ad­ják el a hajót a nemzetieknek. Amikor a parancsnok ezt megtagadta, bedobták a víz­be és az őrség többi tagjait is ártalmatlanná tették. Nem vették azonban észre, hogy az egyik szobában még matrózok vannak, akik váratlanul' tűz alá vették a benyomulókat. A tizenkét ember erre csónakra szállít és elmenekült. A francia hatóságok később el­fogták a támadók nagy részét, közöttük az ugyancsak Brestben horgonyzó „C 4“ nevű spanyol kormány-tengeralattjáró parancs­nokát, aki átpártolt Brestben a nemzetiek­hez és valószínűleg megszervezte azt a kü­lönítményt, amely birtokába akarta venni a „C 2“-t. vánságát, hogy ismét a népszövetségi ta­nácsba akar kerülni és hangsúlyozta, hogy a közgyűlés döntése a népszövetség rokon- szenvét dokumentálná a valenciai kormány iránt. A kísérlet csődöt mondott és Negrin akciója a közgyűlésen nagy kudarcot val­lott. A népszövetségi titkárság a visszauta­sítást Spanyolország belső állapotaival ma­gyarázza. A valenciai kormány helyzete olyan, hogy semmiesetre sem léphetett volna fel' Genfben nyugodtan és kellő hidegvérrel a nemzetközi problémák elintézésénél s igy nem mutatkozott opportunusnak, hogy Va­lenciát a tanácsba válasszák. Ugyanakkor a török kívánságnak sem tettek eleget és Tö­rökországot nem választották meg a nép- szövetségi tanácsba. A népszövetség e ma­gatartását azzal indokolják, hogy Törökor­szág az előázsiai blokkhoz tartozik s ezt a blokkot a tanácsban jelenleg Iran képviseli. FOLYTATÁS A 2. OLDAL KÖZEPÉN Hétszázezer ember tisztelgett Masaryk elnök ravatalánál A prágai temetés gyászpompája > Kétszázötven előkelőség vesz részt a lánai temetésen • Hosszú órákig váriak az em­berek Prága utcáin libasorban, mig bejuthattak a ravatalhoz A nemzetgyűlés két háza lerótta kegyeletét az áttamalapitó iránt A spanyol kudarc GENF. — Népszövetségi körökben nagy izgalmat telteti, hogy Spanyolországot nem választották meg újra a tanácsba. A titkos leszavazás azt mutatta meg, hogy a nép­PRÁGA. — A képviselőház hétfőn dél­után három órakor gyászülést tartott Masaryk alapitó elnök halálának alkalmá­ból. Az ülésterem falait sűrű fekete drapé­riával vonták be, de gyászlepel borította a homlokfalon álló életnagysága Masaryk- szobrot is, valamint gyászfátyolba volt bur­kolva a mennyezet hatalmas csillárja is. A komor ülésteremben csaknem teljes szám­ban megjelentek a törvényhozók, de meg­teltek a karzatok s a diplomáciai páholy is. A közönség soraiban helyet foglaltak Masaryk János követ és két nővére, a tá­bornoki kar, a főiskolák rektorai, az orszá­gos elnökök, valamint különböző testületek képviselői. A gyászbeszédet Mallypetr ház- elnök mondotta és szónoklatát a képviselő­ház valamennyi tagja állva hallgatta végig. Amikor a házelnök Masaryk halálát beje­lentette, megesuklott a hangja. Később nyomott hangon, majd erősebben folytatta beszédét, amely az alapitó elnök egész éle­tét és politikai működését méltatta. A gyász- szónoklat folyamán Masaryk leányai több- izben felsirtak. Amikor a házelnök beszédét befejezte és hitet tett amellett, hogy a kép­viselőház Masaryk szellemében fog dol­gozni, ismét megesuklott a hangja. A gyász­ülés mindössze 40 percig tartott. Ezalatt több ízben fellángoltak a fényképészek magnéziumfényei. A házelnök beszédét a rádió is közvetítette. Halypetr házelnök beszéde Malypetr házelnök emlékbeszédében bő­ségesen ismertette Masaryk életének egyes fázisait és rámutatott rendkívüli képességei­re. Egész élete annak megbizonyitása, mon­dotta egyebek közt, hogy azok közé tarto­zott, akiket a Gondviselés a nemzetek és az emberiség történetében rendkívüli fölada­tokra választott ki és éppen azért Masary- kot rendkívüli képességekkel is ruházta föl. A kultúra és a politika belső szoros össze­függéseit látva elhatározta, hogy politikus is lesz s a nemzete gazdasági és szociális ér­dekeiért való harcában az addigi cseh poli­tikával szemben, amely kizárólag a törté­nelmi államjog alapján állott, reálisabb, a valóságos adottságokkal számítóbb politikát folytatott. Idealista volt, de realizmust hirdetett. Nemcsak teoretikus, de gyakorlati demok­rata is, ezért demokratizmusa a nyugati mo­dern tanokhoz közeledett. A házelnök is­merteti Masaryk forradalmi tevékenységét, amelynek eredménye a hadifoglyokból való csehszlovák légiók megteremtése volt. Vé­gül erősen méltatta Masaryknak a törvény- hozás iránti viszonyát és a demokráciáról való nézeteit. A szenátus gyászUIése A szenátus gyászülése közvetlenül a képvise­lőház ülésének befejzte után hétfőn délután négy órakor kezdődött. A szenátorok itt is csaknem teljes számmal jelentek meg és a gyász­ülés a képviselőházihoz teljesen azonos külső­ségek közt ment végbe. Soükup szenátusi elnök gyászbeszédét, amely negyven percig tartott, a szenátus tagjai állva hallgatták Végig. Ssykup méltató beszéde Soukup beszédében azt hangsúlyozta, hogy Masaryk a gondviselés eszköze volt. Masaryk központi alakja a csehszlovák nemzet történel­mének. Szerinte nemcsak a felszabadító elnök nevét érdemli, hanem az egységesítő elnök ne­vét is, mert ő volt az, aki a cseheket és szlová­kokat egy nemzetté kovácsolta. A nemzetisé­gek Masaryk miatt meg voltak győződve arról, hogy a köztársaság Masaryk köztársasága, vagy­is az igazságosság köztársasága lesz. Hétszázezer ember Hasaryk koporsójánál A prágai várban lévő ravatalhoz szómba óta megszakítás nélkül, éjjel-nappal áramla nak a tömegek. Minden órában átlag 10—12 ezer ember kap bebocsátást a Plecnik-te- rembe. Különösen erős volt a tolongás szom­batról vasárnapra virradó éjjel. Az ember­oszlop több kilométer hosszúra nyúlt el s a legtöbb halottlátogató 6—8 órai várakozás után jutott be a várba. Éjféltájban záporeső és szélvihar kezdődött s ez két-három órára sok embert elriasztott az uccán való vára­kozástól. Hajnaltájban könnyen és kényel­mesen lehetett bejutni a várba s a ravatal­nál is hosszabb ideig nézdelődhettek a láto­gatók. Vasárnap éjféltájban már mintegy félmillió ember vonult el Masaryk koporsója előtt. Hétfőn délelőtt már mintegy hatszáz­ezerre becsülték a kegyeíetes látogatók szá­mát. Estére biztosan 700 ezer lesz. A hűvös időnek volt köszönhető, hogy a nagy tömeg­ben csak 15 ember ájult el. Hétfőn déltájban újból óriási méretűre nőttek a várakozók sorai. Ezeknek egy része azonban már nem juthatott be, mert este nyolckor lezárták a bejárást a várba, hogy a temetéshez szük­séges udvari ravatalt fölállíthassák. Ettől szövetség többsége semmiesetre sem akarl beavatkozni a spanyol konfliktusba és nem| [támogatja Valencia kívánságait. Negrin mi- I niszterelnök határozottan kifejezte azt a ki­

Next

/
Thumbnails
Contents