Prágai Magyar Hirlap, 1937. szeptember (16. évfolyam, 199-223 / 4345-4369. szám)

1937-09-19 / 215. (4361.) szám

— 402 —

KIS MAGYAROK ÍRÁSAI

APUKÁM SZÜLETÉSNAPJA.

Édes jó apukám, születés napodon A jó Istenkéhez én így imádkozom: Tartson meg tégedet eró, egészségben,

Sok, sok éveken át tartós békességben.

Édes jó apukám, hogyha ősz nem volna,

A mezők virágát szedném egy csokorba. Koszorúba kötném Piroska napjára,

Az én jó apukám születésnapjára.

Csak hogy már hideg van, nincs virága réten, így hát virágot sem tudok adni néked. Virág helyett tehát neked adom szivem, Mely téged apukám szeretni fog híven.

A harminchetedik születés napodon Két jó testvéremmel buzgón fohászkodom: Áldja meg az Isten szorgos két kezedet, Áldja meg, áldja meg szerető szivedet.

Szécsy Malvin, 9 éves, Fülek. Az ŐSZ.

Fujdogál az őszi szellő Kopár már az erdő mező.

A madarak elköltöznek;

Majd tavasszal visszajönnek.

A levelek megsárgulnak,

A gályákról lehullanak.

Kopár a föld minden része,

Nem dalol a fülemüle.

Károg a varjú, nem talál eledelt, Fujdogál az őszi szeliő Kopár már az erdő mező,

Nem dalol a kis madár.

Matus Margit, 13 éves, Vásárát.

A FECSKÉK.

Sárgul már a falevél Hulldogál a fáról.

Amott meg egy csapat fecske Búcsúzik e tájtól.

Körül szállják ezt a tájat Busan csiperegve,

Végre aztán leülnek a Torony tetejére.

Kiválasztottak egy vezért És fölkerekedtek,

Az örök nyár hazájába Tőlünk már elmentek.

Duczman Juliska, Lévárt,

ÜRES MÁR A FECSKEFÉSZEK.

Üres már a fecske fészke Itt az eresz alatt,

Üres már a gólya fészke Kint a kertek alatt.

Elrepültek messze tőlünk,

Ott az égnek magasán. Láttam őket mint felhőket Vagy már nem is láttam tán.

Szipina Mihály, 13 éves, Tardoskedd., SZEPTEMBER.

Szeptember elején Nyílik az iskola,

Sok gyerek várja már Hogy belépjen oda.

Mert sok jóra tanít Minket az iskola, Azért igyekezzünk Járogatni oda.

A szorgalmas gyerek Megy az iskolába.

Tele van könyvekkel Rakva a táskája.

Duczman Juliska, Lévárt,

SZERETEM A KIS MAGYAROK LAPJÁT.

De szeretem olvasni a Kis Magyarok Lapját, Izgatottan várom is a Vasárnapi postát.

örömmel olvasom el Minden betűjét,

Hogy szivembe véssem Sole, sok drága kincsét.

De sok vers, s mese Foglal helyet benne,

Ha olvasom felvidul Kicsiny szivem tőle.

A rejtvényeket mindig Meg szoktam fejteni, Melyben minden ember Örömét leli.

Tanultam belőle Sok, sok bűvészeiét Mellyel mulattatok Minden gyermeket.

Azért olvasom el Minden egyes lapját, Mert ennek a lapnak Nem találom párját.

Holczer Rózsi, 12 éves,

Nemes öles a,