Prágai Magyar Hirlap, 1937. szeptember (16. évfolyam, 199-223 / 4345-4369. szám)

1937-09-19 / 215. (4361.) szám

1937 szeptember 19, vasárnap..

Simon Menyhért:

Testvéreknek üzenem

(Versek ■ Szerző kiadása, Munkács, 1937)

A1

Beszámolót erről a kis kötetről a költő sajál sorával kell Aezdeüi:

..Most már tudom, mi az. ha a lélek A kriptát maga dönti szét y .> rápergfti a halandó testre Az öröklőt balzsamos vizét.“

lig nemcsak olvassa, hanem átéli ezek'?

ban tudja ennek a l^itbAbb és örök inbztérium- uk a minden szenvedése,, és poklokon való OS- T'iri *' miri'li^ uj ni*£nyilvánuláaát. Fennek ■'ei -■•ki~ii való kifejezése j>e<lig költészet. Eg\*ze rn-e-^re törekszik Jómon Menyhért, mert a misz- ferium eg\ szerű és gzögw ellentétben áll a mi bo nvoiult e- sokrétű anyagi világunkkal és annak i trmatömkelegével. A költő megélte yt megismert«- az örök Egye*, azt, ami minden krip- tátV/.ét<|önt >'ti iíröklétet balzsamoz a halandó festre s ezt az Kgyet énekli a maga végeláthatat- - in s megjelenési alakjaiban. Neki ne Írja elő senki, bogy mit liigyjen és mit ne higyjen: az emberlélek a végtelenből jő s a • ■„-(«•lennel kötött örökös frigyet — írja egyik vr-e kezdetén. Az emberi lélek örökléte, — min di- újra • - újra kell felfedezni és minden ember

• -.'k a maga számára fedezheti fel. Ez az, ami

0- régi (f kezdettől fogva való s mégis uj. ha az érvén rádöbben. Rádöbben pedig akkor, ha az

• . t labirintusában már-már elveszett és riadtan I: / köt fii. kiutat keresve és keresve azt, ami több mi len életnél: a lelket.

Simon Menyhért meggyónja, miként szállt perbe

1- tennel. hogyan élte meg a nagy zűrzavart, böl- i -öt i - irodát, szegény.'"get és kenyértelenséget,

.1 gőgös c/olgát és a józan percet, fajt és nemze- t gi t. júniusi levélhullást és magyar sorsközüs- - got. Kgv piciny bogár, amely az asztalán má• 'k. rádöbbenti a maga kis emlmri mivoltára. de .M, a ir. hogy ő a Teremtő szikrája és hogy ..holnap már minden nekem szolgál“, — holnap alatt az örökkévalóságot érti, amelyben még a legpa- r.i íyibl) bogár sem veszhet el, mint minden él s minden a Teremtő szikrája. Erős panteizmus uralja Simon Menyhért líráját s ez a panteizmus <• őt érbe helyezi a gondolatot. Majdnem azt le- lietne mondani, hogy prózai versek ezek. olyan

■ . ielemben, ahogyan e/.t a művészeti formát a hábontutáni német lírikusok használták, amikor a v-iágszemlélet kényszerítőereje, a tanuságtétel és hitvallás visszaszorította az „egyéni“ és „érzés- beli“ lírát.

| Panteizmus az ő értelmében azt jelenti, hogy a Teremtő akarata szerint mindennek van lelke, mert minden az Egyetlen-egv megnyilvánulási formája. A költő elveti a materializmust, amely látszat, százszor elveti, ha százszor is azt mondják rá. hogy ez a látszat az egyetlen '„valóság1'. Simon Menyhért jobban tudja, mélyebbről jön ez az ő tudása, onnan, ahonnan a Lélek maga dönti szét a kriptát.

..Ebben a könyvben sok. sok vers van Es a versekben hivő lélek Szól hozzátok, kik Istent féltek S áhittok nemest, jót és szépet.

Elmondják: a Szellem áldást hoz És a káosz barbárság, átkos.“

A verskötet végén igy jellemzi a tartalmat.

Költőiséget forma és választékos kifejezés élteimében ezükmarkuan ad. Tudatosan teszi, tudatosan mond le arról, ami az ő esetében sallang lenne. Nem a sajátja, nincsen rá szüksége, más céljai vannak és a cél érdekében feláldoz mindent. ami nem tartozik szorosan vett eszmeisége körébe. Ez a szűkmarkúság bőkezűség: tudna adni, ha akarna. Tehetsége megengedi neki. A költészet mesterségét jól ismeri és van rátermettsége. Mégis önként lemond róla és előnyben részesíti a szinte darabos kifejezési modort. Tudja, hogy olyat akar kifejezni, aminek a formája nem lehet édeskés, vagy „szép“ az ars poetica értelmében. hiszen azonmód elvesztené az értelmét. Magasztos cél lebe? előtte, ezt próbálja megvaió- itani a betűben és nem egyszer sikerül neki a cél megközelítése. Nyelvezete erőteljes, a szavak zenéje szimfonikus és rapszódikus. A kamarazene stílusát nem ismeri, nem az ő lelkének felel meg. Minden mondat a magyar talajból fakadt, a magyar folklóré elvitathatatlan. A Lelket énekli elke egész melegével és a szimfónia mellékszólama a magyar lélek. I7j és egyéni hang, amelyet testvérek, akiknek üzeni, hallgassák meg.

ti. p.

Megnyílt Bernáth Aurél pozsonyi képkiállitása.

Av

5 '>

4L. ’

POZSONY, — Szeptember 16-án este nyílt meg ünnepélyes keretek között Bernáth Aurél, az ismert budapesti festőművész pozsonyi képkiállitása. A PMH már néhány nappal ezelőtt rámutatott arra a nagyjelentőségű eseményre, hogy elsőizben magyarországi művész és még hozzá Magyarország festőmüvészetének egyik legkiválóbb reprezentánsa állít ki Pozsonyban.

A megnyitásra szépszámú, előkelő közönség gyűlt össze: ott volt Ferenczy Béni, a neves budapesti szobrász, Zamoyski gróf lengyel szobrászművész; a szlovenszkói festők közül ott volt Pálffy Péter, Lőrincz Gyula, Stern Ármin; a szlovák müvészegye- sület képviseletében Alexy. Krizán és Stru- hár jelentek meg; Pöstyénből eljött Winter vezérigazgató, az ismert mübarát, akinek müvésztelepén töltötte el Bernáth Aurél a nyarat.

Riegele Alajos nyitotta m'eg németül a kiállítást a pozsonyi Müvészegyesület nevében. Röviden rámutatott a Müvészegyesület legfőbb céljára, melyet már évek óta valósit meg kitartással, hogy kollektiv kiállítások keretében a művészeket közel hozza a közönséghez. Ezen igyekezetében mindenkor helyet adott a legmodernebb irányok müveinek is. Riegele hangsúlyozta a

Müvészegyesület általános jellegét, mely-« nek mindenkor az a legfőbb hivatása, hogy a művészettel szemben a megértést elősegit-i se. Az előbbi materialista kort művészeti realizmusával együtt uj idő váltotta fel, mely újra visszatért a lélekhez és az érzéshez. Ilyen értelemben üdvözli Bernáth Aurélt a Müvészegyesületben.

Brogyányi Kálmán magyar nyelven ücU vözölte Bernáth Aurélt. Kiemelte a kiállítás fontosságát, melynek keretében elsőizben üdvözölhet magyarországi művészt a Műi vészegyesnlet falai között, mert -—- úgy* mond —■, ha történtek is bizonyos lépések vagy látogatások, azok sohasem tudtak a magyar közönség közelébe férkőzni.

Röviden méltatta Bernáth Aurél munkásságát. A művész 1928-ban tűnt fel először budapesti kiállításán különlegesen érdekes képeivel, melyekben a rajz háttérbeszoritá- sával a színek hatását emelte előtérbe. így lett uj művészi irány, a vizuális festészet úttörője s mint ilyen a tisztán magyar fes- tőiség képviselője.

A közönség meleg ünneplésben részesítette a kiváló művészt.

A festményekből és akvarellekből álló ér-, dekes kiállítás méltatására még visszatérünk.

Uj német könyvek

(') Katolikus irodalmi matiné Pozsonyban. A pozsonyi Katolikus Akció magyar tagozati! október 10-én reprezentatív katolikus irodalmi matinét rendez Pozsonyban a Vigadó nagytermében. A matiné műsora délelőtt fél 11 órakor kezdődik. A gazdag és nívós műsor keretében fellép Mécs László és Pozsonyi László, (a budapesti katolikus Vigilia szerkesztője.)

( ’) A „Nagymama“ előadására készül I oldy Kör, Pozsonyból jelentik: A Toldy Kör szinigárdája Csiky Gergely, vigjátékát. a „Nagy- inamat ' fogja előadni. A címszerepet az előadás rendezője. Moravckné Kovács Mária játsza. A darabban a neves gárda számos ismert tagja kapott szerepet. A próbák serényen folynak és az előadást valószínűleg október 3-án tartják meg a Városi Színházban.

I") A Magyar Család várvn-várt szeptemberi szama most jelent meg. A lap gazdag tartalmából ki kell emelni Virsik Mária, ifj. Bolyky János, Veres Vilmos. Gutny Alajos és Viplak Vince jobbnál-jobb verseit. Sipos Győző pompás Bezrué-forditása nagyszerűen adja vissza a nagy cseh költő művészetét. Fratrits Vilma angol fordító ^a a katolikus lélek megnyugvását és derűs clctlátását tükrözi. Kcncdy Erzsébet „Találko zó" cirnü novellája egyike az irónö^ legjobb novelláinak A tizennyolcéves Bátky László novel Iája erős. izmos Írás és izmos ígéret. Szkladányl Károly a nagy magyar géniuszról. Gyóni Gézáról irt megemlékezést. Mártonvölgyi László Halászó macska uccájában átélt benyomásairól ir a riporter fürgeségével, inig Jambrikus István a palugvai gyermeknyaraló közvetlenségét írja le színes képben. A megszokott Piros Tükör című rovatcikkhen ifj. Bolyky János szerkesztő szeptemberi levelet találjuk, mig a Magunk körött című rovatban a főszerkesztő Farkas István ir a szlovenszkói magyarsággal való kedves kapcsolatairól Sörössné Gaál Edith kedvelt gyermekrovatában ui hangokat pendít a nevelésről. A gazdag kulturkrónika a magyar népdalegyiit- tessel stb.-vel foglalkozik Könyv- és lapszemle, erdekes keresztrejtvény egészítik ki a szeptemberi számot, melyben a dalosok cs a zeneszerzők is megtalálják a maguk megszokott rovatát és pályázatait. Mutatványszámot igen szívesen küld a kiadóhivatal (Sahy-Ipolyság). A nagy népszerűségnek örvendő, igazán kedves és magyaros családi lapot Pozsonyban Páll Miklós ujság- pavillonjában (Sétatér) lehet számonként i mcq- venni.

(*) Uj magyar hősbariton a bécsi állami operaházban. Becsből jelentik: Uj hősbariton mutatkozik be a napokban a bécsi közónscgncv Losoncy György, a budapesti Operaház kiváló művésze. Néhány hónap alatt megtanulta a nemet nyelvet és szeptemberben fellép a bécd á lami operahazban a ..Bolygó hollandi'' címszerepében. A magyar énebes szereplése cl: Becs ben nagy várakozással tekintenek;

Tóth Tihamér angolul

A Geo. E. J. Coldwcll Ltd. nagy angol katolikus könyvkiadónál most jelent meg angolul Tóth Tihamér „Krisztus királyságá éról szóló könyve, „The kingship of Christ“ címmel. A katolikus világirodalom mindig a legnagyobb érdeklődéssel fogadja Tóth Tihamér egy-egy újabb munkáját, akinek könyvei úgyszólván a világ összes kulturnyelveire le vannak fordítva. Angol katolikus lapok igy Írnak Tóth Tihamér uj könyvéről: „Tóth Tihamér ismeri az egész életet, ismeri a parasztházakat, a műhelyeket, az irodákat épp úgy, mint a bölcsesség legmagasabb csúcsait. Tóth Tihamér ihletett szónok, Krisztusról kivételes komolysággal és lángoló szívvel prédikál. A könyv tele van gazdag hasonlatokkal, példákkal, tapasztalatokkal s mindezek élénk érdeklődésűvé és vonzóvá teszik. Szeretetteljes elővigyázattal és megértéssel kezeli a fájdalmas problémákat, hogy visszavezesse a bűnösöket Krisztushoz. Tóth Tihamér útja, előadásmodora egészen uj, méltó arra, hogy kövessék. Beszédei szívből jönnek és a nép szivéhez érnek. Csodálatos Tóth Tihamér ebben a könyvében. Hatalmas felszólítás ez a könvv, határozott élő, aktiv, a világot megújító kereszténységről. A legnagyszerűbb beszédeket tartalmazó könyv, amely ötvenéves papságom alatt kezembe került. Ilyen atyai szeretettel és kedvességgel kiejtett szavak, mint ebben a könyvben olvashatók el kell jussanak a hallgatok füleihez. A szerző Krisztus királyságát hirdeti fiatalnak és öregnek, minden osztálynak és kornak napjaink életbevágóan fontos kérdéseivel kapcsolatban. Aranybánya ez a könyv a prédikáló papnak, az előadónak, a hittanárnak és az olvasónak. Többször át lehet olvasni, olyan sok vigasztaló és bátorító van benne, különösen a „Krisztus ct> az Egyház" cs „Krisztus és a pap" cirnü fejezetekben. De minden oldalon a legszebb gondolatokat találjuk beszédeink számára.“

(*) A né™a ,ova9 nagysikerű rimaszombati bemutatója. Tudósítónk jelenti: A keletszloven- >zkói magyar szintársu'at Sereghy Andor igazgató vezetésével 16-án kezdte meg rimaszombati idényét. Az első előadás Heltai Jenő ..A né- lovag" cimii darabja volt. amely igen nagy ;ikert aratott. A címszerepet Sereghy Andor alakította cs ő rendezte a darabot is. Úgy ö mint S. Jánossy Torka megérdemelt nagy sikert arattak és többször nyiltszini tapsokat kaptak. A többi szereplők. Némethy Zoltán. P. ' Német hy Rózsi. Koznia Andor és az egész prózai együttes méltán rászolgáltak a tapsokra. Az uj tietek föhünést keltettek és hozzájárultak a darab sikeréhez. A legjobb kilátásokkal induló deny második napján is a „Néma lovag" ment. smét szépszámú közönség előtt.

' ’ Ko' ~to],tn'.: ..lv.li s Anna", ja a Tempsben. Harisbóljelentik: A Temps tárcarovatában megkezdte Kostolányi Dezső „Édes Anna" Cimü regen yenek folvtaíasos közlését. A regényt „Ab50 v' T' :T1'"*■ c'mme! Maxime Beaufort fordította francia nyelvre.

Az amszterdami Franz Leó kiadócég az őszi könyvpiacon egy sereg könyvvel jelenik meg, amelyek mindegyike arról a magas szintről és kitűnő irodalmi érzékről tesz tanúságot, amely e kiadó eddigi kiadványán jellemezte. A legérdekesebb és legértékesebb Kerényi Károlynak, a fiatal magyar tanárnak „Apollon" cimü könyve, amely már magyar nyelven is igen nagy feltűnést keltett. Voltak olyan kritikai hangok, amelyek szerint ezt a könyvet Nietzsche munkái mellé kell helyezni. Kerényi a régi hellén vallás és a humanizmus analízisét nyújtja müvében és nemcsak nagy tudással, hanem rendkívüli érzékkel nyúl olyan témához, mint Pláto dialógusai. Egészen újszerű kulturmorfológia ez a könyv, rokona ugyan Nieísche idevágó müveinek, de egyéni utakon haladó gondolkozás. — Szerb Antal „Die Suche nach dem Wunder“ cimü tanulmánya a modern regény- kutatás egyik legmélyebb esszéje. A modem regény 9 hatalmas küzdelmet viv a mítosz meghódításáért. Világosan ítélő koponya irta ezt a könyvet, amely a regény-irás kézikönyve és nélkülözhetetlen irodalommal foglalkozó emberek számára. A fiatal magyar esztétikus eddigi legszebb könyve. — Alfréd von Winterstein „Telepathie und Hellsehen" címen irt könyvet. A modern tudományos kutatás és kritika alapján foglalkozik ez a könnyen érthető mü a spontán- és kísérleti telepátiával, továbbá a gondolatolvasással és a vele kapcsolatos lelki jelenségekkel. — Richard Müller-Freienfels, akinek müveit Németországban hosszú esztendők óta úgy olvassák, mint Bergson filozófiai müveit Franciaországban, „Geheimnisse der Seele" cimü könyvében a test és a lélek viszonyát, a népek vallásainak változásait, valamint jellem és sors kapcsolatait taglalja színesen, amellett mélyenszántó pszichológiával. .— A a r t van der Leeuw „Ich und mein Spielmann“ cimü regénye modern legendának mondható, annak ellenére, hogy a francia rokokó korában játszik. Finom pasztellszínek, zenei taglaltság és végtelenül bájos struktúra jellemzik a holland irót. An to on

Coolen szintén holland. Megejtő egyszerűséggel mondja el „Jan, der Schuhflicker aus Brabant und sein Wiener Kind" cimü nagyobb novellájában egy szegény bécsi gyermek megható történetét, aki a világháború segélyakciója során egy brabanti kis cipészhez kerül, mert Bécsben nem tudják kellően tápiáin Jan. a kis cipész alakja kabinettfigura és a világirodalom legsikerültebb irodalmi portréi mellé helyezhető. Az ember egyik szemével mosolyog, a másikkal könnyezik, amikor ezt a kis Írást olvassa. - Hans Ruin „Narren und Apostel" cimü müve a filozófia, a művészet és az irodalom csodálatos és különös keveréke. Nagy európai utazások után Ruin megrajzolja az európai élet legégetőbb problémáit, de egyben a humanizmus, a felszabadult szenvedélyek és a lélek analízisét is adja. — Nils Hoyer, a híres németdán iró „Heimwärts cimü könyve palesztinai útirajz. Az ut csak keret. Száz sorssal, ezer emberrel ismerkedünk meg ebben a látszólag a legegyszerűbb eszközökkel, de mesterien megirt könyvben. Ugyancsak a Franz Leo kiadóceg hozza ki novemberben német nyelven Neubauer Pál ,,A hiányzó fejezet" cimü pályadíjnyertes regényét igen szép kiadásban.

(*) Ezer dollár egy hibás mondatért. A Warner-gyár fimre vitte Mark Twain világhírű regényei. a Koldus és királyfit. A filmgyár annyira ragaszkodott a nagy iró minden betűjéhez, hogy a forgatókönyv íróival szemben kikötötték. hogy» ezer dollárt kell fizetniök minden olyan mondatért, amelyben a kiváló iró gondolatát megváltoztatják. így sikerült biztosítani a War- ner-gyárnak azt. hogy teljes hűséggel az iró .szellemeben kerül vászonra a világirodalom egyik legtöbbet olvasott müve.

(*) A legnagyobb párisi lapok ünnepük a magyar „Gyöngyös-bokrétát“, A francia sajtó budapesti tudósitói a legnagyobb elragadtatás hangján számolnak be a „Bouquet de Perles“- ről, azaz a magyar Gyöngyösbokrétáról. Az Echo de Paris és a Figaro külön cikkeket szentelnek a Gyöngyösbokréta előadásainak. Azt írják, hogy ez a művészi teljesítmény a magyar nép leikébe mély bepillantást enged. Elbűvölt szemekkel gyönyörködtek a franciák a magyar táncokban és a különös bájt sugárzó, változatos, eredeti népviseletekben. Nehéz volna megmondani, hogy vájjon a lassú és méltóságteljes párnatáncnak, vagy a szenvedélyes és tomboló csárdásnak van-e nagyobb hatása. A Figaro azt Írja, hogy a Gyöngyösibokréta minden szinészkedéstől mentes és keresetlen naiv- sága ellenállhatatlan hatást gyakorol a nézőre. A szereplők múzeumba illő gazdag és eredeti ruhákban vonulnak fel. Ma már — írja a lap — a Gyöngyösbokréta olyan vonzóerőt gyakorol a külföldire, mint akár Bayreuth és Salzburg.

(*) A bécsi Burgszinház jubileuma. Nagyszabású ünnepségekre készül a bécsi Burgszinház. 1938-ban lesz ötven éve annak, hogy az osztrák , nemzeti színház" az akkori Franzensringen uj szinházépületébe költözött. Ebből az alkalomból az évforduló napján, október 14-én jubiláris díszelőadást rendeznek és az egész esztendőt ünnepi évvé avatják, amelynek jegyében a Burgszinház parádés előadásokkal, ünnepi játékokkal emlékezik meg jubileumáról.

(‘) Rövid filmhirek. Eddie Cantor „Modern Ali Baba" címmel uj filmet fejezett be. — Harold Lloyd, aki most fejezte be uj filmjét, visz- szavonul a film játszástól és a jövőben csak irni fog. Kijelentette, hogy írásai mulatságosak lesznek. — A Ritz-fivéreket Amerikában ma úgy ünnepük, hogy napi ezerdolláros színpadi fellépést biztosító szerződéseket kénytelenek visszautasítani, mert csak a film számára dolgozhatnak. — Bársony Rózsi a Hunniában lép most fel a ,,3:1 a szerelem javára" cimü operettben Dénes Oszkárral és Halmay Tiborral. A filmet két verzióban készitik és németül is Bársony Rózsi játsza a női főszerepet. — Sar- dou hires drámáját, a „Szókimondó asszonyság -ot filmre viszi a Metró-gyár. Napoleon megszemélyesítője Leo Reuss-Brandhofer. neves' bécsi színész. — Amerikai statisztika szerint Carment négyszer, a Kaméliás hölgyet ötször, Romeo és Júliát hatszor, a Dubarry-témát hatszor, Hamletet hétszer, a Vig özvegyet háromszor filmesitették meg.

A MAGYAR SZÍNTÁRSULAT MŰSORA RIMASZOMBATBAN:

Vasárnap: A szűz és a gödölye.

Hétfő: A szűz és a gödölye. (Előadás Füleken.)' Kedd: (Gyász miatt nincs előadás.)

AZ UNGVÁRI MOZIK HETI MŰSORA PASSAGE MOZI*.

IX/19—20: Mária nővér. (Magyar film.)'

21 -én, kedden: Nincs előadás.

IX/22—23—24: Stuart Mária.

IX/25—26—27: Burgszinház.

RADIO MOZI:

IX/20—22: Éjféli támadás.

21-én, kedden: Nincs előadás.

IX/23—24—25—26; Lázadók,