Prágai Magyar Hirlap, 1937. szeptember (16. évfolyam, 199-223 / 4345-4369. szám)
1937-09-18 / 214. (4360.) szám
1937 szeptember 18, szombat. között idézte Masaryk 1918-ban az iskolás- ifjúsághoz intézett szavait: „Baráti egyetértésben kell élnetek az állam minden polgárával, legyenek azok bármily hivatásuak, nyelvűek vagy val- lásuak. Mindannyian egyenlők vagyunk. Míndannyiunknak szabadoknak kell lennünk, senkit sem szabad elnyomnunk. — Emlékét azzal őrzitek meg legméltóbban s hálátokat azzal rójjátok le leginkább, ha az ő szellemében becsületesen dolgoztok, — fejezte be beszédét Franke miniszter. Szlovénul» iartománysyiilése és Pozsony városa lerótta kegyeletét Nasaryk iránt POZSONY. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) Szlovenszkó országos képviselőtestülete és Pozsony város képviselőtestülete ma délelőtt gyászülés keretében rótta le kegyeletét az elhunyt Masaryk elnök emlékének. A tartománygyülés gyászülése délelőtt tiz órakor volt. Erre meghívást kaptak a Pozsonyban tartózkodó nemzetgyűlési képviselők is, továbbá a pozsonyi konzuli kar tagjai és a közélet számos vezető egyénisége is. A régi vármegyeháza nagy üléstermét erre az alkalomra megfelelően átalakították. A homlokfalon levő Masaryk életnagyságu képét fekete gyászfátyollal vonták be, a csillárokat is fekete fátyol födte. A tarto- mánygyülési képviselők valamennyien fe-- ketében jelentek meg. A konzuli testület részéről jelen volt a gyászülésen az angol, a francia, a jugoszláv, az olasz konzul s megjelent dr. Petravics Gyula magyar királyi konzul is. A tábornoki kart 2ák, Homola és Müller táes most még fogkrém bornokok képviselték. Jelen volt dr. Krno pozsonyi polgármester, továbbá Stefánik rendőrigazgató, Busek egyetemi rektor, dr. Markovié képviselőházi alelnök, Hudek Fedor volt miniszter s meghívták az ülésre az éppen Pozsonyban tartózkodó Sir Herbert Brown Anest, Kanada volt képviselőjét is, aki Markovic Iván mellett foglalt helyet. Kilenc perccel tiz óra után nyitotta meg Or- szágh József országos elnök az ülést és kegyele- tes szavakkal parentálta el Masaryk elnököt, mint a csehszlovák nemzet atyját. Méltatta az elhunyt elnök működését s visszapillantást vetett az elhuny szlovenszkói tartózkodására. Beszéde végén indítványozta, hogy Szlovenszkó tartománygyülése részvéttáviratot intézzen Benes köztársasági elnökhöz, Hodza Milán miniszterelnökhöz és Masaryk János követhez, az elhunyt fiához. A jelenlevők a gyászbeszédet állva hallgatták végig. A tartománygyülés az országos elnök indítványát egyhangúan elfogadta. Dr. Dula országos alelnök felolvasta a részvéttáviratok szőve gét, majd a karzaton elhelyezkedett énekkar elénekelte az állami himnuszokat s ezzel az alig huszpecig tartó gyászülés véget ért Az ülés után az országos választmány tagjai ta nácskozásra vonultak vissza, hogy megállapítsák annak a küldöttségnek tagjait, amely Szlovenszkó tartományát Prágában Masaryk temetésén képviselni fogja. A magyar tartomány gyűlési képviselők részéről Virágh Béla csatlakozik a küldöttséghez. Déli tizenkét órakor a városháza nagytermében tartotta meg dr. Krno polgármester elnöklete alatt a város parlamentje a gyászkö'zgyü- lést. Erre is meghívást kaptak a pozsonyi konzuli testület tagjai és a közélet vezető egyéniségei. Az elnöki emelvény mögött az elhunyt Masaryk elnök mellszobrát gyászfátyollal vonták körül s gyászfátyol szegélyezte az emel vény fölött függő nemzeti zászlót is. A közgyűlésen előbb dr. Krno polgármester mondott emlékbeszédet az elhunyt födött. Megemlítette, hogy Masaryk elnök 1921-ben és 1930-ban volt Pozsonyban s a város díszpolgárává is választotta. Utána dr. Kraus helyettes polgármester az elhunyttól mint nagy humanistától és demokratától búcsúzott. A két polgármester szlovák nyelven mnodotta el gyászbeszédét. Utánuk dr, Förster helyettes polgármester német nyelven a város német kisebbsége nevében emlékezett meg az elhunytról. Masaryk elnök, — mondotta, — tudott harcolni anélkül, hogy gyűlölt volna. Ezután dr. Klinovsky felolvasta a köztársasági elnökhöz, a miniszterelnökhöz és Masaryk János követhez intézendő részvét távirat szövegét, amit a közgyűlés egyhangúan elfogadott. A karzaton a zenekar eljátszotta az állami himnuszokat s háromnegyedegy órakor véget ért a gyászközgyülés. Pozsony városát a prágai temetésen a három polgármester, továbbá Kovács Belő és Buzek Vencel elnökségi tagok, RuppeJdt Igor városi főmérnök, mint a város legrégibb tisztviselője, dr. Faust Ovidius muzeumigazgató. dr. Skalsky tanácsigazgató és dr. Klinovsky tanácsjegyző fogja képviselni, Masarsrk'ünirpség üassán KASSA. — (Kassai szerkesztőségünk telefonjelentése.) Kassán nagy gyászünnepéllyel ünnepük meg Masaryk emlékét. A városi közművelődési egyesület a várossal és a helyőrséggel közösen gyászülést tart a színházban vasárnap délelőtt. A műsoron az állami himnusz, cseh és magyar karének, valamint gyászbeszéd szerepel. Kedden a Helyőrség az országos katonai parancsnokság előtt rendez gyászünnepélyt. Délután a várossal közösen a Stefánik-szobor előtt tartanak gyászünnepélyt. Eltűnik a császárváros egyik régi emléke Leégett a bécsi Rotunde A kupola Összedőlt. 5 millió silling kár . Schuschnigg a tűznél BÉCS. — Pénteken délben valószinüleg rövidzárlat következtében tűz támadt a bécsi Práterben lévő „Rotunde“ nevű kiállítási csarnok padlásán. A tűz villámgyorsan terjedt és csakhamar az egész hires épület lángokban állt. A Rotunde faváza megkönnyítette a tűz terjedését. Bécs valamennyi tűzoltósága kivonult és a szabadságolt tűzoltókat is mozgósították, de a tűzoltók nem tehettek egyebet, minthoqy lokalizálók a tűzet. 13 óra 30 perckor az épület hatalmas kupolája irtózatos robajjal összedült / Rotui1dét aligha sikerül megmenteni. Az épület közelében lévő ügető versenypálya tribünje ugyancsak veszedelemben forog. Az épület pusztulása BFfS. — \ szörnyű tűz teljesen rneirsommici tette ;i becsi mintavásrirok főépületét. ÍT Práter* ben )e\u Rotundét. Antikor az e£ész bécsi tiiioliijol tósáq felvonulása ellenére nem sikerült megfékezni a lángokat és az épület arany koronával díszített kupolája is hatalmas robajjal összedült, nyilvánvalóvá vált, hogy Bécs egyik szeretett Ismertetojele megsemmisült. Tizenkét órakor jelentették a tűzoltóságnak, hogy az épületben tűz ütött ki. A tűzoltóság Házrésze éPPen szünnapot kapott, úgyhogy a rádió fktüett ,a Ie^énységet összetoborozni. xmint Wcsi az épület korul és nagy sopánkodásal emlékeid ^/ pusztulásról. Rendőrség zárta el a korín éket és két külön rendfírzászlóaljat kellett °Lya? nasry volt a tolongás a tűz korul Három órakor Schuschnigg kancellár is megjelent a helyszínén. A lángtengerben álló épület menthetetlen volt. A lángok átterjedtek « szomszédos házakra is, úgyhogy a kárt iL-aiáhh 5 millió silling,-e becsülik. legalább A Rotunde vasból épített köralaku és 100 Äi, PÜÍÍ V.0lt kuPalaku te tövek íeSpíen. 3 világkiállítás főépfiMikről megfeledkeztek irta: Grusetzky Ferenc A közel tizenkilenc éve kisebbségi sorsban élő szlovenszkói és kárpátaljai magyarságnak annyi elintézetlen problémája van, hogy azok rendezése — Isten tudja — mikor fog megtörténni. A sok közül ezúttal csak kettőt ismertetünk. Itt van mindjárt a legégetőbb probléma: a hontalanok kérdése, amelyet — dacára a sok Ígérgetésnek, javaslatok benyújtásának — a mai napig sem enyhítettek, s most is elutasítják azoknak a kérvényeit, akik Szlovenszkón és Kárpátalján busz, harminc, negyven éve, sőt vannak jelentékeny számban olyanok, akik még hosszabb idő óta itt laknak. Más államokban már rég elintézték kedvezően ezt a kérdést, csak itt nem-igen törődnek ezzel és huzzák-halasztják ennek a fontos ügynek és fájó sebnek demokratikus szellem-' ben való elintézését. A hontalanok ügyében a.z ellenzéki magyar törvényhozók kezdettől fogva mindent megtettek, de akciójukat — sajnos — eddig siker nem koronázta, kivéve a súlyos követelményekhez kötött lex Szent-Ivány—Dérért, mely azonban csak öt évig volt érvényben. Mikor várható a még mindig 60—80 ezer hontalan ügyének rendezése? A hontalanokéhoz hasonló szomorú helyzetben vannak az elbocsátott közalkalmazottak (vasutasok, postások, katonai nyugdíjasok, stb.), akik 1919 óta hiába várnak valami kedvező döntésre. Az igaz, hogy e hosszú idő alatt igen sokan az eredménytelen vár ás ban, a betegségben, a ke- nyértelenségben eljutottak az élet legvégső állomásához, a halálhoz, csökkentve lényegesen e szeTenc-sétlenek számát, de mégis szép számban — több ezren — vannak olyanok, akik kibírták a sok megpróbáltatást és itt vannak: a fiatalabbja munkásként dolgozva, küzködve a száraz kenyérért, az öregek pedig valósággal kegyelemkenyéren élnek rokonoknál, ismerősöknél, de telve vannak optimizmussal, reménykedéssel, hogy majd csak el fog jönni az idő, amikor órájuk — a megfeledkezettekre — is gondolni fognak és kapnak öreg napjaikra valamicske nyugdijat vagy kegydijat, hogy a mindennapi kenyerük hányatott életük végéig biztosítva legyen. . Még 1923-ban megígérték az elbocsátott alkalmazottaknak, hogy ügyüket gyökeres revízió alá fogják venni, s humánus alapelvek szerint fogják elbírálni a beadott kérvényeket. Az illetékes szakminisztériumoknak — az akkori kormány rendelkezése szerint — az volt a fő szempontjuk, vájjon az elbocsátottak nem követtek-e el az elbocsátás előtt büntetendő cselekményeket? Az akkori rendelet hangsúlyozta, hogy az elbocsátottak ügyének érdemleges revíziója csak azoknál történhetik meg, akik a csehszlovák állam polgárai, vagy akik időközben a köztársaság területén illetőséget nyertek. A kormányrendelet egyik legfontosabb része az volt, hogy a sztrájk miatt, vagy a szolgálatból való távolmaradás által az illető tisztviselő (alkalmazott) az 1920. évi 269. törvénycikk 4-ik szakasza értelmében nem veszíti el a nyugdíjra való igényjogosultságát, ha egyébként nem követett el büntetendő cselekményeket. 1918-ban és 1919-ben Szlovenszkón és Kárpátalján olyan átalakulás ment végbe, amilyenre évszázaduk során sem akadt, példa. E rendkívüli időkben elkövetett sztrájkok, eskü-lenem tevések, vagy bármiféle „vétségek“1 elbírálása kell, hogy egyszer emberségesen rendezést nyerjen. Még ha az uj állammal szemben egyesek az első időkben vétséget is követtek el, azt már régen levezekelték a tizenkilenc év alatt. Ezek a szerencsétlenek máshova nem mehettek, hogy hosszú szolgálatukért nyugdijat kérjenek, mert legtöbbjük rendes csehszlovák állampolgár, akiknek őseik is itt éltek és ők sem mozdultak el innen sehova. Az államnak neon lelhet az érdeke, hogy e szerencsétlenek még mindig kitaszítottaknak érezzék magukat. Kell, hogy az illetékes tényezők módot találjanak az ügy rendezésére, hiszen nem sok millió kellene ahhoz, hogy az elbocsátottak szomorú sorsán javítsanak valamit. A hontalanok, az elbocsátottak aggódó reménykedéssel várják, hogy kéreLmük végül is meghallgatásra talál és nem lesznek tizenkilenc év- után is azok: „akikről megfeledkeztek“! Gyújtogatás gyanúja miatt letartóztattak Eperjesen egy családot KASSA. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) Megírtuk, hogy Eperjesen gyújtogatás gyanúja miatt őrizetbe vették Vajda Zoltánt, egy szabómester fiát. Vajda Zoltán ellenséges viszonyban élt családjával és az a gyanú merült fel, hogy felgyújtotta szülei házát. A csendőrség most letartóztatta Jusskó Rozália 19 éves leányt is, áld Vajda Zoltán menyasszonya volt. A fiú szülei azonban ellenezték a házasságot. Ugyancsak letartóztatták a leány szüleit, Jusskó Györgyöt és Jusskó Györgynét is. Állítólag együtt beszélték meg. hogy felgyújtják Vajdáék házát. Vajda Zoltán azzal igyekszik alibit igazolni, hogy a kérdéses időben Jusskóéknáí volt, de a tanuk mást vallanak. vasutigazgatóságok arra is figyelmeztetik a közönséget, hogy a rendes vonatok esetleges késésére is számirson, mert a hihetetlen méretű force! mat nem lehet máskép lebonyolítani. Különösen arra kérik a Prágába utazó vidékieket, hogy lehetőleg ne a temetés napján utazzanak visz- sza a fővárosból, hanem lehetőleg egy vagy két nappal később. Hogy a prágai pályaudvarok túlterhelését mege’őzzék, "az államvasutak arra kérik az utasokat, hogy lehetőleg a külvárosi állomásokon szálljanak ki és a visszautazásnál is ott szálljanak föl. ' Benei köztársasági elnök a halott Hasaryk mellett Dr. Benes Edvárd köztársasági elnök vasárnap óta minden éjszakáját a lánai várkastélyban töltötte. Állandóan vele volt felesége is. A köztársasági elnök Prágába csak a legszükségesebb államügyek intézésére megy, azonban mindig visszatér örök álmát alvó elődjéhez és mesteréhez. A koporsó mellett órákat tölt csöndes megindult- ságban. Tegnap a termet, ahol az alapító elnök ravatala van, csak hajnalban abban az időben hagyta el, amikor a légionáriusokból és szokolokból álló diszörség első csoportját bevezették. Mint az előző éjszakákon, úgy tegnap is tiz órakor érkezett meg a köztársasági elnök Lénába és feleségével együtt ott töltötte az éjszakát. A nemzetgyűlés gyászülése Jelentettük, hogy a nemzetgyűlés mindkét háza hétfőn délután tartja gyászülését, amelynek egyetlen napirendi pontja a házelnökök gyászbeszéde lesz. A képviselöház ülése délután három órakor, a szenátusé pedig délután négy órakor kezdó'dik. Valószínű, hogy a gyászülés lefolyását a rádió is közvetíteni fogja. Csaknem valamennyi parlamenti klub elhatározta, hogy a gyász- ülésen teljes számban jelenik meg. Értesülésünk sz«rint a szudétanémet párt parlamenti klubja külön fölhívta tagjait a gyászülésen való részvételre. A párt a gyászülés előtt klnbülést tart« A temetés újabb részletei A kedden délelőtt tiz órakor kezdődő temetésre vonatkozólag az alábbi részletek ismeretesek. Tiz órakor a holttestet a Mátyás-kapu előtt álló ravatalra helyezik. A várudvaron a köztársasági elnök, a kormány tagjai, a külföldi kormányok delegációi. a nemzetgyűlés tagjai s külön meghívott külföldi és belföldi vendégek kapnak helyet. A temetési aktus megkezdését harsonák fogják jelezni. Erre BeneS köztársasági elnök mond gyászbeszédet. A beszéd után egy gyászének hangzik el. majd a hadsereg legmagasabb- rnngu tisztjei ágyutalpra helyezik a lezárt koporsót. A temetési menetet Syrovy hadseregtábornok, hadseregfelügyelö nyitja meg. A temetési menet a parlament épülete és az óvárosháza előtt két-két percre megáll. Az utóbbi helyen a névtelen katona sírjánál állítják meg a halottaskocsit. A temetési menet útvonalán több helyen állítanak föl kenotáfiumokat, amelyekben a gyász jeléül görögtüz fog lángolni. Ilyen tüzek lesznek a Klárov-téren, az óvá- rosháza előtt, a Masaryk-parton, a légiók hidján és a Vencel-szobor előtt, továbbá a temetési menet útvonalán kívül eső malá- stranai téren, a Ludmilla-templom előtt, az Ujczd-ucca sarkán és a sikló alatti téren. A Wilson-pályaudvar előtt a koporsó meqáll s attól a jobbra a gyászoló Masaryk-család, balra pedig a köztársasági elnök, a kormány, a külföldi delegációk, a diplomáciai kar, a nemzetgyűlés tagjai és a meghívott vendégek sorakoznak föl. A koporsó előtt azután diszmenetben elvonul a temetésen résztvevő katonaság és valamennyi csa- pattest zászlóját — összesen 140 zászlót és lobogót — meghajtják a csehszlovák haderők volt legfőbb parancsnoka előtt. A víndsori herceg részvéte Ed várd windsori herceg, aki most a morvaországi Nikolsburgban tartózkodik Ma- sarvk elnök halála alkalmából dr. Bene? elnökhöz és Masaryk János követhez rész- véttáviratokat intézett. „Mindnyájan egyenlűek vagyunk" Dr. Franke iskolaügyi miniszter pénteken délelőtt a cseh és német tanulóifjúság szántéra emlékbeszédet mondott Masaryk elnökre! az iskolarádióba. A miniszter többek
