Prágai Magyar Hirlap, 1937. szeptember (16. évfolyam, 199-223 / 4345-4369. szám)
1937-09-17 / 213. (4359.) szám
^TaHTST-MAcfeSRHlRI^P Kordohumentumok Szekfü Gyula a magyarországi németek problémáiról Az Uj Szellem legújabb száma ■ Útirajz Svájcból: a három svájci nemzet együttélésének titka • Sárközi György elmond, ja a magyar reformmozgalom történetét ■ Hogyan élnek az erdélyi szászok? . . Gide, Vihnye és magyar tudomány Az Uj Szellem szeptember 15-én megjelent 15. száma hosszú és alapos tanulmányaival tűnik ki. Szvatkó Pál folytatja svájci utazásáról szóló beszámolóját. Ez a a om mai Svájc belső berendezéséről, a svájci nemzetek egymáshoz való viszonyáro . az ország történelmének tanulságairól és a kantonok nemzeti autonómiájáról beszél közvetlen formában. A kisebbségi ember különös érdeklődéssel olvashatja e fejtegetéseket, mert megismeri annak az országnak a titkát, ahol a nemzetiségek ideális békében élnek egymás mellett. A cikk a svájci szövetség szelleméről elmélkedik és rámutat azokra az okokra, amelyek olyan nemzetiségi megoldást tesznek lehetővé Svájcban, amilyen másutt nem igen lehetséges. Ugyanilyen közvetlen beszélgetéses formában van megírva a szám második repre zentativ cikke, amelyben Sárközi György, ; budapesti Válasz szerkesztője és a „Magyarország felfedezése" cimü mozgalom megszervezője és intézője most már csaknem hisztórikus szemszögből mondja el az uj magyar népiesség mozgalmának kialakulását. Gál István a kérdés és felelet formájában valóban mesterien tálalja föl Sárközi György nézeteit az uj magyar értelmiségről s azokról a problémákról, amelyeket a Sárközi körül csoportosuló fiatal csoport a jövőben még meg akar oldani. pontját a szlovenszkói fiatalsággal kapcsolatban és elosztja a félreértéseket. A Szabad Szóban közök mai levelet egy olyan publicistánk irta, aki résztvett mind a két kongresszuson, előadásokat tartott ott és egyébként is közeli kapcsolatot tart az ifjúsági mozgalmakkal, főleg azok gazdaságpolitikai részével. Nyíltan feltárja az ifjúság mozgalmainak előnyét és hátrányait. Egyúttal közli, hogy a CsMASz kongresszusán az ifjúság az Uj Szellemet alkalmasnak találta az ifjúsági ügyek kifejezésére. A folyóirat szerkesztősége örömmel ad helyet az ifjúság problémáiról szóló cikkeknek és missziójának első komoly sikerét látja ebben a megbízatásban amelyről a levélíró szól. A Gide-probléma Világpolitikai aktualitással foglalkozik Boldizsár István cikke. Részletesen bemutatja Gide második könyvét a Szovjetunióról, vázolja azt a milliót, amelyből a könyv hangulata megszületett és elemzi a Gide körül támadt vihart. Ér- dekes kortörténelmi adatokat foglal össze élve zetes és megkapó formában. A lap vezércikkében az uj magyar szlovenszkói tanárgeneráció kialakításának lehetőségeiről beszél s azt kívánja, hogy értelmiségünk legjobbjai váljanak a kisebbség nevelőivé, mert a magyar iskolák csak akkor bírnak vonzóerővel, ha tanáraik kitűnőek. Egy másik cikk a magyar tudományos élet kenyérproblémáiról elmélkedik. Szlovenszkói útikönyv Az erdélyi szászok és mi Szlovenszkón sok szó esett eddig is az erdélyi szászok szelleméről és példájáról, anélkül, hogy e kisebbség tulajdonképeni életét és sorsát alaposan ismertük volna. Az Uj Szellem legutóbbi erdélyi számával kapcso latban is vita támadt a sajtóban a szászok ról. A lap kötelességének tartotta, hogy kérdést alaposan és szakavatottan megvilá gitsa s ezért felkérte Molter Károlyt, a Bu dapesten is nagy sikereket elért erdélyi írót, aki maga is félig-meddig szász eredetű, hogy ismertesse a problémát Molter Károly valóban remekbeszabott monográfiát közöl a szászokról, részletesen, fejezetekre osztva megvilágítja egész életüket s cikkében minden kérdésre fe- lctct kapunk, amit a szászokkal és egyáltalában a kisebbségekkel kapcsolatban fölvethetünk. Ktllö nősen érdekes az a rész, ahol a hitle- rizmus hatását taglalta a szász földön és ahol a szászok erdélyi nacionalizmusáról nyilatkozik. Szekfii Gyula a németekről Szekfü Gyula, a magyar élet eleven lel kiismerete nyáron cikket irt a magyaror szági németek problémáiról folyóiratába. Ez a tanulmány az úgynevezett Schittenhelm- cikk. hatalmas port vert föl a magyar köz-* életben, mert azt fejtegette, hogy a magyarság Hitler óta nem számíthat többé a magyarországi német polgárság támogatására s valami újra van szükség, amely a ma gyár életben pótolja a német elemek régi vezetőszercpét. Az Uj Szellem részletesen ismerteti Szekfü Gyula cikkét és összefoglalja azt a visszhangot is. amely a cikket követte s egyúttal állást foglal a kérdés érdemleges részéhez. A nemetek és a magyarok viszonya egyébként is olyan érdekes probléma, amely méltán került a közvélemény figyelmének előterébe. Annikor megszakad az országút... Útépítők s járműtulajdonosok figyelmébe Irta: SZOMBATHY VIKTOR A* Uj Szellem és az ifjúság vens^k s?hnd SrÓ rovatban a laP 1&niét * szlolalkozik fadika[i*mu5ával l°9levelr ,^ i , c *cm legutóbbi számának , j . ' a vihnyei kongresszusok wJTZT "*y W'ünís* W"' sok heOC" komoly r;„K|„ngo, oktlIott. A , e(,yik ■ an részletesen tisztázza állásGARAMSZENTKERESZT. — Az olvasót kérem, ne higyje, hogy ez rémtörténet. Sajnos, mégcsak nem Is rendkívüli történet, hanem mindennapos. Attól függ, melyik nap kit s hol ér el az eső. Az eső, amely oly gyakorta s oly nagy viharok között áztatja ezidén a szlovenszkói országutakat. Garamszentkereszt községben élénk délelőtti forgalom van s úgy elgyönyörködünk az újjá festett püspöki rezidencia képében, hogy akkor vesszük észre magunkat, amikor már a Garam hidjánál állunk. A szentkereszti hidat átépítik legfeljebb csak gyalog lehet a kis póthidacskán átmenni, autóval nem. — Komp miért nincs? — kérdjük az egyik építésvezetőt. Vállát rántja, nem felel, Az volna a rendje, hogy ha már póthid nincs, legalább valami ideiglenes kompot szereljenek a két part közé. — Mint GeletneKnél! — mondjuk. — Geletneknél már elkészült a hid, ott mar nem kell kompon menni, — mondja vigasztaló lag. — Hála Istennek! Most tehát menjünk vissza Selmecbányára? Negyvenkilométeres kerülőt azért, mert sehol sem figyelmeztetik az embertl — Szükségtelen, — mondja a fiatalember, < nagyon jó ut van Lovcsa s Trnávka felé. hétkilométeres szakasz, jó megyei ut s Önök Gelet- nekncl visszakapcsolódnak a főutba. Ezt mondta a merész fiatalember s mi gyanútlanul megköszönjük a tanácsot. Visszafordulunk a falu közepén rátérünk a lovcsai útra. Még dicsérjük is a fiatalembert, aki jó tanácsokat ad, benzint takarittat meg, egyszóval az autósok garamszentkereszt! istápolója. Az eső szemergél. Harmadnapja esik, folyton esik, hol kisebb, hol nagyobb csöppekben s nekünk délutánra Komáromban kell lennünk. Szürke. vigasztalan az ég. Az ut nem jó, de nem is rossz. Amilyenek szlovenszkói utak lenni szoktak általában. Tegnap találkoztunk egy krakói sofőrrel, azt mondta, hogy Lengyelországban még rosszabb utak vannak. Ez megvigasztal s uj erőt ad. Három autónyom húzódik már előttünk s két társzekeret, meg egy cirkuszi kocsit hagyunk magunk mögött! önnek ezek gyanútlanul, ahogy gyanútlanul haladunk mi is és gyanútlanul jártak az előttünk haladók. Az ut hirtelen megszakad. Alámosta a viz s a domboldalon lefelé hajló utón eay darab hiányzik. A folytatás húsz méterrel odébb következik. Éppen elég egy sárhányónak s féknek. Visszafordulok? A szakadék szélére állunk s hosszan tanácskozunk. Ax ut odébb ismét biztató. Csak éppen ez a pár méter ... Megpróbáljuk ... Lassan. vigyázva, dülöngélve eresztjük le a kocsit. Ezen az utón előre igen, de vissza már nem lehet menni. Bezártuk magunk mögött az ajtót. Nem tört semmi? Mehetünk tovább ... Hisz autónyomok vannak előttünk s az építkezésnél megmondták, hogy csak erre lehet jönnünk .., * A köves ut még egy ideig folytatódik, egyre sárosabb s egyre puhább lesz, szürke fellegek borulnak a tájra, senki az egész környéken nincs, a Garam füzesei látszanak csupán. Lassan, kínlódva haladunk előre, billegve ide-oda. Mindjobban mélyedünk a talajba, már csúszni kezdünk. Fel se vesszük azonban, hisz az épitkezé- eknél erre küldtek $ a térkép is jó utat mutat. Mire egy faluba beérünk, már lépcsőig sárban uszunk, patakon mentünk át s az eső egyre esik. A falu népe kijön csodánkra, az ablakokon kihajolnak az asszonyok s egy jószivü paróchus mutatja a járható utatt Innen vissza nem mehetünk. A falu dágványos, mély sarában megfordulni nem lehet. Patak fut a falun keresztül, azon át kell mennünk s kikapaszkodni a másik oldalra. Szomorú, kilátástalan útba keveredtünk: előttünk egy hosszú füzes, aztán végtelen sár, fölöttünk eső, alattunk viz s velünk egy kínlódó motor. A kormánykerék ide-odacsapkod, önmagától forog, csúsznak a kerekek, a kocsi farok Egyre nehezebb körülmények közé jutunk. Mély, mélybarna, agyagos sár. Közben itt-ott vízmosás és patak. Próbálunk kikapaszkodni a mezőre, aztán ismét vissza az útra, ahol jobb: sebességünk tiz kilométer óránként s a sár egyre nagyobb. ♦ Egy toprongyos ember megy az utón. Mutogat valamit, engedelmeskedünk s hatalmas ben- zinbüz, motorzugás közben végleg beleragadunk a sárba. A kerekek eszeveszettül forognak, a kocsi féloldalra billen s utasaimat ki kell szállítanom. Finom garammenti ut. Benn vagyunk egy árokban, a mező s az ut között. Ut? Végtelen egybefolyó sár, mocsár, cuppogó vadvíz, három utasember s egy szegény motor. Térdig sárban, esik az eső, egyedül egy nagy mezőn, most mit csináljunk? Ni, egy pásztor gyerek jön, kiabál, hogy mi vagyunk ma a har madik, akit ki kell huzni a sárból. Siet ökrökért, ök már erre be vannak rendezve. Déli tizenkettő, valahonnan ebédnótát hoz „ szél. Kinek van most kedve ebédelni? A faluból munkások s gyerekek szállingóznak, ismerik az esetet, nem az első mostanában. Szentkeresztről erre küldik az autókat s a beragadt autók a falusi embereknek hoznak hasznot. Már ballagnak az ökrök is, hosszú lánccal, jönnek emberek s apró lánykák szájtátva. Jön az ökör gazdája s gyorsan megpofozza azt, aki az ökröket kilopta az istállóból. Aztán maga is beáll szájtátónak. — Emberek segítsenek! Nyolcán nyomják a kocsit. A kerekek szélsebesen forognak a puha sárágyban, de a kocsi nem mozdul. Hóóó-rukk! Mégegyszer, no még- c9ysz5r Mégre kinyomtuk. Újra tehát előre, is- mét jöjjenek emberek, nehogy a kocsi feldúljon, féloldalt fogják, vigyázz, most... ! $ Hideg izzadság csurog mindannyiunkról, ügyetlen sár vagyunk, a kocsi merő piszok. Ismét előre. Most megszűnik a sár egyidőre s köme9yünk- Az egész szerkezet razódik. Micsoda próbakocsizás! A vízzel egyIImÜS*!! nipy-laP°f kövek között, éktelen füst- ftní TlUnk- Két£ldLalt ^erek: ha a kocsi dűl. Z n,HheSSen' ~íéh,a mélV P°cséta hirtelen s A m!nt Roblnson a szigetre. A két ökör hatul ballag, minden pillanatban kél HfÜi”3V ^bántson a bajból. Csodánkra a 1 falu kivonul, de vigasztalnak: reggel egy megrakott teherautót emeltek ki . tegnap két k?s- kocsit. Úristen, ml lesz a cirkuszosokkal, akik hatunk mögött gyanútlanul ballagnak! a!atJ. i9y ^tünk meg hét kilométert. Nyakig sárosak vagyunk, sáros a kocsi, a két ökör, sárosak az emberek, sáros az uts2éli Toldús. Minden emelintés, minden kézmozdulat külön borravalóba kerül. Még egy patak, mély sárgödör s partravergő- dünk. A két ökör s a segítség visszamegy, mert lihegve jön egy kiskövet s jelenti, hogy valaki ismét beragadt a sárba. Hosszan s hálálkodva álldogálunk a köves ut szélén. Most jut eszünkbe végignézni magunkon, a kocsin, a cipőn s a sárhányón. A viz kipáxol- gott a hűtőből s háromszor annyi benzin fogyott, mint illenék. Leülünk egy pillanatra s kérek egy cigarettát. A geletneki hid persze, hogy nincsen készen, de itt legalább komp van. S az utón, az állítólagos finom, jó, elsőrangú utón továbbra is gödrök s bukkanok, mély sárágyak s ravasz lyukak. Rendvánál mély sár, Ógyallánál elzárt főút: „tessék mellékutakon járni!“ Ismét tengelyig sárban, vizzel födött buk- kanókkal. Ha az utat egyik helyen megcsinálták, másik helyen újra kezdhetik. Ugyan hol veszik ezt a sok útépítési szakértőt, akik Szlovenszkó „elsőrangú útjait“ ilyen förtelmes állapotban hagyják? Micsoda útépítési tudomány az, amely félévnél tovább nem bírja erővel? Négyórás késéssel, fejtetőig sárosán érkezünk meg. Pedig semmi egyéb nem történt, minthogy a Garamvölgyén hazafelé tartottunk . .. * Nem vagyok képviselő s igy interpellálni nincsen alkalmam. Az összes jármüvek tulajdonosai nevében azonban legyen szabad a nyilvánosság előtt megkérdezni: Van-et udomása illetékeseknek arról, hogy Szlovenszkó útviszonyai milyen áldatlanok? Tudják-e az illetékesek azt, hogy a legjobbnak nevezett utak is helyenként mily kegyetlenül rosszak különösen esőzések idején sokhelyütt életveszélyesek is? S ha már utépités folyik, miért nincsen az elzárt utaknál, hidjavitásnál többnyelvű figyelmeztető tábla, vagy tájékoztató ember, aki a helyes útirányt mutatja? S ha hidat javítanak, miért nincsen póthid, vagy komp, miért nem tájékoztatják jóelőre az utast, hogy milyen irányban keressen jobb utat? Mit szólna egy külföldi utas, ha ilyen veszélyes kalandokba kergetnék, felelőtlenül, az útépítkezéseknél? Miért nem csinálnak jobb utakat? És sűrűbben? * Nincsen alkalmam interpellálni, de talán eljut illetékesekhez ez a pár sor s egyszer veszik maguknak azt a fáradságot, hogy sárvíz idején végigutaznak a szlovenszkói országutakon. Persze, nem azon a párméteres aszfalton, hanem az agyagoson. Csallóközben, Kisalföldön, az Ipoly mentén, a kékkői járásban ... Mert azzal, hogy városok előtt néhány kilométernyi aszfaltos utat építettek, még nincsen megoldva se a féktörés, se a rugótörés, se a lovak lábának törése, se a szegény ember csizmájának ára, egyáltalán semmi sincsen ezzel megoldva. Útviszonyaink helyenként botrányosak. Talán akad valaki egyszer, aki jóindulattal rendezni fogja. De addig igénybe kell venni néhol a fél falu segítségét, hogy elakadt jármüveket kiemeljenek ... 1937 szeptember 17, péntek. A beregszászi iskolákban esett a magyar tanulók száma BEREGSZÁSZ. — A beregszászi magyar tannyelvű elemi iskolákban a tanulók száma az uj tanévvel megcsappant. Az állami leányiskolában az idén 683 tanuló iratkozott be, mig tavaly 729, az állami fiúiskolában a tavalyi 803 tanuló helyett Csak 752 van. A római katolikus iskola eggyel több növendéket mutat fel, mint az elmúlt tanévben. Ebbe az intézetbe 256 tanuló jár. A görögkatolikus islkola növendékeinek száma szintén esett, 40 tanuló van csak 48 helyett. A polgári iskolában szintén esett a tanulók száma. Ott egy év előtt 707 növendék volt, mig most csak 648. Ez a szám nemcsak a tavalyinál, de a két év előttinél is alacsonyabb. — Valamennyi beregszászi magyar elemi iskola tanulóinak száma az idén összesen 1731, mig tavaly ősszel 1835 volt. Ez a hanyatlás a cseh és ruszin iskola növendékeinek számának emelkedésével függ össze. — A beregszászi járásban már kedvezőbb a helyzet. A járásban tavaly 10.881 magyar növendék volt, az idén pedig 10.882. Ez a szám sem felel meg azonban a természetes szaporulatnak, amely mellett évről- évre növekednie kellene a magyar tanulók számának. — A járásbeli magyar iskolák száma 66, a magyar tanítóké pedig 258. Tanitó az idén hárommal több van, mint tavaly. I SAKK 1 .& Az ausztriai nemzetközi sakkverseny szerdai napján csupán a keddről elmaradt Capa- blanca—Ragozin mérkőzést bonyolították le. Capablanca kezdetben minőségelőnyt szerzett, később időzavarban áldozatra kényszerült és már vesztésre állt, de végül is sikerült eldöntetlent elérnie. A verseny állása az ötödik forduló után: Fine és Kérés 3 ka. Flohr és Reshevsky 3(1), Capablanca 2ki, Ragozin 2, Eliskases 1, Petrov Y, pont.
