Prágai Magyar Hirlap, 1937. szeptember (16. évfolyam, 199-223 / 4345-4369. szám)

1937-09-17 / 213. (4359.) szám

^TaHTST-MAcfeSRHlRI^P Kordohumentumok Szekfü Gyula a magyarországi németek problémáiról Az Uj Szellem legújabb száma ■ Útirajz Svájcból: a három svájci nemzet együttélésének titka • Sárközi György elmond, ja a magyar reformmozgalom történetét ■ Hogyan élnek az erdélyi szászok? . . Gide, Vihnye és magyar tudomány Az Uj Szellem szeptember 15-én megje­lent 15. száma hosszú és alapos tanulmányai­val tűnik ki. Szvatkó Pál folytatja svájci utazásáról szóló beszámolóját. Ez a a om mai Svájc belső berendezéséről, a svájci nemzetek egymáshoz való viszonyáro . az ország történelmének tanulságairól és a kan­tonok nemzeti autonómiájáról beszél közvet­len formában. A kisebbségi ember különös érdeklődéssel olvashatja e fejtegetéseket, mert megismeri annak az országnak a titkát, ahol a nemzetiségek ideális békében élnek egymás mellett. A cikk a svájci szövetség szelleméről elmélkedik és rámutat azokra az okokra, amelyek olyan nemzetiségi megol­dást tesznek lehetővé Svájcban, amilyen másutt nem igen lehetséges. Ugyanilyen közvetlen beszélgetéses for­mában van megírva a szám második repre zentativ cikke, amelyben Sárközi György, ; budapesti Válasz szerkesztője és a „Ma­gyarország felfedezése" cimü mozgalom megszervezője és intézője most már csak­nem hisztórikus szemszögből mondja el az uj magyar népiesség mozgalmának kialakulá­sát. Gál István a kérdés és felelet formájá­ban valóban mesterien tálalja föl Sárközi György nézeteit az uj magyar értelmiségről s azokról a problémákról, amelyeket a Sár­közi körül csoportosuló fiatal csoport a jö­vőben még meg akar oldani. pontját a szlovenszkói fiatalsággal kapcsolat­ban és elosztja a félreértéseket. A Szabad Szó­ban közök mai levelet egy olyan publicistánk irta, aki résztvett mind a két kongresszuson, előadásokat tartott ott és egyébként is közeli kapcsolatot tart az ifjúsági mozgalmakkal, főleg azok gazdaságpolitikai részével. Nyíltan feltárja az ifjúság mozgalmainak előnyét és hátrányait. Egyúttal közli, hogy a CsMASz kongresszusán az ifjúság az Uj Szellemet alkalmasnak találta az ifjúsági ügyek kifejezésére. A folyóirat szer­kesztősége örömmel ad helyet az ifjúság prob­lémáiról szóló cikkeknek és missziójának első komoly sikerét látja ebben a megbízatásban amelyről a levélíró szól. A Gide-probléma Világpolitikai aktualitással foglalkozik Bol­dizsár István cikke. Részletesen bemutatja Gide második könyvét a Szovjetunióról, vázolja azt a milliót, amelyből a könyv hangulata megszü­letett és elemzi a Gide körül támadt vihart. Ér- dekes kortörténelmi adatokat foglal össze élve zetes és megkapó formában. A lap vezércikkében az uj magyar szloven­szkói tanárgeneráció kialakításának lehetősé­geiről beszél s azt kívánja, hogy értelmiségünk legjobbjai váljanak a kisebbség nevelőivé, mert a magyar iskolák csak akkor bírnak vonzóerő­vel, ha tanáraik kitűnőek. Egy másik cikk a magyar tudományos élet kenyérproblémáiról el­mélkedik. Szlovenszkói útikönyv Az erdélyi szászok és mi Szlovenszkón sok szó esett eddig is az er­délyi szászok szelleméről és példájáról, anél­kül, hogy e kisebbség tulajdonképeni életét és sorsát alaposan ismertük volna. Az Uj Szellem legutóbbi erdélyi számával kapcso latban is vita támadt a sajtóban a szászok ról. A lap kötelességének tartotta, hogy kérdést alaposan és szakavatottan megvilá gitsa s ezért felkérte Molter Károlyt, a Bu dapesten is nagy sikereket elért erdélyi írót, aki maga is félig-meddig szász erede­tű, hogy ismertesse a problémát Molter Károly valóban remekbeszabott monográfiát közöl a szászokról, részlete­sen, fejezetekre osztva megvilágítja egész életüket s cikkében minden kérdésre fe- lctct kapunk, amit a szászokkal és egy­általában a kisebbségekkel kapcsolatban fölvethetünk. Ktllö nősen érdekes az a rész, ahol a hitle- rizmus hatását taglalta a szász földön és ahol a szászok erdélyi nacionalizmusáról nyilatkozik. Szekfii Gyula a németekről Szekfü Gyula, a magyar élet eleven lel kiismerete nyáron cikket irt a magyaror szági németek problémáiról folyóiratába. Ez a tanulmány az úgynevezett Schittenhelm- cikk. hatalmas port vert föl a magyar köz-* életben, mert azt fejtegette, hogy a magyarság Hitler óta nem számíthat többé a magyaror­szági német polgárság támogatására s valami újra van szükség, amely a ma gyár életben pótolja a német elemek régi vezetőszercpét. Az Uj Szellem részletesen ismerteti Szekfü Gyula cikkét és összefoglalja azt a vissz­hangot is. amely a cikket követte s egyúttal állást foglal a kérdés érdemleges részéhez. A nemetek és a magyarok viszonya egyéb­ként is olyan érdekes probléma, amely mél­tán került a közvélemény figyelmének elő­terébe. Annikor megszakad az országút... Útépítők s járműtulajdonosok figyelmébe Irta: SZOMBATHY VIKTOR A* Uj Szellem és az ifjúság vens^k s?hnd SrÓ rovatban a laP 1&niét * szlo­lalkozik fadika[i*mu5ával l°9­levelr ,^ i , c *cm legutóbbi számának , j . ' a vihnyei kongresszusok wJTZT "*y W'ünís* W"' sok he­OC" komoly r;„K|„ngo, oktlIott. A , e(,yik ■ an részletesen tisztázza állás­GARAMSZENTKERESZT. — Az olvasót kérem, ne higyje, hogy ez rémtörténet. Sajnos, mégcsak nem Is rendkívüli történet, hanem min­dennapos. Attól függ, melyik nap kit s hol ér el az eső. Az eső, amely oly gyakorta s oly nagy viharok között áztatja ezidén a szlovenszkói or­szágutakat. Garamszentkereszt községben élénk délelőtti forgalom van s úgy elgyönyörködünk az újjá festett püspöki rezidencia képében, hogy akkor vesszük észre magunkat, amikor már a Garam hidjánál állunk. A szentkereszti hidat átépítik legfeljebb csak gyalog lehet a kis póthidacskán átmenni, autóval nem. — Komp miért nincs? — kérdjük az egyik építésvezetőt. Vállát rántja, nem felel, Az volna a rendje, hogy ha már póthid nincs, legalább valami ideig­lenes kompot szereljenek a két part közé. — Mint GeletneKnél! — mondjuk. — Geletneknél már elkészült a hid, ott mar nem kell kompon menni, — mondja vigasztaló lag. — Hála Istennek! Most tehát menjünk vissza Selmecbányára? Negyvenkilométeres kerülőt azért, mert sehol sem figyelmeztetik az embertl — Szükségtelen, — mondja a fiatalember, < nagyon jó ut van Lovcsa s Trnávka felé. hét­kilométeres szakasz, jó megyei ut s Önök Gelet- nekncl visszakapcsolódnak a főutba. Ezt mondta a merész fiatalember s mi gyanút­lanul megköszönjük a tanácsot. Visszafordulunk a falu közepén rátérünk a lovcsai útra. Még dicsérjük is a fiatalembert, aki jó tanácsokat ad, benzint takarittat meg, egyszóval az autósok garamszentkereszt! istápolója. Az eső szemergél. Harmadnapja esik, folyton esik, hol kisebb, hol nagyobb csöppekben s ne­künk délutánra Komáromban kell lennünk. Szür­ke. vigasztalan az ég. Az ut nem jó, de nem is rossz. Amilyenek szlovenszkói utak lenni szoktak általában. Teg­nap találkoztunk egy krakói sofőrrel, azt mondta, hogy Lengyelországban még rosszabb utak van­nak. Ez megvigasztal s uj erőt ad. Három autó­nyom húzódik már előttünk s két társzekeret, meg egy cirkuszi kocsit hagyunk magunk mögött! önnek ezek gyanútlanul, ahogy gyanútlanul ha­ladunk mi is és gyanútlanul jártak az előttünk haladók. Az ut hirtelen megszakad. Alámosta a viz s a domboldalon lefelé hajló utón eay darab hiány­zik. A folytatás húsz méterrel odébb következik. Éppen elég egy sárhányónak s féknek. Vissza­fordulok? A szakadék szélére állunk s hosszan tanácskozunk. Ax ut odébb ismét biztató. Csak éppen ez a pár méter ... Megpróbáljuk ... Las­san. vigyázva, dülöngélve eresztjük le a kocsit. Ezen az utón előre igen, de vissza már nem lehet menni. Bezártuk magunk mögött az ajtót. Nem tört semmi? Mehetünk tovább ... Hisz autó­nyomok vannak előttünk s az építkezésnél meg­mondták, hogy csak erre lehet jönnünk .., * A köves ut még egy ideig folytatódik, egyre sárosabb s egyre puhább lesz, szürke fellegek borulnak a tájra, senki az egész környéken nincs, a Garam füzesei látszanak csupán. Lassan, kín­lódva haladunk előre, billegve ide-oda. Mind­jobban mélyedünk a talajba, már csúszni kez­dünk. Fel se vesszük azonban, hisz az épitkezé- eknél erre küldtek $ a térkép is jó utat mutat. Mire egy faluba beérünk, már lépcsőig sárban uszunk, patakon mentünk át s az eső egyre esik. A falu népe kijön csodánkra, az ablakokon ki­hajolnak az asszonyok s egy jószivü paróchus mutatja a járható utatt Innen vissza nem mehe­tünk. A falu dágványos, mély sarában megfor­dulni nem lehet. Patak fut a falun keresztül, azon át kell mennünk s kikapaszkodni a másik oldalra. Szomorú, kilátástalan útba keveredtünk: előttünk egy hosszú füzes, aztán végtelen sár, fölöttünk eső, alattunk viz s velünk egy kínlódó motor. A kormánykerék ide-odacsapkod, önma­gától forog, csúsznak a kerekek, a kocsi farok Egyre nehezebb körülmények közé jutunk. Mély, mélybarna, agyagos sár. Közben itt-ott vízmosás és patak. Próbálunk kikapaszkodni a mezőre, aztán ismét vissza az útra, ahol jobb: sebességünk tiz kilométer óránként s a sár egyre nagyobb. ♦ Egy toprongyos ember megy az utón. Muto­gat valamit, engedelmeskedünk s hatalmas ben- zinbüz, motorzugás közben végleg beleragadunk a sárba. A kerekek eszeveszettül forognak, a ko­csi féloldalra billen s utasaimat ki kell szállíta­nom. Finom garammenti ut. Benn vagyunk egy árokban, a mező s az ut között. Ut? Végtelen egybefolyó sár, mocsár, cuppogó vadvíz, három utasember s egy szegény motor. Térdig sárban, esik az eső, egyedül egy nagy mezőn, most mit csináljunk? Ni, egy pásztor gyerek jön, kiabál, hogy mi vagyunk ma a har madik, akit ki kell huzni a sárból. Siet ökrökért, ök már erre be vannak rendezve. Déli tizenkettő, valahonnan ebédnótát hoz „ szél. Kinek van most kedve ebédelni? A faluból munkások s gyerekek szállingóznak, ismerik az esetet, nem az első mostanában. Szentkeresztről erre küldik az autókat s a beragadt autók a fa­lusi embereknek hoznak hasznot. Már ballagnak az ökrök is, hosszú lánccal, jönnek emberek s apró lánykák szájtátva. Jön az ökör gazdája s gyorsan megpofozza azt, aki az ökröket kilopta az istállóból. Aztán maga is beáll szájtátónak. — Emberek segítsenek! Nyolcán nyomják a kocsit. A kerekek szél­sebesen forognak a puha sárágyban, de a kocsi nem mozdul. Hóóó-rukk! Mégegyszer, no még- c9ysz5r Mégre kinyomtuk. Újra tehát előre, is- mét jöjjenek emberek, nehogy a kocsi feldúljon, féloldalt fogják, vigyázz, most... ! $ Hideg izzadság csurog mindannyiunkról, ügyetlen sár vagyunk, a kocsi merő piszok. Ismét előre. Most megszűnik a sár egyidőre s kö­me9yünk- Az egész szerkezet razódik. Micsoda próbakocsizás! A vízzel egy­IImÜS*!! nipy-laP°f kövek között, éktelen füst- ftní TlUnk- Két£ldLalt ^erek: ha a kocsi dűl. Z n,HheSSen' ~íéh,a mélV P°cséta hirtelen s A m!nt Roblnson a szigetre. A két ökör hatul ballag, minden pillanatban ké­l HfÜi”3V ^bántson a bajból. Csodánkra a 1 falu kivonul, de vigasztalnak: reggel egy megrakott teherautót emeltek ki . tegnap két k?s- kocsit. Úristen, ml lesz a cirkuszosokkal, akik hatunk mögött gyanútlanul ballagnak! a!atJ. i9y ^tünk meg hét kilométert. Nyakig sárosak vagyunk, sáros a kocsi, a két ökör, sárosak az emberek, sáros az uts2éli Tol­dús. Minden emelintés, minden kézmozdulat kü­lön borravalóba kerül. Még egy patak, mély sárgödör s partravergő- dünk. A két ökör s a segítség visszamegy, mert li­hegve jön egy kiskövet s jelenti, hogy valaki is­mét beragadt a sárba. Hosszan s hálálkodva álldogálunk a köves ut szélén. Most jut eszünkbe végignézni magunkon, a kocsin, a cipőn s a sárhányón. A viz kipáxol- gott a hűtőből s háromszor annyi benzin fogyott, mint illenék. Leülünk egy pillanatra s kérek egy cigarettát. A geletneki hid persze, hogy nincsen készen, de itt legalább komp van. S az utón, az állítólagos finom, jó, elsőrangú utón továbbra is gödrök s bukkanok, mély sár­ágyak s ravasz lyukak. Rendvánál mély sár, Ógyallánál elzárt főút: „tessék mellékutakon járni!“ Ismét tengelyig sárban, vizzel födött buk- kanókkal. Ha az utat egyik helyen megcsinálták, másik helyen újra kezdhetik. Ugyan hol veszik ezt a sok útépítési szakértőt, akik Szlovenszkó „elsőrangú útjait“ ilyen förtelmes állapotban hagyják? Micsoda útépítési tudomány az, amely félévnél tovább nem bírja erővel? Négyórás késéssel, fejtetőig sárosán érkezünk meg. Pedig semmi egyéb nem történt, minthogy a Garamvölgyén hazafelé tartottunk . .. * Nem vagyok képviselő s igy interpellálni nin­csen alkalmam. Az összes jármüvek tulajdonosai nevében azonban legyen szabad a nyilvánosság előtt megkérdezni: Van-et udomása illetékeseknek arról, hogy Szlovenszkó útviszonyai milyen áldatlanok? Tud­ják-e az illetékesek azt, hogy a legjobbnak neve­zett utak is helyenként mily kegyetlenül rosszak különösen esőzések idején sokhelyütt életve­szélyesek is? S ha már utépités folyik, miért nincsen az el­zárt utaknál, hidjavitásnál többnyelvű figyelmez­tető tábla, vagy tájékoztató ember, aki a helyes útirányt mutatja? S ha hidat javítanak, miért nincsen póthid, vagy komp, miért nem tájékoz­tatják jóelőre az utast, hogy milyen irányban ke­ressen jobb utat? Mit szólna egy külföldi utas, ha ilyen veszé­lyes kalandokba kergetnék, felelőtlenül, az út­építkezéseknél? Miért nem csinálnak jobb utakat? És sűrűb­ben? * Nincsen alkalmam interpellálni, de talán eljut illetékesekhez ez a pár sor s egyszer veszik ma­guknak azt a fáradságot, hogy sárvíz idején végigutaznak a szlovenszkói országutakon. Per­sze, nem azon a párméteres aszfalton, hanem az agyagoson. Csallóközben, Kisalföldön, az Ipoly mentén, a kékkői járásban ... Mert azzal, hogy városok előtt néhány kilométernyi aszfaltos utat építettek, még nincsen megoldva se a féktörés, se a rugótörés, se a lovak lábának törése, se a szegény ember csizmájának ára, egyáltalán sem­mi sincsen ezzel megoldva. Útviszonyaink helyenként botrányosak. Talán akad valaki egyszer, aki jóindulattal rendezni fogja. De addig igénybe kell venni néhol a fél falu segítségét, hogy elakadt jármüveket ki­emeljenek ... 1937 szeptember 17, péntek. A beregszászi iskolákban esett a magyar tanulók száma BEREGSZÁSZ. — A beregszászi magyar tannyelvű elemi iskolákban a tanulók száma az uj tanévvel megcsappant. Az állami leányisko­lában az idén 683 tanuló iratkozott be, mig ta­valy 729, az állami fiúiskolában a tavalyi 803 tanuló helyett Csak 752 van. A római katolikus iskola eggyel több növendéket mutat fel, mint az elmúlt tanévben. Ebbe az intézetbe 256 ta­nuló jár. A görögkatolikus islkola növendékei­nek száma szintén esett, 40 tanuló van csak 48 helyett. A polgári iskolában szintén esett a ta­nulók száma. Ott egy év előtt 707 növendék volt, mig most csak 648. Ez a szám nemcsak a tavalyinál, de a két év előttinél is alacsonyabb. — Valamennyi beregszászi magyar elemi iskola tanulóinak száma az idén összesen 1731, mig tavaly ősszel 1835 volt. Ez a hanyatlás a cseh és ruszin iskola növendékeinek számának emel­kedésével függ össze. — A beregszászi járásban már kedvezőbb a helyzet. A járásban tavaly 10.881 magyar növendék volt, az idén pedig 10.882. Ez a szám sem felel meg azonban a ter­mészetes szaporulatnak, amely mellett évről- évre növekednie kellene a magyar tanulók szá­mának. — A járásbeli magyar iskolák száma 66, a magyar tanítóké pedig 258. Tanitó az idén hárommal több van, mint tavaly. I SAKK 1 .& Az ausztriai nemzetközi sakkverseny szer­dai napján csupán a keddről elmaradt Capa- blanca—Ragozin mérkőzést bonyolították le. Capablanca kezdetben minőségelőnyt szerzett, később időzavarban áldozatra kényszerült és már vesztésre állt, de végül is sikerült eldöntet­lent elérnie. A verseny állása az ötödik forduló után: Fine és Kérés 3 ka. Flohr és Reshevsky 3(1), Capablanca 2ki, Ragozin 2, Eliskases 1, Petrov Y, pont.

Next

/
Thumbnails
Contents