Prágai Magyar Hirlap, 1937. szeptember (16. évfolyam, 199-223 / 4345-4369. szám)

1937-09-15 / 211. (4357.) szám

■a 1937 szeptember 15, szerda» metek, magyarok., lengyelek felé is lehet az még halála után is. A Národni Stredben Najman miniszter ki­fejezi, hogy Masaryk alakjában és sorsában sok hasonló vonás volt Komenskyvel. de Masaryknak sikerült az, amit a végzet nem adott meg Komenskynek. — Figyelemre­méltók azok a sorok, amelyeket a német la­pok közölnek a nagy halottról. A szudéta- németpárti Die Zeit vezércikkében egyebek közt ezeket írja: Masaryk az a férfi volt, aki gyűlölet nél­kül tudott harcolni. Az ő élete harc volt a német befolyás ellen az Érchegység és a Kárpátok közti térben. Mikor ezt az életművét betetőzte. Masaryk nem habozott félretenni a kardot és józan viszonyt igyekezett teremteni a két nemzet közt. S a váratlan reálpolitikai irányválto­zás sikerült a fiatal köztársaság ,,great old rr.an“-jének, mert a szivében nem gyűlöletet hordott a német nép ellen, hanem csak a sa­ját népe iránti szeretet volt meg benne. A külpolitikában a szerződéseket és az azok által megteremtett állapotokat védelmezte, de tudta, hogy azok emberi alkotások és ezért alá vannak vetve a történelmet csináló népi erők dinamikájá nak. A Prager Tag-blatt szerint az ál­lamnak és a kultúrának a legjobb szolgálatot az •eszi. aki hü marad Masaryk hagyományaihoz. A Bohemia azt hangsúlyozza, hogy Masaryk volt az, aki az első hidat építette a csehek és a németek között s ezt a hidat az ő szellemében kell tovább meg­szilárdítani. A Sozialdemokrat kijelenti, hogy Masaryk volt a legnagyobb cseh szellem. Masaryk módszereinek és szellemének öröksége egyúttal a szudétanémet nép számára is szolgál­hat tőkéül és nagy kamatokat hozhat. A Csehszlovákiai Magyar Ujságirók Uniójá­nak elnöksége a kormányhoz intézett táviratában fejezte ki részvétét Masaryk elhunyta fölött. mi ii hihi aa» Oroszország megvonta a konzuli logot két japán konzultól MOSZKVA. — Az orosz kormány kö­zölte a japán kormánnyal, hogy szeptember 15-én megvonja a konzuli jogot az odesszai és a novoszibirszki japán konzuloktól. Meg­előzőleg a szovjetkormány jegyzéket inté­zett Tokióhoz és kifogásolta, hogy mig Ja­pánnak nyolc konzulátusa van szovjetterü­leten, Oroszország csak hat konzulátussal rendelkezik Japánban. A szovjet a konzu­lok visszahívását követelte, de a japán kor­mány visszautasította követelését. Szegeden diszdoktorrá avatták a kisebbségek amerikai barátját: Howland Lathrop lelkészt SZEGED. — Nagy ünnepség keretében avat­ták fel kedden a szegedi Ferenc József tudo- manyegyetemen a bölcsészettudományok tiszte­li thv'li dokotorává John Howland Lathrop brooklyni unitárius lelkészt, a magyar nemzeti kisebbségek lelkes amerilkad barátját. Az ameri- kvii lelkész a világ.háboru után néhány amerikai barátjával megalakította hazájában a „vallási jo­gok & kisebbségek amerikai bizottságát". Ez a bizottság ccljáu! tűzte ki, hogy az amerikai köz­véleményt a világban élő kisebbségek helyzeté- iő! és eg^yáJtálában a kisebbségi kérdésről tájé- kortatja és a kisebbségek érdekében kedvezően befolyásolja. A bizottság kétizben öttagú albi­zottságot küldött Romániába, hogy ott a kisebb­sége k Ke! való bánásmódot és különösen a ma- g>ar . ischoség sorsát tanulmányozza. Ennek az albizottságnak egyik társelnöke volt John How­land Lzthrop. , Am ik°r a biiotteá# visszatért Amerikába. Kiinyvet adott, ki a tanulmányút eredni én véről, l-atlirop azóta Amerikában ujabh mozgalmát in- 1 . ,anmAítyar kisebbségek érdekében. A mai avat.isi_ ünnepségen képviseltette makrát a magyar kultuszimmszter a magyar külügyminiszter és a - ,r<;vn, ,,, !stv;in egyetem. Az avatást Vár­koiMi Ilddeg;,,,). az egyetem bölcsészeti kará­nak dékánja végezte s nagyobb besahen mél- nz. "J í‘87',e!etbeli doktor érdemeit. Rámu- 1,1 . ar1,1- nar v Lathrop hívta fel az amerikai közvélemény figyelmét az erdélyi kisebbségek >orsára s ez indította a szegedi egyetemet- arra. nogv tiszteletbeli doktorrá avassa, amit. a kor­mányzó jo\;i is liagyotí. M-'*g az egyetem rektora mondott rövid beszédet, majd Lathrop megthatot- tan mondott köszönetét a kitüntetésért. — SÜKETEK HALLJAK A TELEVÍZIÓT. Rendkívül érdekes megáilaipitáet. tett D. A. C. Ell wood. rg\ angliai síi kötném a intézet igazga­tója. Az intézet olyan lakói, akik hosszú évek óta 'ebesen siketek voltak, nemcsak látták, hanem íabották :> a televíziós műsorokat. ..A legtöbb su^rt mni hasznát nem tudta venni a rádió- na/, mondta EUrvvood, — de ugylátazik. hogy '1'* /lösejriti a látási és hallási képesség ’ ’* * '. ••• >ét.“ \nglia több más sükotnéma . r. ■'11 ■ n is televíziós kísérleteket fognak foly Újabb lépés Magyarországon a keresztény egyházak testvéri egysége felé Ravasz László református püspök leve e Werner Adolf zirci apáthoz BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk tele­fonjelentése.) Emlékezetes, hogy a magyar- országi Országos Református Lelkészegye- sülét legutóbbi, Székesfehérvárott tartott közgyűlése alkalmával az egyesület tagjai­nak egy csoportja Ravasz László református püspök vezetésével meglátogatta a zirci apátságot és ott a legbarátságosabb fogad­tatásban részesült. Ravasz református püs­pök most levélben köszönte meg dr. Werner Adolf zirci apátnak a feledhetetlen fogadta­tást. A református püspök levelében ezeket irja: ,— Az a meleg, szeretetteljes fogadtatás, amelyben az ORLE tisztikarának tagjai zir­ci látogatásuk alkalmával részesültek, ked­ves kötelességemmé teszi, hogy ezért ezúton is hálás köszönetét mondjak. Meg voltam győződve már akkor, amikor látogatásunkat terveztük, hogy akik Krisztus szolgálatában állanak, csak sze­retettel fogadhatnak. Úgy mentünk oda, mint ahogy az édes test­vér édes testvérét látogatja: bizalommal, jó­akarattal. szeretettel. Örvendünk, hogy nem csalódtunk, sőt re­ménységünket a kedvesség messze túlha­ladta. Zirc és Pannonhalma történelmi jelentőségű találkozása Krisztus akarata szerint volt, nem származhatott belőle más, csak áldás közös édesanyánk, magyar hazánk jövő nagy fölvirágoztatására. Amikor a nagy­nevű rend minden egyes tagjára a Minden­ható áldását kérem, fogadja Méltóságod szeretetteljes üdvözletem nyilvánítását. Aláírták a nyoni egyezményt NYON. — Kedden délben rövid bizal­mas ülés után a megjelent delegátusok alá­írták a földközitengeri megállapodást. El­sőnek Delbos francia külügyminiszter irta alá az okiratot. Az aláírás után Delbos francia külügyminiszter szólásra emelkedett és ünnepelte a gyors sikert. I Utána Litvinov külügyi népbiztos beszélt és közölte, hogy Szovjetoroszország önként vonult vissza a földközi-tengeri ellenőrzéstől. Szerinte a nyoni konferencián résztvevő hatalmak az t európai békefrontot alkotják. — Franciaország * és Anglia azonnal diplomáciai lépéseket tett Ró­I mában, hogy az olasz kormányt is megnyerje a nyoni egyezményben való részvételnek. A háromnyelvű vasat! feliratok ügye Pozsony város közgyűlése előtt A polgármester válasza az egyesült párt interpellációjára ■ ■ A vasutügyi minisztérium egységes rendezést ígér ■ • POZSONY. — Pozsony város képvise­lőtestülete hétfő délután tartotta tizheti szü­net után szeptemberi rendes ülését. Az ülés elején dr. Krno polgármester ismertette Masaryk első elnök köszönő sorait a város üdvözlő iratára, ugyanakkor azonban sajná­lattal emlékezett meg arról, hogy Masaryk elnök egészségi állapotában súlyosbodás ál­lott be. Azon reményének adott kifejezést, hogy az első elnök újból visszanyeri egész­ségét. A városi számvevőségben megüresedett második fokozatú véglegesített állásra Már­kus Istvánt választották meg. Rajnoha Béla tüzoltótitkárt az ötödik fizetési osztályba léptették elő. Bulla Antal mérnököt (Bulla Elma fivérét) pedig az ötödik fizetési osz­tályba nevezték ki mint kereskedelmi mér­nököt. Özv. Heuffel Vilmosné özvegyi nyugdija felebbezése fölött a közgyűlés nem döntött, hanem Busek Vencel hozzászólása után dr. Förster Viktor alpolgármester in­dítványára levették a napirendről. Jóváhagyták ezután a városi munkálatok kiadása ügyében készített szabályrendeletet. Az Anglo-Elementár biztosítóintézet által épitendő palotánál — ellentétben a város­szabályozási tervvel — hat emelet fölépíté­sét engedélyezték. Ezzel szemben a háromszázezer korona értékű kisajátí­tott telket az intézet ingyen adja át a vá­rosnak. Hosszabb vita fejlődött ki az állam azon kívánsága fölött, hogy a város a Duna- uccában lévő agghajlék telkéből 108 négy­szögölet engedjen át az államnak, miután a Lazarett-ucccában lévő gyermekkórház te­rületén ragálypavillon van, amely mellett szükséges egy semleges sáv és erre a célra kell a 108 négyzetöl. A közgyűlés a kíván­ságnak helyt adott azon föltétellel, hogy az állam vegye át azokat a ragálypavillonokat (régi kolerabarakokat), amelyek még a vá­ros kezelésében vannak. A vásárcsarnokban lévő vendéglő bérbe­adása ügyében kifejlődött vitában Lieszkov- szky (Liga-párti), Singer Jenő (disszidens), Busek Vencel (cseh nemzeti szocialista) és Neumann Ferenc (egvesiiltpárti) vett részt. Végül a közgyűlés a duszimi sörfözö ajánla­tát elutasítva, bérbeadta a vendéglőt a po­zsonyi Stein-féle sörgyárnak, bár ennek ajánlata évi 8000 koronával kevesebb volt. A Kalapos-uccában létesítendő gyógyszer- tár ügyében a közgyűlés dr. Förster és dr. Kostlivy hozzászólása után elfogadta dr. Gothe Árpád (egyesültpárti) indítványát, elutasítván mind a három kérelmezőt. A vá­rosi szemétlerakodótelep bérbeadása körül élénk vita fejlődött ki, végül is a közgyűlés a pályázatot megsemmisítette és újabb pá­lyázatot ir ki újabb föltételek mellett. Viharossá vált a közgyűlés az esti órák­ban, amikor tárgyalásra került a városi járulékok városi végrehajtók által való beszédésének ügye, amelyet dr. Mayer Alajos előadó rendkívül részletesen és alapos fölkészült­séggel ismertetett. Az utána kifejlődött vitá­ban részt vett dr. Fleischhacker Mór (zsidó­párti) és Ludwig K. Vilmos (gazdasági cso­port). Végül a közgyűlés dr. Förster alpol­gármester zárószavai után elfogadta a ta­nács javaslatát. Eszerint a város 1938 január elsejétől saját hatás­körében kívánja a járulékokat beszedni. 1 ermészetesen ez még nem jelent végleges döntést, miután a város csak a törvényben biztosított jogát óhajtotta érvényesíteni, amely határidőhöz volt kötve és amely szep­tember 15-én jár le. Még egy külön kikül­dendő bizottság fog az államkincstárral ez ügyben tárgyalni. Dr. Neumann Tibornak (egyesültpárti) a háromnyelvű vasúti föliratok tárgyában beadott interpellációjára a pol­gármester azt válaszolta, hogy a vasutigaz- gatóságnál ez ügyben eljárt. A vasutigazga- tóság az ügyet a vasutügyi minisztériumhoz tette át azzal, hogy a vasutügyi minisztérium egységesen fog­ja rendezni az egész köztársaságban az állomások föliratait, szem előtt tartva a bel- és az idegenforga­lom érdekeit. Dr. Neumann Tibor tudomá­sul vette a polgármester válaszát azzal, hogy a város memorandummal forduljon a vasutügyi minisztériumhoz és kérje az ügy sürgős elintézését. A közgyűlés este hét órakor ért végei. Mussolini németországi utazásának végleges programja RÓMA. — Mussolini miniszterelnök szep­tember 25-én vonaton Berlinbe utazik. Szep­tember 26-án érkezik Berchtesgadenbe, ahol Hitler fogadja. Innen Münchenbe és Berlin­be megy. A német fővárosban két napig p marad, majd a német hadgyakorlatok terü­letére utazik s mielőtt visszatérne Olaszor­szágba, újból megállapodik Berchtesgaden- ben. Megkezdődtek az őszi had­gyakorlatok Magyarországon SZOLNOK. — A magyar honvédség ez évi őszi hadgyakorlatának gyakorlatavezetősége Szolnokon székel. A hadgyakorlatot vitéz nagy­laki Rátz Jenő altábornagy, a magyar vezérkar főnöke vezeti. Vasárnap délben megérkeztek Szolnokra a külföldi katonai küldöttségek és attasék. Ma Szolnokra utazott Darányi Kálmán miniszterelnök a kormány több tagjával, a fel- sőház és a képviselőház elnökével, a véderőbi­zottság tagjaival és mindkét ház tiz-tiz tagjával. Horthy kormányzó már hétfő óta a hadgyakor­latok színhelyén tartózkodik. A hadgyakorlatokat vasárnap éjszaka kezdték meg a tiszai átkeléssel, amely alkalommal a ma­gyar utász és árkász legénység rendkívül nehéz katonai feladatot oldott meg nagy sikerrel. A két szembenálló csapat, a kékek és a pirosak a Tisza két partján helyezkednek el. M$0?tfij&a megy Pesfvirmegye alispánja BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefon- jelentese.) Erdélyi Lóránt Pestvármegye alispán- 1 ja hétfőn este megjelent Preszly Elemér főispán I előtt és előterjesztette nyugdíjaztatására vonat- I kozó kérelmét. A főispán a bejelentést tudomásul j vette. Erdélyi Lóránt 34 esztendei közszolgálat után megy nyugdíjba. Pestvármegye közgyűlése ma délelőtt 10 órakor foglalkozott a nyugdíjaz- J tatási kérelemmel és egyhangúan elfogadta az i alispán nyugdíjba helyezését. Az uj alispánválasztó közgyűlés csupán jövő évi január 11-én lesz, mindamellett már most is 1 a legnagyobb érdeklődéssel beszélnek arról, hogy ki lesz Pestvármegye uj alispánja. Befejezett tényként emlegetik, hogy vitéz Endre László gödöllői főszolgabíró feltétlenül indul az alispán­választáson, kívüle még F. Szabó Géza volt kép­viselő és Karrai-Krakker Kálmán nevét emle­getik. lévén a polgáriban emelkedett, az elemikben (tökként a magyar diákok száma LÉVA. — A most kezdődött tanév lévai diák­statisztikája hullámzó képet mutat. Egyik-másik magyar iskolában esett a növendékek száma, mig másutt feltűnő az emelkedés. Meglepő és szo­morú, togy a római katolikus községi elemi fiú­iskola első osztályába csak 'harminc gyermek irat­kozott be, mig a második osztályba ötven. Ebben az iskolában különben tizennyolccal kevesebb a növendék, mint a múlt tanévben volt. A zárda magyar leányelemijében huszoneggyel csökkent a tanulók száma. Kedvező a helyzet az állami pol­gári iskola párhuzamos magyar osztályaiban, ame­lyek tanulóinak száma 96-tal ugrott fel. A szlo­vák osztályok létszáma viszont több mint százzal csökkent. A szlovák elemi iskola növendékeinek száma ismét emelkedett. A csehszlovák reálgimnáziumba 81-gyel több tanuló iratkozott be, mint a múlt tanévben. Ez a körülmény ékesenszóló bizonyíték amellett, hogy mily nagy szükség van a lévai magyar gimná­ziumra. Ha volna magyar gimnázium, akkor a csehszlovák reálgimnázium tekintélyes számú ma­gyar növendékei a magyar intézetbe iratkozná­nak be. A hivatalos kimutatás szerint a múlt tan­évben 118 magyar növendéke volt a lévai cseh­szlovák reálgimnáziumnak. Ez a szám ezévben nyilván még magasabb. Egyébként valamennyi lévai iskoláról a követ­kező számszerű kimutatást adhatjuk (a zárjelben lévő számok az 1936—37. tanévre vonatkoznak): Római katolikus városi elemi iskola 194 tanuló (212), zárdái elemi leányiskola 229 (250), reformá­tus elemi 108 (102), izraelita elemi szlovák tan­nyelvű 127 (118), ebből 26 keresztény, állami szlo­vák elemi 444 (421), tanítóképzői csehszlovák gya­korló elemi iskola 59 (70). Állami polgári iskola- 10 szlovák és 5 magyar osztállyal, 781 növendék, 4ő0 lévai és 331 vidéki, csehszlovák: 444 (553), magyar 331 (235), német 2, zsidó 4. Zárdái ma­gyar polgári leányiskola 118 (122), csehszlovák reálgimnázium 14 osztályban 586 (505). 160 nö­vendék a vidékről jár be, 422 fin, 164 leány. Cseh­szlovák tanítóképző 164 pöl). Általános magyar iparostanonciskola 184. ebből fiú 134, leány 50. Óvoda: zárdái magyar 105, református magyar 25, szlovák 83.

Next

/
Thumbnails
Contents