Prágai Magyar Hirlap, 1937. szeptember (16. évfolyam, 199-223 / 4345-4369. szám)
1937-09-15 / 211. (4357.) szám
rPR&űAI RLAÍ> 1937 szeptember 15, szerda* Masaryk János közli a halálhírt TUDÓSÍTÁS ELEJE AZ 1. OLDALON (A VEZÉRCIKK FOLYTATÁSA) Valahányszor mi Masaryk személyével foglalkoztunk, minden alkalommal leszögeztük állásfoglalásunkat. Ismerjük Masaryk élete müveit. Ismerjük elveit és elképzeléseit. Két korszakot különböztetünk meg életében: az egyik 1914-ig tartott, a másik azután jött. Az első korszakban kiforrottak elvei és papírra vetette azokat. A második korszakban gyakorlati ember lett, de ha beszélt és nyilatkozott, állandóan régi elveinek szellemében cselekedett. Ezeket az elveket nagyra tartottuk. Egyetlen kívánságunk volt: mindenkivel szemben és mindig megvalósítani őket. Ha az emberi humanizmusról nyilatkozott, a béke szükségességéről, az igazságosságról mindenkivel szemben, a kisebbségek szerepéről, a megújult szebb Európáról, ahol nem lesz gyűlölet és igazságtalanság, a demokráciáról, amely kötelez, a modern Svájcról, a nagy, emberi kibékülésről és testvériesedésről, a jogok és a javak végleges és igazságos elosztásáról, a kultúra ápolásáról, minden nemzet és nemzetrész eredeti nyelvi és nemzeti formája ki- fejlesztésének szükségességéről, az államról, amely nem egy bizonyos cél elérésére szolgáló hatalom, hanem jó atya, aki egyformán szereti minden gyermekét, — remény szállt szivünkbe és bizalommal néztünk a jövő elé. Bizonyára nem rajta múlott, hogy elveit a gyakorlatban nem vitték tökéletesen keresztül. Masaryk meghalt. A mi részvétünkbe aggódó kérdés vegyül: nem fognak ezután teljesen feledésbe menni a bölcs aggastyán szavai, nem jelenti a halál és a korszak lezárása azt, hogy más elvek nyomulnak előtérbe? Remélni merészeljük, hogy nem. Akármilyen furcsán hangzik, kimondjuk: mj leszünk azok, akik a legkinosabban s akár a legkellemetlenebbül ügyelni fogunk arra, hogy a nagy elnök tiszta, emberi elvei érvényesüljenek a kormányzásban. A mi részünkről Így véljük a legjobban leróni tiszteletünket és kegyeletünket. Ha vigyázunk arra, hogy az, ami Masarykot európai szempontból és népe kereteit túlnövő mértékben naggyá tette: erkölcsi elképzelései, szociális igazságérzete, az állam humanitásáról szóló tana, a demokrácia őszinte és frázisnélküli értelmezése, mindenki érdekeinek tiszteletbentartása, hogy ezek a tiszta és nemes elvek végre valóban érvényesüljenek az állam vezetésében és úgy érvényesüljenek, mint érvényesülnének, ha Masaryk fiatalos erővel és töretlen hatalommal ott állhatna a kormányrudnál. A nagy gondolkozó életművének első felét megvalósította: nemzetének hazát adott. A második rész: az uj Európa még nem született meg. Népét elvezette oda, ahova kívánta. De nem volna nagy gondolkodó és nemes ember Masaryk, ha elképzeléseit az emberi sors megjavításáról és kiegyensúlyozásáról csak egy szűk területre korlátozta volna: ő többet akart, uj Európát, mindenkinek egyforma rangot és szabadságot. Azoknak kötelessége, akik átveszik politikai örökét, hogy ügyeljenek a második rész megvalósítására is, arra, amit az aggastyán már nem élhetett meg. Nem tagadjuk, a mai Európában nem sok biztató jel mutatkozik, hogy az ilyesmi lehetséges. Mindenütt homlokegyenesen más elvek kristályosodnak, veszedelmesebbek. nyugtalanítóbbak, mint amiket Masaryk hirdetett. Az ,,uj Európát“ nem igy képzelhette a nagy humanista. Ki követte el a hibát, hogy a dolgok igy fejlődtek? Hol a nagy tévedés, amely miatt a másfél évtized előtti európai álmokra ilyen csúf reakció jött? Megrendültén és bizonytalanul állunk a nagy ember és a nagy idealista ravatalénál. A kimagasló generáció vezérei egymásután eltűnnek. Ki lép e nagy megvalósítók és kivételesen szerencsés emberek helyébe? Mit hoz a jövő? Nemcsak gyász és részvét, egy nagy és szerencsés embernek kijáró tisztelet az, ami e szomorú pillanatban a ravatalnál bennünket eltölt, hanem aggodalom is és az a szorongó kérdés, vájjon az elv, amit a nagy halott hirdetett, az igazság és az egyenlőség elve tuléli-e őt, vagy a sírba száll vele? Masaryk népe és nemzete akkor róná le a legtökéletesebben kegyeletét legnagyobb fia iránt, ha hit maradna azokhoz az erkölcsi és humánus elvekhez, amiket Niararyk hirdetett és megvalósítani akart. Egy perccel később Masaryk János követ fogadta az egész éjszaka ott várakozó húsz prágai újságírót és egyetlenegy mondatban közölte velük a gyászhirt: — Atyám 3 óra 29 perckor elhunyt. Egy perccel később már Prága is tudta, hegy a köztársaság első elnöke halott. A kabinettiroda a hajnali órák ellenére A kormány hajnalban elrendelte, hogy az állam egész területén valamennyi állami épületen félárbócra tűzzék ki az állami zászlót, vagy pedig fekete gyászlobogót alkalmazzanak. A lobogók a temetés napjának esti 8 órájáig maradnak fönn az állami épületeken. Azonkívül a köztársasági elnök Irodájában, a miniszterelnökségen, a külügyminisztériumban s az országos hivatalokban iveket fektettek föl, amelyeken a kondoleálók aláírásukkal fejezhetik ki részvétüket. A belügyminisztérium elrendelte, hogy a halál napján és a temetés napján a színházak nem tarthatnak előadást s a közbeeső naMasaryk G. Tamás 1850 március 7-én született Gödingben, ahol apja urasági kocsis volt. Masaryk a népiskola elvégzése után német al- reálba került Auspitzba. Két esztendeig járt középiskolába a kis Masaryk, majd pedig Bécsbe került lakatosinasnak. Itt azonban sehogy sem találta helyét és még egy, ugyancsak sikertelen kísérlet után végképp szakított az iparospályával. Iskolaigazgatóhoz került gyakornoknak és itt feltűnően gyorsan elsajátította a latin nyelvet, majd pedig szorgalmas munkával elkészült a gimnázium tananyagával és letette a felvételi vizsgát. Szülei látva törhetetlen buzgalmát, hozzájárultak ahhoz, hogy tovább folytassa tanulmányait és Így Masaryk 15 esztendős korában beiratkozott a brünnl német gimnáziumba. Masaryk szorgalmával és tehetségével kitűnt tanulótársai közül, annyira, hogy amikor Lemonier rendőrigazgató fia részére házi tanítót kerestek, az intézet tanárai egyhangúlag Masarykot ajánlották. Le- monier-vel azután Masaryk a bécsi akadémiagimnáziumba került, ahol számos előkelő osztrák család fiával jutott kapcsolatba. Többek között osztálytársa volt Ausztria későbbi miniszterelnökének, Beck bárónak is. A bécsi egyetemen filozófiát hallgatott és 1876-ban letette a doktorátust. Lipcsében folytatta tanulmányait, itt ismerkedett meg későbbi feleségével, Garrlgue Saroltával is, akit 1878-ban oltárhoz vezetett. Röviddel ezután „Az öngyilkosság, mint a jelenkor szociális tömegjelensége“ című munkájával habilitált és kinevezték a bécsi egyetem bölcsészet- karára docenssé. 1882-ben pedig, mint rendkívüli tanár a prágai egyetemre került. Prágai működésének megkezdése után nemsokára bekapcsolódott az emlékezetes könlginhon kéziratvitába. Amint ismeretes, a cseh irodalmárok rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítottak ennek a középkorinak vélt irodalmi emléknek, erről azonban nyomban működésbe lépett. A gyászeseményről értesítették a kormány valamennyi tagját, Malypetr képviselőházi és Soukup szenátusi elnököt. Reggel öt órakor közölték a hirt Marek osztrák követtel, mint a prágai diplomáciai kar doyenjével. Ritter pápai nuncius távollétében ugyanis az osztrák követ a rangidős diplomata Prágában. pokon is csak komoly müsoru előadásokat rendezhetnek. A mozgóképszínházakra vonatkozólag eddig nem történt intézkedés, de keddre valamennyi mozi lemondta előadásait. Az iskolaügyi minisztérium rendeletére kedden az iskolákban nem volt tanítás. £y§nak a harangok A prágai érsek rendeletére Prágában déli 12 órától egy óra hosszat kongtak valamennyi templom harangjai. A katolikus egyház ezzel rótta le kegyeletét a volt elnök iránt. Gyászmisék nem lesznek, mert — mint ismeretes — Masaryk kideritette, hogy közönséges hamisítvány. Masaryk leleplezése természetesen nem növelte a fiatal tanár népszerűségét. A kézirat- vitában elfoglalt álláspontja miatt nagyon sokáig kellett várnia rendes tanárrá való kinevezésére is. A kisebbségi politikus 1891-ben kapcsolódott be aktiv módon a politikába. Az ifjucseh párt programjával a piseki választókerület beküldte a bécsi parlamentbe, 1892-ben a cseh tartománygyülésbe is beválasztották. Nagy feltűnést keltett Masaryk egyik beszéde a bécsi parlamentben. 1893 novemberében a magyar befolyás ellensúlyozására független cseh állam létesítését ajánlotta. Masaryk rövidesen konfliktusba került az ifjucseh párt vezetőivel, lemondott mandátumáról és 1899-ben kilépett a pártból. Megalakította a realista pártot, amely számban kicsi volt, de vezetése alatt meglehetősen tekintélyes politikai súlyra tett szert. A századfordulón Masaryk neve az ismert pol- nai vérvádafférrel kapcsolatban került forgalomba. Röpiratot jelentetett meg, amelyben rendkívül éles hangon elitélte a vérvád terjesztőit. Azzal vádolták meg, hogy a zsidók megvesztegették, ez azonban nem vette el kedvét a harctól és tovább folytatta a küzdelmet a vérvád ellen. Feladatának tekintette, hogy a cseh népet megszabadítja az ilyen káros babonáktól. 1907-ben az általános titkos választójog alapján ismét beválasztották az osztrák birodalmi gyűlésbe, ezúttal azonban realista programmal. Második parlamenti működésének idejére esik Masaryk pályafutásának három nagy küzdelme. Az egyiket a brünni cseh egyetem, a másodikat a prágai egyetem megrendszabályozott német egyházjog- professzorának érdekében, a harmadikat pedig a zágrábi hazaárulási perrel kapcsolatban vivta meg A 64 éves forradalmár A világháború kitörése után Masaryk elhatározta, hogy a cseh forradalmi mozgalmat megindítja s annak aktiv irányítását vállalta. Jellemző Masaryk élete végén nem volt a katolikus egyház tagja. A cseh nemzeti egyház jövő vasárnap rendez országszerte gyászmiséket. A prágai zsidó hitközségben a szerdai általános engesztelési ünnep keretében a halottak emlékéről szóló imádkozás alkalmából emlékeznek meg az elhunyt államférfimról. Prága gyásio! A főváros népe reggel hat órakor rádióból értesült a halálhírről. A rádió gyászindulóval kezdte mai küldését s utána cseh, orosz, magyar és német nyelven részletesen közölték az éjszaka nagy eseményét. A villamoskocsik és a közautóbuszok már reggel öt órakor fekete zászlócskákkal és égő lámpákkal futottak ki az uccákra s a gyász jeléül Prága valamennyi uccai villany- cs gázlámpája egész nap égett A főpolgármester falragaszban közölte a közönséggel a gyászeseményt. A házakon rengeteg fekete lobogó leng s a hivatalokon félárbócra eresztett állami zászlók lobognak. Délben 12 órakor a lánai várkastély fölött a Masaryk-repülőliga három repülőgépe jelent j meg. A fekete zászlókkal diszitett három gép egyike a vár elé egy virágcsokrot dobott le. a kitartására és szívósságára, hogy 64 esztendős volt már, amikor a forradalmi vezér szerepét vállalta. A háború első napjaiban Hollandiába utazott és itt tájékozódott a nagyantant háborús céljai felől. Decemberben végleg elhagyta Ausztriát, Olaszországba utazott, onnan pedig Svájcba költözött át. Svájcban megkezdte sajtóprop.igan- dáját az uj csehszlovák állam gondolatának népszerűsítésére. Ez a publicisztikai munka fokozatosan diplomáciai tevékenységgé változott át és végül katonai szervezéssel egészült ki. 1915-ben a szlavisztika tanárának Londonba hívták meg s ebben a minőségben folytatta a külföldi forradalmi mozgalom irányítását. Állandó összeköttetésben állott dr. Benessel, aki viszont Párisban fejtett ki hasonló tevékenységet. Masaryk módszere az volt, hogy a külföldön élő csehek és szlovákok egyesületeit közös nevezőre hozta, a az egyesületek szövetsége lépett föl aztár: a cseh-» szlovák nemzet nevében. Már 1915-ben beható emlékiratban preéizirozta Masaryk a csehszlovák nép követeléseit s ezt ügy Párisban, mint Londonban a diplomáciai körök elé juttatta. Az otthoni forradalmi szervezettel, a Maffiával megteremtette a rendszeres összeköttetést és igy a kiil- és belföldi forradalmi mozgalom párhuzamosan is egymást támogatva haladt előre. Már 1915 végén proklamálták a csehszlovák népnek a nagy- antant oldalára való csatlakozását. Ezt a prokla- mációt valamennyi külföldi szervezet aláírta. 1916 februárjában Masaryk bejutott Briarid francia külügyminiszterhez és sikerült elfogadtatnia vele azt, hogy az antant hadi céljai közé iktatta a csehszlovák nemzet önálló államának tervét. Mikor kitört az orosz Kerenszki-forradalom, Masaryk Oroszországba sietett, hogy kapcsolatot létesítsen az uj orosz kormánnyal és megszervezze a csehszlovák légiókat. Látta azonban, hogy a forradalom nem áll meg, hanem a kommunizmus felé sodródik, arra törekedett, hogy a légiókat a francia hadszíntérre küldesse, ahol a világháború sorsának eldöntését várta. Közben valóban kitört a vörös forradalom és Masaryk Szibérián keresztül Japánon át Amerikába utazott s Csi- kágóban és egyéb nagy városokban propagandaelőadásokat tartott. Sikerült közös nevezőre hoznia az amerikai cseheket és szlovákokat s a létesítendő közös állam tervét velük elfogadtatva létrehozta a pittsbourgi szerződést, amely a szlovákoknak önkormányzalot helyezett kilátásba. Wilsont is megnyerte az önálló csehszlovák állam eszméjének. Közben Franciaországban a „cseh országok nemzeti tanácsa” (Conseil National des Pays Tcheques) einten megalakult az ideiglenes kormány, amely elnökéül Masarykot választotta meg. Ä nemzeti tanács aklnöke Dü- rich és Stefánik volt, főtitkára Beneö. A nemzeti tanácsot aztán az antantállamok sorra elismerték ideiglenes kormánynak. Masaryk Amerikában tette meg kormánynyilatkozatát. Még amerikai tartózkodása alatt történt, hogy 1918 november 14-én a forradalmi nemzetgyűlés köztársasági elnöknek választotta s december 21-én tért haza a 68 éves diadalmas forradalmár mint az uj állam feje. A négyszeres köztársasági elnök Masarykot a nemzetgyűlés 1920-ban, 1927-ben és 1934-ben újból megválasztotta köztársasági elnöknek. Betegsége 1933-ban támadt rá először. Megrendült egészséggel jelent meg már az 1934-es elnökválasztási aktuson is. Betegsége előrehaladtával jobb keze megbénult s ezért 1935 december 14-én önként távozott az elnöki székből s a lánai magányba vonult. Nasaryk családja Masaryk 1923-ban veszítette el feleségét, Herbert nevű fia pedig a világháború alatt tífuszban halt meg. Másik fia, János, Csehszlovákiának londoni követe, leánya, dr. Masaryk Alice a csehszlovák Vöröskereszt elnöke, fiatalabbik leánya, Olga pedig egy svájci orvosnak a felesége. A LÁNAI KASTÉLY A kormány elrendeli a hivatalos gyászt iif csodálatos életpálya a műmi kovácsmühelytől a prágai Hradzsinig
