Prágai Magyar Hirlap, 1937. szeptember (16. évfolyam, 199-223 / 4345-4369. szám)

1937-09-02 / 200. (4346.) szám

<T)T> ayíst -Magvas.- hí rlab 1937 szeptember 2, csütörtök, nek alapul vétele mellett is óriási arányú a nu iskola* meg röviditetts égünk, hátha még az S Ä iami statisztikát nézzük, akkor tűnik csak szembe igazán, hogy mennyi iskolánknak kellene lennie számarányunknak megfelelően és mennyi van a valóságban. Az állami statisztika szerint az egész köz társaságban a 4.7 százalékot kitevő magyar ság iskolai helyzete a következő: A 311 kö zépiskolából járna 15 magyar középiskola. Van: 8. — A 97 tanítóképzőből jáman Van: 2. — A 15 óvóképzőből nincs egyetlen magyar intézet sem. — A 2573 óvodából 34 magyar van. 123 helyett. — A közel ezer magyar főiskolásnak nemcsak egyeteme nin­csen, de a magyar tanszék is betöltetlen pozsonyi egyetemen. — 2054 magyar diák másnyelvü középiskolába jár. — 13 ezer ma­gyar elemiiskolás nincs magyar népiskolában elhelyezve. Ez utóbbi éppen a Dérer-féle kisiskolatör vény szerint is 250 magyar osztály hiányát — és ugyanannyi magyar tanitó kenyerének e. vesztését jelenti. — Hasonló a helyzet a polgá- ri iskoláknál, ahol a magyarságnak 36 polgári iskolára volna igénye a „pontos“ arányszám szerint, — és van 17 magyar polgári iskolája. Vannak magyar járások (Szepsi. Párkány. Du- n a szerdahely stb.). amelyekben magyar polgári iskola nincs, ellenben van csehszlováknyelvü állami polgári iskola. — így fest a valóság a tátralomnici „igaz­ság" körül! Vonat és autóbusz karambolja Nagybocskó mellett KASSA. — (Kassai szerkesztőségünk tele­fon jelentése. ) Nagybocskó közelében az egyik sorompó nélküli vasúti átjáróhelyen egy ung­vári bérautó nyolc utassal összeütközött egy személyvonattal. A mozdony elkapta az autót és felborította. Az utasok az árokba zuhantak és mindnyájan súlyos sérüléseket szenvedtek. Len­gyel Mária. Lengyel Edit és Csollár Mária ál lapota válságos. A sebesülteket beszállították az aknaszlatinai kórházba. A hatósági megindítot­ta a vizsgálatot. Az ariistaszerelem vége: öngyilkos kisérlel POZSONY. — (Pozsonyi szerkesztőségünk tele­fonjelentése.) Ma hajnalban a sétatéren a járókelők nagy sikoltozásra lettek figyelmesek. Egy fiatal nő jajgatott a járdán fekve a Boccaccio-kávéház szom­szédságában. A járókelők odarohantak s a fiatal- leányt, aki a Sétatér 30 számú ház első emeletéről levetette magát az uccára, bevitték a kórházba. A; orvos megállapította, hogy agyrázkódást és súlyos belső sérüléseket szenvedett. Kiderült, hogy az öngyilkosjelölt Libi Franciska 19 éves nagyazőllősi származású, bártáncosnő, aki néhány hete az egyik pozsonyi mulatóban szerepelt. A csinos fiatallány beleszeretett az egyik zenészbe és mivel elsején műsorváltozás volt a mulatóban és a szerződése lejárt, Nyitrára kellett volna utaznia egy ottani mulatóba. Kérte a zenészt, hogy utazzon vele Nyitrára, de az nem volt erre hajlandó, mert Pozsony­ba kötötte szerződése, máskülönben pedig nős ember c.r feleségét éppen szerdára várta Pozsonyba. A sze­relmes pár ma hajnalban hazafelé tartott a mulatóból. Közben a táncosnő az egyik villanyos alá akarta magát vetni, de a zenész az utolsó pillanatban visz- szarántotta. Belekarolt a lányba és hazakisérte Séta­téri lakására. Becsengetett a kapun és amikor a ház­mester kijött, figyelmeztette, hogy a leány ina rossz hangulatban van. öngyilkos akar lenni, ezért ne en­gedje ki az uccára. A táncosnő idegesen rohant föl első emeleti lakásába, felrántotta az ablakot és leve­tette magát az uccára. Református lelkész-küldöttségek Pannonhalmán és Zircen A székesfehérvári presbiteri kongresszus a keresztény magyar testvéri kézfogás jegyében ért véget SZÉKESFEHÉRVÁR. — Vasárnap reggel Budapestről és a vidékről ötezer református presbiter érkezett Székesfehérvárra, hogy ott megtartsa hatodik országos kongresszusát. A nagygyűlésen a magyarországi evangélikus egy­ház is képviseltette magát dr. Kapi Béla püs­pök, egyetemes lelkészi elnökkel. A presbiteri szövetség elnöke, dr. Balogh Jenő főgondnok, nyugalmazott miniszter meg­nyitó beszédében hangsúlyozta, hogy Székes- fehérváron, az árpádházi királyok hajdani ko­ronázó és temetkező városában a reformátusok sokszorosan érzik felelősségüket. „Közéleti munkánkban is figyelemmel va­gyunk a nemzeti egységre“ — úgymond Balogh Jenő — majd hangoztatta, hogy a bölcs, hitvalló és apostoli első királyra minden jó magyarnak hódolattal kell vissza­emlékeznie. „Hirdetjük és ápoljuk a felekezeti békét. Ragaszkodunk sokszázados történelmi alkot­mányunkhoz és külföldi kísérleteknek nem va­gyunk hajlandók kitenni ezt az alkotmányt.“ A továbbiakban Balogh Jenő megbélyegezte azokat, akik forradalmi utón akarnak válto­zásokat előidézni: a magyar ember a lassú, tervszerű fejlődés hive. Dr. Hetessy Kálmán lelkészfőjegyző indítvá­nyára hódoló sürgönyt küldtek Magyarország kormányzójának, majd a Református Egyetemes Konvent és a négy egyházkerület nevében Far­kas István püspök köszöntötte a kongresszust. Dr. Kapi Béla püspök, titkos tanácsos az Evan­gélikus Egyetemes Egyház testvéri köszönlését tolmácsolta. Széchenyi Viktor gróf főispán Fejérvármegye és Székesfehérvár városa képviseletében biztosí­totta rokonszenvéről az ünneplő reformátusokat. Majd Hetessy Kálmán felolvasta dr. Darányi Kálmán miniszterelnöknek a kongresszushoz in­tézett üdvözlőtáviratát. Ravasz László a vallási kisebbségi kérdésről Dr. Ravasz László püspök-elnök mondotta el azután ünnepi előadását: — A protestantizmus — igy kezdte — soha­sem bízott a tömegekben, az egyéneket s az élő gyülekezetei kereste. Egyházjogunk több hatal­mat ad tizenkét egyszerű presbiter kezébe, mint egy elbolonditott falunak. Legfőbb kincsünk a hitünk, de ezzel sem szabad hivalkodni, a magyar református először keresztyén, az­után református. A református ember senki felett ne uralkodjék, mert egyedül Isten uralkodik az emberek felett. Református emberrel összeférhetetlen, hogy akár lakáj, akár kényur legyen, isteni képe alapján mindenkivel egyenlő, alázatossága alapján ki­sebbnek érzi magát mindenkinél. Az agresszív hitetlenség nem közömbös a reformátusokra nézve, mert ezzel veszélyeztetve van mindaz, amiért a földön élni érdemes. A vallási kisebbségi kérdést türelemmel és bá­torsággal meg lehet oldani, mostanában történtek erre nézve biztató lépé­sek. Ezután dr. Joó Gyula kecskeméti jogakadé- niai dékán előterjesztésében osztatlan egyetértéssel fogadott el az országos kongresszus ünnepi határozatot I. István ki­rály emlékének megünnepléséről és a rever- zális-kérdésről. A Presbiteri Világszövetség a dunavöigyi reformátusokért Dr. Incze Gábor budapesti vallásoktatása igazgató terjesztette be a kővetkező deklará­ciót, amely a külföldi presbiteri rendszerű egy­házakkal való együttműködésre vonatkozik s Így hangzik: ..Kongresszusunk hálásan emléke­zik meg a Presbiteri Világszövetségnek ezévben Montrealban hozott határozatáról, amellyel az utódállamokban élő magyar református egy­házak súlyos helyzetének további tanulmá­nyozására újabb bizottság kiküldését tartotta szükségesnek. — Kérjük külföldi testvéreinket, fordítsák fo­kozott figyelmüket a protestantizmusnak Euró­pa keletén kiépült bástyájára: a magyar reformá­tus egyházra, s arra. hogy az utódállamokban a presbiteri egyházak szellemi és anyagi felité­telei nagyon megsulyosodtak s az öt országiban működő egyház személyes és szellemi érintke­zése tizennyolc éve csaknem teljesen meg van bénitva.“ A presbiterek tábora vita nélkül csatlakozott valamennyi deklarációhoz. Pannonhalmi é% Zircen A Székesfehérvárott gyülésezett lelkészek és presbiterek egy-egy csoportja hétfőn dél­előtt Pannonhalmára, Zircre, Veszprémbe, He- rendre és Kisbérre tett kirándulást. Pannonhalmára dr. Balogh Jenő főgondnok, nyugalmazott miniszter vezette el a református társaságot, amelyben jelen volt dr. Benedek Zsolt koiwenti tanácsos, dr. Balog-h Gyula debreceni egyetemi-hivatali igazgató, Györy Elemér püspök-helyettes és sokan mások. A rend hintói hozták fel a vendégeket a pan­nonhalmai főapátság ősi monostorába. Dr. Ke lemen Krizoszton főapát dolgozószobájában fo­gadta vendégeit, akiknek nevében Balogh Jenő megindult szavakban adott kife­jezést azoknak a mély érzéseknek, amelyek Pannonhalmán el töltik a magyar embert. Kijelentette, hogy mint a bencésrend egykori középiskolás diákja, múlhatatlan hálát érez a rend iránt. A jövő 1938-as évre gondolva, megállapítja, hogy a honalapító István királlyal szemben a legmélyebb hódolat tölti el a magyar sziveket, hiszen őneki köszönhetik ezeréves államiságuk alapjait s azt, hogy a magyar népet Krisztus zászlajához vezette el. Ismételten háláját nyilvá­nítja a Benedek-rend iránt azért a nagy mun­káért. amelyet az egész nemzetnek adott. Kelemen főapát válaszában a többi közt igy szólt: A krupiék sztrájkja miatt bezárták a nizzai kaszinót NIZZA. — Az itteni Jetty-kaszinóban. amelv Franciaország második legnagyobb játékkaszinója, a krupiék sztrájkba léptek és emiatt be kellett zárni a játékkaszinót. A sztrájk előzménye az, hogy két krupié lo­pásokat követett el és tizennégy további al­kalmazott Is részesült a zsákmányban. A kaszinó vezetősége a bűnösöket el akarta bocsátani, mire az alkalmazottak kimondot­ok a sztrájkot. Az eset azért is érdekes, mert a kaszinó Jelenlegi tulajdonosa Jean : , an9o1 állampolgár, aki tizennégymillió .fánkért b^rebe ki a kaszinót. Ha a krupiék kitartanak elhatározásuk mellett, hogy negyvenöt napig nem lépnek munkába, ak­kor az angol bérlő súlyosan ráfizet az öz- efrr- A krupiék kijelentették, hogy a ka- szinó mindaddig zavartalanul működött, amig francia vezetés alatt állott, de most a képtelen külföldi vezetés mellett nem érde­mes dolgoznlok. Mély megilletődéssel köszöntőm az urakat, mert ennek a pillanatnak jelentőségét teljes mérték­ben felfogom. Köszöntöm önöket, akiket vallásos érzésük ho­zott ide és a lelkész urakat, akik hivatásszerűen is a vallásos élet munkálói, köszöntöm ebben a legrégibb, 950 esztendős magyar házban. Kívá­nom szivem mélyéből, hogy Pannonhalma ge­nius loci-ja hassa át mélyen tisztelt vendégein­ToíióU revolverrel keresi halálra Budapesten régi haragosát egy késmárki kereskedő BUDAPEST. — (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) A budapesti detektí­vek napok óta keresnek egy csehszlovákiai ke­reskedőt. aki állítólag töltött revolverrel jár­kál a főváros uccáin. egy mérnököt keres és agyon akarja lőni. A késmárki csendőrség hív­ta fel a budapesti rendőrség figyelmét az il-lető­Gyomor- és bélbajoknál, a máj és az epeutak megbetegedéseinél, reggel felke­léskor egy pohár természetes „Ferenc József" keserüvlz kortyonként el­fogyasztva igazán remek hashajtó. Az or­vosok Is ajánlják. 7B re. aldt Rydlo Bohuszlávnak hívnak. 1893-ban születet Növöm est óban. Rydlo Bohuszláv a múlt héten elbúcsúzott késmárki ismerőseitől és art mondotta, hogy Budapestre utazik és le­számol Bristyánszky Géza mérnökkel. Elmon­dotta. hogy a mérnök régi haragosa és most oiár nem vár tovább, hanem végez vele. A bu­dapesti rendőrséig a pályaudvarokon várta Rydlo Bohuszlávot, hogy idejében ártalmatlan­ná tehessék. A pályaudvaroikon nem találták meg az illetőt s ekkor sorra járták a budapesti szállodáikat és panziókat, de eredmény nélkül. Ma végre tudomására jutott a rendőrségnek, hogy Rydlo Bohuszláv mégis megérkezett Bu- dapestre. 28-án a Keleti pályaudvar melletti egyik szállóban vett ki szobát Rydlo Bohuszláv. a portásnak azt mondta, hogy mivel fáradt, csak rc99el f°8ja kitölteni a bejelentőlapot. “,5. 62 re99el megtörtént, a portás figyel­nCVíe s ie!entést akart , a2«nban a férfi ne“ tért többé vissza Wkirtn3' öt n?PP^ késöbb ionban ismét je- entkezett s azt kérdezte a portástól, hogy nem kereste-e valaki. A portás azt felelte, hogyazon na és átment a másik szobába, hoqy a mdorsegre telefonáljon. Rydlo Bohuszláv azon- an megneszelhette a dolgot, mert mire a portás kereZsatért' ny°ma vcszett- A rendőrség tovább Pályázati hirdetmény a prágai, hrünni és pozsonyi magyar menza kedvezményeire az 1937 — 38 tanév első felében Mindazon szlovenszkói és kárpátaljai magyar nem­zetiségű főiskolai hallgatók, akik tanulmányaikat a prágai, brünni vagy pozsonyi főiskolákon vég­zik és az 1937—38. tanév első felében díjtalan vagy féláru étkezési kedvezményben részesülni kívánnak, kérvényüket a Csehszlovákiai Magyar Főiskolások Mensa Academica Egyesület e célra készített nyomtatványán, az alábbiak tekintetbe­vételével, 1937 szeptember 1-ig Janson Jenő gond. nők (Bratislava-Pozsony Saíárik-tér 4., I. 6.) cí­mére küldjék el. A szükséges kérvény-nyomtat­vány ugyanitt kapható 50 filléres bélyeg és 30 filléres bélyeggel ellátott megcímzett boríték be­küldése ellenében. A kérvényhez mellékelni kell: 1. oly sztgény- szégi, vagyontalansági bizonyítványt, amelyet a főiskola a tandíj elengedési kérvényhez megkö­vetel, 2. tanulmányi előmenetelt igazoló iratok (az elsőéveseknél érettségi, a magasabb évfolya­moknál kollokviumi, államvizsgái, szigorlati bi­zony hvány.) Díjtalan vagy féláru ellátási kedvez­ményt a kedvező elintézés reményében csakis oly főiskolai hallgatók kérhetnek, akiknek tanulmá­nyi előmenetele alapján igényük van a tandijel­engedésre, a főiskola tanulmányi és vizsgarendje által előirt módon eredményes előhaladást tud­nak felmutatni és erkölcsi magaviseletiik kifo­gástalan. Az eredeti okmányok visszaküldésére és a bi­zottság határozatának közlésére ajánlási bélyeg­gel ellátott és megcímzett boriték melléklendő. A szeptember 1. után érkező vagy nem kel­lően felszerelt és a nyomtatványt hiányosan ki­töltött kérvényeket az elnökség nem veszi figye­lembe. A beérkező kérvények is csak annyiban lesznek figyelembe vehetők, amennyiben azt a költségvetés meg fogja engedni és az igények in­dokolás nélkül is redukálhatók. A megadott kedvezmény másra át nem ruházható, indokolt esetben a vezetőség határozatával bármikor meg is vonható. Pozsony, augusztus hó. AZ ELNÖKSÉG. két. Herczeg Ferenc is azért szokott idejönni, mert, mint mondotta, itt érzi legteljesebben az Árpádok korának levegőjét. Érezzék meg önök nemcsak a magyar ház otthonosságát, hanem a krisztusi lendületet, amely ezt a házat ezer esz­tendő óta eltölti, mert valóban itt gyulladt ki először kultúránk világossága. — Ennek az emléknek ihletése hozza, köze­lebb egymáshoz a magyar keresztény lelkeket Mi mindnyájan hiszünk a lélekben, a lélek hal­hatatlanságában. Szent István király diadalmas, nagy lelkének kisugárzása, évszázadokon át, nagy hatása hozott ma össze bennünket. Az ő megvilágító szelleme küzködlk ma is a magyar összetartásért. Magyarok vagyunk, kereszté­nyek vagyunk'. Ne azt keressük örökkön, ami elválaszt, ha­nem ami összeköt és közös munkára indít az istentelenség ellen és a nemzet szolgálatában. Nincs az a két testvér, alki teljesen egyforma volna egymással, sőt sokszor nagy ellentétek van­nak testvérék között a természeti adottságokat illetőleg. S mégis szeretik egymást és együtt dolgoznak családjuk boldogulásáért. Aki mindig csak a szeplőt nézi, lassan az egész testet feke­tének látja. Lássuk meg egymásban a jót, lás­suk meg a közös vesz'élyeket és fogjunk neki a közös munkának. Hiszen annak a Krisztusnak vagyunk tanítványai, aki még. az ellenségért is imádkozott. Kívánom, érezzék jól magukat körünkben a kedves vendégek — mondotta mégegyszer a fő­apát és külön is kifejezte örömét, hogy a kül­döttség élén a bencésrend kiváló tanítványát, Balogh Jenőt köszöntheti. A főapát személyesen mutatta be ezután re­formátus vendégeinek Pannonhalma szépségeit, kincseit: a koronázópalást mintáját, a főapátság 1001-ből való alapitólevelét, a nagyhírű könyv­tárat, délben pedig vendégül látta asztalánál a küldöttség tagjait. Ravasz László dr. püspök a lelkészek nagyobb csoportjával Zircre ráncuk ki, alhol az apátsá­got megtekintette. Zircen a községi elöljáróság fogadta ünnepélyesen és Kinzl Ernő, a Credo- Egyesiilet ottani elnöke köszöntötte őt. A püs­pök szíves szavakkal válaszok a köszöntőre. A 'társaság végigjárta a zicri apátsági templomot, könyvtárat, képtárat. Utána Ravasz püspök az ORLE vezetőivel tisztelgő látogatáson jelent meg Werner Adolf zirci apátnál, aiki délben ven­dégül látta Ravasz Lászlót és kíséretét. Ebéd alatt Werner Adolf felköezöntötte a ven­dégeket, Örömmel fogadja ezt a látogatást, mert >ugy érzi, hogy benne a keresztény és nemzeti célok szolgálatában összefogásra kész baráti érzület nyilatkozik meg. Készségesen viszonozza a testvéri kézszoritást, mert akkor, amikor sok oldalról fenyegetik romboló törekvések hitünket és kultúránkat, minden Igazi kereszténynek és magyarnak össze kel! fognia a vallás és nemzetépitő munka szolgála­tában. — A benediktinus regula — mondotta vála­szában Ravasz László — az evangélium szellemé­ben megparancsolja az utón járó vándor-ok be­fogadását. Utón .járó vándorokként jöttünk ide, hogy felkeressük a magyar kulturális élet egyik tűzhelyét. Mert igaz ugyan, hogy az évszázadok vihara megtépázta a zirci apátságot, de eipusz- titatlanul él az ősi gyökér ée mindig megtérni a- maga friss hajtásait. Ehhez az uj virágzáshoz kí­vánja Isten áldását és segítségét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents