Prágai Magyar Hirlap, 1937. szeptember (16. évfolyam, 199-223 / 4345-4369. szám)

1937-09-12 / 209. (4355.) szám

1937 szeptember 12, vasárnap.

A magyar cigányzenészek ötszázéves jubileuma

t>rí:<iaíAYmAarhi rlai>

17

A kiegyezés korának két legnagyobb cigánya:

Rácz Pali és Patikárus Ferkó

Színfoltok két nagyhírű cigányprímás változatos életéből ■ Rácz Pál a briiliáns technika, Patikárus Ferkó a magyar cigánystilus utolérhetetlen mestere

XIV.

BUDAPEST. — (Budapesti szerkesztőségünktől.) Azok a sokat emlegetett „régi idők“ termelték ki a cigányzene aranykorát s a nagy cigány- muzsikusokat, kiknek hire-ueve a késő utókorra is átszállóit. Nagy cigányzenészekről már idáig

is emlékeztünk: a 18. században Barna János és Cinka Panna, a 19. század első felében Bihari János és debreceni Boka Károly alakja nőtt nagyra az emlékezések tükrében. Elevenítsük meg most a múlt század derekának s a kiegyezés utáni éveknek néhány nagy cigányát.

Gyümölcsfák, szőlőoSfványok, gyökeres szöEcvesszők, bokorrózsák, eperpalánták stb.

legolcsóbban kaphatók:

WINTER ISTVÁN

gyümölcsfa-, szőlő- és rózsaiskolájában,

KOVÉ-ZáMKY

Kívánatra ár- és fajtajegyzéket ingyen küldök [

A kínai hadsereg cigány-karmestere

Említettük, hogy

a cigány világjárása a harmincas években kezdődött.

A világosi fegyverletétel után a magyar cigány- zenészekben is megnőtt a vándorlási hajlam. Egyre-máera keresték fel az idegen országokat és hamarosan az egész világgal megkedveltették a magyar cigánymuzsikát.

A világjáró cigányok egyik legbiresebbike a fejérmegyei Kálozdi Jancsi volt. Rendkívüli zenei tehetségét Rózsavölgyi vette észre s herceg Esterházy Pál figyelmébe ajánlotta, aki a bécsi konzervatóriumban taníttatta. A szabadságharc alatt Dembinszky hadseregében szolgált mint tábori zenész. ISőPben Prileszky Tádé későbbi országgyűlési képviselő kezdeményezésére bandát alapított Sárközi Imrével s azt külföldre vitte. Ilyen jeles erőkből alakított cigányzenekar külföldön még nem volt

Angliában a bandához csatlakozott az akkor emigrációban ottélő Reményi Ede, „Kossuth hege- düse‘‘ és Neruda Ilona, a híres hegedümüvésznő, akik igy váltak ismertté Londonban s igy kerültek az udvari zenekar tagjai közé.

A bandában egy félév múlva felütötte fejét a torzsalkodás. Feloszlott s egyrészük hazajött, egyrészük Angliában maradt. Kálozdit az Alhambra két évig karmesternek alkalmazd'1. Itt kaipta a meghívást

a kínai császári hadseregbe,

ahol három évig volt fő katonai karmester. Innen Angliába került vissza, az első lovas testőrezred, majd az udvari palotaőrség karmestere volt. Tizenkét évi szolgálat után nagy szerencsétlenség érte: elvesztette hallását. Hazatért s ettől kezdve a ritkaszép, több nyelvet beszélő hires cigány élete már csak árnyékélet volt.

A Rácz Pali hegedűbe...

A cigányzenében a Rácz-névnek különös valőrje van, a Ráez-dinasztia valamennyi tagja hírnévre tett szert, de a legnagyobb közöttük nagygéci Rácz Pál volt, akiről Lehár zenei fantáziája a „Cigányprímás“ cimü operett megalkotására in- spirálódott. Mint annyi más híres cigány: ő is nógrádmegyei s igy igazolja azt a- tételt, hogy Nógrád és Gömör földje termelte ki Cinka Panna kora óta a legnagyobb cigánymuzsikusokat.

1815-ben Született Nagygépen. Fiatal évei igen regényesek voltak. Egy garázdálkodó kurta-nemest leütöttek s a 15 éves Rácz Páli is ludas volt á dologban, ezért bujdosásba esett. Két év múlva a Rozsnyón verbuváló bizottságnál katonának csapott föl, elhitetve, hogy 22,éves. Az angyalbőr akkoriban jól elrejtett mindenkit üldözői elől. Az aradi 33-as Gyulai-ezredhez került mint újonc. Aiz ezred akkor Milánóban állomásozott.' Rácz Pali csakhamar husztagu cigányzenekart szervezett az ezredben s Milánóban megkedveltette a magyar muzsikát. De kitört az 1848-as olasz forradalom, amely Rácz Palit Veronában találta mint káplárt. Benedek ezredes, a későbbi königgrätzi vezér,

kémkedésre használta Ráczot,

mint ahogy régi katonai tapasztalat szerint a cigány pompásan beválik spionszolgálatra. Olyan hasznosan spionkodott, hogy hamarosan őrmesterré léptették elő. Egy ilyen kémkedési kaland alkalmával kiszabadította Vladimir orosz nagyherceget, amiért később a Szent György-rend keresztjével tüntették ki. A háború után újra Milánóba került a Gyulai- ezred, ahol a feltűnő szépségű, délceg őrmester »ok szívfájdalmát okozott a milánói asszonyoknak és leányoknak. Egy kalandja azután komolyabb következménnyel járt. Megismerkedett egy dúsgazdag háztulajdonos leányával, Ferraris Giú- ditáva-l. A fiatalok egymásba szerettek Rácz Pali mint. kérő jelentkezett: Amikor Giudita atyja megtudta, hogy a kérő cigánymuzsikűs, brüszkén kiutasította házából. Csakhogy Rácz Pali nem azért volt katona, s magyar cigány, hogy visszariadjon. Társai segítségére voltak s igy egy szerelemre hivó holdas' éjszakán megszöktette a leányt. Az apa, megtört, beleegyezett a házasságba s 150.000 lira hozományt adott a leányával . . . Tizennyolc évig katonáskodott Rácz Pali, aztán polgári, életet kezdett. Saját, háromemeletes házában lakott, fogatot tartott és urasán élt. Feleségének szüleivel is kibékült. A hozomány azonban fogyni kezdett s Rácz eltökélte, hogy hazajön. Kezébe veszi a 'hegedűt s mint muzsikus keresi meg a kenyerét.

Itt van a határkő, amely Rácz Pali életében s a magyar cigánymuzsikában is uj korszakot jelez.

Ettől kezdődik az a pálya, amelyen annyi dicsőséget szerzett magának s a cigánymuzsikának. De nem könnyen jutott a csúcsra,” Istenadta tehetsége mellett roppant akaraterőre és szorgalomra volt szüksége . . A tanulás évei

Először Vácon telepedett, meg s csak 1863-ban költözött a magyar fővárosba. Eleinte, amig vagyona romjaiból telt, mulatozott. ‘A már szabadabb levegőben elő Pesten hamarosan feltűnt egy atlétatermetü, barna-arcú obsitos baikaőrmester, aki a „Zrínyi“-ben, „Két huszárában e más efájta renomé« helyeken muzsikáltatott magának és nem húszast, de aranyat hajított a bőgőbe. A „Zrinyi“-ben hallotta először Patikárus Ferkét. Sírva fakadt, kétségbeesett, mert átérézite, átértette Patikárus művészetét, irigyelte nagyságát 6 emésztő vágy támadt a lelkében, hogy méltó ellenfele legyen valaha.

Most már éjjel-nappal tanult, gyakorolt. Hosszú éjszakákat virrasztóit* tanulmányozta a magyar zene természetét, eredeti stílusát, behatolt a titkaiba t azon volt, hogy1 a magyar

nóta szépségét eredeti tisztaságában mutathassa be.

Az ö példája mutatja, hogy nem elegendő az Istenadta tehetség: sok munka, önkinzó elmélyülés kell hozzá, hogy a zenei előadóművészeiben valaki nagyra vigye, akkor is, ha csupán a sokak által lebecsült cigánymuzsikáról van szó. Amikor aztán késznek tudta, magát, megszólaltatta a hegedűjét s egyszeriben bejutott a mágnás-körökbe, játszóit a« udvari bálokon, ebédeken s nem volt népszerűbb prímás őnála.

Száziizennégy uj és uj nóta

Kiváló erénye volt Rácz Palinak áz úgynevezett cigány-memória, Akinek ő egyezer eljátszotta, a nótáját, sohaéem feledte el többé, Emlékezetes

az az eset, amikor 1874-ben egyszer az „Arany 8as“-ban játszott a mulatozó képviselőknek. Si- monffy Kálmán fogadott Bartha Miklóssal, hogy

Rácz Pali egymásután eljátszik száz nótát, anélkül, hogy valamelyiket ismételné.

Rácz Pali is ráállott, Simonffy feljegyezte a nótákat szövegük szerint és Rácz Pali eljátszott nem száz, hanem száztizenmégy nótát. Egyiket sem ismételte. Húzta volna, még tovább is, de Bartha Miklós meg volt győzve.

Első külföldi útjára 1873-ban indult, Lipcsébe, majd Kálozdi Jancsi indítványára Londonba ment s az angol főúri körökben szerzett híveket a magyar cigányzenének. 1875-ben Szentpétervárott ragadta el játékával az orosz arisztokráciát.

Mint, ember is kiváló volt. Igazi grand seigneur. Szeretett jól élni, vendéglátó házat tartott a te- hénuceán (mo6t Kinizsy-uc-ca) s látogatóinak kedv. télve mutogatta büszkeségét, pipagyüjteményét, Egy-egy névnapi ünnepségén ott voltak az irodalmi s művészeti élet legjobbjai. Sokáig emlegették az 1869. évi Pál-napot, amikor Jókai Mór, Bla-ha Lujza s partnere Tamásfy József, „akinek ajkán zenévé olvadt a próza is”, a nemzet bárójának nevezett Bizsay, a 160 kilós Mohácsy bácsi s Bernáth Gazsi voltak a vendégek. Az öles magasságú Ráoz Pali jókedvében hegedű helyett gordonkát szorított az álla alá s Kálözdy Jancsival meg Patikámé Ferkóval igy játszotta el a Kál- lay-kettest, mire kezükben pulykacombbal Mo- hácsy bácsi és Bernáth Gazsi táncra perdültek.,.

Lehullott a rezgő nyárfa...

Amikor meghalt, ezren ée tízezren siratták. A véletlenül Peeten állomásozó 33-ik ezred, amelynek őrmestere volt, katonai diszpompávaí kisérte utolsó útjára. Temetésén ott volt Edeisheim Gyulai báró hadtestparancsnok, Máriássy és Haltán altábornagy. Berkes Lajos prímás vezetésével 120 tagú zenekar játszotta menet közben kedvenc. szerzeményét, a „Lehullott a rezgő nyárfa” cimü dalt. Ä felejthetetlen. I. Rácz Pál diszes síremlék alatt ott pihen a budapesti Kerepesi- tetfiétőbep Arany János sírja mögött.

Vele egyszerre kell megemlékeznünk a hatvanas évek nagy prímásáról, akiit ő mesterének tartott, KiGárdonyi Patikárus Ferkó

a Zrínyinek, a Komlónak és a Beleznai-kertnek volt a körülrajongott muzsikus cigánya, Eredetileg Dudásnak íhivták. A Patikárus-név úgy ragadt rá, hogy a hatvanas évek elején a Velenceitó mentén egyik kastély ura „lelki beteg” volt. Dudás bűvös játéka annyira elragadta a beteg íöldesurat, hogy igy szólt hozzá:

— Te gyógyítottál meg engem Ferkó, legyen ezentúl Patikárus a neved.

A hegedűjével muzsikálta ki magának Boka Károly gyönyörű Róza nevű leányát. Az öreg egy alkalommal Pesten volt s a Vadászkürtben szállott meg. Patikárus éjjeli zenével lepte meg, eljátszotta Boka kesergőit, s a hires debreceni Gigány leánya kezét anjádék-ozta neki. Két napig tartott a lakzi a debreceni Fehérlóban. LiSznyai Kálmán és Vackot Imre volt a násznagy.

Patikárus Ferkó hire sem állott nieg az ország határánál. 1867-ben a párisi világkiállításon ő játszott a magyar csárdában, többször hegedült III. Napóleonnak. Bandája, olyan erőkből állott, hogy a Biharié után az övét tartották a legjobb bandának.

Érdekes volt a-z 1868. évi verseny közte és Rácz Pali között, A Komlóban, meg a régi Lici- * 350

nusba.n mérték össze hegedűjüket. Művészetüknek teljes erejével játszottak mind a ketten. Rácz Pali akkor már teljesen kifejlett technikájának csodálatos virtuozitásával kápráztatta el hallgatóit. Patikárus nemes, cikornyátlau eredetiségével, zamatos, tősgyökeres magyarságával bűvölte el a kritikusokat. Ráczban több volt az erő, Pati- kárusban több az eredetiség. Ketten egymás mellett a legnagyobbak voltak.

Patikárus Ferkó 43 éves korában halt meg. A Komlóban nagyobb társaság ünnepelte 1870 március idusát. Patikárus mámorában egy szál ingre vetkőzve mulatott. A duhaj ifjúság felkapta s kivitte az udvarra, hol körültáncoltatták. Három hétre rá tüdőgyulladásban meghalt.

*

Három nagy..magyar cigány emlékezetét elevenítettük most fel... .Gárdonyi Sárközi Ferenc, győri Earkas Miksa, aszódi Berkes Lajos, szegedi Erdélyi Náci, gömörharkácsi Radios Vilmos, rozs- nyói Berki Plóris, idősebb Banda Marci... mind, mind olyan nevek a magyar cigányzene múlt századbeli fénykorában, hogy akkor, midőn ötszázéves jubileumát ünnepli a magyar cigánymu- zsika, kegyelettel illik megemlékezni róluk is.

Elkészült a levegő „Normandiaija

Húsz óra alatt teszi meg az utat Páristól Newyorkig

PARIS. — (MTP.) A Chalais-Meudoni repülőgép- gyárban a napokban készült el a francia óceánrepülés céljaira szánt óriásrepülőgép, amelyet a gép alkotója, Michel Vibauld mérnök, a levegő „Normandie”- jának nevezett el és amely az óceánrepülés technikáját állítólag gyökeresen fogja megváltoztatni. A gépet nem kevesebb mint két esztendeig építették és motorjának teljesítő képessége 5400 lóerő. Ezzel a géppel

350 kilométeres óránkinti átlagsebességet lehet elérni és akciórádiusza 4500 kilométer.

Huszonhat utas számára van benne kényelmes hely, egyébként a gép minden elképzelhető kényelemmel föl van szerelve: huszonhat ágy van benne, mosdófülkék, meleg és hideg vízzel, tökéletes fürdő- berendezések, étterem, bar, sőt még táncterem is. Az utasok ellátásáról és kényelméről egy fősteward és két pincér gondoskodik ezenkívül a repülőgép legénysége még négy emberből áll: a főpilőtából, két pilótából, a mechanikusból és a rádiókezelőből. Ötszáz köbméter benzint, benzolt és olajat igénye la négy motor. 402 méter telefonvezeték köti össze a parancsnoki hidat a kormány mellett ülő pilótával. 550 méter hosszú vezeték gondoskodik a hideg és meleg vízszolgáltatásról, valamint a meleg- és légszabályozásról.

Az utasok részére szánt helyiség 187.5 köbméter, a tökéletesen felszerelt, gép még egy_ miniatűr villanyfejlesztő központot is visz magával. Mint a levegő Normandiejának életrajzából kiderül, a gépihez 180 méter ólomcsövet, 2.385 négyzetkilométer vásznat és 10 kilométer fémdrótot használtak el.

A teherbíró képessége a gépnek 158 tonna, úgyhogy az utasok tetszés szerinti mennyiségű podgyászt vihetnek magukkal.

A repülőgép alkalmazása az óceánrepülés'ben szükségessé teszi két. úszó sziget építését. A 4500 kilométeres akciórádiusu gépnek ugyanis közbe eső leszálló állomásokra van szüksége. A monstre- gép épitésével párhuzamosan elkészítették az úszó szigetek tervét is. A tervet Mermos és Blériot készítették, akik a vizi 'repülőgéppel szemben a szárazföldöh landoló repülőgépeket helyezik előnybe.

A levegő Normandieja a Páris és Newyork közötti utat 20 óraalatt teszi meg

és egy levél, amelyet Parisban este 11 órakor a légiposta .szekrényébe bedobnak, harmadnap délelőtt Newyorkban már kikézbesithető,

Nyugdíjasok tanácsadóié

A legközelebbi rovat szeptember 26-án jelenik meg.

Nyugdíjas házassága. Mikor nem jár a jegyző özvegyének nyugdíj? Irányadó jogszabályok: az át. nem vett jegyzőknél a vármegyei szabályrendelet, a-z átvett" jegyzőknél az állami tisztviselőkre vonatkozó szabályok. — Az a nő, aki 60 évnél idősebb férfihez ment feleségül, állandó ellátásra csak abban az esetben tarthat igényt, ha férje a házasság megkötése után legalább, három évig még tényleges szolgálatot teljesített, 'agy ha a házasságból gyermekek származnak, vagy azáltal gyermekek ' törvényesittetnek. (Pozsony várni közs. és körjegyzők nyugdíjintézetéről szóló szabályrendelet. 34. §, 2. bek.) Özvegyi nyugdíjra van idénye azon özvegynek, akivel a tisztviselő tényleges szolgálata alatt kötött házasságot, még perlir, ha már 60 éves volt, ha a házasság legalább 4 évig tartott, vagy a házasságból gyer- meg született. (Udv. kamarai rendelet 1790, jun. 28-án és a volt osztrák keresk. min. 1903 május 24-én kelt 108 Reichsges.) — Különös méltánylást érdemlő esetekben az olyan özvegynek is, kinél a fenti feltételek nincsenek meg, engedélyezhető az özvegyi ellátás egészben vagy részben. (2. sz. törv. í920-ból, I. cikk, 5. §.)

Nehézségekkel küzdő asszony. A ..Nyugdíjas házassága“ cimü fenti közlemény utolsó bekezdése Önre is vonatkozik. Több esetet ismerünk, amelyekben az özvegy ezen törvény alapján kapott nyugdijat. (Neveket természetesen nem közölhetünk.) Az ezen kérdésben döntő minisztérium rendkívül szirroman jár el, azért tegyen kísérletet. ha különleges körülményeket hozhat fel indokolásul. De csak szakavatott képviselet mellett van kevés kilátás, egyébként kár a kiadásokért.

X. Y. Az 1928. évi március 28-án 56. szám alatt kelt törvény értelmében a nagyszülők nem fogadhatják örökbe unokájukat. Az örökbefogadásnak második. akadálya, hogy oly egyén, akinek van törvényes gyermeke, szintén nem köthet örökbefogadási szerződést. Az addig érvényben volt magvar törvény nem ismerte ezen korlátozásokat* Ne is próbálkozzanak. ...

Besztercebánya 16. 1937 január 1-től csak évi

49.800 Kc-t meghaladó nyugdijösszeg eseten y^n 15.8 százalékos levonás. Évi 9000 Kc-nál nagyobb, de 49.800, Kc-nál kisebb ..nyugdíjnál a levonás 5.8 százaléktól' 12.8 százalékig terjed.. Sém a 204/32, sem a 117/37 számú törvény nem ismér 16 százalékos levonást (belföldi nyugdíjasoknál!). Közölje címét pozsonyi. szerkesztőségünkkel (Lázáré t-ucca 45) és ingyen megküldjük a szlovenszkói nyugdijszaklap azon számát, melyben az erre vonatkozó szabályok részletesen fel vannak sorolva, 0 Nyugdíjas lelkész. A takarékossági rendelkezések (204/1932 számú törvény) tárgyában kaphat felvilágosítást a nyugdíjasok szaklapjából, melynek vonatkozó számát egyidejűleg ingyen megküldjük. Olvassa el a harmadik oldalon foglalt cikket, — A 204/1932 törvény 22. §-ának _d) pontja szerint a levonások a lelkészek nyugdijánál is eszközlendők. Az említett 20 százalékos levonásnak más a jogcíme. Alighanem túlfizetés visszatérítése címén vonják le. — A levélben közölt indok valószínűtlennek látszik és törvényes alapja nincsen. Bővebb felvilágosítást pozsonyi szerkesztőségünk utján kaphat. Válaszbélyeg csatolandó.

70 éves nyugdíjas. Hozzánk intézett kérdésére megtalálja a választ az első üzenetben. Semmi remény nincs arra, hogy 70 éves nyugdija-s-álla- potban megnősült nyugdíjas özvegye nyugdijat kaphasson, a legjobb, esetben egészen .'csekély kegydijat, ■ •

Nyugdíjas vasutas felesége. Az özvegynek ebben‘az esetben nem jár özvegyi nyugdíj, legfeljebb kegydij, de tekintettel arra, hogy a házasság hosszú ‘ideig tartott és a házasságból-gyermekek születtek, valószínű, hogy a kegydijat megkapja. Hogy a gyermekek után jár-e neveltetési járulék, csak abban az esetben tudjuk megmondani, ha közli, hogy mikor születtek a gyermekek és férje mikor lett nyugdíjazva.

Nyugdíjazott körorvos. Utasítást adtunk az ügyében való eljárásra a- kívánt helyen és részletes felvilágositást legközelebbi üzeneteink között közlünk.

T. I., tanító. A kívánt törvényeket Prágából utánvéttel rövid időn belül meg fogja- kapni.'

Nyugdíjasok adóügye. A 30 százalékos rendkívüli jövedelmi adót 1936-ra előre kellett volna megfizetni az előző évi jövedelem szerinti elszámolásra, Az adóhivatal jóváírja, ha. többet- fizetett volna, ha pedig kevesebbét, akkor felszólítja a különbözet kifizetésére. De kifizethet^ most is. A nyugdij után járó jövedelmi adót a kiutaló hatóság havonta levonja- és az-, év végén benyújtja az adóhivatalnak jóváhagyásra. Ha többet vontak le, úgy ezt jóváírják, ha kevesebbet, úgy ezt utólag meg kell fizetni. Az 1937. évi kivetés a-ny- nyit jelent, hogy a kivetés szerint kell a-z adót fizetni, ezt ugvis elintézi az utalványozó hatóság. Ugyanez'áll a ház- és földadóra. 1936-ban nem kell' még egysze-r megfizetni' természetesen, ha már kifizette,' 1937-re pedig a kivetés szerint kell fizetni. Az uj intézkedés csak formai változásé hozott, hiszen idáig is, az előzőóvi kivetés szerint ke lett a folyó évi adókat: fizetni.

Erdőőr. Édesapja jelentse be magát egyedül a nyugdijin tűzetnél, mire ^ a nyugdíjintézet .vizsgálatot indít, hogy tartozik-e a kötelező 'nyugdíj- biztosítás alá. Ha. igen, úgy az uradalomnak visz- szamenőleg is kellene fizetnie. Hogy mennyi nyugdíj járna, csak úgy lehet megállapítani.‘ha tud-