Prágai Magyar Hirlap, 1937. szeptember (16. évfolyam, 199-223 / 4345-4369. szám)

1937-09-12 / 209. (4355.) szám

i 1937 szeptember 12, vasárnap. 11 fkifyesi. idemtktdá Kőrösmező kivételével az egész országban esős és hűvös időjárás lépett fel. A hőmérséklet maxi- muma a Kárpátokban 28 fok, a minimum a Schnee- koppén — 1 fok volt. — Időjóslat: Jobbára fel­hős, esőre hajló, északnyugati széllel hűvös. Kele­ten is rosszabbodás. — AZ ÉRSEKIIJVÁRI MAGYAR IS­KOLÁK SZOMORÚ STATISZTIKÁJA. Érsekujvári tudósítónk jelenti: Az iskolaév kezdetén szokásos statisztikai kimutatások ebben az évben elszomorító képet nyújtanak a magyar iskolák helyzetéről. Megállapítha­tó, hogy mindegyik magyar népiskolában csökkent a tanulók száma. A római katoli­kus községi fiúiskolában a tanulók száma 712-ről — 11 százalékkal -—■ 632-re csök­kent, úgyhogy összesen 80 tanulóval keve­sebben töltik be a magyar iskola padjait. Mig a fiúiskolánál a csökkenés idén elsőiz- ben következett be, addig a Simor-féle ró­mai katolikus leányiskolában ez a csökkenés már évek óta jelentkezett s az utolsó két év­ben 80—'80 taulóval csökkent a tanulók szá­ma, úgyhogy két év alatt ez a csökkenés több, mint 20 százalékos. Mig 1935-ben még 720 volt a Simor-iskola leánynövendékeinek a száma, 1936-ban 640-re, idén pedig 556-ra csökkent a tanítványok száma. A magyar tannyelvű zsidó neológ iskolában a csökke­nés lényegtelen, viszont a magyarság szem­pontjából az a sajnálatos, hogy ez az iskola az idén már részlegesen szlovák tanitásra tért át. — SZTRÁJKOLNAK a KOMÁROMI CIGÁNY­ZENÉSZEK. A komáromi cígányzemészek letet­ték a vonót. Pénteken este közös megbeszélés után mind a hatvan cigány sztrájkolni kezdett, mivel az egyes vendéglőkben személyenként és esténként 1 korona 50 fillértől 2 koronáig terjedő összegben kaptak bért s ebből, valamint a gyéren hulló tányérozási pénzből megélni nem tudnak. Komárom két nagy kávéiháza nem alkalmaz [hely­beli cigányt e a nagy mulatságok is rendszerint | komáromi cigány nélkül szoktak lefolyni. A ci­gányok (helyzete éppen ezért igen sanyarú. Mun- ak adóiknak beje leintett ék, hogy addig nem ját­szanak, amíg legalább fejenként 5—6 koronát nem kapnak egy estére. Komárom vendéglői a megállapodásig zene nélkül maradnak. Hat hónapra Ítélték Pozsonyban Wolf prágai zagbankári Tózsdeprémiás por a pozsonyi bíróság előtt POZSONY. — (Pozsonyi szerkesztőségünk­től.) A pozsonyi kerületi bíróság Kvet-büntető tanácsa ma tárgyalta Wolf Pál prágai bank­hivatalnok csalási bünpörét. Wolf ismert prá­gai prémiás, aki két évvel ezelőtt Pozsonyban is működött és itt megismerkedett Muzsik Ja- roslav nevű magánhivatalnokkal1, akit úgyszól­ván egész pénzéből kiforgatott. Wolf Muzsiktól 200 darab Skoda-részvényt és 7600 korona készpénzt vett át azzal, hogy a részvényeket igyekezni fog a tőzsdén meg­felelő kurzus mellett értékesíteni. Egy Skoda-részvénynek akkor 85 korona volt az ára. Határidőre volt kikötve a Skoda érté­kesítése, de mikor a határidő lejárt, Wolf arra kérte Muzsikot, hogy hosszabbítsa meg a határ­időt, mert a részvények ára még nem emelke­M— dett. 1935 május elején ezután rohamosan emel­kedni kezdtek a részvények és Muzsik felszó­lította Wolfot, hogy az értékemelkedésnek meg­felelő összeget, 11.060 koronát utalja át neki. Wolf nem válaszolt a felszólításra, amire Muzsik megtette a feljelentést. Jellemző, hogy két évig tartott, amíg Wolf tartózkodási he­lyét ki tudták nyomozni. A tárgyaláson a prágai zugbankár azzal véde­kezett, hogy Muzsiknak nem jár csak 3600 ko­rona, mert a rábízott üzlet lebonyolítása fel­emésztette az egész nyereséget. A pozsonyi tárgyaláson Wolf nem jelent meg, mert pdllanattnyilag hasonló ügyekből kifolyó­lag az olmützi kerületi bíróság fogházában ül. A tárgyalást távollétében is megtartották és hathónapi börtönre ítélték. Sfllwtov SziDHÁz-KönWKuuKiUA. . Ill' —— MII— !■ Budapesti színházak A százegyéves asszony Mazo de la Roche színmüvének bemutatója a Magyar Színházban WERNER zongoraház Raktáron új, valamint használt hangszerek. Előnyös részletfi­zetési feltételek. Bratislava, Sétatér 32 xx Vese- és hólyagbajok (kőképződések), a máj és epehólyag betegségei esetén rendszeres házi ivókúrákhoz az erősen eilkaiiikus Bilini gyógyforrás vizét rendelik! Felhígítja a vizeletet és az epét, miáltal kiürítésük fokozódik. Kérdez­ze meg orvosát)! — HALÁLOS KOCSIGÁZOLÁS. Komáromi tudósítónk jelenti: Molnár Erzsébet másféles^ten- dős gutái kislány édesanyja elment hazulról s kislányát egy tizenkétéves fin felügyeletére bíz­ta. A kislány az uccán játszadozott s éppen alkkor szaladt keresztül az utón, amikor a gutái segéd- bíró fia arra (haladt kocsin. A fiú, ahelyett hogy a kocsit megállította volna, belecsapott a lovak közé, hogy megelőzhesse a kislányt, de ez nem sikerült s a kocsi keresztülment a kislányon. A kislány hasát teljesen összenyomta a szekér: súlyos sérülésekkel vitték be a komáromi kórház­ba, ahol meghalt, A vizsgálat megindult. — KASPAR-ZONGORÁK A POZSONYI DUNAVÁSÁRON. A most megnyíló pozsonyi Dunavásár egyik érdekessége a zongorakiállitás. A kömiggrätzi Kaspar-zongoragyár, amely 1910 óta áll fenn és évente mintegy kétezer zongorát, illetve pianinót készít és helyez el, legújabb mo­delljeit állította ki. A gyárat Szlovenszkón Nitsch István pozsonyi zongoráierakata (Stefá- nikava 9.) képviseli. Az orvosok szxadás ellen a 1LJ «! HS OIjEIV spec. gyó§ykrémel ajánlják Kapható drogériákban, gyógyszertárakban vagy közvetlenül SUCHOLIN-nál. Trencsénben — ELZÁRT ÚTSZAKASZ. ^ A zsolnai járási hivatal hirdetményt tett közzé arról, hogy a Sztreesnó—Ruttka közötti vágvölgyi állami ut 13.000—17.700 kilométer szakaszában építendő uj alagút, valamint ezen útszakasz átépítése követ­keztében ezen útszakasz ezév szeptember 15-től kezdve körülbelül 1938 július közepéig minden­nemű forgalom számára teljesen el lesz zárva. A közlekedés Árvából és Zsolna felől a Magastátira és Kassa felé (azaz a Vág folyótól északra eső vidéken) kerülő utón lesz lehetséges, mégpedig a Zsolna—V árna—Pámica — Kralovna—Csorba- kassai országos utón. A Vág folyótól délre Zsol­na—(Ruttka-—Turócszentmártom irányában a Zsol­na—Rajen — Facs'kó—Gajdéi—Turócszentmárton— Priekopa országos utón, illetőleg Pozsony felől a nyitravölgyi állami utón lesz lehetséges, BUDAPEST, — A szintén jubiláns — negy­venedik — évadot kezdő Magyar Színház érde­kes darabot választott szezonnyitó előadásul: Mazo de la Roche háromfelvonásos színmüvét, „A százegyéves asszony“-t. Mazo de la Roche regényei1 — a mai divatos iránynak megfelelően — mind egy család története körül forognak. Amióta Galsworthy a Foryste-család három­negyed századot átölelő ciklusával olyan átütő sikert aratott, nagyon divatosakká váltak ezek a családregények. Thomas Mann, Hervey Allen és Mazo de la Roche egyaránt nagysikerű mű­velői ennek a műfajnak. Ez utóbbi könyvei — tizet ismerünk már —• a Whiteoak-családról szólanak és ezek a regények az egész világ meg­hitt ismerősévé tették a család fejét, a százegy éves nagymamát. Ő a főhőse a most már szín­padra vittt családtörténetnek is. A darabban a regényekből ismert jellegzetes alakok szerepel­nek ugyan, de azért nem valamelyik regénynek színpadra való alkalmazásáról van szó, hanem külön megkonstruált történetről. A százegy éves asszony utolsó napjait mutatja be a szerző, A népes család tagjai, az előző és a második generáció, mind ott él együtt a jalnai birtokon. Az első generációt három öreg jelenti: Ernő és Miki bácsi, mindakettő hetvenen felül és Augusz­ta, aki Angliából költözött mostanában Jalnára, hogy anyját ápolja, persze tudatalatt azzal a gon­dolatai, hogy — jaj, nehogy kimaradjon a nagy! osztozkodásból, hiszen a távollevőnek soha sin-! csen igaza. Ernő és Miki két javíthatatlan öreg gyerek, egyiknek sincs egy íityingje sem. Az apait rég elverték, az egyik lóversenyen, a má­sik álnok barátokon és most a várható anyai jussal akarják második fiatalságukat megkezde­ni. A második generáció: az unokák, az elhunyt Philip öt gyermeke: kettő az első és három a második házasságból. A legidősebb Renny, ki­tűnő gazda, övé a jalnai birtok és ő tartja el test­véreit és az öregeket is. Megszerzi szűkösen mindazt, ami az élethez szükséges, de hogy köny- nyebben éljenek, ahhoz egy kis forgótőkére vol­na szükség. Pénze azonban csak a nagyasszony­nak van, ő pedig okult száz és egy esztendő ta­nulságaiból. Látott már vagyonokat szétfoszlani és amig él, rajtaül a pénzen s azt sem engedi meg, hogy halála után szétforgácsolódjék. Há­rom öreg és három fiatal várja a nagymama ha­lálát, ■— no, nem kívánják ezt nyíltan, de hát a természet rendje már az, hogy az emberek bizo­nyos korban távozzanak és amit gyűjtöttek, az utódokra hagyják. A nagymama ebben a máso­dik gyermekkorban szokatlan éleselméjűséggel látja a dolgokat. Játszik a környezetével, gonosz­kodik, bár gonoszság nincs benne, de szeretné, ha a halála után valami bomba robbanna fel a családi körben, ha a nagy vagyonnal, amit hátra­hagy, valamelyik családtagját előrelökhetné az élettel való párviadalban. Nyolcszor csinált az utóbbi években végrendeletet és a legtöbben Renny, a családfenntartó az általános örökös. Szívesen látnok, ha ez az elhatározás valóra vál­nék, mert Renny prózai lelkű ember ugyan, de talpig becsületes és ő egyike azoknak, akik őszintén szeretik a nagymamát és nem spekulál­nak a halálra. A másik: féltestvére, a gyerek­ember Fred. Ez kitör a Whiteoak-ok közül, nincs benne semmi próza, anyjának költői, mu­zsikus lelke van benne. Mindenki üldözi, gú­nyolja, mert nem tartják életrevalónak, még Renny is eltiltja a zongorától, mert a reális élet­re szeretné megnevelni. Éjszakánként lopakodik a templomba, hogy orgonán gyakoroljon és egy ilyen utján felriad a nagymama. Az örökkévaló­ság küszöbén álló asszony beszélget azzal, aki most kezdi az életet és gazdag életének tapasz­talataival erősitgeti a fiú törékeny lelkét. Az utolsó végrendelet Fredet teszi általános örö­kössé. Mindenki elkeseredett, senki sem érti az okát ennek az elhatározásnak, csak Renny; nem irigykedik. Ő rájött arra, hogy a nagymama cso­dálatos érzéssel ismerte fel a fiúban a lendületet, amely a családban egyedül csak ő benne volt meg és ezt akarta az érvényesüléshez segíteni. A férfi és a férfinak induló kézfogásával végződik a darab: „Nem szabad, hogy nagymama csalód­jék benned, Fred!“ Semmi sem történik ebben a darabban és mégis maga az élet ami a színpadon szemünk elé tárul. Igazi költő nyúl bele egy család életébe és művészi kézzel tárja fel azokat a kérdéseket, amelyek örökké aktuálisak és emberiek. Gyar­lók a hősök, még az okos nagymama is gyarló, ám még a vagyon után sóvárgók sem ellenszen­vesek, mint ahogy például rokonszenves a rideg Forsyte Soames is. Mert ez az érdeme ezeknek a lélekelemző családtörténet-iróknak: meglátják az emberit minden lélekben és igy bontják ki a család igazi benső életét. Mélységes filozófia árad ki de la Roche színmüvéből és ez az első pillanattól lebilincseli a nézőt. A Magyar Színház kitűnő előadással avatta ünneppé a szezonnyitót. A központban Vaszary Piri alakítása áll. Ez az Isten-áldotta nagy tehet­ség alakításában is eljutott a „sub specie aeter- nitatis“ határáig és megrázó realizmussal festi meg az örökkévalóság küszöbéről a hivságos földi dolgokra vissza-visszanéző lelket. Megdöb­bentő élmény a nyiltszinen megvívott nagy pár­baja a láthatatlan ellenféllel. Ezt a színpadi tel­jesítményt látni kell, leírni nem lehet. Uj színész mutatkozott be Fred szerepében, gróf Haller László. A grófi cim egyelőre ott szerepel a szin- lapon, de a fiatal színész nyilatkozata szerint nemsokára elmarad. Ha jól értjük: akkor ez üz­leti fogás akar lenni, a grófi cim bizonyos érde­kességet ad a színpadon. Haller Lászlónak erre nincs szüksége. Tehetség, de hogy mennyire ké­pes, még nem tudjuk megítélni, mert természe­tes elfogódottsága, rutinatlansága ebben a sze­repben szinte előnyéül szolgált. Volt sok szívből jövő hangja, de az első siker ne kapassa el, ta­nulnia kell. Mi úgy hisszük, hogy komoly értéke lesz a magyar színjátszásnak. — Vaszaryt csak­nem felérő mérték illeti Földényi László nemes, igen emberi Rennyjét. Megérdemelt nagy sikere volt. Az idősebb generációt Péchy Blanka, Törzs Jenő és Kabos Gyula emberi gyarlóságaival is közel hozták a nézők szivéhez, Keresztessy M. és Ilosvay F. viszont nyersindulatu kitöréseikben voltak jók. Simor Erzsébet szép Phebeje a kissé passzív szerep ellenére is megragadó. Ruttkay Iván a kölyök Bobbyban őszinte gyerek. Az egyetlen idegen a színpadon Patton, az ügyvéd. Pataky játszotta kimért nyugalommal, fölényes biztonsággal. A kitűnő rendezés, amely Bródy Pál érdeme, az Upor Tibor tervezte szép díszlet méltó a jubiláris szezónnyitó előadásbeli szín­vonalához. A. s, (*) Kodály Zoltán nagy sikere Angliá­ban. Londonból jelentik: A gloucesteri ze­nei hét magyar siker jegyében nyílt meg. Kodály Zoltán személyesen vezényelte Ga- lántai táncok című zenekari müvét. A Times emlékeztet arra, hogy a zenetörténelem ki­magasló alakjai: Händel, Bach és Mendels­sohn müveit ezen az ünnepen ismerte meg az angol közönség. Az idén a külföldi zenét méltón képviseli Kodály Zoltán, a kiváló magyar zeneszerző. Hasonlóképen ir a Mor­ning Post. A Daily Telegraph szerint a lon­doni szimfónikus zenekar olyan kitünően játszott, mintha összes zenészei magyarok lettek volna. Kodály Te Deum-ját is vezé­nyelni fogja az ünnepi héten, azonkívül elő­adásra kerül „Jézus és a kufárok“ cimü müve. {01®^ a vui-Uéityaq,- efie&aiasaíi 9y6gyvlztt A szeptemberi Magyar Minerva Ennek a tartalmas és egyre fejlődő szloven- szkói folyóiratnak szeptemberi számában ismét több figyelemreméltó tanulmányt és formailag is értékes szépprózai írást találunk. A tanulmányok sorát ezúttal dr. Farkas Geiza nyitja meg, aki ér­dekes megjegyzéseket fűz André Gidenek, a ki­tűnő tollú, francia szocialista Írónak legújabb könyvéhez. A kiváló szociológus elismerően emeli ki a „Retouches ä mon Retour de 1' URSS“ szerzőjének tárgyilagosságra való törekvését, de egyúttal találóan állapítja meg, hogy André Gide nem egészen szerencsésen állapította meg uj könyvének a címét, mert retouche — azaz törlés és ujjáirás — nem sok van benne; inkább az előbbi: Retour könyvében elfoglalt álláspontjá­nak újra leszögezése és megerősítése.. Nagy ér­deklődésre tarthat számot Sipos Győzőnek Rá- zusról, az államfordulat utáni szlovák irodalom egyik legjellegzetesebb egyéniségéről irt nekro­lógja is. Az elhunyt főjellemvonásai a nyíltság, egyenesség, bátorság és az igazság keresése, —• Sípos Győző szerint — nemcsak költészetének adtak egyéni jelleget, de megnyilatkoztak magán­életében és politikai tevékenységében is. Dr. Mező Ferenc ohmpiai világbajnok jellemző s ed­dig ismeretlen apróságokat örökít meg Deák Fe­rencről és leszögezi, hogy a magyar sporttársa­dalom is büszkén vallotta a magáénak Deákot. Veres Péternek nagy feltűnést keltett önéletraj­zát, a „Számadást“-t Farkas Geiza mindazok fi­gyelmébe ajánlja, akik érdeklődnek a magyar föld népének eddigi és további sorsa iránt. A szorosan vett szépirodalmi részben Reményi József először szerepel novellával a Magyar Mi­nerva hasábjain. A nagy magyar amerikai iró „A pillanat diadala“ cimü elbeszélésében egé­szen újszerű témát dolgozott föl, miközben csil­logó köntösbe öltöztette nemes gondolatait is. Fenyves Máriának „földszagu“ kis elbeszélését hozza meg a folyóirat, mig a költők közül a po­zsonyi Kende Ivánnak és Weöres Sándornak szép verseit kell kiemelnünk. Költeménnyel sze­repel még Puszta Sándor, az ifjabb magyaror­szági költőnemzedék tehetséges tagja is. Fordí­tást Sipos Győző tollából olvasunk, aki szinte tökéletes művészettel ültette át magyarra Rázus- nak „Látogatás“ cimü megrázó költeményét. Nyiresi-Tichy Kálmán ebben a számban tovább folytatja vége felé közeledő szatirikus kisregé­nyét, amely egyre nagyobb érdeklődést vált ki olvasóközönsége körében. Tamás Lajosnak és W. Wimberger Annának színes és eleven tollal megirt könyv- és film- birálatai — „Az édes mostohá“-ról és „Az édes anyaföld“-ről — egészítik még ki a változatos szám tartalmát, amelyet melegen ajánlunk olva­sóink figyelmébe. * A dr. Reine! János szerkesztésében megjelenő Magyar Minerva előfizetési ára félévre 15, egy évre 30 korona. A kiadóhivatal (Pozsony, Seg- ner-ucca 3) kívánságra az 1. számtól kezdve küldi meg a folyóiratot és készséggel szolgál csekklappal is. Uj, egészéves előfizetők — 3.60 korona pótköltség megküldése esetén — könyv­ajándékot kapnak. Egyes szám ára 3 korona, mely bélyegben is beküldhető. Egyes számok Budapesten a Stádium-könyvesboltban (IV„ Kecskeméti-ucca 8), Pozsonyban a Stampfel-, a Szent József-könyvkereskedésben, valamint Weiss M. Ujságüzletében kaphatók. (*) Vetitettképes SzMKE-előadás Po* zsonyban Petőfi Sándor „János vitéz“-érpL A SzMKE pozsonyi szervezete szeptember 26-án, vasárnap délután hatórai kezdettel tartja meg első rendezését a kereskedelmi grémium nagytermében (Goethe-ucca 15.)- Az ingyenes kulturestén Petőfi halhatatlan arökszép népi meséjét, a „János vitéz -t ol­vassa föl Nógrády Ferenc, az ismert előadó- művész, Prohászka Istvánnak, a Csallóköz > legtalajosabb magyar festőművészének nagyszerű János vitéz-illusztrációi kiséreté- nen. A vetített képes fölolvasás előtt Kör- iyei Elek „Petőfi János vitéze a magyar op- :imista fölfogás evangéliuma“ címen tart rö­vid előadást, amelyben a magyar népies költészet legegységesebb és legtisztább al­kotásának keletkezését és művészi s etikai írtékét világítja meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents