Prágai Magyar Hirlap, 1937. szeptember (16. évfolyam, 199-223 / 4345-4369. szám)
1937-09-11 / 208. (4354.) szám
<TOA!G&I -A\AG^AR- H1KLÄ£ 1937 szeptember 11, szombat. Jitikai, gazdasági és kulturális szervezettségének tevékenysége fokozottabb mértékben szolgálja a magyar földmunkások és ipari munkások érdekeit. A magyar munkásság a nemzeti közéletnek egyik legjelentősebb szerves része, amely joggal igényel maga számára munkát, kenyeret s emberi életet. A magyar nemzeti társadalom szervezetében méltó helyet kell biztosítani a magyar munkásság képviseletének, viszont a magyar munkásságnak be kell látnia, hogy érdekei biztosítását, igényei kielégítését, munka- és kenyérkereseti lehetőségét csak a nemzeti keretben yaló elhelyezkedéssel s a nemzeti társadalom többi rétegeivel összhangban tudja kellőképpen elérni. Az itteni magyar politikának legfőbb törvénye csak az lehet: ..Szeresd magyar testvéredet, mint önmagadat!“ s ezért a nem magyar pártokba tévedt magyarokat érvekkel és szeretettel kell meggyőzni tévedésük felől s amennyiben a magyar frontba beállanf készek. a megtérő fiúnak kijáró testvéri szeretettel kell visszafogadni őket. Végül az egyesült párt kárpátaljai kerülete ez alkalommal is kihangsúlyozza, hogy munkájában a magyarság, a magyar nép népi érdekeinek szolgálatában áll továbbra is magyar nemzeti alapon, amit krisztusi szeretettel kiván szolgálni. Teljes bizalommal van vezetői iránt, értékeli azok Önzetlen és kipróbált munkáját s a jövőben is elvárja tőlük, hogy a még nehezebbé vált viszonyok között még több akarással és még nagyobb munkakészséggel, tudással és lelkesedéssel fogják végezni a rájuk bízott szent ügy szolgálatát. Nem a pártok szövetkezetei osztják ki az olcsó cukrot PRAGA. — A Cseluzlovák Sajtóiroda jelenti: Az utóbbi Időben több lap beszámolt arról, hogy a szegények között olcsó cukrot fognak kiosztani befőzés céljaira. Minthogy azonban ezek a Kirek elferdítették a tényállást és a közvéleményt tévedésbe ejtették, föl- világositásul a kővetkezőket közöljük: A leginkább nélkülöző és legszegényebb rétegek háztartásának olcsó befózö-cukorral való ellátását célzó akció néhány gnzdasági és szociális szervezet, főleg azonban n képviselöház közellátási bizottságának kezdeményezésére indult meg. A cukorosztást az inségakció kiegészítéseként fogják lebonyolítani. A Lidové Noviny a félhivatalos jelentéshez hozzáfűzi, hogy ezek után nyilván elejtették azt az eredeti tervet, amely szerint az egyes pártok szövetkezetei osztották volna szét az inségcukrot, hogy ezzel is elvegyék az akció politikai Izét. Mi a titka az északamerikai polgár megelégedettségének? ■ ■ ■ Munkások, akik a polgári jólét mifelénk ismeretlen kényelmét élvezik Horny Oszkár föífegyzései n. Valahányszor néprajzi, kulturális, technikai vagy más leírást, ismertetést olvastam Amerikáról, mindannyiszor kétkedve fogadtam el azokat, mert Amerikáról még eddig mindig csak az elismerés, dicséret és csodálkozás hangján hallottam szólni. Akár a mindennapi életről, akár az amerikaiak vallásos vagy kulturális életéről szólották hozzám a holt betűk, mindany- nyiszor az a vágyam támadt, hogy a leírtakat egyszer szeretném a valóságban látni, szeretnék azokról személyesen meggyőződni, mert valahányszor Európa bármely országában is utaztam, mindenütt más kép tárult elém, mint amilyet magamnak földrajzi tanulmányaim alapján elképzeltem. S most, hogy bőséges alkalmam van ily irányú tapaszalatok gyűjtésére, megvallom őszintén, félve fogok azok leírásához, mert úgy godolom, hoy mindazt, amit én láttam most, azt már jobban és alaposabban látó szemek figyelték meg és sokkal kimerítőbben vetettek papírra, mint én. Bármint legyen is a dolog, a tény az, hogy mindenben meg kell erősítenem azt a régi állítást, hogy az európai életmód semmi tekintetben áfcm egyenrangusitható az amerikai élettel, mert az ifjú Amerika minden tekintetben (kivéve az irodalmi és művészeti 'alkotásokat) felülmúlja az öreg, kivénült mestert, Európát. A magunk okulása, otthon robotoló embertársaim biztatása és otthoni munkánk céltudatos irányítása céljából három kérdésre szeretnék válaszolni: 1. Mi az amerikai polgár boldogságának és megelégedettségének a titka? 2. Milyen az amerikaiak vallásos élete? 3» Milyen az amerikában élő európai nemzetiségek kulturális élete? Amikor az amerikai polgár megelégedettségének cs boldogságának titkát keresem, akkor nem a gazdagok, a milliomosok megelégedettségéről kívánók szólani, mert hiszen arra az ő gazdagságuk adja meg a feleletet, hanem ennek a boldogságnak titkát a munkásosztálynál és a ''•ele egy rangban levő, nálunk úgynevezett la- tainer-osztálynál keresem. Az amerikai polgár azért boldog és megelégedett, mert munkája utón emberi életet élhet és pedig olyan életnívón, amilyen életnívó nálunk csak keveseknek jut. Ezt pedig a dolgozó egyedek összessége, a polgári társadalom azzal éri el, hogy lelkiismeretesen teljesíti kötelességét, dolgozik, képzi magát s igy tudásával és becsületes munkájával magasabb nívóra fejleszti szebbé, tökéletesebbé teszi a mindennapi életet! Míg nálunk úgy a munkás-, az iparos- és kereskedő-, mint a tisztviselőosztálynál csak panaszt, csak siránkozást hallunk, addig Amerikában. akivel eddig csak találkoztam', mindenki azt mondotta: van munkánk s hála Istennek. megvan mindenünk. Nálunk az egyetemi végzettségű ember, ha meghallja, hogy X. Y. munkás 6—8 korona órabért kap (sajnos, ilyenek kevesen vannak) rögtön az ő egyetemi végzettségét emlegeti és a 8 koronás órabért igazságtalanul magasnak találja az 6 fizetéséhez arányitva. A munkásember viszont nálunk nem értékeli a tisztviselők idegölő robotmunkáját, nem is* meri a kenyerüket irótollal kereső emberek munkájának verejtékességét, értékét és szemük re hányja, hogy míg ő a műhelyek poros füstös levegőjében, piszkos munkaasztalnál dolgozik keserves izzadsággal, addig „a2 urak" s hűvös szobában Íróasztaluknál ülve aláírnak egy-két aktát és elsején felveszik a nehéz ez-e seket". Amerikában nincs ez így. Itt nincsenek a társadalmi tagozottságok kiélezve. Itt mindenki munkás. Amerikában nem vetik a szemére az asztalosnak és nem IrigvÜ tőle senki, hoov ő «gy dollár és 40 cent órabért kap. melv « mi pénzünkre átszámítva napi nyolcórás lü£Ía m!lle,l‘ \ d°]g0* nap1a ala« heti 10U0 ^hszlovák korona munkabérnek felel m«g. A gyári munkásleány kezdő fizetése heti !5 dol,ár és természetesnek találja mindenki. ■ Ny egy borbély nyírás és borotváiéiért 75 centet kap körülbelül 22 korona) s ugvanak- < ' *0v tanító havi kezdőfizetése 100 dollár. •" a kcrc'»M nem t^zi c :.á az amerikaiakat. Nem úgy mint nálunk. nagy titok és nem nagy művészet. A háziasszony azonnal megtelefonálta, hogy ma ebédre az ő vendégei leszünk. A jégszekrényből konzerves dobozokból friss sör ömlött poharainkba £ elhelyezkedve a konyha asztalánál ügyelő álláspontot foglaltam el. A háziasszony konzei- ves dobozokat bontott, bekapcsolta a villamos kapcsolót, az ételeket megfelelő zománcozott edényekbe öntötte, azután ismét elővett egy dobozt, amelyből valami barnás port öntött egy tálba, amelybe előzőleg meleg vizet öntött, megkeverte s ezt is a többi ételekhez tette a sütőbe és kb. húsz perc alatt kész volt az ebéd. A jégszekrényből még hideg lazacot, salátákat, sajtokat, gyümölcsöt szedett elő, a frissen sült tésztát gyümölcsízzel, tejszínhabbal pofozta meg s mire összejött a család, azonnal asztalhoz ültünk s mondhatom, azt az ebédet még Kissnél Ungvárott sem kaptam volna meg a „Bercsényi-ben. Meg vannak tehát még a munkásosztály háziasszonyai is mentve a konyha hőségétől, az egész délelőtti főzéstől, a piacrajárástól, sőt még a legkevésfcbé szimpatikus mosogatástól is, mert a mosogatást is villamos gép végzi el. Az asztalról és taikaréiktüzhelyről lekerülő edényeket beteszik a mosogatógépbet mely három perc alatt -tisztára mo. sa, megszáritj-a s minden törül- getés nélkül elrakhatja a háziasszony a helyükre. — Mindezt pedig a háziasszony a rádió muzsikája mellett végezheti s ha netalán valamire szüksége lenne, a konyhában levő telefonon megkérheti a „síor'-ból, amely öt percen belül házhoz szállítja az árut, ha mindjárt 2 dkg. borzról vagy paprikáról is van szó. — Az pedig egészen természetes, hogy a gyári munkás-szüiő-k leányai is szabadidejükben naponkint teniszeznek, a fiuk pedig golfoznak, boxolnak vagy más sportot űznek. Nyári időben péntek délután az egész család automobilon útnak indul és hetenkint két napot a tengerparton, vagy más kellemes helyen -töltenek el. Ezt megteheti minden dolgozó munkás, mert szombat és vasárnap munk-aszünet van és az éttermek, italmérések kivételével az összes üzletek is zárva vannak, azonban pénteken eote, amikor a munkásság heti fizetését k-ap-j-a, minden üzlet esti 10-től 11 óráig van nyitva. — Az amerikai polgár és családja tehát emberi életet élhet, ami fogalmaink szerint valódi úri életet, mely nem henyélésből, de a becsületesen elvégzett munka után testi és lelki felfrissülésből áll. Amerikában nem politizálnak az emberek annyit, -minit nálunk. Nálunk mindenki politikus és poli- kritikus. Nálunk mindenki szónok, jóllehet a retorikán ak alapvető igazságaival sincs tisztában. Nálunk, majdnem mindenki elevenek és holtak i-télőbirája. Nálunk a legtöbb négy elemi végzettségű polgár természetes eszére hivatkozva véleményt nyilvánit a legbonyolultabb közgazdasági vagy jogi kérdésekben, sőt akadnak nagyon sokan, akik jóllehet a helyesírással sincsenek tisztában, belekontárkodnak az újságírók hivatásába, sőt már több alkalommal hoztak hozzám elemi végzettségű polgáraink verseket is a helyesírási hibák kijavítása céljából, vagyis bemerészkednek lépni még az irodalom szentélyébe is s ha valaki visszain-ti őket, arra hivatkoznak, hogy Petőfi Sándornak sem volt érettségije. — Ezt nem tapasztalom az igazi demokrácia és szabadság hazájában, Amerikában. Roosevelt győzött a választásokon s most az ellentábor sajtója is csak a legnagyobb elismerés hangján ir róla, mert Roosevelt munkát, kenyeret biztosit nemcsak párthiveinek, hanem mindenkinek s ezzel a nép boldogulását biztosítja. Legnagyobb politikai ellenfele, a választási küzdelem hevében legnagyobb ócsárlója — Dupon-t — is meghajlik a választások után Roosevelt előtt és leányát nőül adja Roosevelt fiához. Mivel pedig az első kérdésre adott feleletem „happy end"-el végződik, az a-men-kaiak vallásos életéről a következő alkalommal fogok szólani. Mifelénk, ha egy iparosnak vagy kereskedő nek jól megy a dolga, akkor úgy ő maga, va lamint családjának többi tagjai tuknéretezet igényekkel lépnek fel. „rázzák a rongyot" mivel kellőképpen nem biztosítják jövőjüket eay szép napon azon veszik magukat észre hogy a családfenntartó kereseü lehetősége bár mily oknál fogva megcsappant vagy teljesei munka és kereset nélkül maradt s akkor eg; nagyigényü család szerencsétlensége kifejezhe tétlen, mert a jó sors után nagyon nehéz meg szokni a kartonruhát és a tengeridarát. Amerikában a munkáscsalád minden tagji igyekszik elhelyezkedni, öreg napjaira, vagy í „non putarem"-ekre számítva magának különbö ző biztosításokkal biztos, nyugodt és kényelme megélhetést biztosítani. Ily körülmények közöt értjük meg azokat a dolgokat, amelyek különbéi titkok és problémák számunkra. A család minden dolgozó tagjának hat—nyolc hengeres autója van. Nálunk a magánautó tartása jómódot és fény üzést jelent a legtöbb esetben, addig Amerikába: életszükséglet az, mert a Newyorkban, Bridge portban, Detroitban vagy más nagy városol üzemeiben elhelyezkedő munkásságnak csak ki hányada lehet abban a szerencsés helyzetben hogy munkahelyén lakhat, a legtöbben más vá rosokban laknak. Sógoromnak például 180 kilo méternyire van lakásától az íróasztala, amely nél kenyerét keresi s ilyen távolságot bármilyei elsőrangú betonúton is megtehessen, ahhoz eg^ jó autóra van szüksége. S most tekintsünk bele egy egyszerű gyár munkás családi, mindennapi életébe s látni fog juk a különbséget a mi munkásságunk életnivój; és az amerikai munkás sorsa között. Mig a m munkásságunk legnagyobb része siralmas és szá nalomra méltó körülmények között tengeti éle tét, neveli gyermekeit, addig az amerikai munká: valóban emberi életet él. Mig nálunk a szegénység és nyomor a bűn melegágya, sokszor a csa ládapa iszákosságának, leánya eltévelyedésénei részben való oka, addig az amerikai munká: még jobb sorsot teremt gyermekének, mint ami lyen az övé volt. Az amerikai munkás a hét öt napján dolgozd napi nyolc órát. Minden szombat és vasárnapjt szabad. A bőséges reggeli elköltése után a csa Iádnak távolabb dolgozó tagjai autóikba ülne! és munkahelyeiken reggel 8 órakor munkába állnak. Délután 5 órakor fejezik be munkát s a munkás otthon megfürdik, a mi fogalmain! szerint úrrá vedlik s a 6 óra tájban elköltőt vacsora után családjával együtt, vagy a nél kül, klubhelyiségében, iskolában, színházban hangosfilmelöadásokon vagy más alkalmi ősz szejöveteleken — akarva vagy nem akarva — továbbképezi magát és intelligens embern válik. i ermészetesen itt is van korcsmázó, részege: ember is, de nem sokáig, mert egy-két mulasztá: után munkaadójának szigora vagy észheztériti vagy ajtót mutat az ilyen munkásnak. Alkalmam volt megtekinteni több tőlünk ki vándorolt honfitárs otthonát. Meglepett! A leg több munkáscsaládnál három-négyszobás, par kettes és garnitúrákkal kifogástalan „úri módon' berendezett lakást találtam, mert az amerika munkás a szó szoros értelmében vett ur. — Je Jenlcg Torringtonban tartózkodom, mely város ..ának körülbelül 30.000 lakosa van, azonban majdnem minden munkás családi házában vil lány- vagy gázfűtésű takaréktüzhelyet, fürdő szobát, mosógépet, villamos jégszekrényt, por szi\ógépet, rádiót, telefont, villanyvasaíőt, villanyórát stb. találtam. Hol van ettől az életnívótól a mi munkásságunk? oöt egész Kárpátalja területén sincsen senki, bármi ly gazdag is legyen, akinek házában mindezt megtalálhatnám. ,93 )-n gyárimunkáscsalád meglátogatásánál csodálkozásomnak adtam kifejezést, hoqy jóllehet már fél 12-re járt az idő, de a háziasszonynál nem láttam azt a kapkodó idegesséqet. amely nálunk látható hasonló esetben, ha a háziasszony idejét ellopja egy ki nem tessékelhető vendég es neki negyed 1-kor ebédet kell tálalni munkából hazatérő férjének és családjának. A háziasszony mosolyogva. a következőképpen oszlatta el kételyeimet. A konyha falába beépített szekrény ajtaját nyitotta ki s megmutatta =?.rly,CSupa konzerves és fűszeres dobozból állott A leves, a főzelék, egy egész suU csirke, sült kacsa, különböző saláták, majonőÜkP°íu Stb- különbözö nagyságú kon- zerves dobozokban szépen egymás mellé rakva, a tej. tejfd sajtok, gyümölcs, viz, sör, highball, g n Stb pedig a jégszekrényben. Megkértem hogy főzze meg előttem az ebedet, meri én ári ÍuLrilriT 1 p nLCVCtett honfitársnőm s oly K ? \ ’'Fathcr urak is itt maradnak e cdre. akkor hozzáfog az ebédkészitéshez. Ez ugyan nem volt nagy áldozat és nehezen teljesíth t0 Hrcl. Rönkről s igy beletekinthettem "z ' 111 '"01 kon>'na titkaiba is. Mondhatom nem Lőcse újból megkezdte a tűzifa eladását, de ötven százalékkal felemelte az árát. Tudósítónk jelenti: Közöltük nemrégiben, hogy Lőcse városa beszüntette a városi faraktárból való tüzifaeladást, mert egyes élelmes lánckereskedők itt összevásárolták olcsón a fát és más. városokba — jóval drágábban — adták el. Időközben a tanács megállapította a lakosság őszi faszükségletét és a rendelkezésre álló famennyiséget, mely az erdészeti hivatal jelentése szerint háromszáz ölet tesz ki. Ennek alapján az eladási tilalmat visszavonták s egyben a tűzifa árát — a raktárból — bécsi ölenként 125 koronában állapították meg az eddigi 80 korona helyett. A faeladás egyelőre csak szeptember, október és november hónapra szól, egy-egy család (háztartás) havonként csak félölet kaphat a polgári osztályfára jogosult háztulajdonosok és a szárazfa-beszerzésre jogosult fogattulajdonosok kivételével. A faeladást azért kellett korlátozni, mert a haszonfa kitermelésénél csak eny- nyi hulladékfa maradt fenn, a többit kénytelen a város — jövedelmének fokozása végett — a bérlő Ofa-cégnek haszonfaként átadni. 300 öl tűzifát az arra legjobban rászorult családok részére kellett fenntartani. A városi faraktárból vásárolt tűzifának továbbadására vcnatkor'‘ tilalom a jövőben is fennáll. Két szerelmes unokatestvér megdöbbentő öngyi kossága VAGHOSSZUFALU. —- Megdöbbentő < szerelmi dráma történt Nováki községben. Pargcr András 21 éves gazdalegény már i több mint egy éve udvarolt 19 éves unoka- ( húgának, Parger Piroskának. A szülök azonban nem nézték jó szemmel a fiatalok axerclmét és kijelentették, hogy semmi szín ( alatt nem egyeznek bele, hogy a közeli ro- , konok házasságra lépjenek. Ez annyira el- , keserítette a fiatalokat, hogy kimentek a < faluszéli erdőbe cs egy tölgyfára fölakasz- i tofták mngukat. A járókelők akadtak rájuk, a két szerelmes egymás mellett lógott a fa egyik ágán. Búcsúlevelet találtak a fiú zse- ( bében, amelyet mind a ketten aláírtak és amelyben bejelentik, hogy nem lehettek egymáséi, tehát inkább a közös halált va- 1 lasztották.- SALJAPIN PöSTYßNBEN. Pöstyénből < jelentik 1 < dór Sn.japin. a világhírű orosz opera- 1 énekes hosszabb gyógykezelésre Pöstyén- ' fürdőbe érkezett. Saljapln a Thermia Palace- ; szállóban szállt meg. — KALLAY MIKLÓS FIANAK VA- ' DASZSZERENCSETLENSÉGE. Buda- ! pesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Súlyos vadászszerencsétlenség történt Kál- lay Miklós nyugalmazott magyar földmű- 1 velésiigyi miniszter kállósemlyéni birtokán. J A miniszter két fia, Kristóf és András, egy ‘ németországi barátjával fogolyvadászatot ' rendezett a birtokon. A németországi vendég egy felszálló fogolycsapatra sütötte el fegyverét s nem vette észre, hogy a közeli kukoricásban Kállav András, a miniszter 17 eves diákfia áll lesen. A sörétek a fiatalembert súlyosan megsebesítették. Kállav András fején í\s karján sebesült mei. több' .•5,-éi pedig a gyomrába fúródott. Állapota* i \ c. de ü. n életveszélyes.
