Prágai Magyar Hirlap, 1937. szeptember (16. évfolyam, 199-223 / 4345-4369. szám)

1937-09-02 / 200. (4346.) szám

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. 9 A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. lg/es szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.— Ké. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 11., Panská a 1 i c e 12, 11. emelet 9 Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. 9 9 TELEFON: 3 0 3 -1 1. 9 9 SŰRQÖNYCIM HÍRLAP, PRAHA. A háború egyre élesebb formáltál öli lij japán offenziva Sanghajnál Kolerajárvány a kínaiak között — japán céljai Északkinában Megnyílt az iskola (s. L) Mialatt e sorokat írjuk, az ünne­pélyes Te Deum után már az iskolapadok­ban ülnek a gyermekek és serdülők a köz­társaság valamennyi iskolájában. Tanítás még nem folyik ezen az első napon, — ez íratlan törvény — ma még csak a tanárok­kal és az iskolapadokkal barátkoznak újra a szép nyári vakáció után a növendékek. A gyermekeknek ma még nincs egyéb gondjuk, minthogy leirják a tanrendet, be­vásárolják a tankönyveket és tanszereket, illetve... éppen itt kezdődik a szülők gondja. Szeptember elsején rójjuk le a leg­nagyobb áldozatot gyermekeinkért: tan­könyv, tanszer, tandíj, uj ruha, uj cipő és mindezeken felül a kosztpénz, amit az a Sok szülő kénytelen fizetni, akiknek gyer­mekei nem tanulhatnak az otthoni község­ben, sokszor az otthoni városban sem. Minden szülő gondja óriási szeptember elsején, de a magyar szülő gondja minde­neknél nagyobb. A szlovenszkói magyar gyermek iskoláztatása külön áldozatokat jelent, akkor is, ha az otthoni községben jár iskolába, hát még akkor, ha idegenbe kényszerül. A magyar gyermeket nem szol­álja ki kényelmesen és higiénikusan az is­ola, a városokban a legtöbbjének naponta messzire kel] vándorolnia, mert majdnem mindenütt csk egyetlen iskola fogadja be őket, a falusi gyermekek nagyrésze pedig az országúton kénytelen naponta gyalogol­ni sok kilométert, vagy vonaton beutazni a szomszédos községbe és városba, ahol a magyarnyelvű oktatást megtalálja. Az is­kolaépületek tulnyomórészben nem felelnek meg a higiénia mai követelményének, — rengeteget irtunk arról, hogy öreg, leve­gőtlen, rosszvilágitásu, egészségtelen épü­letekben készül az életre a' magyar ifjúság. Magyar szülőnek és magyar gyermek­nek kell hozni a legtöbb áldozatot Szloven- szkón az anyanyelvi oktatásért, de az ál­dozat megéri az eredményt! És rajta kell lennünk, hogy megérje az eredményt! Ma már egyre több magyar tudja Szloven- szkón, hogy az áldozatot nemcsak a ma­gyarságért, a nemzeti eszméért hozzuk, ha­nem gyermekeink boldogulásáért. Az op­portunista gondolkodás, amely eddig ha­misan ítélte meg a gyermek érdekeit, egy­re inkább helyet ad a tisztult felfogásnak, hogy az anyanyelvi oktatás adhatja egye­dül gyermekeinknek azt a felkészültséget, amelyre az életben szüksége van. Nem egyszer hangoztattuk, hogy csak anyanyel­vén képes a gyermek megtanulni annyira az egyre növekvő tananyagot, hogy az ne essék ki agyából az év végével, mint ide­gen teher, hanem a vérébe szívódjék fel belőle annyi, amennyi az alapvető művelt­séget adja az élet nehéz harcában. A nö­vekvő gyermek nem bírja el a kettősséget: a magyarul való gondolkodást és az idegen nyelven való tanulást. Ehhez korbeli fej­lettség és edzettség szükséges, amit csak az egyetemi években ér el az ifjú, A ma­gyar középiskolát végzett fiatalok átlagban kitünően boldogulnak az egyetemen, — az idegennyelvü egyetemen! —■ éppen azért, mert előképzettségi alapjuk szilárd és biz­tos. Főleg pedig karakterbeli egységük és biztonságuk maradt meg, ami nélkül nem lehet boldogulni az életben. Magyar öntu­datukat nem kezdte ki az idegennyelvü elemi és középiskola, nem kényszerültek rá FOLYTATÁS A 2. OLD. I. HASÁBJÁN SANGHAJ. — Szerdán reggel Sanghajtól északra megkezdődött a napok óta várt nagy japán offenziva, miután a tegnapról mára virradó éjjel a japánok Vuszungnál újabb csapatokat szállítottak partra. Az offenziva körülbelül 16— 18 kilométeres fronton indult meg a várostól északra és keletre és rendkívül heves volt. A front mentén a Jangcse völgyében lévő falvak mind lángban állnak. A japánok minden hadi eszközt mozgósítottak és a front fölött hatalmas füst­felhő gomolyog. A japánok tegnap elfoglalták Vuszungot s a front most a Vangpoonál és Vu­szungnál kezdődik és Janghongon át Kiating felé húzódik. A leghevesebb ütközet Kiangvannál dühöng, a japánoktól megszállt nemzetközi te­lep északkeleti csücskénél. A francia városban kolerajárvány dühöng. A járvány egyelőre csak azokban a kerületekben BUDAPEST, — (Szerkesztőségünk tele-’ fonjelentése.) A „8 Órai Újság“ és az „Az Est“ vezércikkben foglalkozik a sinajai kis- antant-konferenciával és a kongresszusról kiadott hivatalos kommünikével. A „8 Órai Újság“ többek között a következőket írja: — A kisantant-konferencián hangoztat­ták a szerződések sérthetetlenségét és szentségét. Ez régi álláspontja a kisantant- nak, de hogy ezt minden oldalról meg le­hessen Ítélni, szükséges volna, hogy a kis- antantnak a szerződésekben vállalt kötele­zettségeit is felülvizsgáljuk, hogy miként tartják azt be. Magyar részről a népszö­vetség előtt ismételten történt felszólalás a magyar kisebbségek érdekében. A magyar kisebbségi kérdés igazságos és a szerződé­ses jog szerinti rendezése nélkül a Duna- medencében gazdasági és politikai kapcso­latok kölcsönös megteremtése nem fejlőd­het ki. Ennek egyik előföltétele, hogy a kisan- tantállamokban élő magyarság jogai csorbí­tást ne szenvedjenek. Van egy másik kér­dés is azonban, amely szintén lényeges a gazdasági és politikai kapcsolatok kiépítése szempontjából. Ez pedig az egyenjogúság kérdése. Az egész világon csak Magyaror­szág és Bulgária az, amely ezen a téren hát­rányban van. Magyarországnak nincs meg a katonai egyenjogúsága, már pedig ez is olyan kérdés, amelynek közmegelégedésre való megoldása nélkül a dunai államok kö­zötti bizalom kiépítése képtelenség. A ma­gyar politikai körök úgy látják, hogy a si­najai megbeszélések a múlthoz képest bizo­tört ki, ahol a legszegényebb kínai menekültek laknak. A hatóságok elismerik, hogy a veszede­lem nagy. Az amerikai hadihajók parancsnokai máris megvonták a matrózoktól a partraszállási engedélyt. A legújabb ellenség WASHINGTON. — A tiencsini francia és angol főkonzul állitólag azzal a gondolattal fog­lalkozik, hogy a japán csapatokat nem engedi a sanghaji nemzetközi város területére. A japán teherautók és egyéb katonai segédgépek a leg­kíméletlenebbül száguldoznak a nemzetközi vá­rosok uccáin és nem tartják szem előtt a forgal­mi szabályokat. A csapatok nem viselkednek kellőképpen, úgyhogy a nemzetközi városban lévő tartózkodásuk sok kellemetlenséget okoz, A japán hadvezetőség állitólag beleegyezett abba, nyos előmenetelt jelentenek, De állást nem foglalnak, hanem azzal a várakozással fi­gyelik az eseményeket, hogy végre is a kis- antantállamok határozni fognak és a dunai kisebbségeknek megadják az egyenlő élet­föltételeket és igy előkészítik a talajt a bé­kés megegyezésre. A sziklaszilárd magyar külpolitika Az Est a következőket írja vezércikké­ben: — A holtpontról elmozdult Magyaror­szág és a kisantant viszonya, ezt jelenti BELGRAD, •— A kormány félhivatalos lapja, a „Vreme“ szerdán nyilván sugalma­zott vezércikket közölt. A cikkíró megálla­pítja, hogy Bárdossy bukaresti magyar kö­vetnek a kisantantállamok külügyminiszte­reivel folytatott tanácskozása mutatja, hogy Magyarország és a kisantantállamok között sikerült megjavítani a légkört. Ez az oka annak is, hogy ezúttal a kisantantkonferen- cia kommünikéjében nincs egyetlenegy ba­rátságtalan szó sem Magyarország ellen. Sztojadinovics békepolitikája, Hodza mi­niszterelnöknek a dunai gazdasági együtt­működés megvalósítására irányuló akciója és Tatarescu barátságos politikája kétségte­lenül hozzájárult ahoz —- mondja a cikkíró hogy csapatait vasárnap délben visszavonja a nemzetközi város területéről. Az északidnál érc LONDON. — A Times értesülése szerint ja­pán kínai célja nem az, hogy Sanghajt meghó­dítsa, hanem, hogy Északkina érceit megsze­rezze, Japán gazdasági és pénzügyi céljai szük­ségessé teszik a nyersanyagok biztosítását s ezért Északkinában Tokió háromirányu politi­kát követ. 1, Gazdasági terjeszkedésének bizto­sítását, 2. az északkinai nyersanyagok, elsősor­ban ércek kiaknázását, 3. a rendszeres valutia- és behozatali ellenőrzés megkezdését. Japán gazdasági körök jelenleg nem tartják keresztül- vihetőnek a yen leértékelését, amit bizonyos ja­pán gazdasági körök ma követelnek. örömmel az egyik belgrádi kormánylap. Ezt nyilván arra a tényre alapítja, hogy a most megtartott kisantant-koniferenciáról kiadott nyilvános kommüniké volt az első, amely nem tartalmazott magyarellenes sza­vakat. Tizenhét évvel a békekötés után ez is valami. Az öntudatos és sziklaszilárd talajra épitett magyar külpolitika végre is érezteti hatását. Magyarország keményen állta sorsát és semmi sem tántorította el kitűzött céljától. Ennek a magatartásnak az ereje szétáramlott szerte a világban és igen sok barátot szerzett a magyar ügynek. A kisantant külpolitikusai is látják ezt. —hogy ma már számíthatunk Magyaror­szág és a kisantant közötti kapcsolatok vég­leges normalizálásával. Ha tényleg sikerül keresztülvinni a Magyarországgal való kap­csolatok végleges rendezését, akkor azt le­het állítani, hogy a sinajai értekezlet rend­kívüli munkát végzett s ott fog szerepelni a történelem lapjain. Sztojadinovics és Sfrofta útban Siazafeié BUKAREST. — Sztojadinovics jugoszláv és Krofta csehszlovák külügyminiszter ma hajnalban visszautazott Belgrádba, illetve Prágába. A kisantqni*konterencia visszhangja A magyar sajtó a sinajai eredményekről A kommünikében nincs többé magyarellenes hang ■ A Vreme szerint „Magyarország és a kis­antant között sikerült megjavítani a légkört" A kisebbségi kérdés és az egyenjogusitás Feltűnő magyarbarát hang a hivatalos jugoszláv sajtéban

Next

/
Thumbnails
Contents